Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-09 / 33. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 33. szám Ára: 2,20 Ft 1985. február 9., szombat Csöndes tettek A képlet annyira egyszerű, hogy aligha okoz fejtörést bárkinek a megoldás: az adott feladat teljesítéséhez tettekre van szükség, s minél többen minél többet és jobbat tesznek, annál valószínűbb a cél megvalósítása. A hangos szó kevesebbet nyom a latban, mint a csöndes tett — a megállapítást Simon Istvántól, a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság kerületi műszaki vezetőjétől hallottam a közelmúltban Fonyódon: küldöttként mondta el a nagyközségi pártértekezleten. Mondhatnám úgy is: az említett képlet leegyszerűsített megoldását adja az egyetlen, gyakorlati tapasztalatokon alapuló mondat. A műszáki vezető a gazdaság igazgatója után kapott szót, s minthogy az igazgató a felszólalásában már vázolta a mezőgazdasági nagyüzem eredményeit 1973-tól napjainkig, mindez nyomatékot adott a szakember szavainak. Annak, hogy ott, ahol például a pártvezetőség a pártonkívüliek bizalmát is élvezi, mert a szavak és a tettek a mindennapi életben szorosan fedik egymást, egyenes következmény az eredménynövekedés, a vezetők és a beosztottak, a kommunisták és a pártonkívüliek aktivitása» Nemcsak szóban, hanem tettekben érvényesül az irányítás során az egyén iránt érzett tisztelet és felelősség, a munkahelyi közösségek- megbecs,ülése. Ezek után egyáltalán nem véletlen, hogy a dolgozók túlnyomó többsége önzetlenül részt vállal a társadalmi tennivalókból is, s ebben is követi a vezetők nem csupán szóban de tettekben is megnyilvánuló példáját. Németh János nyugdíjas állomásfőnök negyvenöt évvel ezelőtt forgalmistának került Fonyódra. Akkor, a negyvenes évek legelején Fonyód — az ő szavait kölcsönözve — Balaton-parti halászfalu, szegény község volt, az emberek túlnyomó többsége a tóból, a tőzegből élt, s csak nagyon kevesen tehették a lábukat az úgynevezett zárt területre, ahol viszont ismeretlen fogalom volt a. szegénység. Nos, Németh János, az egészséges lokálpatriotizmus szenvedélyes híve, így vélekedik most: „Hatvanhárom évesen is boldog vagyok, hogy itt élhetek, s ha kell, társadalmi munkában fölveszem a lapátot és dolgozom, ha tudóin, hogy ettől a nagyközség még szebb, gazdagabb lesz”. Simon István sem, Németh János sem szólt arról, hogy a gazdaság, illetve a nagyközség fejlesztéséért tett erőfeszítések csak akkor értékesek, ha azokat nagydobra verik. Teszik a magukét a gazdaságbeliek, a nagyközség lakói, s természetesen örülnek annak, hogy elismerik a munkájúkat. De aligha lehet okuk panaszra, mert ezeknek a „csöndes tetteknek” az elismerése eddig még sohasem késett. A bala- tonnagybereki gazdaságban sem, hiszen méltán lehetnek büszkék például múlt évi termelési eredményeikre, a fonyódiak meg arra, hogy egyre többen keresik fel az egykori „fürdőfalut”, a mostani munkák, a készülő tervek pedig a jövőre nyitnak biztató kilátásokat. A nagy dolgok mögött sok a csöndes tett. Hernesz Ferenc MSZBT-tagcsoportok ünnepi tervei a 40. évfordulóra Szabadságunk születésének, új államiságunk kezdetének 40. évfordulóját gazdag programsorozattal ünnepük a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai. Az MSZBT munkahelyi, intézményi, tanintézeti kollektívái — a társasáig jellegének, funkciójának megfelelően — a közeli hetekben országszerte számos rendezvényt szervernek, amelyeken képet adnak a magyar és a szovjet nép barátságának történetéről. jelentőségéről népünk életében, a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, fejlődéséről. vialámint a Szovjetunió felbecsülhetetlen érdemeiről hazánk felszabadításában. Budapesten a Magyar Optikai Művek mintegy nyolcezer dolgozót összefogó MSZBT 'tagcsoportja immár 15 éve vesz részt aktívan a barátsági mozgalomban. A gyári kollektíva gyümölcsöző együttműködést tart fenn a moszkvai 1-es számú Öra- gyár dolgozóival. A kapcsolatot közös szociiaüsta mun- kaveriseny-afeció is erősíti. A közelmúltban — a Budapesti Napok moszkvai rendezvénysorozatához kapcsolódóan — indított barátság.- vonat utasai között ott voltak a MOM aktivistái is, alkik átadták partnereiknek az idei verisenyválillalást Gazdag programra készül a Péti Nitrogénművek MSZBT tagcsoportja is. Az 1971-ben alakult, csaknem 6800 fős kollektíva — amelyhez több közeli üzem dolgozói is csatlakoztak — vállalat- és helytörténeti fotókiállítást állít össize. Az Ikarus székesfehérvári gyárának tagcsoportja 4200 dolgozó színvonalas programjáról gondoskodik. A híradástechnikai nagyüzemnek évtizedes kapcsolata van a vorosilovgradi moz- donygyárral, s rendszeressé vállt az üzemek vezetőinek, dolgozóinak kölcsönös látogatása. baráti találkozója is. Fotók, rajzok, térképek és más doakumentumok idézik fel a Vörös Hadsereg útvonalát, a honvédő háború és Magyarország felszabadításának legfontosabb állomásait, a . nagy csaták színhelyeit a Zala megyei Tejipari Vállalat tagcsoportjának jubileumi kiállításán. Szombathelyen öt vállalati tagcsoport közösen készül a sorsfordító dátum megünneplésére. Szocialista brigádjaik vetélkedőt szerveznek, amelyen a felszabadulással kapcsolatos ismereteikről adnak számot. Tavasszal túrára indulnak a szombathelyiek a megye történelmi emlékhelyeire. Az Orosházi Üveggyár kollektívája rendhagyó „felszabadulási” akadémián vesz részt. Az előadások ismertetik többek között Békés megye, pebrecen, Budapest és a Dunántúl felszabadításának hadműveleteit. Az idén elkészül a fonyódi yízmű Javult a Balaton vízminősége TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HIVATALBAN A vízgazdálkodásról rendeztek sajtótájékoztatót tegnap Budapesten az Országos Vízügyi Hivatalban. Zsujfa Ervin, az OVH elnökhelyettese számolt be az újságíróknak a közelmúlt eredményeiről és ismertette az idei vízgazdálkodási feladatokat. A lakossági és ijpari víz biztosítása, a szennyvíz elvezetése és kezelése, a vízminőség megóvása és a vizek kártételei ellen való védekezés mind több anyagi erőt igényel, ezért abszolút mércével mérve nem mondható sóknak az a pénz, amely a vízügyi ágazat rendelkezésére áll, a többszörösét is el lehetne költeni. Viszont a tavalyinál többet, összesen 14,6 milliárd forintot használ föl az ország az idén vízgazdálkodási beruházásokhoz, azaz az összes beruházási összeg hét százalékát, vagyis tekintélyes a vízügy részesedése a költségvetésből. Mire lesz tehát elég ez a pénz? Az OVH elnökihelyettese által elmondották szerint a vízellátás terén minden igényt nem lehet kielégíteni, még a jogos elvárásokat is rangsorba kell állítani. A jelenlegi adatok szerint körülbelül 700 településen nincs megfelelő minőségű ivóvíz, végleges megoldás ezeken a helyeken a vízvezeték építése lenne, de az idén így csupán hatvan község gondját lehet megszüntetni. Közvetve viszont csökkentheti a vízhiányt — elsősorban a már ellátott területeken időnként jelentkező átmeneti hiányt — a vízkészletek ésszerűbb, takarékosabb fölhasználása. Az ilyen gondolkodásmód még nem terjedt el rangjához méltóan hazánkban, de vannak biztató jelek. Tavaly csökkent az ország vízfelhasználása, s ez elsősorban a nagyüzemek takarékosságának volt köszönhető. Remélhetőleg az idén még kevesebb vizet fogyasztunk, még ésszerűbben. A jó ivóvíz és ipari víz biztosítása nem függetleníthető a rendelkezésre álló vízkészletek védelmétől. A szennyezés még ma is rendkívül nagy, ezért rendkívüli erőfeszítésekre van szükség. Bíztathat bennünket, hogy például a Duna vízminősége hosszú romlás után tavaly némiképp javult. A Balatoné szintén, elsősorban a parti sávban, s ez nemcsak a tavalyi kedvező időjárásnak volt köszönhető, hanem a vízvédelmi intézkedések, beruházások már éreztetik hatásukat. Az idén befejeződik a kis-balatoní védőrendszer építésének első szakasza, s ez annyit jelent, hogy a Zala szennyének hetven százaléka már nem kerül bele a tóba. Az ivóvízellátás szempontjából is jelentős eseményre kerül sor a magyar tengernél 1985-ben: befejeződik a fonyódi vízikivételi ■mű építése és Kaposvár ezután a Balatonból kapja majd a vizet. A nyirádi karsztvíz — amely eddig a kaposvári vezetékbe került — 1985-től Keszthely krónikus vízgandjait enyhíti. A vízszennyezés megelőzése szempontjából fontos lépés volt, hogy az utóbbi időben megemelkedtek a vízrontok által fizetett bírságok. De ezekéi az összegeket az OVH többször is mérsékelte egy-egy vállalat esetében, sőt a pénzt visszautalta víztisztítási beruházásokhoz. Épp ezért választották e módszert, mert nem a bírságolás a cél, hanem a vízvédelem, és nem akarták hirtelen megoldhatatlan feladatok elé állítani az érintett gazdálkodó szervezeteket. A türelem azonban véges, a felkészülési idő így ís eléggé hosszú volt: 1985- ben tehát a korábbinál keményebb, szigorúbb lesz a szennyezőik elleni eljárás, több pénzt kényszerülnek majd kifizetni a vízranltók. Végül még egy hír nekünk, somogyiaknak (visszatérve a Balatonhoz): Zsuffa Ervin elmondta, hogy az idén megkezdődik a tóba tartó vízfolyások torkolati szakaszainak rendezése, s ez a munka is a Balaton vízének védelmét, a tó környezetét szolgálja. Hálózatfejlesztési tervek a kereskedelemben ' A Belkereskedelmi Minisztériumtól 'kapott tájékoztatás szerint ebben az esztendőben mintegy 80 ezer négyzetméterrel bővül országosan a kereskedelmi- és vendéglátó hálózat, ezenkívül 25—30 ezer, négyzetméternyi üzletet, raktárhelyiséget, vendéglőt korszerűsítenek. A 'kereskedelem beruházásra fordítható pénzügyi forrásai az idén sem bővebbek, mint a korábbi években voltak, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket ezért igyekeznek minői célszerűbben felhasználni, a legfontosabb dolgokra fordítani. A nagyberuházások- hoz — amelyek töbhnyire már évekkel ezelőtt elkezdődtek — központi támogatást kapnák a vállalatok, a felújításokat döntően saját anyagi forrásaikból fedezik. Az új lakótelepek, illetve aiz újonnan beépített lakókörzetek alapvető ellátását szolgáló üzleteket pedig a tanácsok 'támogatásával létesítik. Vidéken több új kereskedelmi létesítmény nyitja meg kapuit ebben az esztendőben. Kaposváron,, Bu- dakaiászon, Nyíregyházán és Tatabányán elkészülnek az új Fészek áruházak. Egerben megnyílik az ország legkorszerűbb vásár- csarnoka. Szolnokon és Veszprémben pedig nagybani piacokat adniak át rendeltetésüknek. Vásároisna- ményhan még ebben a hónapban megnyitja kapuit az új ABC áruház, s rövidesen a székesfehérvári új lakótelepen is elkészül az ABC áruház, valamint az étiterem. Az ország kistelepülésein a SZÖVOSZ rekonstrukciós programjának 'keretében újítják fel az élelmiszerüzleteket, vendéglátóhelyeket, valamint a vegyesipar- cikk-boltökat A SZÖVOSZ az Áfész-eket 550 millió forinttal támogatja, ezenkívül a tanácsok is hozzájárulnak az üzletek korszerűsítéséhez. Nagyfeszültségű szakaszolók exportra A Ganz Villamossági Művek óbudai gyárában többek között nagyfeszültségű szakaszolókat xis gyártanak szovjet exportra. A gyárban 1984 második felében a szovjet megrendelő kérésére és igényeinek figyelembe vételével új szakaszolót fejlesztettek ki és vezették be a gyártását. A harmincöt—ötven kilovoltos feszültséghatárok között dolgozó berendezésekből az idén már 1600 készletet exportálnak. Az első 250 darabos tételt még januárban kiszállították a megrendelőknek Ganz-daruk a gdanski kikötőbe A Magyar Hajó- és Darugyár a napokban megkötött szerződés értelmében jövőre kikötői p'ortáldarukat szállít a lengyelországi kikötővárosba, Gdanskba. A lengyel Novimor vállalattal aláírt üzletkötés alapján három, egyenként 33 méter magas, 10 tonnás darut exportál több mint hárommillió rubelért. Az MHD ezzel bekapcsolódik a kikötő ra- kodópantjánalk 1986—1990 között tervezett rekonstrukciójába. A kikötői rakodókapacitás bővítése, új, nagyobb teljesítményű berendezésék elhelyezése, s ezzel a rakodás gyorsítása lehetővé teszi aiz áruforgalom növelését is. Ez pedig minden olyan országnak előnyére válik, amely a lengyel kikötőket igénybe veszi a tranzitáruik átrakására, az onnan való szállításra. A gdanski kikötő két .másik lengyel kikötőközponttal. Gdyniával és Szczeczin- nel együtt meghatározó szerepet tölt be a magyar tranzitáruk forgalmában is. Gdanskból indulnak útra a magyar műtrágyasizállít- mánydk, és ide érkezik cellulóz-importunk jó réSize. Gdynia főleg a darabáru, valamint sok fontos nyersanyag tranzitforgalmát bonyolítja le, Szczeczinből hajóznák el egyebek között aiz Ikarus autóbuszok Kubába, s ide szállítják a Magyar- országra kerülő vasércet, összességében a magyar tengeri export- és import áruforgalom több mint egy- harmada bonyolódik a három lengyelországi kikötőn keresztül.
