Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

4 Somogyi Néplap 1985. február 7., csütörtök Köszönjük n becsületes helytállásukat A laktanyaudvaron már felsonalkozva várakoznak a most befejeződött téli gya­korlaton részt vevő tartalé­kosok. Gyülekeznek a vendé­gek; Kálmán Sándor, a Ka­posvári Városi Pártbizottság titkára Papp János tanácsel­nök, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a itársfegyveres testületek képviselői. Ott láttunk köztük egy fiatalasszonyt, aki nagy fi­gyelemmel nézte az egyenru­ha miatt még közeliiről is egyforma katonákat: — A férjemet keresem. . Két kisgyerekkel, a 9 éves Bálinttal és a 9 hónapos Miklóssal egyedül maradtam otthon három hétig. Nehéz volt, de férjemnek 'bizonyá­ra mlég nehezebb a rendkí­vüli hidegben. Szerencsére a szüleim közel laknák hoz­zánk, és segítettek — mond­ja dr. Arany Józsefné, aki­nek .tartalékos főhadnagy férje jogtanácsos a MÁV kaposivári üzemfőnökségón. — beszerelő állomány, vi­gyázz ... ! Bakos Mihály őrnagy tesz jelentést Borcsics László ve­zérőrnagynak, a seregtest törzsfőnökének, aki Bála Imre alezredes, a magasabb egy­ség panancsnokihelyettesének kíséretében lép el a felsora­kozott katonák előtt. Fel­hangzik a Himnusz, majd parancsokat olvasnak fel. Előléptetik, kitüntetik a gya­korlaton példásan helytállt katonákat. Azután Bóka Im­re alezredes szól hozzájuk: — A gyakorlat kiemelkedő helyet foglal el ezévi felada­taink között. Tartalékosaink többsége az első pillanattól nagy segítséget adott fiatal katonatársaiinak, a fiatal pa­rancsnokoknak. Emelt fővel térhetnek vissza családjaik­hoz, mert igazolták: lehet rájuk számítani. Készen áll­nak a haza védelmére. Erről beszélt társai nevé­ben Visnyei József tartalé­kos törzsőrmester is, a Ka­posvári Húskombinát dolgo­zója. Felesége és két kislá­nya, Emőke és Zsuzsanna büszkén nézték, hallgatták őt. — Hasonló feladatok vég­rehajtásában máskor is szá­míthatnak ránk parancsno­kaink. Azon leszünk min­denkor, hogy legjobb tudá­sunk szerint, becsületesen hajítsuk majd végre a gya­korlatokat. Igen, a rendkívül nehéz körülmények, a nagy hó, a hideg, majd a jeges eső, a sár gátolta őket, de nem tudta megakadályozni a fel­adatok példát végrehajtását. Ezt hangsúlyozta Kálmán Sándor, a Kaposvári Városi Pártbizottság titkára is: — A harcászati gyakorlat­ra nagy számú tartalékost mozgósítottak. Nemcsak a ki­jelölt feladatokat hajtották végre, hanem az embert és technikát is igénybe vevő rendkívüli időjárással is megküzdő ttek. Férfimunka volt... ! Pattogó induló hangjai csendülnek föl. A jól végzett, becsületes . munka tudatá­val vonulnak el parancsno­kaik, s a vendégek előtt díszmenetben a tartalékosok, a leszerelő állomány. Utána sietnek haza. Várja őket a család, a munkahely. bátni az arcokon az elha­tározást: munkahelyi'felada­taikat is igyekeznek épper. olyan becsülettel elvégezni, mint ezit a téli harcgyakorla­ton bizonyították. Sz. L. * * * Tegnap befejeződött a Ma­gyar Néphadsereg kijelölt törzseinek és csapatainak harcászati gyakorlata, ame­lyet éves kiképzési tervük­nek megfelelően tartaléko­sok bevonásával hajtottak végre. A csapatok visszatér­tek helyőrségeikbe, és a be­hívott tartalékosokat lesze­relték. A gyakorlaton tanúsított helytállásukért a honvédel­mi miniszter több katonát — köztük tartalékosokat — ki­tüntetésben részesített, illet­ve számos hivatásos és tar­talékos tisztet, tiszthelyet­test előléptetett. HARMINCEGYMILLIÓ NYERESÉG Sikerek, kudarcok, remények A siófoki áfész a múlt évben 1 milliárd 10 millió forint forgalmat ért el, 6,3. százalékkal többet, mint 1983-ban. Jelentősen fej­lődött a kiskereskedelmi és az ipari tevékenysége, ku­darcot vallót viszont a fel­vásárlásban. A múlt év ta­pasztalatairól, a gazdálko­dás lehetőségeiről beszél­gettünk Bíró Zoltánnal, az áfész elnökével. — A kiskereskedelemben 6,4 százalékkal nőtt a for­galom — mondta. — Az alapvető ellátást tekintve a szövetkezet megfelelt a la­kosság és az üdülőközönség elvárásának. Kevesebb gond volt a kenyérárusítással, a hús- és hentesáruból is ki­elégítőnek bizonyult a vá­laszték. Az utóbbihoz hoz­zájárult a bajai húskombi­nát is, mely szerződésünk értelmében jó minőségű árul szállított (szállít) folyama­tosan. Vendéglátó ágazatunk forgalma 3,7 százalékkal nö­vekedett, ám az úgynevezett nagy egységek nehezen bol­dogultak. Elsősorban a szer­ződéses üzletek értek e) eredményt, bár a magas árak miatt csökkent a ven­déglátóhelyek látogatottsá­ga. Nőtt viszont az előfize­téses étkeztetés forgalma és a vidéki italboltoké. (Az utóbbi, tudom, kétes siker.) A szezonban a vendéglők helyett az élelmiszerboltok­ba özönlöttek a vásárlók, következésképpen ezeknek az üzleteknek a forgalma ugrásszerűen nőtt, helyerv- ként 50—60 százalékkal is. Az élelmiszerellátással függ össze a felvásárlási tevé­kenység ás. A múlt év első negyedévében — az 1983-as esztendő azonos időszaká­hoz képest — a gyümölcs- felvásárlás eredménye 334 másáról 95 mázsára, a zöldségé 221 mázsáról 3.G Önkiszolgáló raktárakat létesít a Fűszért ötmilliárd forint értékű árut hozott a múlt évben forgalomba a Balaton Fű­szért. Ebből 1,3 milliárd fo­rint értékű a szövetkezeti kereskedelem boltjaiban kelt el, tehát többségét az apró falvakban használták fel. Dévényi Zoltán, a Balaton Fűszért igazgatója tegnap — a somogyi, fogyasztási szö­vetkezeték vezetői részére rendezett értekezleten — be­jelentette: az idén félmil­liárd forinttal kívánják nö­velni a forgalmat. Ehhez az alapvető cikkekből biztosí­tottak az áruk. A hiányzó mennyiség beszerzésére pe­dig folynak a tárgyalások. Rizsből például 2600 tonna eladásával számolnak: az ipar négyszáz tonnával ke­vesebbet ígér. Máshonnan veszik meg ezt a mennyisé­get. Az idén — akár csak a műit évben — 7 millió pa­lack sört importál a vállalat Jugoszláviából, az NDK-ból és Csehszlovákiából. Az igaz­gató azt ígérte: az idén is pontosan érkezik majd az üzletekhez a megrendelt áru. Növelni kívánják az este és reggel kiszállított áru mennyiségét és a programo­zott szállításba bevont üzle­tek körét. A kishatármenti árucsere-forgalomban első­sorban jugoszláv, csehszlovák és NSZK-ibeli termékeket ígért: egyebek között koz­metikumokat, vegyi árúkat. Bejelentette azt is, hogy megkezdődött a felkészülés a balatoni szezonra: a tárgya­lásokat követően érkezik az áru a raktárakba. A gyor­sabb kiszolgálás érdekében Tabcn, Nagykanizsán, Zala­egerszegen, Boglárlellén ön- kiszolgáló raktárakat létesí­tenek. LESKÓ LÁSZLÓ Nem lesz a te talpadnak nyugalma 7. A kuffert — ahogy az idő- sébbdktől látták — nappalra a fekhély tetején, lábtól he­lyezték el. Ez a lelakatolt faláda lett a szekrényük a sumimásélebre. A szerszámok­nak az ágy alatt jutott hely. Az istállói ösvény balolda­lán a legények és az asszony nélküli férfiak, a másik olda­lon a lányok és a házaspá­rok vackolódták el. Bieber Lorenz a nyomorúságukat >s kivicoéilte. — De jó dolgunk van: ha kérdez a gazda, nekünk már nem kell a fejünket törni a válaszon, csák annyit fele­lünk, hogy múúúuuu! — Igaz, de a jószággal os­torral is beszélnek, Lorenz! — cserd ítélt felé Stagil Ma­rianna, aki a legények közül (talán csak Bayer Fnanznak nem fonta korbácsosra a sza­vakat. Éva a priccse mellett tett- vett; a másik oldalon Néit- zer Elisabeth serénykedett a pokrócoal, lepedővel. Itt is közrefogták Mayer Évát, ahogy idefelé a kocsi ülés­deszkáján. Mégis egyedül volt. Apjához fűződő Viszo­nya az utóbbi időben, nagy­lánnyá virágzásaikor szemér­mesebbé, tartózkodóvá gyen­gült. így volt szokás a nix- broti családokban. Évának fájt ez a változás, de sza­vakba sohasem foglalta vol­na még önmagának sem. Mayer Nikolaus nem volt a vér szerinti apja, de a ne­vére íratta őt. Wagner Kon- rádot, az édesapját — ő még meg sem született, csak az anyja kötényét gömbölyí­tette — fadöntéskor vissza­csapódó ág zúzta halálra. Az anyja tizennyolc évesen ma­radit özvegyen. Ügyes, szép kis menyecske volt; három évre Wagner Kontód halála után legényembert kapott Mayer Nikolaus személyében, pedig Erdősön az volt a szo­kás, özvegy özvegyhez ka­paszkodjon fél a kocsira. Mayer Nikolaus jó apja lett Évának. Véresre vakarták a bőrü­ket, pedig a pöröspusztai cselédek fertőtlenítették a summés szállodákat — így nevezték magúk között a két marháistálilót —, orrúikba bevette magát a trágya könnyeztótő ammóniaszaga. Évát az első napokban hány­inger környékezte, ha belé­pett a zsúpos istállóba. Nem vegyültek a zalaiak­kal. Első este a hazáit ették a szállásuk élőitt. Éva és Ma­yer Nikolaus közös asztal­kendőre pakolt 'ki; a lány csák immel-ámmall törögétett a bábos kuglófból, mélyet az anyja készített hajnalban, .tejbeáztatott csemegéből- iparostól vásárolt mézes báb­ból. Ez volt Éva gyerekkori kedvence, csak sátoros ünne­peken göngyölített, sütött ilyent az anyja. Mayer Niko­laus sem volt beszédes: na­pon szárított, paprikás-sós szódaporos itúrógombócokat gyűrt magába. Nagy korty vizet kívánt, hamar a jól­lakottság érzetével csapta be a gyomrot. Nehezen készültek a le­fekvéshez. Viharlámpák hu- mácsalták az istállóban, a2 arcok sárga ködben dereng­tek. Éva elcsjgázódva az uta­zástól alig várta, hogy egye­düllét érzettel váltsa meg a jótékony sötétség. Neitzer Li- zi volt köztük az egyetlen, aki ideges vihorászással még a lámpabél lecsavarása élőtt vetkőzni kezdett, körvonalait inkább csak sejteni lehetett a félhomályban. — Csak annyit mondj a sö­tétben, kukukk, hogy megta­láljalak! — rikkantott Bieber Lorenz. — Aki helytelenkedki, az holnap reggel már szedheti is a hóbelevaincot — koppa- nós hangok nélkül mondta ezt Mayer Nikolaus, mégis meghallotta mindenki. Éva örömös elégedettséggel tapasztalta, hogy az apjának van tekintélye a nixbrotiak előtt. Söítétben vetkőzött, a teste megborsódzott a kls'ing alatt, amikor a pokróc alá bújva szinte besüppedt a ro­pogó szalmába dorozmás vá- szonlepedőjén. Odaátról, a Cserepesből halk énekszó talált utait a Zsúpodba. Pa­naszos lányhangokon hullám­zott a nixbrotiakig az árva­ság szomorúsága. Mikor kezdtem kufferomat pakolni, Akkor kezdett édesanyám siratni. Engem anyám, ne sirass, köszönöm a nevelést, Négy hónapig nem eszem a kenyerét! (Folytatjuk.) mázsára csökkent. (Ebben nincs benne az a mennyi­ség, amelyet az üzletek köz- veltenül vásároltak fel a termelőktől.) Kétségtelenül lehangoló számok, gyökeres változtatásokra késztetnek bennünket. A jövedelemér­dekeltségű rendszert ebben az ágazatban is be kell ve­zetnünk, s remélhetőleg ez­után a felvásárlási tevé­kenységgel is jobban szol­gálhatjuk a lakosságot. — A kereskedelemben kétségtelenül az élelmiszer- boltok vitték el a pálmát. Egyik-másik részlegnél vi­szont forgalomcsökkenés mutatkozott. Ennek ellenére a szövetkezet 31 millió nye­reséggel zárta a múlt esz­tendőt. Miként volt ez le­hetséges? — A ruházati forgalom például csökkent a múlt évben; a gombamódon sza­porodó butikok egyre na­gyobb koinkurrenciát jelen­tenek. Ennek oka, hogy az állami kereskedelem képte­len olyan gyorsan reagálni a divatra, mint a maszek kisiparos, akitől a butikos szerzi be áruját, másrészt csökkent az importtermékek aránya is; a hazai jó minő­ségű. divatos konfekció pe­dig zömmel exportra megy. A lakástextil-konfekciónál is jelentős kiesést okozott a közületi vásárlások elmara­dása. A múlt évben már nem. épült annyi új üdülő a Balaton-parton, mint ré­gebben, amikor e létesítmé­nyek berendezését főként az áfész üzleteiből szerezték be az építtetők. A vegyesipar- cikkek forgalma is kedve­zőtlenül alakult. Sok mű­szaki áruból (színes tv, hű­tőpult, automata mosógép, villanybojler stb.) nem tud­tuk az igényeket kielégíteni. Segített viszont az ipari te­vékenység. Ebben az ága­zatban 53 százalékkal nö­veltük a termelést a múlt évben, s főként a sütőüzem eredménye szembeszökő. A többi között sajtostallért ké­szítenek itt. s naponta mint­egy 40 mázsa kenyeret süt­nek: s e jó minőségű ter­mék iránt a kereslet ennél jóval nagyobb. Bérmunká­ban kávépótló- és geszte nyegranulálást is végez ' a szövetkezet. Érdemes meg­jegyezni, hogy az ipari te­vékenység 1983-ban még veszteséges volt, tavaly pe­dig már a tevékenység bő­vítése következtében 2 mil­lió nyereséget ért el az ága ­zat. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az áfész 56 százalék­kal nagyobb nyereségre tett szert, minit tavaly előtt, an­nak ellenére, hogy a múlt évi szabályozó módosítások, például a bérjárulékok nö­vekedése, 5 millió forint költségtöbblettel jártak. Nem húzódoztunk az új üzemelé­si formáktól: a szerződéses, a jövedelemérdekeltségű és a költségé talányos rendszer­től. Ez is elősegítette az eredményes gazdálkodást. A múlt évben 3 vendéglátó, 3 szakbolt és a Sió Áruház működött jövedelemérde­keltségű formában. A költ­séggazdálkodás szigorítása ugyancsak hozzájárult az eredményességhez, s ez a múlt évben 5,5 százalékos bérszínvonal-növekedésit is leientett a dolgozóknak. — Hogyan tovább? — 1985-ben az új szabá­lyozók további nehézsége­ket okoznak. A kereskede­lempolitikai irányelvek még nem ismertek, de 6—7 szá­zalékos forgalomnövekedés­re mindenképpen szüksé­günk lesz. Mint ismeretes, az áfész kereskedelmi for­galmának 50 százalékát a Sió Áruház dolgozói bonyo­lítják le, következésképpen az idén is jelentős felada­tokkal kell megbirkózniuk. 1985-ben 35 millió forint nyereséget szeretnénk elér­ni. s a dolgozók bérének mintegy 6 százalékos növe­lését tervezzük. Az úgyne­vezett keresetszínvonal-sza- bályozási formát alkalmaz­zuk, mely kockázattal jár ugyan, de lehetőségéket is teremt. Az idén 9 egységet szerződéses formában, 8-at pedig jövedelemérdekelt­ségben működtetünk, s gya­rapítjuk a költségátalányos rendszerbe bevont üzletek számát is. Január 1-től nagykereskedelmi tevékeny­séget is végezhet a siófoki áfész. Sz. A. A panasz mar nem panasz Egy megkésett „ajándék" nyomában Fél oldalnyi aláírással ér­kezett a levél Kéthelyről, a Hunyadi utca lakóitól. Ha karácsony előtt tíz nappal nem jelent volna meg a Somogyi Néplapban egy ké­pes tudósítás arról, hogy ka­rácsonyi, korántsem ingyenes .ajándékként” újabb hatvan család kap gázt a község­ben, a gond akkor is írásra késztette volna az ott lakó­kat. De így még inkább. Bár az Ady utcába meg­érkezett a várt energia, a Hunyadi utca több mint öt­ven otthonában hiába vár­ták azt. Érthető és aggasztó gondokat okozott ez: az ígé­ret miatt nem gondoskodtak más tüzelőről, s a már be­szerelt konvektorok miatt másfajta fűtési lehetőség nem is volt. Mi történt valójában? — A gázbekötéseket igen szigorú felülvizsgálatok sora előzi meg — mondta Bajnok István, a termelőszövetkezet gázépítő csoportvezetője. — A Hunyadi utca felülvizs­gálatát a pécsi kerületi bá­nyaműszaki felügyelőség de­cember 21-én vizsgálta fe­lül. Maradt még az üzem­be helyezési eljárás. Csak­hogy csoportunk a két ün­nep között nem dolgozott. Így másodikén folytathat­tuk a munkát. Az üzembe helyezés január 7-én történt meg, akkor pedig ránk kö­szöntettek a mínusz húsz fokok, és az előírások értel­mében a hegesztéseket, a bekötést csak meghatározott hőmérsékleten lehet elvégez­ni — Az építők tehát nem követtek el mulasztást. — Tiszta lelkiismerettel mondom, hogy mi igazan mindent megtettünk. Már csak azért is, mert falube­liekről, rokonokról, barátok­ról van szó. A hajrára,- az igyekezetre jellemző, hogy az egész munkát október 15-én kezdtük, két hónap alatt több mint kétmilliós termelési értéket csináltunk. Húszán. — A gázvezetéképítés költ­ségeit teljes egészében a la­kosság viseli nálunk — mondta dr. Németh István tanácselnök. -— A tanács a szervezés nagy és bonyolult, munkáját vállalta magára. A tanácselnök megerősí­tette mindazt, amit Bajnok István mondott az üzembe helyezési eljárás szigorú módjáról, ami érthető, hi­szen nagy pontosságot, hiba­mentességet igénylő tüzelési mód ez. Itt tévedni még vé- letlenségből sem szabad — beláthatatlan következmé­nyei lehetnek annak. Az idő­pontok szerencsétlen egybe­esése. aztán a ránk köszön­tött különösen zord időjárás az oka a bekötések elhúzó­dásának. Mert ma már a Hunyadi utca otthonaiban is ég a gáz; ahogy az idő­járás engedte, az épitők nyomban hozzáláttak, és sorra elvégezték a bekötése­ket. A nem ingyenes aján­dék így, ha késve is, de megérkezett. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents