Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

6 Somogyi Néplap 1985. február 23., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE ! 1 m Hajnalban kelnek a diákok... Hatalmas ablakokon árad be a fény, a széles folyosó­kon óriási a hangzavar. A diákok élvezik a tízperces szünetet, kiflit rágcsálnak, nevetgélnek, s aíkad olyan is, aki a pillanatokat kihasznál­va kétségbeesett erőfeszítés­sel biflázza a tananyagot. A Noszlopy Gáspár Köz- gazdasági Szakközépiskola, Gyors- és Gépíró Iskola fa­lai között hatszáz diák ta­nul. Tantermi gondokkal küzdenek. Emiatt megszűnt a KíSZ-klub, minden talpa­latnyi hely zsúfolt. — Milyen segítséget tűd nyújtani az iskola ilyen kö­rülmények között a néha nagy távolságról bejáró di­ákok számára? — Százötven tanulónk na­ponta vidékről busszal, vo­nattal érkezik az iskolába. Sokan kelnek hajnalban, hogy eljérték a járműveket, és késő délután tudnak csak hazamenni — mondja Kra- liczki Zoltánná igazgatónő. — A tanítás végét jelző csen­getés igazodik a bejárók igé­nyeihez, ez természetesen nem mindenkinek kedvező. Azok, ákik későbbi időpont­iban tudnak csak hazaindul­ni, maradhatnak a tanter­mükben, készülhetnek a másnapi órákra. A bejáró diákok körében gyakrabban fordul elő fegyelmezetlenség, nehezebben ellenőrizhető, hogy hol töltik el az idejü­ket, ennek ellenére igazolat­lan hiányzás miatt kevés fegyelmi ügyünk van. Saj­nos, az elmúlt hetekben egy kislányt éppen ilyen okok miatt ki kellett zárnunk. Ilyen eset azonban évek óta nem fordult elő az iskolá­ÜRESJÁRAT Hangyái Márta negyedikes, Gamáson lakik. Harmincöt kilométerről már nem kife­jezetten leányálom bejárni, a hajnali ébredés se mindig egyszerű. — Előfordult, hogy másfél órát is vártam már a busz­ra. Agyonfagyva és későn érkeztem az iskolába. A portás nem tesz különbséget bejáró és kaposvári között, mindig le kell adnom az el­lenőrzőmet, s ez bizony kel­lemetlen. Egyetemre sze­retnék menni, ezért sok kü­lönórám van, hajtani keli a sikerért. Ha a későbbi busz- szál tudok csak hazamenni, inkább a könyvtárba megyek, s ott tanulok. Gerhard Erika attaiai. Aránylag jó a közlekedés, Erika azonban nem siet túl­ságosan haza. Sok ismerőse, barátja van, a gépipariba járnak a falubeli fiúk, taní­tás után sétálnak egyet vagy moziba mennek. Hosszabb program esetén a barátnőjé­nél alszik. Reggelenként a vonaton foglalkozik a tan­anyaggal, és eddig úgy tet­szik, hogy sikeresen, 4,4 az átlaga. Horváth Bernadett jár be a legmesszebbröl és a legbo­nyolultabb módon: Nagy­atádról, átszállással. Tavaly kollégista volt, de nem sze­rette azt az életmódot. Vál­lalja 'inkább a bejárással já­ró kellemetlenségeket. — A bejáró diákok közül szinte senki sem marad ta­nítás után az iskolában — mondja Óvári Lászlóné osz­tályfőnök. — Inkább a Ke- cel-hegyen, Cserben lakó ta­nulók maradnak itt, s ami­óta számítógépeink vannak, néhány diákot úgy kell ki­tessékelni a tantermekből esetenként. Mi, pedagógusok tudjuk, hogy a bejáró tanu­lóinknak nemegyszer gondot okoz a távolság, azonban mégis szerencsésebb megol­dás, mint a kollégium. Ér­zik a család melegét, s biz­tosított a tanulmányi ered­mény rendszeres ellenőrzése is. Baj csak akkor van, ha rosszul értelmezett betyár- becsületből az iskolatársak l,elkenik” az olyan esete­ket, amikor a diák visszaél a szabadságával. Klie Ágnes Szerencsés Szilvia Változó megjelenés Ifjúsági parlamentek A múlt év végén fejeződ­tek be az ifjúsági parlamen­tek Somogybán. A KISZ me­gyei bizottságának értékelé­se szerint a parlamentek ál­talában ijól szolgálták a munkahelyi, a tanintézeti de­mokráciát. A megyében több mint háromszáz helyen tar­tottak ifjúsági parlamentet. Sajnos, a fiatalok közömbös­sége miatt e fórumok nem mindenütt érték el a célju­kat. A parlamenteket már ta­valy márciusban meg lehe­tett tartani, erre azonban csak ott volt példa, ahol több lépcsőben tanácskoztak a fiatalokkal. Így aztán e fó­rumok túlnyomó többségét szeptembertől december vé­géig hívták össze. Ez azt je­lenti, hogy az eredetileg el­képzelt tíz helyett négy hó­nap alatt zajlottak le ezek. Az igazsághoz tartozik, hogy a közigazgatási átszervezé­sek, a mezőgazdasági mun­kák J valóban indokolták a későbbi időpontokat sok he­lyen. A KISZ megyei bizott­sága ennek ellenére azt ja­vasolta, hogy a jövőbén négy-öt hónap is elegendő a tanácskozásokra. A rendelet szerint a KISZ- nek a szakszervezettel kö­zösen véleményt kellett mon­dania a parlament elé ter­jesztendő írásos dokumentu­mokról. A vállalatok, a szö­vetkezetek általában elkészí­tették ezeket, egyes intéz­ményekben, bizonyos szer­veknél ez elmaradt. Ezt az­zal indokolták, hogy nincs módjuk a sokszorosításra. Különösen jellemző volt ez a pedagógus ifjúsági parla­mentekre, ezeken semmi­lyen írásos anyagot nem ad­tak a résztvevők kezébe. Az is nyomasztja az iskolákat, hogy a dolgozó fiatalok cél­jára nem tudnak ifjúságpo­litikai pénzösszegeket fel­használni. A KISZ megyei bizottsága arra ösztönzi ez­után az alapszervezeteket, hogy sokkal- határozottabban szerezzenek érvényt jogaik­nak. Ha például nem kapják meg a dokumentumokat, kér­jék, hogy más időpontban tartsák az ifjúsági parla­mentet, a véleményezéshez ugyanis elegendő idő szüksé­ges. Nagyon eltérő képet muta­tott a fiatalok megjelenése a parlamenteken. Ez az isko­lákban volt a legjobb. Több termelőszövetkezetben mun­kaidőben hívták össze a par­lamentet, így csak annyi fiatalt kértek meg a részvé­telre, amennyi a határozat- képességhez kellett,, a többi pedig kint dolgozott a földe­ken, bent, a műhelyekben. Jól jellemzi a helyzetet, hogy húsz parlamentet meg kel­lett ismételni, mert első al­kalommal nem jelent meg elegendő számú fiatal. Eltérő volt a fiatalok ak­tivitása is. Most sokkal több olyan fórumot tartanak nyil­ván, ahol nem volt hozzászó­ló, illetve legföljebb egy-ket­tő. Az is gondot okozott, hogy a KISZ-szervezet állásfog­lalását nem ismertették a fiatalokkal. Sok helyen éltek a lehetőséggel, s a fiatalok elmondták véleményüket, gondjukat., Sajnos, még az ilyen helyeken Is előfordult, hogy amit elmondtak, in­kább egy termelési tanács­kozás témája lehetett volna. Sok szó 'esett ,a tanácsko­zásokon arról, hogy mi való­sult meg az előző parlamen­teken elfogadott intézkedési tervekből. Legtöbb helyen őszintén válaszoltak arra, hogy mit miért nem sike­rült megcsinálni. A kedvező tapasztalatok közé tartozik, hogy a jó vállalati, üzemi kezdeményezéseket elismer­ték, ezek közé tartozott pél­dául a pályakezdők beil­leszkedésének segítése. Ahol még nincs szórakozá­si, művelődési, sportolási le­hetőség, ott kérték annak megteremtését. Elsősorban KISZ- és ifjúsági klubok kialakítása szerepelt a hozzá­szólásokban. Nem mindegy, hogy mennyi pénz áll ren­delkezésre ifjúságpolitikai célokra. Az összegek meg­egyeznek az eddigiekkel. A fiúk és a lányok azt kér­ték, hogy emeljék meg az alapokat. Lajos Géza VETÉLKEDŐ ÉS KLUBTALÁLKOZÓ A KISZ barcsi városi bi­zottsága 1780 KISZ-tag mun­káját fogja ös§ze az 51 kü­lönböző és a 21 iskolai szervezetben. — Az üzemek, gyárak, szö­vetkezetek, intézmények egyébként jól működő alap­szervezetei közül is kiemel­kedik a Sefag barcsi gyá­rában a fiatalok közössége — mondta Pandúr László városi titkár. — A politikai, kulturális és gazdasági mun­kában egyaránt az élen jár­nak. A gyári fiatalok jó ré­sze bejáró, ők lakóhelyük KISZ-szervezeteiben végez­nek hasznos munkát. A KISZ-esek részvétele a jubileumi munkaversenyben, a szocialista brigádokban ki­fejtett aktivitásuk is hozzá­segítette a gyárat ahhoz, 40 év békében hogy terveit száz százalék fölött teljesítse. Jelentős a nyugati exportjuk. A fiata­lok hatvanöt százaléka vesz részt a párt, a KISZ- és a szakszervezeti oktatásban. Megbecsülésüket fejezi ki, hogy huszonkét KISZ-es egy­ben párttag is. A gyár fia­taljai Szántódon, a Sefag- sportnapokon szép eredmé­nyeket értek el. Ebben a gyárban nagyon eredményes a fiatalok ér­dekvédelme. A KISZ-esek társadalmi munkát végeznek a sportcsarnokban, egyes is­kolákban és óvodákban. A XIII. pártkongresszus, a fel­szabadulás 40. évfordulójának tiszteletére az ifjúsági brigá­dok felajánlásokat tettek. A barcsi Erdészeti és Víz­ügyi Szakközépiskolában ki­emelkedően végzi munkáját az Ifjú Gárda, amelynek csaknem száz tagija van. Névadójuk Gyenes György. Somogy színeit képviselik az Ifjú Gárda-, a tűzol tó- és 'határőrversenyeken. Nem mindegy az sem, hogy az iskolában megala­kult és sokat dolgozik a KISZ- és párttagokból álló fiatal pedagógusok alapszer­vezete — magyarázta ß. vá­rosi titkár. — ök is sokat segítenek a diákoknak. A jól megalapozott munka eredményeképpen a középis­kolában .tavaly arany okle­véllel ismerték el a kollégi­um sikereit. A forradalmi ifjúsági na­pok idején katonapolitikai tájékoztatók lesznek. Nagy az érdeklődés a 40 év bé­kében című vetélkedő iránt. Tizenkét csapat vesz részt a KISZ fogadalomtételén. Már­cius 16-án Vízváron klubta­lálkozót szerveznek. D. Z. Derűs percek a katedrán bán. A csengetés a szünet végét jelzi. Az iskolában „nőura- lom” van, mindössze ötven fiú jár ide. Az órákra siető lányok tökéletes keresztmet­szetét mutatják az éppen ér­vényben lévő diákdivatnak. Szoknyás tanulót egyet sem látni, a csizmába gyűrt nad­rág, s kétoldalt nyitott, le­begő, rövid köpeny a módi. Szerencsés Szilva harma­dikos, az igazgatási ágazaton tanul. Divatos, hosszú haja, szép szeme és nyílt modora miatt elismert személyiség az osztályban. Taszárról bu- szozik mindennap, ez azon­ban nem okoz túl nagy fá­radságot néki. — A név, mint tartják, jel­lemző az emberre. Szeren­csésnek tartod magad? — .Nemi túlzottan. Ha meg­úszom a felelést, akkor igen, ha doliírás van, akkor nem ... Szeretnék tovább ta­nulni, de ez aligha fog mienni, matekból nem va­gyok éppen zseni. Számomra nem jelent problémát, hogy bejáró vagyok, mo6t télen egy kicsit kellemetlenebb, so­kat kell fagyoskodni. Pásztor Edit A tahi körzetesített általá­nos iskola két pályakezdő pedagógusa, Németh Ilona és Pásztler Edit sokban ha­sonlít egymásra. Mindket­ten a Kaposvári Tanítókép­ző Főiskolán kaptak okleve­let, hajuk váillig érő, arcuk mosolygós. Csinosak és vidá­mak. A pedagógus pályát élethivatásuknak választot­ták. Ügy látszott, Németh Ilona a bátrabb. Mosolygott, ami­kor eddigi tapasztalatairól L beszélt. — Általános iskolás ko­romban elhatároztam már, hogy pedagógus leszek, és ennek megfelelően tanultam. 1977-ben Kapolyon fejeztem be az általános iskolát, Ka­posváron a Táncsics Gimná­ziumban, ahogy közeledett az érettségi, számomra egy­értelmű volt: továbbra is Ka­posváron maradok! Fölvettek a tanítóképző főiskola nép­művelési szakára, s így a harmadik évben egyhónapos gyakorlatra Tabra kerültem. Az oklevél kézhezvétele után ide jöttem dolgozni. Nem teljesen ismeretlenül kerül­tem a nevelőtestületbe, de azért számomra is nagyon fontos volt: jó legyen a pá­lyakezdés, sikerüljön a beil­leszkedés, megfelelően fogad­janak a kollégák és a gye­rekek. Fél év gyakorlati munka tapasztalata alapján azt mondom: nem csalód­tam! Ha volt :is az elején szorongás, feszültség, eseten­ként néhézség a pályán az induláskor, a munkatársak segítségével ihamar túljutot­tam ezeken. A II/C osztály­főnöke vagyok, s most ta­pasztalom igazán, 'mát jelent a gyakorlatban a kicsikkel való foglalkozás. Mint peda­gógus naponta Látom a gye­rekek sikereit, örömeit, ese­tenként kudarcait: beavatnak titkaikba. Jó dolog látni, ahogy naponta fejlődnek tes­tileg, szellemileg. Ha még egyszer választanom kéne, újra a pedagógus pálya mel­lett döntenék! Pásztler Edit halk szavú. Az elején — akárcsak a kisdiák —, kissé megilletőd- ve formálta a mondatokat. A feszültség azonban hamar feloldódott: — Miklósiban végeztem az általános iskola alsó tagoza­tát, majd Törökkoppányba kerültem. Onnan’ vezetett az út Kaposvárra. A Táncsics­ban érettségiztem, ezt köve­tően jelentkeztem a tanító­képzőbe. Mivel a testnevelés állt hozzám a legközelebb, ezt a szakot választottam. Fölvettek, elvégeztem, és mint pályakezdő pedagógus helyezkedtem el Tabon. Az I/B osztályban matematikát, kömyezetismeretet, éneket, rajzot és technikát tanítok, azonkívül osztályfőnök va­gyok. (Részben szüleim és pedagógusaim rábeszélésére kerültem a pályára, de dön­tő jelentőségű volt, hogy a rokonságból többen pedagó­gusok. Azt mondhatom, már az általános iskola felső ta­gozatától komolyan készül­tem arra: pedagógus, ne­velő leszek! Most, hogy ön­álló osztályt vezetek, tapasz­talom csak igazán a nebu­lók fejlődését. Már eddig is sok örömöt, kedvességet kap­tam tőlük. Arra törekszem, hegy munkámmal széppé, derűssé varázsoljam még a nehéz órákat is. A beillesz­kedésem szintén jól sikerült. Én sem teljesen ismeretlen­ként kerültem a nevelőtestü­letbe, s a munkatársaim minden segítséget megadtak. Szeretnék a pedagógus pá­lyán maradni, s a későbbi­ekben végleg letelepedni Tálban. Krutek József

Next

/
Thumbnails
Contents