Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-21 / 43. szám
4 Somogyi Néplap 1985. február 21., csütörtök Ketten az ezrek közül Ha idom engedi, szívesen hallgatom inaséveket megélt mesterek kedélyes vagy könnyes elbeszéléseit a kezdetekről. Azokról az időkről, amikor belső késztetésből, vagy engedve a szülői szigornak, életre szólóan meghatározták további sorsukat: pályát választottak. Van köztük, aki túl a hatvanon még mindig szívesen dolgozik, mások nyűgnek érezték a munkát, s csak megadóan cipelték a valaha rájuk rótt terheket. Vajon milyen lesz a holnap? A HOLNAP MESTEREI Erről kérdeztünk két fiatal szakmunkást Getcz Tamás 19 éves, elektronikai műszerész. A Finommechanikai Vállalat 3. számú kaposvári gyáregységében dolgozik. A munkaköre bemérő műszerész, Rajnics Antal 21 éves, gépi forgácsoló. A kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalat 'karbantartó szerelője. Mindketten szakmunkások, s a maguk módján készülnek a jövőre. — Mi a szakmai továbbképzések szerepe? G. T.: — Körülbelül öt évig az ember önmaga is képes fejleszteni tudását, de utána feltétlenül szükség van a szervezett tanfolyamokra. A szakkönyveket, folyóiratokait is rendszeresen kell olvasni, hogy a legújabb dolgokról is értesüljünk. R. A.: — Biztos, hogy megnő a tanfolyamok szerepe. Az új gépekhez nagyobb szaktudás kell. — A gépek milyen' szerepet töltenek majd be a termelésben? G. T.: — A korszerű műszerek beszerzése, a magas villamossággal működik, az elektronikának pedig ez az alapja. Ügy gondolom, jól választottam. R. A.: — Gépi forgácsolókra nagy szükség lesz. Szereitek szerelni, értek is hozzá, bár ahhoz, hogy igazán jó szakember legyék, kell még legalább húsz év. — Milyenek lesznek az ezredforduló mes/terei? G. T.: — Szerintem olyan nagyfokú lesz a szakosodás, hogy a régi értelemben vett mestereknek polihisztornak keltenie Lenniük, de erre nem lesz szükség. Egy szakembernek azonban az alapszakmáján kívül értenie kell a kapcsolódó szakmákhoz is. Nem éppen ugyanazon a Geicz Tamás — Miért éppen ezrt a szakmát választotta? G T.: __Apám műszerész, e bben a gyárban dolgozik ő is Már gyerekkoromban, sokát barkácsoltam, megtetszett az elektromosság, ezért választottam ezt a szakmát. A döntésben bizonyára az „örökségnek” is szerepe volt. r. A.: — Apám a közúti építőknél dolgozott, bejártam hozzá és megláttam az esztergagépet. Azt mondtam, én is ilyen gépen akarok dolgozni. A szüleim beleegyeztek. A gépi forgácsolást a gyakorlatban tanultam meg. __ Milyen iskolában sajátította el a szakmát? G . T.: — A gépipari szak- középiskolába jelentkeztem. Az elektronikai műszerész szakma érettségihez kötött, ebben az iskolában pedig egyszerre szerezhettem meg ezt is, azt is. R. A.: — A gépi forgácsolást a szakmunkásképző intézetben lehet kitanulni, ezért oda jelentkeztem. — Miért nem mentek gimnáziumba? G. T.: — Ma a gimnázium, elsősorban az egyetemd-főis- kolai továbbtanulásra készít fel, s én már tudtam, mi szeretnék lenni. R. A.: — Nem akartam továbbtanulni, minél előbb dolgozni szerettem volna. — Mi az, amit a jövőben változtatni kellene a szakmunkáskép zésben ? G. T.: — Amit a szakközépiskolai képzés 1984-beti ad, az 85-ben már nem érvényes. A gyakorlat jóvad az ebbéleti tárgyak előtt jár. Ezért szerintem a legfontosabb, hogy ez a távolság csökkenjen. Frissebbnek, élőbbnek kellene lennie ■j tankönyveknek. A gyakorlati idő is csak arra elég. hogy ailapot adjon, amire lehet és kiéli is építeni, mert különben llemaradunk. R. A.: — Amit megtanultam a szakmából, azt elsősorban a gyakorlatnak köszönhetem. Az elmélet mesz- sze elmarad a gyakorlattól. 4—5 év után elavul. Rajnics Antal technikai színvonal a piacképes termeléshez elengedhetetlenül fontos lesz. R. A.: — Mindent a gépék fognak csinálná. Kevesebb emberre lesz szükség. — Mely szakmák kerülnek előtérbe a közeljövőben,? G. T.: — Az elektroműszerészé, a gépészé, a gépi forgácsolóé. De fejlődnie kel! a híradástechnikának is. R. A.: — Talán a nehézgépgyártáshoz kötődő szakmák. És a gépszerelőknek is többet kell tudniuk. De lesznek olyan gépek is, amiknek a kezeléséhez nem lesz elég a szakmunkásbizonyítvány. — Hogyan látják a szákmai jövőjüket? G. T.: — Lassan minden fokon, de tudnia kell, mi történik a „szomszédban”. R. A.: — Érteni fognak egy szakmához, de a rokonszakmákat is ismerik majd. Én például nemcsak esztergagépen tudok dolgozni, hanem ezen kívül 4—5 gép mellé is odaállíthatnák. Gondolom, valahogy úgy lesz, hogy többféle munkát el kell tudnunk végezni. Az eltérések mellett több válaszban is találkozhattunk hasonlósággal;. Telj,es volt az egyetértés abban, hogy az ezredforduló mesterei csak akkor lesznek igazán éritői szakmájuknak, ha szeretik, kedvvel végzik a munkájukat. Azt a munkát, amit saját elhatározásból, átgondolt előkészítés ultán választottak. Nagy Zsóka Nem lesz a te talpadnak nyugalma TÖBB CSALÁDI PÓTLÉK Évi 50 millió a somogyi családoknak Az idei népesedéspolitikai intézkedésiek egyike volt a családi pótlékok kiegészítése, illetve emelése. Ennek részléteiről Tihanyi Péter, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság ellenőrzési osztályvezetője elmondta: a Minisztertanács januári rendeleté szerint az egy gyermek után járó jövedelempótlék 200-ról 240 forintra, az egy ,gyermek után járó családi pótlék 370-ről 410 forintra emelkedett. Az egyedülálló egygyermekes szülő családi pótléka 670 helyett 710 forint. A két gyermek után járó összeg 1340 forintról 1420-ra nőtt. Nagyobb mérvű a családi pótlék emelése a beteg gyermekek, a kihelyezett állami gondozott gyermekek, a kétgyermekes egyedülállók, a három- és az annál több gyermekeseik esetében. Az emelések egyébként a központi áremelésiek ellensúlyozását szolgálják. A kihelyezett állami gondozott gyermek és a beteg gyermekek után egyenként 880 helyett 1040 forint, a kétgyermekes egyedülállók részére az eddigi 1460 helyett 1680 forint családi pótlék jár. A harmadik és minden azon felüli gyermekre egységesen 840 forint pótlékot adnak. Január elsejétől tehát megszűnt az a gyakorlat, amely szerint ahogyan nőtt a gyermekek száma három fölött, a pótlék összege fokozatosain csökkent. — Hány családot érint ez az intézkedés Somogybán? — A családi pótlék emelése csaknem 37 ezer családot, több mint 64 ezer gyermeket érint. A jövedelempótlókban részesülő gyermekek száma meghaladja a 4800-at. Havonta több mint négymillió forint jut a családoknak. Az egy éviben csaknem eléri az ötmilliót. A jövedelempótlék emelése évi 2 330 400 forintra rúg. — Miikor kapják la családok a fölemelt összeget? — Ahol üzemi kifizetőhelyek működnek, ott már kiutalták a januárra járó családi pótlékot. Az -igazgatóság február végén küldi meg ezt a családoknak. A februárra járó családi pótlék kiutalásakor élétbe lép egy új szabály: azok, akiknek a gyermekük intézetben; nevelő-, csecsemő- vagy gyermekotthonban van, nem kaphatnak nagyobb összegű családi pótlékot, mint a kifizetett terítés összege. Az intézet, az otthon igazolhatja, hogy a szülő mennyit fizet. Azért született ez a szabály, mert sök szülőnek — úgymond — „jó üzlet volt”, ha otthonban helyezte el a gyermeket, s közben fölvette a családi pótlékot. Előfordult, hogy egy asszony a hatsizáz forintot se fizette a három gyermek után, ugyanakkor minden hónapban fölvette a több mint kéteizer forint családi pótléköt. S még lehetőségünk sem vollt rá, hogy leállítsuk a kifizetést. Most ez megváltozik. — Beletartoznak-e ebbe azok, akiknek a gyermeke olyan otthonban van, mint a siketeké, vakoké stb. — Megnyugtatásul: a rendelkezés nem vonatkozik a siketek általános iskolájában és nevelőotthonában, aztán a vakok iskolájában és nevelőotthonában, a foglalkoztató iskolában és nevelő- otthonban, a gyógypedagógiai iskolában és intézetben elhelyezett gyermekekre, őket ugyanis diákotthoni, illetve kollégiumi elhelyezetteknek kell tekinteni. Ezért nekik az általános rendelkezések szerinti ősz- szegben jár a családi pótlók. Li. G. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Az ■ # JO ev vege lesz a fűtés Több olvasó fordult szerkesztőségünkhöz amiatt, hogy a csurgói Csokonai vendéglátó komplexumban nem kielégítő a fűtés. A panasszal kapcsolatban a Fogyasztási Szövetkezetek Somogy megyei Szövetségétől- a következő választ adta Kuszinger Rudolf elnökhelyettes: „A vendéglátó komplexum fűtését 1982-ig befúvós rendszerű, széntüzelésű kazánnal biztosították, ám a rendszer elromlott. Az áfész átmenetileg 8 Siesta típusú kályhával oldija meg a fűtést. A szövetkezet egyetért a panaszosokkal, hogy a fogyasztótérben a hőmérséklet ennek ellenére sem éri el1 a kívánt, illetve az előírt hőfokot. Az áfésznek viszont jelenleg nincs lehetősége más fűtési módra áttérni. Az áfész igazgatósága még 1982-ben határozatot hozott a vendéglátó komplexum és a szálloda felújítására. A kiviteli terveket 1983-ban készítette el a Szövterv. A szövetkezet minden eszközzel elősegítette, illetve elősegíti a gázvezeték építését: az első ütem megvalósulásával oldódik meg a Csokonai vendéglátó komplexum fűtése Az áfésztől kapott információ szerint a központi fűtés rendszerét a munkák ütemezésénél az első helyre sorolták, és várhatóan 1985 novemberében már üzemelhet az új kazán. Ennek viszont feltétele a gáz közmű- vezeték mielőbbi megépítése.” Utak és téli forgalombiztosítás A Somogyi Néplap január 23-i számában Dolgozott az olvadás címmel megjelent a Közúti Iigazgatóságot erősen elmarasztaló cikk. Szükségesnek érzem az alábbi tájékoztatást adni. A megye közúthálózata a -téli forgalombiztosítás szempontjából az útkategóriák és a közúti forgalom nagyságának figyelembevételével „őrjáratos” és „rayonos” utakra tagozódik. A kiemelten kezelt „őrjáratos” utakon a hóeltaikaritáson kívül a szükséges mértékig olvasztó sózást is végzünk, ezáltal 19. — Min mulatsz? Áruld el, Éva Lang asszony — kérlelte. Egymást ragyogták a szemek. Olyan fényes rézhangok szárnyaltak fel a hangszerekből! Az ütemet az a vastag sárga perec, a basz- szus tuba bufogta, mely Binder Hermann nyakát hurkolta össze a hóna aljával. A négy Binder gyerek, Resch Péter és Knoll Nikolaus minden erdősi lakodalomba hivatalos volt; gyakran küldték a zenekarért Szülőkből, Bőszénfá- ról, Szentlásizlóról -is. Ilyen szívhezszólóan ländilent, röp- tetően valcert, frissen polkát méig az ecsenyi német fúvósok sem játszottak, pedig Német szólásmondás. azok sem szűkölködtek lakodalmi meghívásokban. Mayer Éva — reggel óta: Lang Jánosné — boldog volt. Miár nem tövisezte Nei-tzer Lizinek az a fülébe jutott mondása, hogy minden fazék megtalálja a födelét.* Az irigység sárga lova rúg- kapál-t lány barátnéjábal. A szelíd Stagl Marianna bezzeg rögtön meggratulálta, amikor a jegyességük Hanssal napvilágra került. De Marianna nem is ácsingózott az ő Hansa (után, mint a Lizi! Na hiszen; hiábavaló volt az a sok csípőriszálás, szemérmetlen kaccantás, mindent ígérő pillantás... Neki nem volt természete ezékhez, mégis őt gyűrűzte el Hans Lang. Csatk Éva tudta sokáig, hogy a legények templomi állóhelyéről az a barna szempár nem az izgőmozgó Neitzer Liszkát vadássza, pedig nem is válaszolta meg azt a pillantást akkor még. A templomban mindenkinek kijelölte a helyét a vagyon : a nixbrotiaknak az utolsó sorok jutottak, hiába hirdették az igét, hogy isten előtt mindenki egyenlő. Talán még a mennyországban is vastagabb felhőpárnát kap a feje alá Szent Pétertől az, akinek idelent egész libafalkából fosztották a cihábavalót. Nem tudta, hogyan sikerült Hansnak kiviaskodnia ezt a házasságot az öregekkel. Évát sohasem traktál- ta a részletekkel. Erdősön a házasság józan megfontolás dolga volt, nem a szerelemé, mintha nem is a legény házasodott volna a lánnyal, hanem két nagyjából egyforma földterület. A szerelem majd megjön, oktatgatták az anyák a lányokat. Mayer Nikolausnak azt a két nyomorult holdat tavaly sikerült eggyel megpótolnia. Az erdősi ember vérében van a szorgalom, a takarékosság, Kisdobszára, Istvándiba is eljártak felesben művelni a földeket. Hajnali háromkor keltek, amikor még a madarak sem csicsergik elő a hajnalt, a virradat már a mezőn találta őket. Disznóöléskor zsír helyett szalonnát hagytak, ez táplálta munkára őket; sütötték vagy nyersen falatozták, kenyeret harapva hozzá. Nyáron csak este ettek főttet. Bár a falu bel- és külterülete csak 4000 kataszteri hold volt, az erdősi emberek 7000 holdat műveltek. Mayer Nikolaus a három holdjával sem versenyezhetett a hétholdas Langékkal. Éva tudta, hogy keserves lesz a menyecskevizsgája; a gyomra remegett, ha arra gondolt, anyósa milyen árgus szemekkel lesi majd minden mozdulatát az első hetekben. t Folytatjuk.) igyekszünk a közúti forgalom zavartalanságát a téli körülmények között is a lehetséges legjobb szántéin biztosítani. A „rayonos” utakon a népgazdaság anyagi lehetőségeit, az igazgatóság gépi és anyagi ellátását, a közúti forgalom nagyságát figyelembe véve nem indokolt és nem is tudunk téli forgalombiztosítása munkákat végezni. A hóéitakarítási mun- káikon kívül — ezeken — csak érdesítő anyaggal — homokkal, finom zúzalékkal — védekezünk a síkosság ellen, ezzel is csak a forga- lomveszélyes helyeken: ívekben, emelkedőkben, vasúti kereszteződések környékén, közúti csomópontokban. Miután a „rayonos” védekezésre kijelölt utak hossza lényegesen nagyobb, mint az „őrjáratos” utaiké, az arra biztosított géppark viszont kisebb, az „őrjáratos’ utak rendbetétele után van csak mód a gépek átirányítására. Téli körülmények: között előfordulhat, sőt a tartós hideg hatására hosszabb ideig is fennmaradhat olyan állapot, hogy az útra rátaposott hó megmarad, síkosságot okoz. A „rayonos” úton sem aiásózást, sem olvasztó sózást nem alkalmazunk, a letaposott, megfagyott hóréteget pedig nem lelhet eltávolítani, amíg a fagy hatása érvényesül. Az idei télien a hóesést követő időszakban rendikívüli tartós fagy volt. Megjegyzem, hogy még a sózás sem fejti ki Olvasztó hatását mínusz 8 fok alatt. Endrédi János főmérnök, Bécsi Közúti Igazgatóság 20. sz. Koordinációs Üzemmérnöksége
