Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
8 Somogyi Néplap 1985. február 2., szombat ff r ff r ■ IRODALOM, MŰVÉSZÉT, KOZMUVELODES Ezernyolcs zá zhatvanban, tehát 125 éve született, és 1935- ben, vagyis kereken ötven éve halt meg Kner Izidor, a hírnevessé vált gyomai nyom" da megteremtője. Pályafutása a kiegyezés után nálunk hirtelen fellendült gazdasági fejlődés körülményei között bontakozott ki, sikereiben mégis tehetséges, ízlése üzleti érzéke és vasszorgalma vitte a döntő szerepet. Könyvkötő volt akárcsak a Vág mellől Békés megyébe áttelepült elődei. A székesfehérvári Szammer Nyomdában dolgozott, és szabad idejében igyekezett megismerkedni a betűszedés és a nyomtatás mesterségével is. Konyított tehát valamit a nyomdászathoz, amikor Gyomára hazalátogatva, az ottani főszolgabíró és egyben a takarékpénztár elnöke arra biztatta, hogy éljen a lehetőséggel, alapítson nyomdát erre a célra bankkölcsönt kaphat 1882-ben tizenkét fióknyi betű és egy kis kézisajtó beszerzéséből állt a nyomdaalapítás. S egyetlen nagyobbacska deszkafallal kettéosztott szobában kapott helyet a nyomda és a nyomdász lakása. Naponta általában tizenhat órát dolgozott. A szedést, a nyomtatást éveken át maga végezte, s a kinyomtatott könyveket természetesen maga kötötte be. Eközben arra is szakított időt, hogy karcolatokat írjon a Borsszem Jankóba és Jókai Üstökös című lapjába. Nemsokára házat vásárolt, korszerű gyorssajtót szerzett be, majd 1902-ben nagyobb beruházásba kezdett: a nyomda elhelyezésére új épületet emelt. 1900-ban tizenketten, 1914-ben pedig már 150-en dolgoztak a gyomai Kner Nyomdában. Az I. világháború előtt Kner Izidor két külföldi szerzőt szólaltatott meg magyarul. Kiadta Gorkij egy kötetét és Thomas Mann Halál Velencében című regényét. A magyar szerzők művei közül ekkor Gyomán jelentek meg Thury Zoltán munkái, Hevesi Sándornak egy drámája, Erdős Renée János tanítványa című színdarabja és Balázs Béla versei, novellái és drámái, köztük A kékszakállú herceg vára című egyfel- vonásos színműve. Még az 1900-as évek elején, amikor romlani kezdett a szeme, első riadalmában Imre fiát kivette a gimnáziumból, és Lipcsében beíratta a Máser-féle nyomdaipari technikumba. Kner Imre három év múltán 1907-ben fejezte be tanulmányait Lipcsében, és hazatérése után — apja bizalmából — 17 éves fejjel átvette g nyomda műszaki vezetését 1915-től kezdve az öregedő Kner Izidor a könyvkiadás irányítását is legidősebb fiának, Imrénék adta át. Az 1880-as évek elején még kezdetleges kis nyomdát Kner Izidor gyors ütemben fejlesztette nagy teljesítőképességű üzemmé. Erre nézve jellemző, hogy századunk első évtizedében a vasútdgazgatóság kénytelen volt meghosszabbítani a vonatok tartózkodási idejét a gyomai állomáson, hogy a Kner Nyomda rengeteg küldeményét berakhassák a mozgóposta kocsijába. Kéki Béla A HARMÓNIA IGÉZETÉBEN Takáts Gyula prózájáról Takáts Gyula (1911) prózái termése lírájához hasonlítva elenyészőnek látszik. Valójában azonban a két műfaj szervesen összefonódik gazdag életművében, azokat a témaköröket, melyeket verseiben is felvillantott,. s amelyek lírájának visszatérő, fontos motívumai, regényeiben és elbeszéléseiben más nézőpontból ugyan, de alaposabban kidolgozott. Az érintetlen természeti közeg, a natura ismerete, sze- retete és a modern ember számára is kiaknázható erkölcsi tartalmai vezéreszméi prózai műveinek. Ezekben is tetten énnli a költő szemléletmódját: műveinek cselekménye a legritkább esetben lineáris; sokkal szívesebben rajzol változatos színekben pompázó mozaikokat, természeti képeit érezhetően a képzőművész látása inspirálja. Nem a cselekmény vezetését érzi elsőrangú feladatúnak, hanem érzéstömbök minél plasztikusabb megrajzolását, alakjait sokszor lebegik körül sejtelmes árnyak, s jónéhány művében uralkodó a tragikus elem. Költészetében az erkölcsi szándék képi megvalósítása talán a legjellemzőbb törekvés, s nagyjából ugyanez a szándék uralkodik prózájában is, azzal a különbséggel, hogy regényeiben és elbeszéléseiben erősebb a nosztalgia, a tanító szándék s olykor a leleplező Irónia. Kevesen ismerik hozzá hasonló mélységben a berki emberek világát. Egyfajta ősi, már-már primitív életérzés, melynek jellemző eleme a természettel való szoros 'kapcsolat, az emberi és naturális világ egymásra utalva, szinte változatlan szimbiózisban él, s mihelyt valami külső behatás éri, rögtön felborul ez a kényes, évszázados egyensúly. Doktora értekezésében (A somogyi Nagyberek, 1934) tudományos alapossággal tárta föl ennek az életformának legfontosabb jellemzőit, de ember és természet harmonikus viszonya megváltozásának olyan tapasztalatait is látta és átélte, melyeknek tanulságait sokkal egyértelműbben, táv- latosabban fogalmazhatta meg regényben és elbeszélésben. Már a Diárium Könyvtár sorozatában megjelent Vágják a berket (1942) című kisregényben is érezni a távlatteremtés szándékát. A békés, idiilli életforma ősi gyökerekből ered, a berki emberek észjárását nem fertőzi a civilizáció, a haszon- szerzés vágya, hiszen ebben a környezetben a társadalmi különbségek jóformán ismeretlenek. A fejlődést azonban nem lehet megállítani: a berket le akarják csapolni — hogy értelmesen vagy értelmetlenül, az más kérdés —, s a szivattyútelep megjelenése nemcsak a táj arcát formálja át, hanem az emberek tudatát is. A végzet, mely eddig láthatatlan volt, most hirtelen lecsap, a (tragikus .elem lesz az uralkodó, a lelkek egyensúlyát a téboly lendíti ki, s a kisregény abban a komor felismerésben csendül ki, hogy amit mi fejlődésnek látunk, lehet visszalépés is, ha nem óvjuk a tiszta, nemes emberi értékeket és tartalmaikat. Ennek felismerésére azonban mintha a felnőttek társadalma már nem volna képes. Jóval később, az Egy flóbertpuska története (1967) és a Vitorlás a berken (1971) című regényeiben a gyermekszereplők .térnek vissza az érintetlen természetbe, s annak tapasztalataival szembesülve lesznek igazán érettek — erkölcsi vonatkozásban is. Megtanulják, hogy a természetet nem szabad kizsákmányolni, hanem meg kell hallgatni és meg kell fogadni tanítását. Erre azonban csak a fogékony, érintetlen gyermeki lélek képes igazán. Ahogy az utóbbi regény itengerészkapitánya fogalmazza meg: „Nem érted te ezt... Ezt már csak a .gyerekek értik, meg én.” Bár mindkét művet az ifjúsági regények sorában tartja számon az irodalmi közgondolkozás, valójában szervesen beleilleszkednek abba az európai regényfolyamba is. amely a gyermekvilág közegében ábrázolja a világ el- embertelenedésének fájdalmas következményeit. Ezen a tényen mit sem változtat e művök hangsúlyozott tanító szándéka, amely itt-ett kiütközik a cselekményből, megbontva annak egységét. Bár Takáts Gyulának nem jellemző műfaja a publicisztika, prózájának természetéről elárulnak egyet-mást azok a cikkéi, amelyekben szülőföldjéről, Tabról, a Balatonról és évtizedek óta választott otthonáról, Kaposvárról írt. Régebbi vallomásainak adatai természetesen ma már csak kuriózumok, de pontosan magyarázzák regényeinek szándékát; más-más írói eszközökkel, egymástól eltérő cselekményfonalat gombolyítva, de minduntalan a kisvárosiba térnek visz- sza a regények, . s leggyakrabban a berki környezetbe, az egyszerű természeti emberek világába az elbeszélések. Takáts Gyula lírájának egy korszakát erősen. áthatotta a görögös szemlélet- mód. Ahogy az antikvitás nagy lírikusai, ő is 'isteneket TENGELIC Szánkók csengője! Édes hatalom, mint varjak közt a sárga tengelic, oly fénnyel |szállsz s la szűzfehér havon csengődre ím az ifjúság vidám szívvel élénkbe vág. Szánkók csengője! Te hozod felém a rét tavát... Az iéneklő teret! Gyémánt-ívvel \két szív köröz jegén. Rózsát gőzöl a száj s a kéz megint csak szárny és cseng a réz, a sárga tengelic! Ó, ifjúság! — Hallod? — Még szól... De fut a szán ... Szalad! Kedvesem, figyeld \csak csengő dalát. Nem jég ... Egy zöld szánkó dala olvad, mint arcod szép tava. Szőnyi István: Falusi asszonyok látott, s láttatott az érintetlen természetben, olyan egyensúly, klasszikus derű lehetőségét sejtetve, melyet alig-ailig vesz észre a megfáradt emberi tekintet. Sámson Felicián — a névadásnak is egyfajta üzenete van —, a Polgárjelöltek (1945) .tragikus főhőse is „görög mintára élte napjait e becsületes dombok között, akadémiai ligetében. Háza félig villa, félig pedig borház volt”. De alkalmas lehet-e a kisvárosi közeg a görög eszmény megvalósítására, olyan életforma megteremtésére, melyben a szemlélődés, az egyensúly az igazán fontos? Már a főhős családi nevének a bibliai előképre való utalásával is jelzi az író a feltevés képtelen voltát. Feliciánlban hiába kelnek nagy elhatározások, sem ő maga, sem osztálya nem eléggé erős, hogy ezeket vég- bevihesse. A Polgárjelöltek ugyanis nemcsak a kisváros természetrajzát nyújtja (és ebben bizonyos mértekig Kosztolányi egyes regényeit nevezhetjük élőképének), hanem a polgárság életképtelenségét .is ábrázolja. Takáts Gyula finom iróniával leplezi ile .azt a középosztályi mentalitást, mely a két' világháború közötti korszak Magyarországát jellemezte. A ramgkórság, a társadalmi különbségek tiszteletben tartása, az egyenlőtlenség konzerválása — ezek azok az életeszmények, melyeket e kisváros polgárai és polgár- j előlitjei igyekeznek minél szívósadban őrizni és kitelj e- síteni. Nem a polgárosulás igénye hatja át e kisváros lakosait, hanem egyfajta feudális, idejét múlt szemlélet- mód, mely Sámson Feliciánt arra késztette, hogy visszavonuljon „a szürke porondról”. Egyénisége, megjelenése ■amúgy .is1 gátlásos, félénk lelkületű ember, s részben ez okozza itragédiáját. Egymás után érik a csapások, s azokat nem képes feldolgozni magában. Araikor felesége megcsalja, teljesen megha- sohliik, s elmegyógyintézetbe kerül. A Polgárjelöltek három különböző stílusiréteget és szemléletmódot olvaszt magába. Takáts Gyula finom érzékkel kamatoztatja a lélektan meglátásait, s ebben a regényében is fel-felsejlik az a báliadás, .tragikus látásmód, amely szinte minden prózai alkotásában jelen van. Mindezt azonban ellenpontozza az áradó komikum és derű, amely nem az egyéniségek, személyiségek jelleméből következik, hanem osztályuk magatartásából és életideáljaiból. Ennek megjelenítése emeli túli a Polgárjelölteket egy már-már anekdoitikus sors ábrázolásának igényén, ez lop bele olyan itársada- lombírálatot, mely jellemezte a kor polgári tendenciákat ábrázoló többi regényeit is. Cselekményvezetésére bizonyos mértékig talán a de- tektívregény is hatott: az előre nem látható fordulatok. váratlan, olykor motiválatlan események legalábbis ezt sejtetik. Várfconyi Nándor a mű költőiségét is hangsúlyozta értő méltatásában : „Leírásai, természeti képeinek színes, impresszív elevensége valódi költőre vallanak, s talán furcsán hangzik, de költői a komolyság is, amelybe humorát burkolja”. A Polgár jelöltek világát, a polgári szemléletmód, életforma nyitott, megoldatlan kérdéseit állítja a középpontba Takáts Gyula másik regénye is, az 1957-ben megjelent Színház az Ezüst Kanosában. E regény tere némiképp mégis szűkösebb az előzőnél. A regénybeli Bakád, e süppedt, mozdulatlan kisváros díszleteit a jelek szerint kitűnően ismerte az író: mintája az életrajzában is szerepet játszó Nagyatád volt (a leírások megfeleléseit érzékenyen elemzi a költő monográfusa, Laczkó András). A .regény ábrázolta kisvárosra a várakozás s ugyanakkor minden váratlantól való rettegés a legjellemzőbb. Itt is uralkodnak az előítéletek, erre a közegre is jellemző, hogy ki-ki féltékenyen őrzi társadalmi rangját. Takáts Gyula nem logikusan végigvezetett cselekményt akart adni e művében, inkább hangulattömböket ábrázol, Kosztolányi Dezső után ezúttal inkább Krúdy Gyula volt a vezér- csillaga, a Krúdy-művekre jellemző könnyes nosztalgia azonban teljesen hiányzik művéből. Annál inkább érezni a fájdalmat, a múlt megbecsülésére és megértésére intő szándékot elbeszéléseiben, melyekből Kinek könnyebb? (1963) címmel adott ki válogatást. A novellák többsége ugyanazt a közeget ábrázolja, amit pályakezdő kisregénye, bennük azonban megnő a pillanat szerepe. Ezekben a tömör, gyakran tragikus életképekben lesz uralkodó s meghatározó Takáts Gyula prózájának egyik alapvető törekvése, a líra és a próza határvonalainak feloldása. Mindenestől lírai például A pásztor című elbeszélés, melynek főhőse mit Sem törődik a háború pusztításaival, ugyanolyan eltökélten hajtja nyáját, mint a boldog békeidőkben. Alakja jelképpé magasodik, a vállalt feladathoz való hűség, a nehéz körülmények közötti kitartás jelképévé. Olyan embereket, egyszerű, mégis az életben majdnem mindig eligazodni tudó személyiségéket jelenít meg, akik a körülmények szorításából kivágva magukat új életkereteket tudnak teremteni a maguk számára. Az Esőhozók parasztjai ilyen erények birtokában mentik meg az aszály miatt már-már pusztulásra ítélt termést, s egyfajta értékőrző, értékmentő magatartás jellemzi az Ellenséges világ ravasz főhősét is. Míg regényeiben a leírások, képek inkább a díszletet színezték, gazdagították költői elemekkel, az elbeszélések ,tájrajza már mindenütt költői teljesítmény, mintegy bizonyítva, hogy Takáts Gyula műfajmegújító kísérleteit, a próza költőivé tételére tett erőfeszítéseit legjobb alkotásaiban siker koronázta. Rónay László
