Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

1985. február 2., szombat Somogyi Néplap 3 alatt a jég; víz- és sárten­ger marad a nyomukban. Messziről látni, hogyan bon­takoznak szét a széles harc­mezőn, s apró alakok százai ugrálnak le róluk, majd szüntelenül tüzelve foglalják el az ellenség pánikszerűen elhagyott állásait. Borostás arcú, fáradt ka­tonák a harckocsik, harc- járművek vezető ülésében, meg a támadó, rohamozó lö­vészek között. Sorkatonai szolgálatukat teljesítők, hi­vatásosak és tartalékosok, akiket erre a gyakorlatra hívtak be néhány nappal ez­előtt. Keresem köztük ifj. Horváth József tartalékost, akinek munkásőr édesapja, a Sáév toronydarusa ezt üzente: „Szeretném, ha erről a gyakorlatról is olyan elis­meréssel térnél vissza tár­saiddal együtt, mint a töb- biekről...” A tartalékosokról, a sorál­lományú és a hivatásos ka­tonákról is véleményt mond Légrádi László alezredes, a gyakorlatot végrehajtó ma­gasabb egység politikai osz­tályának vezetője: — Elismerés illet minden­kit. A behívások idején a rendkívüli hideggel, a ha­talmas hóval kellett meg- küzdenünk. Mire ideértünk, elolvadt a hó, s a havas, je­ges eső, az átázott ruhák, a lérdig érő sár és az éjszakai hideg okozott nagy gondot. A téli gyakorlat minden katonától különleges helytál­lást, a parancsok fegyel­mezett teljesítését követelte. Láttuk egy áttörés példás végrehajtását, ahol a kato­nák s az általuk kezelt tech­nika is kiválóan vizsgázott. Ám a harcnak, a rendkívül nehéz téli gyakorlatnak még nincs vége. Akkor fejeződik be, amikor visszatérve a laktanyába parancsnokaik elbúcsúznak a tartalékosok­tól. Szalai László * * * A héten — a terveknek megfelelően — folytatódott az a harcászati gyakorlat, amelyet a Magyar Nép­hadsereg kijelölt csapatai és törzsei tartalékosok be­vonásával hajtanak végre. Tegnap felkereste a csa­patokat Oláh István vezér- ezredes, honvédelmi mi­niszter, s tájékozódott a gyakorlat eddigi eseményei­ről, eredményeiről, megte­kintette a soron levő har­cászati feladatok végrehaj­tását. Találkozott a kemény téli időjárás viszonyai kö­zött példásan helytálló pa­rancsnokokkal, sor- és tar­talékos katonákkal. Tömegpolitika és gazdaság A HATÁS VISSZATÜKRÖZŐDIK Téli gyakorlaton Küzdelem hideggel, sárral Az utóbbi években erőtel­jesen hat a népgazdaság fejlődésére az elhúzódó gazdasági világválság. Ezért is fontos követelmény a termelés intenzív fejleszté­sének meggyorsítása. Olyan tartalékokat kell feltárni, amelyek mélyebben, a tár­sadalmi és a közgazdasági környezetben húzódnak meg, s ezek kiaknázásában jobban kell támaszkodni a dolgozó ember kezdeménye­ző- és cselekvőkészségére, tudására, hozzáértésére, megújulási képességére. Nö­vekszik tehát az emberi té­nyezők, a tudatformálás sze­repe. A szocializmus építésének mostani szakaszában a po­litizálás, a közélet . közép­pontjában is a gazdasági kérdések állnak. Tömegpoi- litákai munkánkban alkal­mazkodnunk kell a megvál­tozott igényekhez, kijelölve az új tennivalókat. Ezek szervesen kapcsolódnak a népgazdaság főbb célkitűzé­seihez : a fizetőképesség fenntartásához, az egyen­súly javításához és a gaz­dálkodás hatékonyságának fokozásához. Alapvető fel­adatnak tartjuk elősegíteni a tudati, magatartásbeli fel­tételek megteremtését, a változások iránti nyitottsá­got, az aktív részvételt a döntések előkészítésében, a végrehajtásban. Tömegpoli tikai mun­kánkban a tájékoztatásra, a meggyőzésre, az önálló íté­letalkotásra és az azonosu­lásra helyeztük a hang­súlyt, amely hasznos cselek­véseikben fejeződik ki. A párt tömegpolitikai fóruma­in — a pártnapokon, a vi­takörökön — évente tájé­koztatást adunk a népgaz­dasági tervről, az irányítási rendszer továbbfejlesztésé­nek fontosságáról. Feltárjuk a gazdasági folyamatokban, a közgazdasági szabályo­zókban rejlő ellentmondáso­kat, a költségvetési egyen­súly megteremtésének ne­hézségeit. az életszínvonal és a bérpolitika összefüggé­seit. E fórumokon részt yesznek gazdasági vezetők és munkásközösségek, kom­munisták és pártonkívüliek. Ügy látjuk, hogy a kisebb közösségekben hatékonyab­bak az eszmecserék. Azt akarjuk, hogy az országos és a megyei gazdasági fel­adatok mellett az adott munkahely, az oft dolgozók érdekeiről, lehetőségeiről essék a legtöbb szó. Ered­ményesebb a célok megér­tetése, elfogadtatása, a meg­valósításukra való mozgósí­tás, ha az emberek ponto­san érzékelik saját tevé­kenységük és munkahelyük szerepét. Több helyen elő­fordult így is, hogy a köz­ponti tennivalókat jobban ismerték, mint a helyi fel­adatokat. A pártnapokról, a vitakö­rök munkájáról szerzett ta­pasztalataink kedvezőek. A dolgozók döntő többsége egyetért a párt gazdaságpo­litikájával, és határozottan támogatja azit. Ugyanakkor élesen bírálják a negatív jelenségeket, a visszahúzó erőket, a szervezetlen, fe­gyelmezetlen munkát, a pa­zarló, felelőtlen magatartást. Tisztázódott a munka sze­rinti differenciálás jelentő­sége, de a gyakorlati meg­valósítás során — még a mozgalmi szervekben is — több vitás kérdés merül fel. A különböző tanfolyamok a tömegpolitikai munka jól bevált színterei. Az oktatás jellegéből és szervezettségé­ből következik, hogy eze­ken a fórumokon a gazda­ságpolitika időszerű elvi és gyakorlati kérdéseinek mélyebb összefüggéseit vi­tatják meg. A részitvevők megismerkednek a gazda­ságirányítási rendszer új vonásaival, bevezetésük vár­ható gyakorlati hatásával, következményeivel. A párt­oktatást jól felkészült pro­pagandisták vezetik, akik­nek többsége kiváló szak­ember is egyben. Eredmé­nyesen bővítik a közgazda­sági ismeretet, formálják az emberek szemléletét. Nem hagyhatjuk számítá­son kívül a KISZ-ben, a szakszervezetekben, a Haza­fias Népfrontban folyó tö­megoktatás eredményeit sem. A különböző rétegek és csoportok igényeinek fi­gyelembevételével, a tömeg,- szervezetek, -mozgalmak sa­játosságainak megfelelően foglalkoznak a gazdaságpo­litikai kérdésekkel, és fel­készítik a tagokat az új közgazdasági ismeretek el­sajátítására. A gazdálkodás körülmé­nyeinek változásai nagyobb követelményeket támasz­tottak a pártszervezetek és a gazdaságok vezetőivel szemben is. A káderképzés során eredményesebbé vált politikai felkészítésük. Ala­posabban megismerték a marxista gazdaságtudo­mány elméletét, a legfri- sebb tudományos nézetéket és a korszerű közgazdasági szemléletet. Ez fontos té­nyező a magas színvonalú gazdasági vezetés és terme­lés megalapozása szempont­jából. A termelés és a gazdálko­dás új vonásai szükségessé tették, hogy a munkahelyi pái'itszervek és alapszerve­zetek aktívabban vegyenek részt a gazdaság szervezésé­ben, irányításában és ellen­őrzésében. Többségük al­kalmazkodott az új feltéte­lekhez, erőfeszítéseket tett a még élőbb, a személyes meggyőzésre épülő, érvelő, érdekegyeztető és egységes cselekvésre ösztönző politi­kai munka kibontakoztatá­sára, Politikai felelősségük tudatában jobban éltek szervezeti önállóságúkkal, szélesítették a gazdasági döntések demokratizmusát. A párttagok és a pártonkí­vüliek széles köre vesz részt a döntések előkészítésében, elfogadtatásában, a, végre­hajtás megszervezésében és társadalmi ellenőrzésében, A pártszervek és -szerve­zetek rendszeresen foglal­koznak a helyi tartalékok feltáráséval, az anyag- és energiatakarékosság kérdé­seivel, a munkaidő jobb ki­használásával, a színvona­las irányítás és munkaszer­vezés feltételeinek megte­remtésével. összehangolják a szakszervezetek és a KISZ gazdasági munkát segítő te­vékenységét. A szocialista brigádokat ösztönzik, hogy munkafelajánlásaikkal kap­csolódjanak a vállalat, a szövetkezet legfontosabb céljainak megvalósításá­hoz. Következetesen támo­gatják a találékony, a meg­UJULcAöb 1YCL cau 05 CL 1 re íj o kezdeményezéseket a gya­korlatba átültető közössége­ket, a felelősséggel kocká­zatot vállaló és eredménye­sen dolgozó vezetőket. Po­litikai munkájukkal előse­gítik a gyorsabb alkalmaz­kodást a változó gazdasági környezethez. Kezdemé­nyezték a termékszerkezet- váltást, az ésszerűbb, taka­rékosabb gazdálkodást, a termékek minőségének javí­tását, a mezőgazdasági nagyüzemek termelési rend­szerekbe történő belépését, az egymás közötti és az ipa­ri üzemekkel való együtt­működés szélesítését, az ezekben rejlő lehetőségék kiaknázását. Fellépnek az olyan negatív jelenségek el­len, amelyek gátolják a gazdasági és politikai célok elérését, gyengítik a helyi feladatok megvalósítását. Nagy gonddal foglalkoznak a szociális helyzet alakulá­sával, a dolgozók igényei­vel, érdékeivel. Támogatják őket abban, hogy az anyagi érdekeltségi rendszer töké­letesebb legyen, a jövede­lem fokozottabban tükröz­ze a teljesítményeket, a mi­nőségi munkát. A pártszervezetük sokat tesznek az új gazdálkodási formák elfogadtatásáért, jóllehet a kommunisták kö­rében js többen vitatták ezek létjogosultságát. Nap­jainkban már kevesebb a szélsőséges vélemény; az emberek fölismerték, hogy fokozott társadalmi ellenőr­zéssel a kisvállalkozások, a vállalati és általában a gaz­dasági munkaközösségek a szocialista építés haszná­ra lehetnek. A gazdasági kérdésekről folytatott állandó eszme­csere, gazdaságpolitikánk széles körű és meggyőző magyarázata, a feladatok megoldására való mozgósí­tás is hozzájárul ahhoz, hogy belpolitikai helyzetünk szilárd, kiegyensúlyozott. A közhangulatot kedvező­en formálja a nyílt, őszin­te politizálás, s a biztató eredményék. Tömegpoliti­kai munkánk hatása vissza­tükröződik a gazdálkodás színvonalában, a dolgozók teljesítményében. Világo­sabbá vált a gazdasági, po­litikai, kulturális és moz­galmi munika szerves egysé­ge. Tovább folytatjuk az ér­dékek mélyebb, elemzőbb feltárását, a hatékonyabb mozgósítást tartalmi, gazda­sági céljaink és a gazdaság- irányításból adódó felada­tok megvalósítására. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára Ezen a hegyek határolta, erdő szabdalta dunántúli gyakorlótéren mindig fúj a szél, amely ilyenkor- télen szinte elviselhetetlen. Átha­tol a legvastagabb ruhán is. Fagyos földre feküdve, a kiásott lövészárok szélén, távcsővel a kezében a távo­labbi dombokat figyeli egy szép szál, a hidegtől vöröses- lilás arcú katona. — önálló felderítő rajnak vagyok a tagja. Társaimmal — Csécsik István őrvezető­vel, Fazekas József honvéd­del — a szemben lévő, vé­delemre berendezkedett el­lenség mozgását figyeljük — mondja a kaposvári Berecz Zsolt, a VBKM gyárának szerszámkészítője. Hamaro­san érkezik a felderítők pa­rancsnoka, Horváth Zsolt hadnagy. Meghallgatja a je­lentésüket, s néhány szóval bemutatja katonáit, a közeli álcahálóval borított tüzelő­állásban lévőket, köztük a balatonboglári Molnár Mik­lós kertészt is. — Eddig nagyszerűen helytálltak, pedig a hideg szinte elviselhetetlen volt. Főként az éjszakák teltek nehezen. Az elsőket a harc­járművekben töltöttük, a többit már sátorban, s így valamivel jobb körülmé­nyek közé kerültünk... Váratlanul elszabadul a pokol. Ágyúk harckocsik lö- vegeinek tüze zúdul hosszú percekig az ellenség állásai­ra. Rakéták süvítenek, a becsapódást követő robba­nás, a találatot jelző füst, láng félelmetes. Nagy erővel zúgnak fel a harckocsik, harcjárművek motorjai, s indulnak előre, hogy áttörjék az ellenséges állásokat, illetve biztosítsák a lövészek rohamát. Mellettünk robognak el a félelmetes acélkolosszusok, a műszakiak által nyitott átjá­rón. Fröccsen a lánctalpak A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A megye belpolitikai éle­tét pezsgőbbé tette e hetek­ben, hogy mindenhol készül­nek a párt XIII. kongresszu­sára, a félszabadulás 40. év­fordulójára. Ezen a héten befejeződtek a vezetőségválasztó taggyű­lések a pá/rtalapszervezetek- ban, utána megkezdődtek a pártértekezletek. Az eddigi tapasztalatok szerint a párttagság felelősen kritikus volt a kongresszusi irányelvek megvitatása­kor. A pártonkívüliek köré­ben lis őszünké érdeklődést váltott ki e fontos pártdo­kumentum, s ezek a vélemé­nyek is eljutottak a taggyű­lések fórumára. Különösen nagy volt a vi­ta a gazdaságpolitika meg­ítélésében, az életszínvonal, a szociálpolitika témaköré­ben. Sok helyen túlságosan optimistának ítélték meg az irányelvek gazdasági részét, s elmondták: nagy erőfeszí­tést igényel majd ennek a megvalósítása. Most olyan mélységben tanulmányozták a kommunisták a dokumen­tumot, hogy sokkal könnyebb lesz tenni érte. A számtalan javaslat, ki­egészítés többsége a fegye­lem, a rend megszilárdítását szorgalmazta, a szociálpoliti­kai kedvezmények munka szerinti elosztását kérte. A család védelmét és erősítését szolgálná, ha a fiatalok hamarabb juthatná­nak lakáshoz. Nagy vitát váltott ki pél­dául la falu és a város kö­zötti különbség megszünte­tésének témaköre. Néme­lyek az áruellátás kiegyen­súlyozottságával éppen a kisközségek gyenge ellátása miatt nem értették egyet. A pártszervezetek felelősség­teljesen minősítették ä ja­vaslatokat, különösen, ha va­lamivel nem értettek egyet. Természetesen ezek is to­vábbjutottak a felsőbb párt- szervekhez, s a végső minő­sítést majd a pártértekezle­teken mondják ki. Városrészi tanácskozáso­kat, f tanácstagi beszámolókat tartanak megyeszerte. Ta­nácsülésen állapítják meg a tanácstagi választókörzetek s a tanácstagok számát. A ka­posvári tanács e héten tar­tott ülésén hetvenöt körze­tet fogadott el. A tavályi munkát és az ellenőrzések tapasztalatait tette mérlegre a megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság e héten. A KNEB elnökhelyet­tese hangsúlyozta, hogy So­mogybán is megnőtt a népi ellenőrzés szerepe. Az ered­mények számbavételekor a gondokról is szó esett. Ta­pasztalták, hogy kötbér­igényt ritkán nyújtanak be, amikor nem teljesítik g megrendeléseket. Felitűnő, hogy a különböző kisvállal­kozókat az átlagosnál job­ban ellátják anyaggal és áru- vall. Ez a személyi ellen­szolgáltatásokon nyugvó partnerkapcsolatoknak kö­szönhető. Romlott a fogyasz­tók érdekvédelme. Többször fordul elő meg­károsítás, árdrágítás és en­gedély nélküli értékesítés. A szerződéses vendéglátóhe­lyeken 'és a magániparban szaporodtak az olyan esetek, hogy a dolgozót nem jelen­tik be a (társadalombiztosí­tási igazgatósághoz. Fontos kulturális esemé­nyek zajlottak ie a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában. Itt vendégszerepelt a Vikár kórus, s itt mutat­ták ibe a Kalinyini üzenet című irodalmi antológiát. Zárjuk azzal a hét króniká­ját, hogy tegnap megkezdőd­tek a zárszámadások a ter- melőszövetk ezetekb en. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents