Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-15 / 11. szám

2 Somogyi Néplap 1985. január 15., kedd Középpontban a világűr Nyugati vélemények Andrej Gromiko tv-nyilatkozatáról Gromiko szovjet külügy­miniszter vasárnap esti tv- nyilatkozatára még aznap reagálva a brit külügymi­nisztérium szóvivője kijelen­tette: London nem járul hozzá, hogy nukleáris erőit figyelembe vegyék a szov­jet—amerikai tárgyalásokon — mindaddig, amíg a két nagyhatalom jelentős mér­tékben nem csökkenti saját nukleáris fegyvertárát. A szovjet külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatának tartalma megfelel az euró­pai érdekeknek — mondta Karsten Voigt, a nyugatné­met SPD parlamenti frak­ciójának külpolitikai szóvi­vője abban az interjúban, amely az Osnabrücker Zei­tung hétfői számában jelent meg. Voigt a Gromiko-nyi- latkozatnak azt a gondolatát emelte ki. hogy az űrfegy­verek. a hadászati rakéták és a közepes hatótávolságú rakéták ügyét egymással összefüggésben kell vizsgál­ni. és mindhárom téren egy­idejűleg kell eredményekre törekedni. A nagy nyugati hírügy­nökségek bő terjedelemben foglalkoznak Gromiko szov­jet külügyminiszter televí­ziós nyilatkozatával. Ezen — mint ismeretes — Gro­miko a George Shultz ame­rikai külügyminiszterrel Genfben megtartott találko­zójáról. az új szovjet—ame­rikai tárgyalások témáiról és kilátásairól nyilatkozott vezető szovjet külpolitikai újságíróknak. Az elmondottakból a leg­több nyugati hírügynökség aat találta a legfontosabb­nak kiemelni, hogy ameny- nyiben az amerikai manőve­rező robotrepülőgépek és Pershing-2 rakéták telepíté­se folytatódik akkor kérdé­sessé válnak a szovjet— amerikai fegyverzetellenőr­zési tárgyalások. Ugyancsak kiemelten fog­lalkoznak a nyugati hírügy­nökségek Gromiko ama megállapításával, hogy a fegyverzetellenőrzési tárgya­lásokon figyelembe kell ven­ni a francia és a brit atom­erőt. Fontosnak tartották a nyugati hírelemzők idézni Gromiko nyilatkozatának azt a részét is. amelyben a szovjet külügyminiszter sze­rint elképzelhetetlen az elő­relépés a nukleáris leszere­lés terén anélkül, hogy ne menne végbe ez a folyamat az űrfegyverek terén is. Ez­zel kapcsolatban kiemelték: Gromiko igen határozottan elvetette az Egyesült Álla­moknak azt az álláspontját, amely szerint a leszerelési tárgyalások idején is foly­tatni akarja „csillaghábo­rús” fegyverkezési kutatása­it. Az AFP szerint Andrej Gromiko kijelentése válasz volt Richard Búrt amerikai külügyi államtitkár kije­lentésére. Búrt szombaton Tokióban ugyanis kijelentet­te: az Egyesült Államok csak akkor kezd tárgyaláso­kat az űrfegyverkezési prog­ramról. ha az már túl van a kutatási szakaszon. Gromiko szovjet külügy­miniszter televíziós nyilat­kozata vezető helyet kapott hétfőn az amerikai sajtóban. A kommentárok két fon­tos elemet emelnek ki a szovjet álláspontból: egy­részt azt. hogy az új lesze­relési tárgyalások mindhá­rom eleme szorosan össze­kapcsolódik egymással, s így nem léhet eredményt elérni a hadászati és a közepes ha­tótávolságú nukleáris esz­közökről folyó megbeszélé­seken anélkül, hogy ne jön­ne létre kielégítő megoldás az űrfegyverekről, másrészt azt. hogy az amerikai köze­pes hatótávolságú eszközök további telepítése a nyugat­európai országokban veszé­lyeztetné a tárgyalások jö­vőjét. Robert McFarlane, Rea­gan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója egy hétfő reg­geli televíziós nyilatkozatá­ban viszont kijelentette: az Egyesült Államok változat­lanul folytatja a Reagan el­nök által meghirdetett „ha­dászati védelmi kezdemé­nyezés” űrvédelmi eszközök kidolgozására irányuló prog­ramját. McFarrlane védelmé­be vette a közepes hatótá­volságú fegyverek telepíté­sét is. Franciaország továbbra is elutasítja azt, hogy mások által folytatott tárgyaláso­kon számításba vegyék a francia nukleáris erőket — jelentette ki hétfőn a fran­cia külügyminisztérium szó­vivője. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter előző napi nyi­latkozatára utálva. Világos beszéd Aligha ért bárkit is meg­lepetésként, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter tv- nyilatkozatára elsőként ame­rikai kollégája, Shultz rea­gált. Miközben a szovjet ál­láspont a Genfben történte­ket illetően teljesen egysé­ges, Washington továbbra is megosztottnak látszik. Köz­vetve az amerikaiak diplo­máciájának irányítójával perlekedve Weinberger had­ügyminiszter — ugyancsak a Gromiko nyilatkozat után — ezt mondta: minthogy a szovjet és az amerikai fél előfeltételek nélkül bocsátko­zott párbeszédbe egymással, Washington nyugodtan foly­tathatja az űrfegyverkezési kísérleteket. Nem volt tehát alaptalan Gromiko külügy­miniszter aggodalmat tükrö­ző, de mégis határozott ki­jelentése, miszerint, ha az Egyesült Államok megsérte­né az űrfegyverkezés meg­akadályozását szorgalmazó megállapodást, az a legsúlyo- sab következményekkel jár­na a majdani tárgyalásokra nézve. Felmerülhet a kérdés, mi­ért is került egyszeriben a fegyverkezéssel kapcsolatos nagyhatalmi párbeszéd kö­zéppontjába a világűr mili- tarizálódásának ügye? A ma­gyarázat kézenfekvő: ha si­kerülne is megegyezésre jut­ni a stratégiai és a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök ügyében, az űrfegyver­kezés mindezt semmissé te­hetné, s a korábbinál is ve­szélyesebb helyzet alakulná ki a földön. Washington álláspontját erőteljesen befolyásolja a Weinberger vezette Pentagon ragaszkodása az űrfegyverek­hez. Az a nézőpont, misze­rint az űrvédelmi rendszer­rel összefüggő kutatásokat akkor is folytatni kell és le­het, ha az ilyen rendszerek telepítését megtiltanák, rop­pant kockázatos. Gromiko így vetette fel a kérdést: va­jon ki adhat biztosítékot ar­ra, hogy a kutatások befe­jezése után a munka meg­áll az addig elért szakasz­ban. A szovjet álláspont re­alisztikus és egyértelmű, nem lehet a Genfben megfogal­mazott célok felé előrehalad­ni, ha nincs egyidejű meg­egyezés a három szorosan összefüggő témában. Az el­jövendő tárgyalásoknak a békét, az átfogó nemzetközi stabilitást kell szolgálniuk, ez pedig kizárólag akkor érhe­tő el, ha a felek a legszigo­rúbban tiszteletben tartják egymás kölcsönös' érdekeit, létfontosságú biztonsági szempontjait. A Szovjetunió — mondotta Gromiko — minden erővel azért küzd. hogy sikerüljön elhárítani az emberiséget fenyegető nukle­áris veszélyt. Gy. S. Franciaország azonban nem zárja ki annak lehető­ségét, hogy részt vegyen a valamennyi nukleáris nagy­hatalommal együtt folyta­tandó tárgyalásokon. De en­nek — mondta a szóvivő —• három feltétele van: 1. Előbb lényegesen csök­kenteni kell a két nukleáris világhatalom és Franciaor­szág nukleáris erői közötti különbséget; 2. Egyensúlyt kell terem­teni a hagyományos és a ve­gyi fegyverek tekintetében; 3. Ne hozzanak létre sem­miféle olyan új rendszert, amely destabilizálná az el­rettentés alapjait. (Ez az amerikaiak „abszolút raké­tavédelmi terveire” vonatko­zik.) „A nyugat-európai rákéta- telepítés folytatása kérdéses­sé teheti a jövendő fegyver- korlátozási tárgyalásokat” — Gromiko szovjet külügy­miniszter televíziós nyilatko­zatának ez a mondata kel­tette a legnagyobb figyelmet Belgiumban, amely a végső döntés előtt áll a telepíté­sek kérdésében. (Wilfried Martens kormányfő jelenleg Washi ngtonban Reagan ame­rikai elnökkel erről Járgyal.) Valamennyi vezető brit napilap címoldalán foglalko­zott hétfőn a szovjet kül­ügyminiszter vasárnap esti tv-nyilatkozatával. A Daily Telegraph kiemelte: Gromi­ko szerint -az Egyesült Ál­lamoknak és a Szovjetunió­nak együttesen kell vállal­nia. hogy a fegyverkezési versenyt kirekesztik az űr­ből — különben fölösleges tárgyalni a hadászati fegy­verzet korlátozásáról. A The Guardian szerint a szovjet külügyminiszter szavaiból ítélhetően „nem lesz előre­haladás a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tár­gyalások egyetlen területén sem. ha az amerikai kor­mány folytatja űrfegyverke­zési programjának végrehaj­tását.” — Hun Sen lett a kormányfő Az SPK kambodzsai hír- ügynökség jelentése szerint a kambodzsai Nemzetgyűlés nyolcadik ülésszakán hétfőn a küldöttek egyhangúlag Hun Sen megbízott kor­mányfőt választották meg az ország miniszterelnökévé. A 34 éves politikus, aki a tavaly december 31-én el­hunyt Chan Sy utóda lett, megtartottá külügyminisz­teri tisztségét is. Egyedülálló méretű gyakorlat A NATO történetében | egyedülálló jellegű mozgósí­tási gyakorlat kezdődött a | luxemburgi Findel repülőte­rén: a TWA, a Pan Am, a J World Airways amerikai pol- [ gári légitársaságok közremű­ködésével 1500 amerikali ka­tonát ‘dobtak át coloradói és georgiai támaszpontokról Findielbe. A katonák a ja­nuár 21-én az NSZK-ban tartandó „Central Guardian” fedőnevű téli hadgyakorlatra érkeztek: a tízórás repülőút- tal. A NATO egyik szóvivője Find eiben elmondta: a moz­gósítási gyakorlat során ja­nuár 18-ig összesen több A PERSHING-BALESET A nyugat-németországi He- illbronnban hétfőn folytatta munkáját az az 'amerikai szakértői bizottság, mely tisztázni volna hivatott, mi­lyen okok vezettek pénteken a Heilbronni amerikai tá­maszponton egy Penshing—2- es típusú rakéta felrobbaná- sához. Az 56. amerikai tábori tü­zérdandár egysége egy újon­nan érkezett Pershing—2-es rakétát készült összeszerelni és saját hordozó-indító be­rendezésére állítani. A hor­dozó berendezést és annak vontatóját egymáshoz közel állították egy sátorba a He- ilbronn melletti Waldheide gyakorló területen. Az elő­írásoknak megfelelően a ra­kéta elsői okozati .hajtóművét saját, hengeres alakú fém­tartójában a szállító beren­dezéshez közel a földre fek­tették. Majd a vontató trak­tor hátsó részén található da­ruval elkezdték felemelni a hajtóművet, s egyben kihúz­ni azt a hengeres tartóból. A hajtómű még nem hagyta el teljes egészében a henge­res tartót, amikor berobbant és elégett. A robbanás okát azonban még nem sikerült megállapítani. Az amerikai Grotonban tüntetés volt amiatt, hogy a város kikötőjébe érkezett egy Trident atomtengeralattjáró. A ké­pen a rendőrök elhurcolják az egyik tiltakozót (Telefotó — AP—MTI—KS) mint ötezer amerikai katonát dobnak át az Egyesült Álla­mokiból Findelbe, ahonnan a luxemburgi államvasutak különvonatai Kaiserslau- teirnba szállít ják őket. A mos­tani mozgósítási gyakorlaton azt próbálják ki, hogy „szük­séghelyzetben,, hogyan képe­sek a polgári légiszáillítási társaságok bekapcsolódni a katonai manőverekbe. A szóvivő közölte még:az NSZK-ban tartandó hadgya­korlaton összesen 65 ezer ka­tona vesz részt, ebből 17 800 amerikai. Az amerikai ten­gerészet 300 ezer tonna had­felszerelést szállít a hadgya­korlatokra Nyugat-Európába. A képen az NSZK-beli Mönchengladbachba érkező amerikai katonák egy cso­portja. Kizárások a Brit KP-ból Nagy-Británnia Kommu­nista Pártjának Végrehajtó Bizottsága kizárta a pártból Tony Chatert, a Monning Stár című kommunista napi­lap főszerkesztőjét és David Whitfieldet, Chater helyette­sét. A vb erről szóló határo­zatát — négy, hasonló fe­gyelmi döntéssel egyetemben — a hétvégén hozták meg. Chatert, Whitfieldet, vala­mint a KP londoni szerveze ­tének négy tagját a VB a szervezett szabályzat és a pártfegyelem megsértésében, valamint az egész pártra nézve kártékony tevékeny­ségben marasztalta el. A konfliktussal összefüggő kérdések megvitatására Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Végrehajtó Bizott­sága 1985 májusára rendkí­vüli kongresszus összehívását határozta el. A VB a kizárásokkal egy­idejűleg döntést hozott arról, hogy „Fókusz” című, jelenleg kéthetenként megjelenő lap­ját ezután hetente jelenteti meg és térítésmentesen el­juttatja a Brit KP minden egyes tagjához. Az ügy előzményei a párt 1983. évi kongresszusára nyúlnak vissza. A legfelsőbb fórum annakidején szüksé­gesnek mondta, hogy Chatert és Whitfieldet elmozdítsák a Morning , Star főszerkesztői illetve főszerkesztő-helyettesi tisztéből. Ezt a döntést az érintettek nem fogadták el, a pártlap tulajdonosaiként és a kiadójaként funkcaónáló népi sajtónyomda társaság pedig — nem lévén intéz­ményes szervezeti kapcsolat­ban a pártvezetőséggel —so­rozatosan megerősítette Chatert és Whitfieldet a tisztében. Nyugat-szaharai ütközetek Hosszú Idő óta a leghe­vesebb harcok dúlták a hétvégén a nyugat-szaharai Mahbes körzetében. A fosz­fátban gazdag területen a Polisario harcosai szombaton súlyos csapást mértek a marokkói csapatokra. Azóta, hogy a gyarmati terület el­lenőrzési jogáról Spanyolor­szág 1976-ban lemondott, Ma­rokkó igényt formál Nyu- gat-Szahara birtoklására. A terület függetlenségéért küz­dő Polisario vasárnapi köz­leménye szerint a harcokban 311 marokkói katona életét vesztette, 250 megsebesült. A Polisario harcosai lelőttek egy Mirage F—1 típusú ma­rokkói harci gépet és több harckocsit is kilőttek. A közlemény nem szól ar­ról, hogy a Polisariának vol­tak-e veszteségei. A marokkói tájékoztatási minisztérium vasárnapi közle­ményben jelentette be a hét­végén lezajlott nyugat-szaha­rai heves harcokat. Rabat szerint a marokkói csapatok megfutamították az ellensé­get.

Next

/
Thumbnails
Contents