Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

1985. január 11., péntek Somogyi Néplap 3 Kutatják a tartalékokat Tizenkét téeszvozető a lehetőségekről „A szabályozórendszer módosítása arra késztet ben­nünket, hogy komolyabban vegyük belső tartalékaink fel­tárását. A műtrágyafelhasználás szinten tartása mellett például több .istállótrágyát kell kijuttatni a földekre, nö­velni kell a zöldtrágyával ellátott területet. Savanyú ho­moktalajainkra 200 vagon meszet szórunk ki tavasszal; ésszerűen szigorított költséggazdálkodással 2-2,5 millió forintot megtakaríthatunk..." (Balogh József elnök Puszta- kovácsi). ÉV ELEJI BESZÉLGETÉS A TABI TANÁCSON Készül a telefonközpont Tizenkét, jobbára 11—14 aranykorona értékű földön gazdálkodó somogyi termelő­szövetkezet vezetője vett részt a múlt éív végén azon a beszélgetésen, amelyet Tóth Károly a megyei tanács el­nökhelyettese hívott össze Kaposváron. Egyetlen téma szerepelt a napirenden: az idén életbe lépő szabályozó- rendszer ezeket a termelőszö­vetkezeteket az átlagosnál is érzékenyebben érinti, s az előrejutás útjait közösen kell keresni. Ezt tették e megbe­szélésen. Hogyan gondolkodnak eb­ben a helyzetben a szövet­kezetek vezetői; mit akarnak és mit tudnak tenni azérí. hogy az egyensúlyt az idén is fenntartsák, vagyis a gaz­daság „ráhangolódjon” az új közgazdasági körülményekre? A kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt támogatott somogyi termelőszövetkeze­tek fejlődése a többi közös gazdasághoz képest is meg­gyorsult az utóbbi években, sebben — egyebek közt — az árkiegészítés növekedése •is szerepet játszott, sőt egyes növényeknél éppen ez volt a döntő tényező a termelés fel­futásában. Ami a jövőt illeti: ez a támogatáskiesés, a sza­bályozóknak ez a kategóriája hat a legérzékenyebben 1985. január 1-től. Ez tükröződött a szennai, a kaposfői, a ka- rádi. a nágocsi a kisbánapáti, a pusztakovácsi, a somogy- sárdi, a csökölyi, a homok- szentgyörgyi, a szentbadázsi, a mernyei és a görgeteg i téeszrvezetők véleményéből. És az, hogy már hónapokkal korábban megkezdték a föl­készülést. hogy ilyen körül­mények között miként ellen­súlyozzák a megszűnő vagy mérséklődő támogatást. Nagy feladat vár megoldásra a termelőszövetkezetekben, ak­kora, amekkorára régen volt példa. .. Jód indult az év a kapos­vári Lady Ruházati Szövet­kezetben: van miből dol­gozniuk. S hogy ez miért jelent jó kezdést? Azért, mert a múlt év elején gon­dót okozott az alapanyag szállítása, s emiatt nagy erő­feszítésbe került, hogy a nyárra ígért ruhákat — ha késve is — elküldhessék a külföldi megrendelőnek. Most nincs ilyen gond. Az első félévi szállításokhoz szükséges alapanyagok idő­ben megérkeztek, így várha­tóan az NDK- és csehszlo­vák megrendelésekre készü­lő blúzok és női ruhák idő­ben és rendben eljutnak a címzetthez. — Nemcsak az alapanyag- ellátással, de a minőséggel is sóik gondunk volt — mondja Nagy Tibor, a szövet­kezet elnöke. — Ezt szüksé­gessé 'teszi azt is, hogy a terveink között szerepel'töb­bek között a minőségvizs­gáló gép, aminek segítségé­vel1 remélhetően kevesebb bosszúságban lesz részűink. Szükségünk lenne még né­hány új vasailógépre is. Egyelőre még csak a küldött prospektusokat nézegetjük. Nem most született elkép­zelésekről van szó, az elnök A támogatáskiesés az em­lített tizenkét téeszben vál­tozó összegű, a szennaiaknál például 4, a somogysárdiak- nál 9, a homdkszentgyör- gyieknél 17 millió forint. A szennaiak számításai szerint jobban járnak, ha változtat­nak eddig túlzottan kalászos- központú gazdálkodáson és 200 hektárral növelik kuko­ricatermő területüket, és más, ipari növényekkel is foglalkoznak. A Ikaposfőiek úgy látják, hogy a jobb mi­nőségű talajmunkák, a töké­letesebb vegyszeres növény- védelem, a betakarítási vesz­teségek csökkentése, a vető­magváltás, a gabonatároló bérbeadása, a meszezéssel való talajjavítás, a háztáji sertéshizlialás fejlesztése, az ipari ágazat nyereségének növelése enyhíthet a gondon. Árvái József, a karádi téesz elnöke mondta ezen a beszélgetésen: belső, üzemi intézkedésekkel mintegy 4—5 milliót előteremthetnek el­lensúlyozó tételként. Kis- bárapátiban is nő a kuko­rica területe és csökken a búzáé, ugyanakkor a juhá­szat és a varroda fejlesztésé­től is várnak 2—2,5 millió forintot. A pusztakovácsiak tavaly befejezték az ipari tevékenység bővítését, a ju­hászaiban .pedig 1983-ban hajtottak végre faj.taátalakí- tó keresztezést — mindez már az idén érezteti kedve­ző hatását. Erdélyi Lajos so- mogysáröi elnök azt mondta: náluk nincs mód a .növény- termesztésiben szerkezeti vál­toztatásokra, s áhhoz, hogy talpon maradihassanak, az 1984. évi minden tekintetben kimagasló év eredményeit kellene 1985-ben megismétel­ni. Csökölyben is az adottsá­gok, a területi méretek szabnak korlátot, hogy a ve­tésszerkezettel variáljanak, viszont a veszteséges napra­forgó helyett már tavaly is repcét termesztettek. sokszor átgondolta, mi az, amire a legnagyobb szükség lenne a szövetkezetnek, és mindehhez mennyi pénz áll rendelkezésre. — Elmondok egy példát. Az ipartelepen a múlt évben elkészült a központi raktár­házunk. Öröm is, gond is, mert végre megszűntek a szétszórt, áldatlan körülmé­nyek között működő raktá­raink, ugyanakkor a felépí­tés költségeire hitelt kellett felvennünk és újabb kiadást jelentett az ottani szövetke­zeti létesítményekbe egysé­gesen bevezetett gázfűtés. Hogy csökkentsük a költsé­geket, a gázvezeték lefekte­tésének földmunkáit mi ma­gunk csináltuk meg, ezzel mintegy 100 ezer forintot ta­karítottunk meg. Ennek a munkáinak a kapcsán jutot­tunk arra az elhatározásra, hogy létre kellene hozná egy olyan karbantartói brigá­dot, akik. többek között épü­leteink felújítását, javítását is elvégeznék a gépek kar­bantartása mellétt. — A szövetkezet szolgál­tatásokat is végez. Hogy já­rulnak ezek hozzá a gazdál­kodás eredményességéhez? — Nem gazdaságos a szol­gáltató egységek fenntartása, Scheer György homok- szentigyörgyi elnökhelyettes úgy vélekedett, .náluk a gyü­mölcsös, a halászat és a ser­téstenyésztés nyereségessé te­hető, s ez együttvéve 3 mil­liós eredményjavulást hoz­hat. A szarvasmarha-te­nyésztési ágazatban a költsé­gekkel való jobb gazdálko­dással egy-másfél millióval nőhet az eredményesség, s az is célravezetőnek látszik, ha változtatnak az érdekeltségi rendszeren; a nagyüzemi ke- resétadóztatással a dolgozó­kat közvetlenül érdekeltté teszik a jobb munkában. Szentbalázson tovább növel­hető az építőipari termelés — ez tavaly 60 millió forint volt —, s igény is van ilyen munkára. Ami viszont ren­dezésre vár: a munkadíjszín- vomal. Takács Dezső mernyei elnök arról szólt hogy ezút­tal igencsak magasra került a mérce, amit a téeszeknek át kell ugnaniuk, s szükség lesz az üzemi tartalékokra •is. hogy a feladatot megold­hassák. Kővári Jenő görgetegi fő­könyvelőtől, majd a beszél­getés tapasztalatainak ősz- szegezésében Tóth Károlytól hallottuk: a nyereséges mel­léküzemági tevékenység fej­lesztése jelentős többlethez juttathatja a megye téeszeit. A görgetegieknél például jól működik az üvegdaraboló — az idén már egymilliót hoz hat —, s hasznosnak bizo­nyul a komlói bányának vég­zett fémforgácsolás is. .Nemcsak az i)tt em­lített tizenkét téesznek, hanem a többi több mint hatvan somogyi kö­zös gazdaságnak is érdeke, hogy alaptevékenységén be­lül és azon kívül olyasvala­mivel foglalkozzon, ami kifi­zetődik, aminek jó piaca van. Persze nem szakítha- tóak el a termőhelyi adottsá­goktól, ám kínálkoznak ezek­től független lehetőségek is: a bérezésben például a köz­vetlen érdekeltség érvényre juttatása, a munkaerő-gaz­dálkodás, az élőmunka-ráfor­dítás költségeinek felülvizs­gálata ... Érdemes figyelni ezekre, mert pénz van mö­göttük. de szükség van rájuk, lakos­sági igényeket elégítenek ki. Az a feladatunk, hogy olyan kiegészítő tevékenységeket találjunk ki a számukra, amelyek ha nem is teszik nyereségessé az üzemelteté­süket, legalább kiegyenlítik a veszteségekét. Nem is be­szélve arról, hogy ezeken a helyeken nagyon sok régi dolgozónk van, akikért fele­lősséggel tartozunk. Néhány részlegünknél már sikerült rutermeléssel pótolni a vesz­Tab kilométernél is hosz- szabb főutcáján — a Kos­suth Lajos utcában — a csi­korgó hideg ellenére is szá­mottevő a forgalom. Tömött autóbuszok, teherautók, sze­mélygépkocsik csúszkál­nak a jeges aszfalton, ez a prózai tény js jelzi: ügyeik intézésére naponta jó né­hány embert járműre ültet a nagyközség „vonzereje”. Üzemei. intézményei, ke­reskedelme. Csaknem 5400 tabi lakos és a városi jogú nagyközség tizenegy társ­községe 6500 lakosának igé­nyeit szolgálják ezek. Kö­rülbelül tizenkétezer ember mindennapjaiban szerepel­nek valamilyen formában Tab lehetőségei. A közvet­len vonzáskörzetbe tartozó­kon kívül más falvak, kis települések lakóinak gondo­latait — közérzetét — is befolyásolják a tabi lehető­ségek. Nagy felelősség itehát a nagyközség fejlesztése, a fejlesztőmunka összehan­golása. Hogyan állnak ezzel Ta- bon? Az új év első napjai­ban kerestük föl kérdésünk­kel Farkas István tanácsel­nököt. A tabi városi jogú nagyközségi tanácson — év­kezdet ide, évkezdet oda — javában tárt a nagyüzem. Kérelmezőik és ügyintézésre várók az illetékes irodák előtt, a szakapparátus ajtói mögül kihallaitszik az író­gépkattogás. A tanácselnök éppen a költségvetési üzem vezetőjével fejezi be eszme­cseréjét. gyorsan tájékozó­dik a kért adatok között. — Az idén a megkezdett fejlesztések befejezése a legfontosabb feladatunk — mondja. — Másik nagy gon­dunk a jövőre induló új öt­éves tervidőszak szakszerű és átgondolt előkészítése. Valóban ilyen esztendő 1985. Záró fejezete egy öt­éves ciklusnak, de mint a római mitológia ókori iste­ne, Janus, a másik arcával már előre néz. Jelképezi egyben a tanácsi munka fo­lyamatosságát, ahöl az egyik terület fejlesztése, minőségi gyarapodása szinte kikény­szeríti a másikét: szorosan egymásba fonódik a telepü­lés életének megannyi szá­la. — A tervidőszak kezdetén 53 milliós fejlesztési alap­teségeket, ezt szeretnénk a szolgáltatás egész területén kiterjeszteni. Ez az év sem lesz tehát mentes a gondoktól, de szá­mos jobbító szándékú újí­tásra is sor kerül a szövet­kezetben. Ezek közé tarto­zik például a szakcsoportok megalakítása is. Kaposváron és Marcaliban jelenleg kettő, Nagyatádon egy szakcsoport dolgozik. Ezek a vállalati gazdasági munkaközösségekhez hason­pal rendelkeztünk — mond­ja Farkas István. —. Időköz­ben az állami elvonások ezt 9 millióval apasztották. Még­is az év végiéig összesen 71 milliós fejlesztést valósítha­tunk meg. Növekedtek ugyanis más szervektől, me­gyei és főhatóságoktól átvett pénzeszközeink. Tabon a legjelentősebb beruházások egyike az autóbuszinditó állomás kor­szerűsítése. Csak erre a cél­ra 5,4 milliót kapták a Vo­lántól. Az építkezés befeje­zését ettől az évtől várják. Ugyancsak hasonló a hely­zet a crossbar-telefonköz­ponttal. Az épület kész, már behelyezték a szükséges technikát, jelenleg a vég­szereléseket végzik. Ezt szintén az idén adják át. Folyamatban van 45 la­kás építése. Ebből 29 álla­mi. 16 pedig OTP-értékesí- lésű. A tervek szerint az idén ezeket is szeretnék át­adni. Sajnos, a tanácson a házak ügye elég sók fejfá­jást okoz. A tabi Építő- es Vegyesipari Szövetkezet egyre kevesebb erőt össz­pontosít az építkezésre, s a tanácson attól félnek, hogy elmarad az idei befejezés. Hamarosan megvitatják e helyzetet. Tabon nagy gondot fordí­tanak az építési telkek fo­lyamatos kialakítására. Je­lenleg 32 telek áll a- fiatal házaspárok rendelkezésére. Eltökélt szándékuk. hogy százalékkal, vagyis az ipari átlagot meghaladó mérték­ben növeli termelését. Bár a népgazdaságban áltálában csak «mérsékelt élénkülés várható, a korábbi évekhez képest valamelyest nagyob­bak a különböző ágazatok beszerzési lehetőségei egyes beruházási javakból. A gép­ipar számára további lehető­ségeket kínál a vállalatok­nak az a törekvése, hogy ha­zai cikkekkel pótolják a ne­hezen és drágán beszerezhe­tő importtermékeket. Számítani lehet a gépipari lóan működnek és eddigi te­vékenységük előnyös volt mind a szövetkezetnek, mind a tagoknak. Az új szabályozórendszer bevezetése az elnök szerint lényegében egyetlen felada­tot jelent a szövetkezetek számára: jobban kell dol­gozni, mint eddig, és ennek függvényében kerülhet sor a műszaki fejlesztésekre és a fizetések emelésére is. N. Zs. megkülönböztetett támoga­tásban részesítik e fiatal építkezőket. 40 ezer forint támogatást kapnak a fiata­lok telkenként csák a rész­letes föltételek kidolgozása várat még magára. Persze ez sem sokáig. Egyébként tobi viszonylatban jónak mondható az építkezési-le­telepedési kedv. Mind több fiatal szeretne családi házat. A tanács a telekkialakítás gyakorlatával elébe megy igényeiknek. — Mi várható a követke­ző tervidőszakban? — Részleteiben még korai bármiről is beszélni — mondja a tanácselnök —, sok még az ismeretlen té­nyező. Tennivalóinkat azon­ban jól ismerjük. Mindenek­előtt jelentős iskolai fej­lesztéseket szeretnénk a nagyközségben. Föl alkarunk építeni egy 12 tantermes ál­talános iskolát, és szeret­nénk az elektronikai szak- középiskola működésének föltételeit megteremteni. Ez az idén szeptemberben indul. Nem az első egy-ikét év lesz nehéz, hanem ami­kor egymás után indulnak az új osztályok. Vagyis a neheze a következő tervidő­szakban várható. A tanács ezenkívül a kereskedelmi hálózatot és az ellátást is számottevően javítani akar­ja. Remélem, ehhez megfe­lelő . partnerünk lesz az áíész. export számottevő növelésé­re. A szocialista országokba irányuló kivitel mintegy 5— 7 százalékkal növelhető. A rubelelszámolású export nagy része hosszú távú, tar­tós kapcsolatokra épül, ez elősegíti a tenmélőkapacitá- sok jobb kihasználását. A konvertibilis elszámolású ki­vitelnek az ipari átlagot meghaladó ütemű, dinami­kus bővítését pedig elsősor­ban az indokolja, hogy ez az ágazat viszonylag mérsékel­ten importigényes, és a ter­melés gazdaságosan meg­szervezhető. így a népgazda­sági terv a gépipar tőkés - exportjának 8—9 százalékos növekedésével számol. Azt is figyelembe vették, hogy a fejlődő országokbeli partne­reink fizetési nehézségei ta­lán oldódni fognak s, a fej­lett országokba irányuló ki­viteli lehetőségeik is széle­sednek. A kivitel növelése azonban mindenképpen az eddiginél alaposabb piaci munkát kíván, s jobb együtt­működést az exportmunká­ban részt vevő vállalatok kö­zött. Mezőgazdaságii és élelmi­szeripari gépekből még min­dig kisebb a belföldi piac igénye, mint néhány évvel ezelőtt volt, de a gyártók eladási lehetőségei javítha­tók kül.ö,niféie részegységek gyártásának bővítésével. Je­lentős előrelépés várható a szerszámgyártásiban. Minden eddiginél több keményfém- szerszám és -Lapka készül, és felkészülnek a modern csigafúrógyártás meghono­sítására is. A járműiparban az egyik legfőbb cél az importalkat­részek hazaival való helyet­tesítése. Járműiparunk kor­szerűsége, az igényes gyárt­mányválaszték továbbira is kedvező lehetőséget ad a konvertibilis export fokozá­sához. Ugyanakkor mind itthon, mind külföldön még mindig néhezébb eladni a korszerű energetikai gépeket és .készülékeiket, ami befolyá­solja a termelés bővítésének lehetőségét... 1985-ben az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap a gépipari vállalátok béLső ér­dekeltségének javítása és a vállalati szervezeti formák korszerűsítése. Hernesz Ferenc Biztató kezdet * A Lady örömei és gondjai Csupor Tibor * A gépipar tervei A hazad gépipar a számí­tások szerint az idén három

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents