Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

4 Somogyi Néplap 1985. január 11., péntek Lakásépítés 1985-ben I _______________Jogi szakértőnk írja A cégbejegyzésről Kevés iparág van ame­lyikben a december nem: az év végi hajrá ideje. Az építőipar ilyen: speciális, a természetnek a technikai fejlődés ellenére kiszolgál­tatott jellege többnyire megkíméli az építőket az utolsó napok vágitázásától. Igaz. télen is lehet gyártani panelt, és a csempézés is folyhat éjszaka. Ám nem véletlenül fejezték be késő ősszel munkájukat a régi építőmesterek; a technológia kényes. a szabadban vég­zett éjszakai munka pedig veszélyes. A nyugati orszá­gokban például nem költe­nek arra, hogy drága: ener­giával temperálják a félig kész lakásokat, ahol a szak­iparosok télen dolgoznak. Náluk ilyenkor iaáfll a la­kásépítés. Nálunk nem lehet. A la­kásépítés — vitathatatlan Veszélytelenítik a régi pincéket Tíz évvel ezelőtt jött létre az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium kezde­ményezésére az egri és pé­csi középkori pincerendsze­rek veszélytelenítését, meg­erősítését összehangoló tár­caközi bizottság, amely köz­ponti forrásból anyagilag is támogatja ezt a munkát. A közös tevékenység eredmé­nyeiről és a tervekről Ba­logh Gyula az, ÉVM főosz­tályvezető-helyettese, a bi­zottság titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmon­dotta: a munka kiterjedt Szekszárdra és Szentendrére is. A felmérések szerint ezeken a bortermelő vidéke­ken főként a középkorban jöttek létre a pincerendsze­rék, amelyeknek hossza a négy településen együttvéve 165 kilométer. Ebből Eger­ben 100, Pécsen 45, Szekszár- don 15 és Szentendrén 5 ki­lométer hosszúságban veszé­lyeztették az utakat, épüle­teket. Eddig a négy település — főiként Eger és Pécs — ösz- szesen 80 kilométer hosszú pincerendszerében hárítot­ták el az omlásveszélyt az üregek feltöltésével vagy a pincék szerkezeti megerősí­tésével. Továbbra is terv­szerűen végzik a teljes pin­cerendszer feltárását és megerősítését. Az idén 170 millió forintot irányozlak elő e munkákra. A négy település pincerendszerére a jelenlegi és az előző öltéves tervben folyósított összegek meghaladják a kétmilliárd forintot. A tervek szerint e négy városban további, mintegy 100 pincében végzi el a szükséges munkálatokat a Bányászati Aknamélyítő Vállalat.. Dolgoznak a jégtorok A kemény hidegben 15—20 centiméter vastagra hízott jégtáblákkal zajlik a Duna magyar szakasza, és az úszó jég általában a víztükör 50— 80 százalékát, Budapestnél és az alsó szakaszon néhány hói yen pedig 90 százalékát takarja. Különösen erős a zajjlás a közös érdekű jugosz­láv szakaszon, Apatin és Gombos térségében, ahol két helyen már megállt a jég. Ezeket a jégmezőket rombol­ja az odavezényelt négy ma­gyar és két jugoszláv jégtö­rőhajó. Ezen kívül a Duna- földvár és Mohács közötti magyar szakaszon 11 jégtörő­hajó dolgozik, egyengeti a zajilás útját. Az ország valamennyi mel­lékfolyóján és a Tiszán is — kisebb zajló szakaszokkal megszakítva — megállt a jég. A Tiszán 15 kis jégtörő­hajó áll készenlétben, hogy szükség esetén megkezdje a jógrombolást. A Balaton ösz- szefüggő jégpáncélja általá­ban 18, a Velencei-tóé 19 centiméter vastag. eredményei ellenére — egész évre feladatot ad. mert még mindig sokezren várnak sa­ját vagy új, korszerűbb ott­honra. A karácsony és újév közti napokat ugyan már koráb­ban ledolgozták a vállala­toknál, de január 2-án min­denhol újra benépesülitek az építkezések. . A tavalyinál több munka vár az építőkre az idén; változatlanul egyik legfontosabb — gazdasági és politikai — feladatunk a lakásépítés. A pontos statisztika még nem áll rendelkezésünkre. A november végi adatokból azonban már egyértelműen látszik, hogy 1984. évi lakás- építési. illetve átadási ter­vünket nem teljesítették a kivitelező építőipar válla­latai. Ez összesen 37 500 la­kás megépítését irányozta elő az országban. Ebből a legnagyobb arányit az ÉVH-hez tartozó 45 válla­lat kapta: nekik 31 500 la­kást kellett volna megépí­teniük. A tanácsi vállala­toknak 2500-at, a szövetke­zeteknek 3200-af, a közös vállalatoknak pedig 300-at. A tervvel szemben azonban a kivitelező szervezetek 1984 november végéig 23 802 lakást adtak át. ebből az ÉVM váMlaüatai 20 110-ziél ré­szesednek, vagyis náluk a legnagyobb arányú a lema­radás. Az összkép azonban országrészenként változik. A megyei vállalatok általá­ban sikerrel zárták az évet otthon és a fővárosban is, ahol azonban a sok kivite­lező együttműködése ellené­re sem javul már évek a helyzet. Mindent egybevetve: sok lakás átadásával adósok még az építők. Sovány vi­gasz az otthonra váróknak, hogy ugyanebben az év vé­gi időszakban több mint 26 ezer lakás épült szerte az országban, s ebben a szám­ban benne vannak az épp elkezdett és a majdnem be­fejezett otthonok is. Az okok felsorolása át­fogja nemcsak az építőipa­ri gazdálkodás egészét, ha­nem a beruházás és az érté­kesítés menetét is. Ma már nem lehet kifogás. hogy kevés a panel — inkább az a gond, hogy mi legyen a sok előregyártott elemmel. Amiből változatlanul kevés van, az a befejező munká­kat végző szakiparos; tevé­kenységük nemcsak kevés­bé látványos a házépítés kezdeti stádiumánál hanem jóval költségesebb is — Az asztal túlsó oldalán... Állandóan nyílik az ajtó, cseng a telefon Nagy József­nek, a Tejipari Vállalat ter­melési osztályvezetőjének az irodájában, pedig külön le­szólt a központiba: most csak sürgős ügyekben keres­sék. Fontos elintéznivaló azonban így is van bőven. — Én az élelmiszeripar ne­héz szakmájának tartom a tejipart. Az emberek sokat dolgoznak hidegben, sokat emelnek, vasárnap is várja őket a munka. Így aki elha­tározta, hogy tej iparos lesz, annak sok mindenről le kell mondania. Fiatal koromban nekem is sokszor megfordult a fejemben, amikor bejöttem délutáni műszakba: milyen jó lenne együtt lenni a bajré- taiimmäl. — Mikor került a tejüzem­be? — 1949 januárjában. Ak­kor még nagyon nehéz volt elhelyezkedni Kaposváron. Valami nagy ismeretség ré­vén kerültem be a tejüzem­be; két évig gyiafcornokos- kodtam, aztán tanultam munka mellett. Elvégeztem a technikumot, a felsőfokú műszaki vezetőit, az esti egyetemet, s egyre előbbre jutottam. Húsz éve vagyok termelési osztályvezető. Nagy József fiatalon be­kapcsolódott a közéletDe. SZIT-titkérként kezdte, szak- szervezeti titkárként folytat­ta. 1945 januárja óta párt­nem csoda, ha sokszor ezen úszik el az átadás. S nemcsak a kivitelezők érdekeltsége teremt ilyen ellentmondásos helyzetet. A beruházók meg a lakás­értékesítő szervezetek érde­kei sem teljesen azonosak az otthonra váró állampol­gárok érdekével. Igaz ugyan, hogy az előbbiek monopol­helyzetén rést ütött a kivi­telezők közvetlen piaci ér­tékesítési vállalkozása. ám ez még kevés az igazi áttö­réshez. Ha ebben az eladási formában javult is az elő­készítés, és szervezettebb a lebonyolítás — csak csepp a tengerben. és önmagában nem .teremt rendet a sok­szor egymás ellenére érde­kelt szervezetek között. A beruházónak ugyanis úgy kellene elkölteni a ren­delkezésre álló pénzt, hegy azzal a leggazdaságosabb módon létesüljenek új la­kások — ehhez azonban vá­logatnia kellene a kivitele­zők között, akik viszont nem szívesen vállalkoznak a maximált áras lakásépítés­re. Az értékesítő pedig sze­retné a lehető legmagasabb árait érvényesíteni a vevő­vel kötött szerződésében, aki kiszolgáltatva áll hár­mójuk között. Nemcsak köztük kell össz­hangot teremteni az új esz­tendőben. hanem kordában kell tartani az áremelke­dést is. Erre biztosítéknak látszik az, hogy miközben az építőipari szervezeteket a versenyszférába tereli a gaz­daságirányítás, a lakásépí­tőkét (illetve rajtuk keresz­tül a lakásvásárlókat) meg­kíméli a piaci mozgások ha­tására változó áraktól. Ez azért lesz igen kemény dió, mert az építőipar nem ön­ellátó: háttere, a bedolgo­zó vállalatok, az alapanyag­gyártók nem kímélteinek meg a piaci hatásoktól, és az ezek közvetítette áremel­kedéseket a kivitelezők nem háríthatják tovább teljesen a vásárlókra. Vagyis rájuk hárul a feladat, hogy a nö­vekvő költségeket kigaz­dálkodjék, szervezési intéz­kedéseikkel megtakarítsák. 1985-ben a múlt évihez hasonló feladat várja a la­kásépítőket: 37—38 ezer ott­hont kell átadniuk hazánk­ban. A fizetőképes kereslet csökkenése azt is magával hozta, hogy ezt a tervet nemcsak mennyiségében kell teljesíteni, hanem a ko­rábbiaknál jobb és szebb lakást kell építeni. Sz. K. tag. 1960-tól egyfolytában pártvezetősági tagként tevé­kenykedett. A mostani veze­tőségválasztásig tizennyolc éven át ő volt a vállalat párttitkára. — Épp • a múltkor számol­tam össze, hogy 1945-től 1967-ig tizeinkét párttitká­runk volt. Most, amikor egy fiatalabb kommunista lett a titkár, csak azit mondhatom: e majdnem két évtizedben összeforrott pártszervezetet hoztunk létre, egy kisebb alapszervezetre való fiatalt vettünk föl. A mintegy 32 új párttag egy része még ma lis itt van! Nézegettem, mi­lyen érdekes a kommunis­ták kor szerinti összetétele. 1945-ös aktív dolgozónk már nincs, 1946—1956 közötti párttagok már csak négyen vagyunk. Tizenhét tagunk 1957 és 1970 között lépett be, a többi pedig már utána ... Nagy Józsefet több mint másfél évtizede ismerem. Tu­dom róla, hogy nagyon meg­fontolt és higgadt ember. Rá is kérdeztem, hogy nem en­nek köszönheti-e a hosszú párttltkároskodást. — Egészen biztos, hogy en­nek is szerepe volt benne — bólogatott. — Az az elvem, hogy csak az okos érveknek van értelme. Jó kapcsolatom volt a gazdasági vezetőkkel, a dolgozókkal, a kommunis­tákkal. Engem elfogadtak Fontos szabály, hogy a va­gyoni hozzájárulás a munka- közösség alakításának egyik feltétéle. Ez alól csak kivéte­lesen, egyes tagok mentesül­hetnek. Életképes, feladatá­nak betöltésére alkalmas munkaközösség létrejöttének feltétele a szükséges szemé­lyi és társi feltételek bizto­sítása. Tárgyi feltétel a vagyoni hozzájárulás, amely nem csupán pénzkészletet (alapí­tó tőkét) jelent, hanem bár­milyen szükséges anyagi esz­köz (pl. irodahelyiség, felsze­relés) rendelkezésre bocsátá­sát. Vállalati gazdasági mun­kaközösségnél a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy ezeket a tárgyi feltételeket a vállalat biztosítsa, ennek azonban ki kell tűnni a tár­sasági szerződésből. A rendelet értelmében a vállalati gazdasági munka- közösség segítő családtagot, alkalmazottat, bedolgozót, és szakmunkás tanulót nem fog lalkoztathat. A cégbejegyzés áltálénos elvei szerint érvényesülnie kell, hogy a cégszövegként bejegyzendő név a cégszaba­tosság követelményeinek megfeleljen. A cégszövegnek olyan adatokat kell tartal­maznia, amelyek a cégre nézve jellemzőek, közérthe- tőek. A rendelet szerint a gaz­dasági munkaközösség közös név alatt működik, nevében utalni kell a munkaközösség Tizenhét szakcsoport segíti a nagyatádi áfész termelte­tési főosztályának munkáját, két zöldség- és gyümölcster­mesztő, három bogyós gyü­mölcsökkel foglalkozó, há­rom méhész és kilenc nyúl- tenyésztő csoport több mint 1200 taggal. Velük szövet­kezve végzi az áfész félvá­sárlásainak javarészét. A környékbeli gazdák tavaly például 45,2 millió forint ér­tékű mezőgazdasági termény átadására szerződtek. Ubor­kából hatvan vagonnyira kö­töttek megállapodást, ám a szeszélyes időjárás következ­tében mindössze negyven vagonnydt tudtak átadni megrendelőjüknek, a Nagy­mint régi tejiparost, aki itt nőtt fel az üzemben.’ Rop­pant könnyű volt az életem olyan szempontból, hogy igé­nyelték á véleményemet, s ha olyan volt, megfogadták. Ha nem lehetett, akkor meg­magyarázták, miért nem. Te­gyük hozzá, hogy 1967 után. amikor párttitkár lettem, a körülmények is megváltoz­tak: előtérbe került a gazda­ságpolitika, aztán megnőtt a tagság szakmai és politikai végzettsége is. Arra egyéb­ként mindig ügyeltem, hogy ne egynek a véleményét mondjam, hanem a pártveze­tőségét. — Előfordult-e nagyobb konfliktus e tizennyolc év alatt? — Nem emlékszem ilyen­re ... Az előző igazgató ré­gi munkatársam volt, na­gyon megértettük egymást. A mostani igazgató nagyon ügyel arra, hogy mindenben érvényesüljön az üzemi de­mokrácia; olyan nincs, hogy pénzjutalom, kinevezés, ki­tüntetés elmenjen előzetes megkérdezésünk nélkül. Ná­lunk mindig nagy tekintélye volt a gazdasági vezetők kö­rében, ha a pártvezetőség beszámoltatta valamelyikü­ket. Itt voltak például a pártnapok. Az elsőt megtar­totta az igazgató, s azl mondta, hogy sorban tartsa­nak majd a többi első szá­mú vezetők is. Két év óta tevékenységére. Ezen felül vállalati gazdasági munkakö- zösségnéd utalni kell a név­ben a vállalat megnevezésére is. A bejegyzendő adatok kö ­rében gyakran hiányosság, hogy a társasági szerződé? nem tartalmazza a teljes ne­vet, a leánykori nevek fel­tüntetése elmarad. Gyakori, hogy elmarad a születési hely és születési idő pontos feltüntetése. Esetenként zavar látszik a képviseletre jogosultság és a cégbejegyzés módjának elkü­lönítésében. A képviseleti jogosultság nem feltételenül azonos a cégjegyzésre való jogosult Sággal. Tehát a társasági szerződésben a képviselői, il­letőleg a cégjegyzői minőség eltérhet, bár a gyakorlatban lényegében egybe szokott es- nli. Lényeges, hogy a társasági szerződésből kiderüljön a képviselő (képviselők) szemé­lye, továbbá az is, hogy a céget ki vagy kik jegyzik a tagok közül. A cégjegyzés­re jogosítottakra’ vonatko­zóan közjegyző által hitelesí­tett aláírásmintát is kell csa­tolni. Amennyiben a körül­mények változása folytán a szerződés módosításra kerül, úgy azt ismételten hatósági jóváhagyásra be kell mutat­ni, - majd ezt követően tör­ténhet meg a változással kapcsolatos cégbejegyzés. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerződésben szereplő felek atádi Konzervgyárnak. Hu­szonöt vagonnyi paradicso­mot is ígértek a gazdák, de csak tizenkét vagonnyiért vehették föl a fizetséget a szerződők. Hogy az áfész- nak mégsem volt gondja, az a gyümöLcsdömpingnek kö­szönhető. A tervezett tizen­hét vagon málnából har­minc lett. Jól hozott a gyógyszeralapanyagnak Is használt fekete ribizli, s már termett a nyugaton ugyancsak keresett tüske­mentes szeder is. Ez a jöve­delmezőséget erősítette. A környékbeli fenyőfák javarésze nyugatra került a mostani karácsonyon. Díszí­működik az igazgatói taná­csunk; ez a forma jól be­vált. Én a véleményemet mindig úgy mondtam el, hogy a gazdasági intézkedé­sek politikai hatását mérle­geltem, akár fejlesztésről, akár bérfejlesztésről esett szó. Egyébként az igazgató mindig jelezte, hogy hol szo­rít a cipő, miben adhatná­nak nagyobb segítséget a kommunisták. Párttitkárként sok gazdasági információra volt szükségem, s én ezeket igyekeztem mindig időben megszerezni. — Most, amikor átadta a személyének a változása is a szerződés módosítását jelen­ti. A szerződés módosítását követően a hatósági jóváha­gyás után azonban nem min­den adattal kapcsolatos vál­tozás tartozik cégbejegyzésre, így pl. a tagok lakóhelyé­nek, a jövedelem felosztása módjának, egyes további bel­ső rendelkezéseknek az átve­zetése jogszabályi előírás hiányában a cégjegyzékben nem kötelező. Amennyiben .a munkakö­zösség megszűnik, úgy azt haladéktalanul be kell jelen­teni a nyilvántartást vezető szakigazgatási szervnek és a cégbíróságnak. Néhány fon­tosabb illetékre érdemes fel­hívni a figyelmet. Így a tár­saság bejegyzésével, illetőleg a itársasági szerződés módo­sításával kapcsolatos bejegy­zéssel a munkaközösségeknél 300 forint, továbbá a cég­jegyzőkre (nem a képvise­lőkre) vonatkozóan — akár bejegyzés, akár törlés — egyenként 80 forint beadvá- nyi; a társasági szerződés eredeti példányára 200 fo­rint, míg az esetleges másod- példányra 50 forint okirati illeték rovandó le. A .társaság megszűnésével kapcsolatos beadvány ille­tékmentes. A cégjegyzékek vezetéséről szóló 36 000/1946. (VI. 25.) IM számú rendelet helyett a közeljövőben új, korszerű szabály várható. tették őket Spanyolország­ban is. Az áfész érdekelt az export növelésében, bevéte­lük több mint felét a 'kivi­tel hozta. Hogy mi lesz 1985-ben? Az áfész termeltetési főosz- tályárnak vezetője, Hent Mi­hály derűlátó, ő ugyancsak bízik abban, hogy végre nem lesz hideg, nem lesz aszály, így a már leszerződött hat­van vagon uborkát és hu­szonöt vagon paradicsomot ezidén átvehetik, s nem lesz baj a málnával meg a bo­gyósokkal sem. Hogy ezek­ből mennyit fognak fedvásá- rölni, azt ma még nem tud­ni, hiszen a gazdákkal most kötik a megállapodásokat. stafétabotot, mi lesz a csak­nem két évtizedes párttitká- ri tapasztalattal? Nagy József egy kis gon­dolkodás után így folytatta: — Ha egy üzem be van járatva, akikor nincs gond. Megígértem az utódomnak, hogy átadom a tapasztalatai­mat, mindenben segítek ne­ki. Most még egy kicsit fur­csa lesz, hogy tizennyolc év után átülök az asztal túlsó oldalára. Később azonban majd megszokom. Különben is: az idén nyugdíjba me­gyek .. . Lajos Géza Dr. Illés Attila Hatvan vagon uborkát várnak

Next

/
Thumbnails
Contents