Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-10 / 7. szám

4 Somogyi Néplap ' 1985- ianuár10-csütörtök NEGYVEN ESZTENDEJE Felrobbant a nyilasház A magyar ellenállási moz­galom történetében — érthe­tően — megkülönböztetett szerep jutott Budapestnek: az eddig ismert harminc- nyolc szervezett magyar par­tizáncsoport csaknem fele te­vékenykedett itt. A németel­lenes, antifasiszta csoportok — egyebek közt — illegális nyomdákat /működtették, röp­lapokat és egyéb tiltott saj­tótermékeket jelentettek meg. A budapesti partizáneso- portok közül erő és szerve­zettség — s harci sikerek szempontjából is — kiemel­kedett az újpesti partizáno­ké, amelyet a Kommunista Párt újpesti területi bizott­sága szervezett meg, Földes László vezetésével. A párt utasításának meg­felelően, az újpestiek jól fel- fegyverzett katonai csoport létrehozásán törekedtek. En­nek érdekében kapcsolatot teremtettek a Vilmso lakta­nyában székelő XIII/1. Kis- ka-zászlóalj antifasiszta tiszt­jeivel, akik huszonkét parti­zánt fegyverekkel, iratokkal, katonaruhával láttak el. Ezek az újpesti partizánok — per­sze csupán a papíron — a zászlóalj kihelyezett őrsége­ként szerepéitek. Központjuk az újpesti munkásotthonban volt. Járőreik üldözötteket mentettek meg, ahol érték, pusztították a nyilasokat, a németeket, rombolták a ka­tonai hírhálózatot. Robban- tócsoportjáiik ötvenhárom esetben hajtottak végre ki- sebb-nagyobb akciókat. Különösen három akció­juk vált ismertté. 1944. de­cember 31-én — ellenőrzést színlelve — tizenegy parti­zán lerohanta az újpesti víz­torony biztosítására kirendelt őrséget, fölszedte a robbanó­anyagot és ezzel megakadá­lyozta, hogy a kerület szá­mára létfontosságú víztor­nyot a levegőbe röpíthessék. Az akció során nagy meny- nyiségű robbanóanyagot, lő­szert, felszerelést, fegyvert zsákmányoltak. 1945. január 9-én este egy tizenkét fős raj hatolt be az újpesti nyilasok központjába, az úgynevezett Apolló házba. A nyilasok hírhedt „Nemzeti Számonkérő Széke” nevében léptek fel, s az ott letartóz­tatásban levő mintegy ötven fogoly „kivégzés céljára tör­ténő kiadatását” követelték. Merész tervük sikerrel járt. s még arra is ügyeltek, hogy az átadott rabokat a Duna felé hajtsák, mintha valóban ott akarnák kivégezni őket. Később azután a menet lirányt változtatott, s a fegy­veres partizánok kíséretében a kiszabadultak bevonultak az alakulat új szálláshelyére a Szántó-féle bútorgyárba, ahol gondoskodtak fegyveres védelmükről. Még ugyanezen az éjsza­kán újabb látogatást tettek a partizánok az újpesti nyi­lasok fészkében, a már emlí­tett Apolló házban. Hármó­juknak — azzal az ürügy­gyei, hogy elkobzott aranyat hoztak — sikerült az épület­be bejutniuk. Ám a csomag­ban vallójában tizennégy ki­logrammos robbanótöltet volt. A kis osztag tagjai le­ütötték kísérőjüket, majd egy alkalmas helyen meg­gyújtották a gyújtózsinórt, és máris siettek kifelé. Távoz- tukban lelőtték a kapuőrt, és éppen csak kijutottak, amikor a nagy erejű töltet felrobbant. Az épület egy része azonnal romba dőlt; a ileomló falak huszonnyolc fa­sisztát temettek maguk alá. Ennél az akciónál halt hősi halált a feladatot végrehaj­tó partizánok egyike. Bán Tibor. A nyilasiház felrob­bantásakor fegyverrel igye­kezett biztosítani (társainak kijutását az épületből. A bomba felrobbantását követő óriási zűrzavarban és pánik­ban kapta a halálos lövést. Bán Tibor .azon a napon halt meg, amikor a szovjet egységek felszabadították Új­pestet. Január 10-én temet­ték el, és sírjánál ott voltak bajtársai is. U. L. Három város vonzásában Balatonszentgyörgy a me­gye északnyugati csücskében forgalmas vasúti gócpont és öt falu közigazgatási székhe­lye. Iskola- és szolgáltatási központ. Lakosainak sok le­hetőséget nyújt a megélhe­téshez, a mindennapok ké­nyelmes megszervezéséhez. Vannak azonban olyan olda­lai is a balatonszentgyörgyi — és a mai községi — élet­nek, amihez már nem ele­gendőek a helyi keretek: vo­natra, buszra kell ülnie an­nak, aki fontos ügyekben akar intézkedni. Balaton- szengyörgyről négyfelé vezet­nek az utak. A közeiben van a Zala megyei Keszthely és Nagykanizsa, a fiatal somo­gyi város, Marcali és a szentgyörgyieknek szintén fontos nagyközség, Fonyód. Szinte münden helybéli (és a közigazgatás szempontjából ide tartozó további négy község: Balatonberény, Vörs. Hollád, Tikos lakosai) uta­zott már vásárolni, fontos családi és közügyeket intézni e forgalmas helyekre. — Miilyen az élet e négv gócpont vonzásában? — ez­zel a kérdéssel kopogtattunk be Farkas László tanácsel­nökhöz. — Szentgyörgynek önma­gában is van vonzereje a társközségekre — mondja. — Az öt falu lakosságának együttes száma 4500. 1100 ipari munkást és alkalmazot­tat foglalkoztat a téglagyár az Erdér tot elep, a vasút, a postai központ és a nád­üzem. Ezek természetesen nemcsak szentgyörgyiek, töb­ben járnak ide dolgozni, a társközségekből. Meglehetős a helyi ellátás és a szolgál­tatások színvonala. Van gyógyszertárunk, tüzépünk, a magtisztító (telep pedig a fel­vásárlásban is szerepet vál­lal. A kéthelyi takarékszö­vetkezetnek kirendeltsége működik a községben. s mintegy 50 a szolgáltató kis­iparosok száma. Sajnos, ez sem elég, hiányzik a férfi- szabó, a fodrász és a cipész. — Milyen irányban utaz­nak leggyakrabban a szent­györgyiek? — Az az Októl is függ, ami vonatra, buszra ülteti őket. Balatonszentgyörgynek és környékének a múlt szá­zadra visszanyúló, sokoldalú kapcsolatai vannak Keszt­hellyel. Rendszerint oda küldték gyerekeiket a szülők .középiskolába, s oda jártak vásárolni is. Keszthelyen gazdag az áruválaszték, jó az ellátás. A város szakbolthá­lózatát látogatják ma is leg­többen 'Szentgyörgyről és környékéről, a keszthe­lyi középiskolák azon­ban nem jelentenek már a korábbiakhoz hasonló nagy vonzerőt, tanulóif­júságunk inkább Fonyód és Marcali felé tájékozódik. Hozzájárult talán az is, hogy a keszthelyi gimnáziumot át­építik és a tanítás föltételei romlottak. Nagykanizsára szintén többen járnak vásá­rolná, de inkább csak bútort. Ebből ott igen jó a válasz­ték. Az öt községből nem sokan járnak más településekre dolgozni. Szentgyörgy és a? idegenforgalom — úgy lát­szik — elég munkalehetősé­get tud nyújtani. Egy-két ember ingázik Keszthelyre és féltucatnyian Marcaliba. A nagyobb települések tehát nem szívják el innen az em­bereket. Annál többen kere­sik föl Marcalit ügyes-bajos dolgaikkal. Ott van a bíró­ság, a rendőrkapitányság, ott intézik a jogosítványt, a gép­jármű-nyilvántartást, a föld- és telekügyeket, onnan hív­hatók ki a Gelka szerelői. A betegek legközelebb a marcali kórházban és szak- rendelésen gyógyí itathatják magukat. Megannyi szál, na­ponta megújuló kapcsolat a város és környéke között. Ott tanul, ott tölti ifjúságá­nak legszebb — középiskolás — éveit a szentgyörgyi és környékbeli tizenévesek jó része. Fonyódnak, ha nincs is ilyen szerepe, vonzereje nem lebecsülendő. Gyakran for­dulnak meg környékbeliek az OTP-fiókban és a szak­rendelésen. Sok szentgyör­gyi és iberényi diák tanul a fonyódd gimnáziumban. Kü­lönösen a jól sportolók men­nek oda előszeretettel. Üj és divatos szakma a postafor­galmi szakemberé — a nem­rég átadott postaközpont miatt, —, s ilyen képzés csak Fonyódon van. Ki hová megy, árnyalat­nyi különbségek döntenek. Szentgyörgynek jó, hogy há­rom város és egy forgalmas nagyközség vonzásában él, s ezek könnyűszerrel megköze­líthetők. A közlekedés azon­ban nem egyformán kedvező. Vörsről, Hollódról, Tikosról autóbuszra kell ülni, s Keszt­hely, Marcali, Fonyód csak átszállással érhető el. Ez nem kevés időveszteség. Ami az ügyintézésben a szent­györgyi, a herényi embernek fél nap, a másik három falu lakójának egy napjába is kerülhet. Különösen iskolai szünetekben, amikor a jára­tok sűrűsége, bizony nem a legjobb. Cs. T. Új barlangot fedeztek fel A dél-baranyai Berc­mend közelében, a ce­mentgyár bányájának területén egy eddig is­meretlen — s minden bizonnyal nagy méretű — cseppkőbarlangot fe­deztek föl. A barlang­nak egyedülállóan érté­kes csepkőképződményei vannak, levegője pedig feltűnően meleg Több pénzért jobb sertéseket vár a húskombinát Az első lépés az ösztönzéshez A (tavalyinál valamivel ke­vesebb. 480 ezer sertés vá­gását tervezik az idén a Kaposvári Húskombinát­ban. Ennek mintegy 40 szá­zalékát a kistermelőktől vá­sárolják föl, s mivel az üzemiből kikerülő termékek iránt igen nagy minőségi kö­vetelményeket /támasztanak a megrendelők, nem mind­egy. hogy milyen állatok ke­rülnek a háztájiból a vágó­hídra. S az sem mindegy, hogy a húskombinát mint felvásárló milyen ösztönzési rendszerrel segíti a kister­melőket. — Több elképzelésünk is van — mondta Marosán László, a húskombinát ter­meltetési és kereskedelmi igazgatóhelyettese. — A leg­lényegesebb az, hogy meg­változtak az átvételi súly­határok és (többet is fizetünk kilónként a leadott sertésért. — Az új felvásárlási ár milyen súlyú sertés leadását ösztönzi? — Elsősorban a 120 kilo­gramm alattiakat, s termé­szetesen az sem mindegy, hogy milyen fajtáról van szó. Például ha az állat testfelületének nagyobb ré­szén összefüggő fekete pig­mentfolt és fekete szőr ta­lálható. azért már keveseb­bet fizetünk. — Gondolom, sok függ at­tól is. hogy milyen fajtát tartanak a kisitermelők.' — Feltétlenül. A megyé­ben sajnos elég sok a zug­kan, és az ezektől származó utódok meghatározhatatlan fajtájúak: rendszerint nem is felelnek meg az átvételi követelményeknek. Hogy rendezzük a helyzetet, az ar­ra vállalkozóknak szeret­nénk kiadni több jó fajtájú kant: így biztosítanánk a kistermelőknél levő kocák fedeztetéséit. Ezenkívül fog­lalkozunk kocakihelyezéssel is: tavaly szeptembertől het­venet adtunk ki, az idén to­vábbi háromszáz kocát sze­retnénk kihelyezni. Tulaj­donképpen e fajtaváltás lenne az új ösztönzési rend­szer második lépcsője, s 1986-,tói a vágás utáni mi­nősítés követné. Természete­sen csak akkor, ha ez nem csökkenti a sertéstartási kedvet. — A sertéstartást befolyá­solja. hogy milyen és meny­nyi takarmányt tudnák be­szerezni a gazdák. Tavaly ezzel elég sok gond volt. — Igen, ezt mi is éreztük. Amiben segíthetnénk, az az, hogy az üzemben képződő állati fehérjét egyéb adalé­kokkal keverve takarmány­ként értékesítjük, de ehhez szükség volna egy keverő­üzemre. Sajnos a kaposvári tangazdasággal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, mert időközben eladták a zaranyi keverő­üzemet. — A takairmánybeszerzési gondok ellenére a szerződé­sek bizonyítják, hogy a kis­termelőktől megvásárolandó sertések nagy részét már biztosították. — Vallóban kedvezően ala­kulták a szerződéskötések. November óta 127 ezer ser­tésre szerződtek, s ez a szám majdnem húszezerrel több. mint az előző évben. Érde­kességként említem. hogy míg 1976-ban tizenhatezer kistermelő 110 ezer sertést adott le. az idén várhatóan 10—12 ezer lesz a velünk szerződő áMlattairtók száma és 160—165 ezer sertést ad­nak le. vagyis egy-egy kis­termelő nyilván gazdaságos­sági ekekből Itübb sertést hizlal, mint a korábbi évek­ben. N. Zs. Jobb munkakörülmények között (Tudósítónktól.) — Jelentős ellátási fel­adatnak tesz eleget a Kapós Kereskedelmi Vállalat. Száz­öt üzlete a megyeszékhe­lyen kívül Somogy városai­ban, a Balaton-parton, Csur­gón és Igáiban szolgálja ,a lakosságot. A forgalom évente megközelíti az 1,5 milliárd forintot. A vállalat feladatainak megoldása ér­dekében a vezetők számos intézkedést tettek a dolgo­zók megtartására; a lét­számcsökkenés így a múlt év júniusában megállt sőt azóta többen is kérték fel­vételüket. A számos szociális intéz­kedés közül érdemes emlí­teni azt. hogy Kaposváron a Bajcsy-Zsiljnszky utcában levő Petőfi óvodával külön megállapodást is kötöttek: a boltok korai nyitása miatt az érintett kismamák 'kaptak itt lehetőséget arra, hogy a munkakezdés előtt beadhas­sák gyermekeiket az óvodá­ba. A megyében egyébként mintegy 200 vállalati dolgo­zó veszi igénybe az óvodák szolgáltatásait. Ugyancsak a dolgozók érdekét szolgál­ja, hogy december 17-től a megyeszékhelyen a Hunyadi János utca 5. sz. alatt több kereskedelmi vállalat össze­fogásával megnyitottak egy üzemorvosi rendelőt. Itt el­végzik az alkalmassági vizs­Sálatokat és természetesen ellátják a vállalati betege­ket is. Az üzemi étkeztetéshez a vállalat hét forinttal járul hozzá naponta, ezt 150 dol­gozójuk veszi igénybe. Ta­valy a Kapáskor mintegy 10 millió forint összegű fejlesz­tést. felújítást. karbantar­tást végzett. Ebből a dolgo­zók érdekében a szociális helyzet javítására 3.5 miihó forintot fordítottak. Számos üzlet kapott melegvíz-szol­gáltatást. öltözőt stb. A be­fektetés nagyobbik részét érthetően a lakosság áruel­látásának javítására, a vá­sárlási körülmények korsze­rűsítésére fordították. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL - HELYETT Az adminisztráció útvesztője 'Lapunk 1984. december 28-i számláiban írást közöl­tünk a kiskereskedők eLién- őrzésének tapasztalatairól. A cikk kapcsán Babai Ká- röly Nagybajiam, Petőfi u. 37. szám alatti lakos pa­nasszal fordult szerkesztősé­günkhöz, miszerint őt a cikkben írtakkal efllienltétJbien szabálysértés mlilaltt nem büntették meg ötezer-ötszáz forinltra. Babai Károly painasizáít ki­vizsgáltuk és helyreigazitási kérelmének helyit adunk, pa­naszosunk ugyanis valóiban nem fizetett bírságot. A Nagyatádi Várojsá Ta­nács városfejlesztési és gaz­dálkodási osztálya 1984. feb­ruár 26-án' a fogyasztói ér­dekvédelem keretében tar­tott eliemiőnzése során sza­bálysértési feljelentésit tett Babai Károly ellen a nagy- bajomi tanács szakigazgatási szervénél. A II./595/1984. sz. március 2-án kelt levélnek azonban nyomai veszett, így a nagyibajomi tanács nem folytatott szabálysértési el­járást Balbái "Károly ellen és érthetően pénzbírság fize­tésére sem kötelezte. A hiibát tehát nem a cikk szerzője követte él. A nem helytálló megállapítás a ta­nácsi adminisztráció útvesz­tőjéből és hibájából szárma­zó felületes tájékoztatás miatt került az írásba.

Next

/
Thumbnails
Contents