Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-10 / 7. szám
1985. január 10., csütörtök Somogyi Néplap 3 Félév a főiskolákon Tanulás kisgyerekkel Kaposváron a .tanítóképzőben és a mezőgazdasági főiskolán karácsony előtt megkezdődött a hallgatók félévi tanulmányi munkájának értékelésié. Az elsősök átestek a tűzkeresztségen, a végzős hallgatóik a cél előtt 'hajráznak. E vizsgaidő szakban látogattunk ■a két főiskolára, ,a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi tagozatára és a merőgazdasági főiskola koílllégiu- mába is, hogy kiépet kapjunk a hallgatók és a tanárok tapasztalatairól. Pótvizsgára szorul-e a vizsgarendszer? Nem — így hangzott Ber- náth Józsefnek, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola főigazgatójának és Leitner Sándor főigazgató-helyettesnek a válasza. Ám hogy ez a rendszer aligha érdemel közepesnél jobb osztályzatot, abban is egyetértett a két szakember. A tanulás lés a számonkérés — így a vizsgáztatás — módszerei módosításira szorulnak. A felkészülés a pedagó— .Elégtelent kaptam — fordul ki az egyik vizsgázó a Kaposvári Tanítóképző Főiskola egyik terméből. Az ajtó előtt bolyban várakoznak az anyanyelv vizsgára a hallgatók. Távolabb katonai egyenruhás fiatalember. Öt szólítom meg. — Vizsgára várakozik? — Igen. Mégpedig nyelvtanból. Sovány István szakaszvezető kezében vaskos kötet. — 1983 augusztusában vonultam be, előtte a nyáron felvételiztem a tanítóképzőbe. Sikerült bejutnom levelező hallgatónak, ám közbejött a katonai behívó, ezért évhalasztást kértem a főiskolán. Ebben a tanévben kezdtem el tanulni. — A felettesei mit szóltak, hogy tanulni szeretne? — Azzal a feltétellel járultak hozzá, hogy a szabadságom terhére járhatok el vizsgázni. Ebben a félévben tizenkét vizsgát kell letennem. — Van ideje tanulni a laktanyában? — Délután fél öt után van rá lehetőség. Takarodó után is kihasználom az időt. hogy fölkészüljek. — Melyik tantárgyak a .legnehezebbek ? — A matek és a nyelvtan. A laktanyában nehéz hozzájutni ezekhez a szakköny(gusképző intézményekben két jól elkülöníthető szakaszra oszlik. Az úgynevezett szorgalmi időszakban a diákoknak lehetőségük ,van anra, hogy az előadásokon, szemináriumokon csak fizikai ért elemiben legyenek jelen. Ám december, illetve május végién menthetetlenül beköszönt a vdzsgiaszezon. A normális éleltriltmus felborul az éjszakázással, nem rüJtkón ajzószerek fogyasztásával1; az vekhez, és hiányoznak az előadások szemináriumok. — Hamarosan leszerel. Mi lesz azután? — Ahhoz, hogy folytathassam a főiskolát, el kell helyezkednem. Tanítani szeretnék. Könyvtár-szakkollégiumba járok, a munkahelyemen szívesen vállalnám laz iskolai könyvtárat is. Sovány István sikeresen tette le a vizsgát nyelvtanból. A főiskola folyosóján az anyanyelvszakos tanároktól hallottam, még a liberális Vizsgáztató is örül a jó feleletnek. Az eddigi eredmények elég gyengék. Dr. Király Lajos mondta: — A főiskolán a matematika és az anyanyelvi vizsgaeredmények várakozáson aluliak. Évek óta ez a tapasztalat. A hallgatók anyanyelvi alapképzettsége hiányos. Az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályában alapozzák meg a leírónyelvtani ismereteket, s ezt a tanulók nagy része nem sajátítja el kellően. A középiskolában a tanárok zöme az irodalom tanításának szentel figyelmet és elhanyagolja a nyelvtant. Nem készült el időre az új főiskolai jegyzet sem, a régi tankönyvet pedig már nem használhatjuk. Az idei gyengébb vizsgaeredményekben ennek is szerepe van. ilyen körülmények között úgy-ahogy elsajátított ismeretek néhány hét múltán természetesen a feledés homályéba vesznék. A vizsgán kapott érdJernjégy értéke ilyen körülmények között erősen viszonylagos. Megoldásként az kínálkozna, hogy az oktatók a szorgalmi időszakban rendszeresebben számon kérjék a tananyagot — a szigorú ellenőrzés azonban a felnőtt diákok „klskonúsífcását” jelentené, csökkentené önállóságukat. Akadályozná az elmélyülést is egy-egy tantárgyban, amire pedig a tanítóképzőben kevés a lehetőség. hiszen a hallgatóknak félévenként egyszerre tizen- két-ltfizenhórom tantárggyal kell foglalkozniuk. Mi a megoldás? Semmiképpen sem a vizsgák megszüntetése. A vizsga ugyanis a diákokat gyors helyzetfelismerésre, alkalmazkodásra, határozott fellépésre, a tények szabatos ismertetésére, gondolataik igényes kifejezésére östtönzd. Hatásosabbá tehetnék azonban a felkészülést az olyan előadási, szemináriumi formák, amelyek rendszeresebb tanulásra, fokozottabb elmélyülésre, nagyabb aktivitásra serkentik a hallgatókat. Elképzelhető-e, hogy egy szorgalmas és felkészült diák szerényebb mdnőlsátést kap? Csupán azért, mert személyiségjegyei nem teszik lehetővé a határozottabb, „rámenősebb” szereplést a vizsgákon, vagy megfordítva? Nos, lehet. A tévedés kockázatát azonban csökkenti, hogy a diploma minőségét nemcsak a Vi zsgákon szerzett osztályzataik határozzák meg, hanem a szemináriumokon, a pedagógiai gyakorlat során mutatott teljesítmény és a szakdolgozat értékelése is. A végső érdemjegy tehát általában tükrözi a tárgyi tudást, a képességet és a ‘készségek színvonalát. „Minden a tételtől /».. y y függ A héten a mezőgazdasági főiskolán valamennyi másod- és harmadéves, összesen 179 hallgató számot ad tudásáról négy, illetve öt tantárgyból. Ottjártunktoor a toisállatltenyésztésd szak hallgatói vizsgázták; s hiába a többéves rutin, a lányok csaik-csak a sor végére maraditok. Aggodalmuk részben érthető volt, hiszen a géptan nem tartozik a köny- nyű tantárgyiak közé. — Az idén valamivel könnyebb dolgunk lesz, mert a mindennapi gyakoriáthoz közelebb álló gépek ismeretéből kell számot adnunk — mondta Trescsik Angéla, aki könyvvel a kezében az utolsó perceket is igyekezett kihasználni. — Sajnos, a Szakasz vezető a tanítóképzőben A vizsgaidőszak utolsó hetében van a mezőgazdasági főiskola kollégiumának kétszáz lakója. — Négy hét állt rendelkezésünkre, hogy letegyük vizsgáinkat — mondja Pribeli Kálmán, a kollégium titkára —, s ez bizony elég kevés. Főképp azért, mert ebben az időszakban vannak az ünnepek. A diákiparlamenten többen iis szóvá tették már... A rövid vizsgaidőszak ellenére a harmadévesek többsége túl van a legtöbb kollokviumon, szigorlaton. Sokan töltik idejüket azonban még az üzemtan-jegyzet előtt és az sem igen róható föl, ha ennek a hallgatók már másodszor rugaszkodnak neki. — Nagyon sokunknak nem sikerült elsőre letenni — mondja némi szomorúsággal az arcán Ferenczi Attila. — Nemcsak a harmadév, hanem az egész főiskolái tanulmányaink egyik legfontosabb tárgya ez, így érthető, ha oktatóink .szigorúan veszik. A harmadévesek készülés közben sem feledkezhetnek meg szakdolgozatírási kötelezettségükről. S főként azért, mert az egyes témák megkövetelik a folyamatos vizsgálatokat. — Szerencsém van — ‘mondja Ferenczi Attila —, hogy többen részt veszünk a nyúltenyésztési kísérletben; így mündig az figyeli a vizsgálatokat, amelyikünk a leg- jóbban ráér... Az egyik földszinti szoba pamlagán fiatalasszony hajol a jegyzet fölé: Féli Csobánc. Mellette héthónapos fia, Csabika. Szemmel látható, hogy a kisbaba élvezi jobban a Vizsgaidőszakot. — Az utolsó vizsgámra készülök— mondja édesanyja. — Hármat már letettem. Ilyenkor a főiskolésbabona szerint nem illik sok sikert kívánni. A folyosón találkozunk Gustav Azuval. Ghánából érkezett; elsőéves. — Ez az első vizsgaidőszakom — mondja szinte kifogástalan magyarsággal. — Négy vizsgám lesz: anatómia, mikrobiológia, matematika, kémia. A matematika kiejtésénél összeszorítja fogát; sejtem, hogy ettől tart a legjobban. Látva Gustav ijedtségét. Horváth József, a kollégium igazgatója bíztaítj a: — A hallgatók nagyon sokat segítenek ilyenkor egymásnak. A vizsgaidőszak mündig közelebb is hozza egymáshoz az embereket. A közös készülés utárr pedig, már túl a vizsgán nem marad el a megérdemelt ünneplés sem. Óvónőjelöltek Szekszárdon Szokatlanul sápadt ariook, ajtónyitásra megélénkülő tekinteték, izgatottság, a számadás előtti utolsó „kérdezz—felellek játék”, filozófiai meghatározásokkal fűszerezve. Ezft látni, hallani a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszaárdi kihelyezett tagozatán. A számvetés heteit — pomtpslabfoan: a „tűzkeresztség” időszakát — édák a múlt év szeptemberében indított óvónői szak tanárai és hallgatód. A deepmber 22-én kezdődött és január 28-iíg tairtó vizsgaidőszakban Somogybái 7 nappali és 37 levelező tagozatos óvónője! ölt számol be pszichológiából, illetőleg pedagógiából, kollokvál filozófiából, valamint a játék tantárgyból. Közülük, e „sá- paditaircúalk” közül kerestünk beszélgetőtársaikat. A nagybajomi Tibol Gabriella és a kaposvári Schweigert Andrea — mint mondja — szívesen nyilatkozik, de csak vizsga után. Addig is bemutatják csoporttársukat, Korb Elvirát; ő néhány perccel ezelőtt ‘kapta kézbe a leckekönyvét, egy nagy jelessel. A szőke óvónőjelölt készséges: — Féltem a vizsga előtt, e most már jó — mosolyog. — Már csak a „játék” van hátra. Bizonytalanságomat látva elmagyarázza, hogy ez olyan tantárgy, amit csak fél évig tanulnak, de van benne bábozás és játékirányítás is. Ennek igazán hasznát veszik majd a gyakorlati munkában. Míg társaira várakozunk, elmondja: a vizsgán részt vesz a KISZ-titkár is: végighallgatja a feleleteket. Kérdezhet, és osztályoz is. Az ok egyszerű: a tanár kíváncsi a véleményére. Miközben régi és maivizs- gaólményekrői beszélgetünk, megérkezik Schweigert Andrea: — Tegnap számoltam be lélektanból, az sokkal simább vollt. Most is sikerült- Jó túllenni rajta. Tibol Gabriellára sem kell sokait várni. A szélesre táruló ajtónál csak a mosolya nagyobb, mjvel ötöst kapott. — Utólag már könnyű — közli gyorsan. — Az egésznek az a lényege, hogy tanulni kell. Évadom: — Ezit egy pedagógus gyereke mondja, vagy... — Nem, a tapasztalat — vágja rá kapásból, és meg is magyarázza, azzal, hogy jó volt a felkészítés. Az óvónőjelöltektől elköszönve dr. Deli István tagozatvezetőt összegzésre kérem. — Az eddigi vizsgákon azt tapasztattuk — mondja —, hogy az eimélleti, igényes tárgyak több gondot okoznak. és a jelölitek nehezen birkóznak meg a szakirodalommal. (Nagyarányú bukás azonban nincs. Az ellső félévben azt tapasztaltuk, hogy szorgalmasak a hallgatók. könyv nem minden esetben használható. Halványak az ábrák, hiányoznak a különböző jelölések; szükség van a saját jegyzetre is, mert csak azzal jdegészítve használható. — Mennyi idő alatt, lehetett felkészülni erre a vizsgára? — Két napom volt rá, s az meglehetősen kevés, de én választottam a vizsganapot, tehát csak magamat szidhatom', ha nem sikerül... Miotst minden attól függ, milyen tátlelt húzok. — Beugróként egy gépet kell összeszerelnünk. S nincs kivételezés: nekünk, lányoknak is épp úgy kell ismerni a különböző fejő-, etető- és egyéb gépekét, valamint alikatrászeát, mint a fiúknak — mondja a másiik vizsgázó, Tóth Viola. — Pedig nekünk biztos, hogy több gyakorlásra van szükségünk. — De remélem, maijd csak rájövök, mit hogyan kell összeszerelni — teszi -hozzá mosolyogva. — Nekem ez az utolsó vizsgám, s épp ezért nem szeretném megismételni. Jó lenne legalább egy hármas; az elég volna az ösztöndíjamhoz.
