Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
1985. január 31., csütörtök Somogyi Néplap 3 BIZTONSÁGOS HÁTTÉR Országosan □ közös gazdaságok nyereségének mintegy negyven százaléka a melléküzemági, kiegészítő tevékenységből származik. Elsősorban a kedvezőtlen .adottságú termelőszövetkezetekben van szerepe annak, hogy az innen származó jövedelmekkel biztonságosabban fejlődhessen a növénytermesztés és az állattenyésztés. Megyénkben az elmúlt öt év során jelentős összegeket fordítottak és erőfeszítéseket tettek a melléküzemági tevékenység fejlesztésére. Mit jelent ez az ágazat a folyamatos foglalkoztatás, az eredménytermelés szempontjából, a több vagy kevesebb gonddal birkózó szövetkezetekben, van-e ösz- szefüggés az ipari tevékenység léte és a más területen dolgozók éves munkalehetősége között? - összeállításunkban — a teljesség igénye nélkül - ezekre a kérdésekre kerestük a választ. A talpraállás egyetlen útja 30 millió a papírüzemből Valamikor csirkéket neveltek a fonyódi Hallaton Termelőszövetkezethez tartozó Ordacsehi községben a pa- pírüzemlben. Negyven-ötven embernek van itt éven át rendszeres munkája és ez kedvező az itt dolgozóknak, s a termelőszövétkezetnek is. Bárdos Zoltán elnökhelyettes: — Más melléküzemágunk nincs. 1980-ban állapodtunk meg a budapesti Kossuth nyomdával és a Dunaújvárost Papírgyárral: létrehoztunk egy közös gazdasági társaságot, amelynek a tsz lett a gesztora. Egyszerű írópapír, jegyzettömbök és más nagyobb nyomdai szakismeretet nem igénylő munkával kezdték. Néhány mezőgazdasági gépszerelőjük eltöltött három hónapot a Kossuth Nyomdában, és megismerkedtek a nyomdagépek kezelésével, javításával. Az induláshoz arra is szükség volt, hogy az 1000 négyzetméteres, korábban csirkenevelésre alkalmazod épületet papírüzemmé alakítsák ét. Gépeket is kéllett vásárolni, erre is jelentős összeget költöttek, de segítet t gépek átadásával a Kossuth Nyomda is. Közben azok az asszonyok, akik korábban a növénytermesztésben meg a baromfitenyésztésben dolgoztak, egyre inkább megkedvelték ezt a munkát. Főként azért, mert itt magasabb a keresetük. Az ordacsehi termelőszövetkezeti „nyomdát” ismerik szerte az országban. Tolnába, Fejér, Csongrád és Győr- Sopron megyébe is szállítanak s az Ápisznak, a megyei kereskedelmi vállalatoknak is kérnek tőlük különböző papírárut, a báli meghívótól kezdve könyveket, füzeteket kémek tőlük. Ugyanis kisebb nyomdát és kötészetet is létrehoztak. A mecseki bányáknak, meg a Budapesti Közlekedési Vállalatnak és még több üzemnek készítettek már kisebb könyveket, füzeteket. — Számításaink szerint papírüzemünk termelése ebben az évben meghaladja a 30 millió forintot. Tervünkben szerepel újabb gépek vásárlása, szolgáltatásaink választékának bővítése. Az új gépek beszerelésében, kezelésük megismerésében nemcsak a Kossuth, hanem a szekszárdi és a veszprémi nyomda is segítséget ígért. Nem kívánunk velük versenyezni és termelőszövetkezeti nagy nyomdát kialakítani. Ám látjuk, hogy mennyi nyomdai szolgáltatás iránti igény marad kielégítetlen, s ezen kívánunk enyhíteni. Ha szükséges, újabb emiberéket is alkalmazunk papírüzemünkbe, és bevezetjük a két műszakát — mondta Bárdos Zoltán. Port fújva sivítanak a fűrészgépek, az erdőről faanyagot szállítanak a járművek a feldolgozóhoz, homokot az építkezéshez, a hideg idő okozta gondok utón végre elindulhatott a lenfonalüzem. Ez a hét eleji kép a szentbalázsi Surján Völgye Termelőszövetkezetben. — Az ezeregyszáz hektárnyi zselicségi szántóterület mezőgazdasági termelésre igen kedvezőtlen adottságú. Nálunk a talpraállás egyetlen útja volt az ipari, a melléküzemági tevékenység fejlesztése — mondja Horváth Kálmánná, a szövetkezet elnökhelyettese. — A ikenderfonalkikészíitő és -vágó üzemmel hagyományos kapcsolata volt a szövetkezetnek — sorolja az elnökhelyettes asszony —, a hatszáz hektárnyi erdőterület a faipar fejlesztéséhez kínálja a lehetőséget. Az építőipari szervezetet pedig 1982-ben mindenekelőtt azért hoztuk létre, hogy a saját telepek átalakítására, a belső igények kielégítésére képesek legyünk a magunk erejéből. Régi istállókból, gazdasági épületekből ipartelep, szociális létesítmény született Gálosfán, Sánloson, de már az első évben 1982- ben volt arra erő, hogy az építők külső megrendelések elvégzésére is vállalkozza- nák. A második évben aztán „nagyobb fába is belevágták a fejszéjüket” — megépítették a mezőgazda- sági főiskola egyik kollégiumát, a Lady szövetkezet üzemcsarnokát, és a siófoki November 7. Tsz-szel együttműködve megalakították a kert-, a táj- és a magasépítő társaságot. — Nyolcvanháromban már száztízmilliót produkált az összes melléküzem- ág — jegyzi meg Horváth Kálmánná. — Ez így önmagában keveset mond. A száraz, ám beszédes számok nyelvére fordítva a Surján Völgye Tsz-ben mit jelentett az ipari tevékenység fejlesztése? — A szövetkezetben 1981- ben az össztermelési érték harmincötmillió forint volt, nyolcvanháromban százötven, tavaly — még nem végleges adat szerint — csak a melléküzemágak száznyolcvan milliót hoztak. Talán 1984 lesz az első év — folytatja kis szünet után az elnökhelyettes —, amikor a mi viszonyaink között az alaptevékenység kilábal a veszteségből. Évek kellettek ehhez, és célratörő munka, az új kutatása, alkalmazása. — Az ipari tevékenység foglalkoztatást jelent egész évben. Mit csinálnak ilyenkor télen az alaptevékenységben dolgozók? — ötszázharmincheten dolgoznak a szövetkezetünkben, a többség, háromszáznegyven fő. a melléküzemágakban. Akik tavasztól szántanak, vetnek, azok most fát hordanak az erdőről, építési anyagokat a munkahelyekre. Előkészületet jelent ez az idei év feladatainak sikeres elvégzéséhez. Az ipari tevékenység a Surjánvölgye Tsz-ben a gazdaság stabilitásán túl így arra is módot teremt, hogy az itt élők, az ide tartozók értéket teremtő munkát végezhessenek téltől, jégtől, időjárástól függetlenül egész évben. AZ ADIDAS IS PARTNER LENNE Kevesen tudják, akik a Puma cég emblémájával ellátott tréningruhát itthon megvásárolják, hogy — esetleg — éppen Somogybán, a látrányi Alkotmány Termelőszövetkezet varrodájában varrták ezt a ruhaneműt. Pedig ígjy igaz: a szövetkezet lányai, asszonyai — most éppen mintegy ötvenen dolgoznak itt — tavaly csaknem 42 ezer, különböző méretű felnőtt és gyermek tréningruhát készítettek bérmunkában a Váci Kötöttárugyár részére, s az NSZK-beli cég fölira- tait viselő áruból a Német Szövetségi Köztársaságba is küldtek a váciak. A kétműszakos üzemnek 1984-ben 3,6 millió fofint volt a termelésiérték-terve, ezzel szemben 4,1 milliót teljesített. — Most januárban kezdte az ötödik évét az üzem — mondja Török Ádámné varrodavezető. — Ez az épület valamikor istálló volt, majd garázst alakítottak ki belőle. 1982-ben a varroda alapterülete és a foglalkoztatottak száma az induláskorinak kétszeresére nőtt. Bérmunkát végeztünk akkor js: a Budapesti Egyesült Ruházati Szövetkezet volt a partnerünk, főként gyermekeknek készítettünk farmer szabású nadrágokat, s később tréning öltönyöket, melyeket az NDK-ba exportált a fővárosi szövetkezet. 1983-tól a Váci Kötöttáru- gyárnak dolgozunk: a gyártól kapóit kiszabott anyagból varrjuk a Puma importot helyettesítő tréningruhákat, melyek a hazai kereskedelemben kerülnek forgalomba. A téesz kertészete akkor szűnt meg, amikor ez az üzem indult, így zömmel kertészetiekből állt az üzem kezdőgárdája. Dávid Lajosáé is így került a varrodába. — Fólia alatt paprikát termeltünk, ilyentájt vetettük a magot, készítettük a helyet a palántaneveléshez. Igaz, varrógépünk otthon is van, de ezz?l itt meg kellett tanulni minden műveletet : Várpalotán ötödmagamrnal ismerkedtem ezzel a géppel egy hónapon át. Babodi Mária Kaposváron végezte el a szakmunkás- képzőt, s mielőtt a varrodába jött, egy évet az egyik Balaton-parti üdülőben dolgozott. — Két éve tértem vissza a szakmámhoz itt, Látrányban; édesanyámmal együtt álltunk munkába a varrodában. Ügy érzem, nem választottunk rosszul, amiikor a varroda mellett döntöttünk. — Jókedvű társaság jött itt össze — kapcsolódik a beszélgetésbe Prait Cyuláné szalagvezető. — Többségüket régóta ismerem. Én a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezetnél szereztem szakmai tapasztalatot, s induláskor magam is részt vettem a várpalotai tanfolyamon. Az anyagellátás nem hátráltat bennünket, így aztán csak az ügyességen és a szorgalmon múlik, hogyan teljesítjük feladatunkat. Az eredmények tanúsága szerint: jól teljesítik, s ennek megfelelően nem maradt el erkölcsi és anyagi elismerésük sem. A melléküzemág besegít A lengyeltóti Somogy Népe Termelőszövetkezet szerencsésnek mondhatja magáit, már ami a téli foglalkoztatás gondját illeti. A mintegy 250 szövetkezeti dolgozó közűi csupán 15—20, a növénytermesztési ágazatiján foglalatoskodó számára kell ezekben a hónapokban a főtevékenységet pótló munkát biztosítani. — Az elmúlt néhány hétben a hó, a nagy hideg adott munkát — mondja Szabó Károly főagronómus. Más gazdaságokkal együtt például mi is besegítünk a lakosság tűzifaelllátásába. Most a növénytermesztők közül is többen az erdőben dolgoznak. Két teherautó szállítja a fát a Lengyeltótiból, illetve a környező községekből érkező megrendelésekre, valamint a bogilári tüzépre. Addig is, míg az élet megkezdődik a földeken, nemeseik az embereknek, hanem a gépeknek is fel kell készülniük az új év új munkáira. A szövetkezet egyébként sem túl nagy gépműhelye most bizony meglehetősen szűkös. A traktorok mellett éppen annyi hely marad csák, hogy a szerelők biztonságosan körbejárják a gépeket. — Van itt jó néhány régebbi típus is, de nekünk megéri felújítani — mondja a gépműhely vezetője. — Az alkatrészellátás megfelelő és ember is van a javításhoz. A traktorosok és a gépkocsivezetők egy része is a szereléseikkel foglalkozik ezekben a hónapokban. A hagyományosan vett mezőgazdasági munkák mellett a szövetkezetben évek óta működik egy melléküzemág, amelyben a tagság ötödét — zömében asz- szonyokat — foglalkoztatnak egész éven át. A budapesti Egyesült Vegyiművekkel kötött szerződés alapján évente mintegy 3 millió kéztisztító és több mint félmillió öblítőszert töltenek a saját készítésű flakonokba. E melléküzemági tevékenység is segíti a szövetkezetét abban, hogy valamennyi tagijának egész éven át biztos foglalkoztatási lehetőségről gondoskodjon. Alkatrész a bányákba Magyar József, a görgetegi termelőszövetkezet elnöke úgy mondja, hogy a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak ma már lehetetlen talpon maradniuk melléküzem- ágak, vagy ahogy most nevezik őket, segédüzemágak nélkül. A görgetegieknek annyiban szerencséjük volt, hogy 1982-ben, használaton kívüli épületek átalakításával létrehozhatták a cipőfelsőrészkészítő üzemüket, s 35—40 asszonyt foglalkoztathattak a következő évben már 1,3 millió forint nyereséggel. Ám az érdekek nem mindig találkoznak. A munkaadójuk, a Szigetvári Cipőgyár minél nagyobb sikereket ért el a külföldi piacon, annál nehezebb helyzetbe került a téesz. Ugyanis a gyár érdeke az volt, hogy kis mennyiségben, minél munkaigényesebb felsőrészeket készíthessen, ez viszont nem volt nyereséges a gazdaságnak, így kenyértörésre került sor. A termelőszövetkezet ez évtől a komlói Canbonnak készít csizmafelsőrészeket meglehetősen nagy sorozatban. Nincs gond a folytonos betanulással, jól kereshetnek az asszonyok is, akik közül soknak ez az első munkahelye meglett kora ellenére is. Komló környékére kerülnek azok az alkatrészek is, amelyeket az újonnan megalakult vasipari részlegük készít, A görgetegiek eddig bányafát szállítottak a mecseki szénbányáknak. Most szerződést kötöttek a központi gépműhellyel, hogy lakatosaikkal, kovácsaikkal és esztergályosaikkal, kiknek egyébként nem mindig lenne munkájuk, vállalják bányagépészeti alkatrészek gyártását. Ez várhatóan 15— 20 ezer óra évi elfoglaltságot jelent majd tíz embernek. Hosszú távú együttműködésre van kilátás, hiszen jövőre indul az úgynevezett liászprogram, mind több gépre, berendezésre lesz szükség. A kapcsolatok, az ötletek sokasága időnként meglepő dolgokat produkálhat: az Állami Biztosító megyei igazgatóságának a görgetegiek felajánlották, hogy vállalják a törött szélvédők cseréjét, a helyi kárfelmérést. Szerződésit kötöttek a salgótarjáni síküveggyárral. Táblaüveget és minden, szocialista im- potból származó gépkocsihoz adnak szélvédőt. Ami az építkezőknek jó hír, méretre vágva is adnak üveget, s ha elviszik az ablakkeretet hozzájuk, be is üvegezik. Magyar József számítása szerint 1986-tól már évi 4,5—6 millió forint nyereséget hozhat a három melléküzemág, hiszen az idei év még a betanulásé. Ezzel elérhetik, hogy a növénytermesztés esetleges veszteségét kiegyensúlyozhatják. Ugyanakkor folyamatosan adhatnak munkát az ittenieknek és ha a szükség úgy kívánja, akkor az asszonyokat a dohányszedésnél, gondozásánál foglalkoztathatják, még a szerelőktől sem kell megválniuk.