Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
4 Somogyi Néplap 1985. január 31., csütörtök A fej is mindig Iréznéi van Utak és esélyek A rideg szarvasmarha-tartás Somogybán is újra fölfedezett módszer. A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is nyitott istállóban, vagy a szabad ég alatt vannak télen az állatok. A szarvasmarhák rideg tartásának előnye a gazdaságosság mellett, hogy szívó- sabbá és ellenállóbbá teszi az exportra nevelt állatokat A mostoha és a menyasszony asszisztált Apját ölte meg a süketnéma fiú Nem mindennapi bűncselekményt tárgyalt a közelmúltban a megyei bíróságon dr. Mózes Gábor tanácsa. Az ügynek eredetileg négy főszereplője volt. A sértett azonban közben meghalt, a három vádlott közül kettő életfogytiglani, a harmadik pedig tízévi szabadságvesztést kapott. Nagy György 51 éves rokkantnyugdíjas, bányász volt A kemény élet nemcsak izmait edzette feszesre, hanem a lelkét is. Felesége halála után pécsvá- radi házukban élt a lányával (Együd Emőnével) és fiával (ifj. Nagy Györggyel) együtt. Fiatalnak érezhette magát a teljes bezárkózásra, ezért újsághirdetés útján megismerkedett a bogilár- lellei Somodi Zoltánnéval, akit 1984 áprilisában feleségül is vett. Fogta hát értékesebb ingóságait, a család összes megtakarított pénzét, és a Balatonhoz, új asszonyához költözött. Az öreget gyermekei és környezete, szűkmarkúnak ismerte. Az új házasságkötése előtt eladta volt feleségével közös szőlőjüket a pincefelszereléssel együtt, pénzből viszont gyermekei semmit sem láttak. Ezt fia sérelmezte, akinek a javára testvérei lemondtak az anyai örökségről. — A láb mindig kéznél van — mondják a rendszeres testmozgás hívei. Egy másik, cseppet sem haszontalanabb mondásnak is létjogosultsága van: a fej mindig kéznél van. Gazdasági gyakorlatok A különböző gyakorlatok, mint például: hogyan növeljük exportképességünket, milyen. belső tartalékok várnak még feltárásra, hogyan dolgozunk hatékonyabban és társaik hasznos gon- dolatébesztő és -fejlesztő gyakorlatsorok, állandó ismétlésük ákkor is ajánlatos, ha kezdetben már az első néhány ütem, vagyis szervezési, technológiai és egyéb intézkedések, illetve a végrehajtás során a fáradtság jeleit tapasztaljuk. Csak keveseknek adatott meg ugyanis, hogy rendszeres gyakorlás nélkül jó eredményeket érjenek el a sportban, miért lenne ez másként a gazdasági élet különböző területein, például egy gyár terveinek megvalósulásában. Nézzünk egy konkrét példát, milyen szellemi gyakorlatok elvégzése szükséges ahhoz, hogy az eredményesebb gazdálkodás felé vezető úton a korábbinál jobb eséllyel induljon egy gyár, nevezetesen a Kaposgép 2. számú lengyeltóti gyáregysége. Még nincs egy éve, hogy Lipusz András igazgató átvette a magasraktárakat és rakodógépeket készítő gyáregység vezetését. Nem hárította a belépését megelőző időkre a jelen gondjait. Elég volt azonban néhány számot mondania, például, hogy hányszor késtek a szállítáiTíz éve mérte fel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, hogy melyek hazánk védelemre szoruló, illetve védeni érdemes természeti értékei. Kidolgozták a védelmüket szolgáló távlati programot is.. A védettség alá helyezés biztosíték arra, hogy fennmaradjanak egyedi, csak erre a térségre jellemző földtani, vízi, tájképi, kultúrtörténeti értékeink, megmaradjanak különleges növényeink, állataink. Fontos feladatról van szó, mivel az ipari és mező- gazdasági termelés környezeti ártalmai egyre jobban veszélyeztetik ezeket az értékeket. A hosszútávú program 1990-ig jelöli meg a természetvédelem feladatait, a védetté nyilvánítás ütemét. Ad1. 1. „A minisztérium a Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. november 20-án kelt és a magyarprszági német lakosság Németországba való áttelepítéséről szóló határozat végrehajtásának tárgyában kapott jelhatalmazás alapján elrendelte, hogy Németországba köteles áttelepülni az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt.” (Somogyvármegye, 1946. január 4.) sokkal, hányán mentek el a gyáregységtől az elmúlt évek- ^ ben, mennyit kerestek a dolgozók, s nem volt nehéz kitalálni, nem egészen úgy mentek a dolgok, ahogy azt a vezetők és dolgozók szerették volna. Érdekeltség A bűvös szó, ami 1984 végére a termelékenység 8, a jövedelmek pedig még ennél is magasabb növekedését jelentette: az érdekeltség. E fogalom gyakorlati megvalósítása önmagában hordozza az elvándorlás megszűnését, az anyagtakarékosságot, a pontos és megbízható munkavégzést, s ezzel a partnerek elégedettségét — és a borítékok vastagodását. Ha az érdekeltség formailag és tartalmilag egyaránt jól működik, akkor ez a boríték akár hónapról hónapra hasasabb lehet. A múlt év áprilisától júniusig lépcsőzetesen bevezetett új érdekeltségi rendszerben a dolgozók pontosan nyomon követhetik, hogy mennyi bért kapnak. Az eligazodásban az említetteken kívül segít a munkaműveletek kategóriába sorolása. Ez a rendszer népszerűvé vált. Előnye, hogy az egyéni érdekek mellett az egyes csoportok — hegesztők, lakatosok, forgácsolók — érdekeit is szem előtt tartja, ösz- szetartó erejét is erősíti. Ezt akarták, így tervezték meg. Változások Hogy hogyan fogadták a dolgozók az új érdekeltségi rendszer bevezetését? Itt is digra csáknem hatszázezer hektár kerül védelem alá, az ország területének 6 százaléka. A munka túlnyomó része már befejeződött, a kijelölt tájak, .tájrészek nagy részént — mintegy félmillió hektárnyi területen — ma már természetvédelem érdekeinek figyelembe vételével folyik a mezőgazdasági termelés, s megállt az értékek pusztulásának folyamata. Jól szolgálják ezek a területek a hazai turizmust, a lakosság fizikai, szellemi regenerációját, az ismeretterjesztést, a művelődést, mint kutatási területek pedig egyben a tudomány műhelyei is. Az elmúlt évben újabb jelentős eredmények születtek. Hosszas előkészítő munka után Keszthely környékén tájvédelmi körzetet ala2. Nem tudok sírni. Pedig nyelvére kap majd a falu száraz bánatom miatt. Talán még anyám is azt mondja a tar után olyan szégyelemf ormán, amikor csörömpölni kezd a szeny- nyes edényekkel a mosoga- itódézsámál: — Kár volt negyednapra felkelned a bol- dogasszonyágyból, Éfim, még elér valami... Semmi pénzért ki nem mondaná, ami miatt neheztel. Nixbrotban, nálunk ez a szegénysor neve — Nincskenyér utca — az asszony inem nyomja hetekig a gyerekágyat, az élsőnél is csak .azt az egy hetet fek- szi ki, mert nem végzi el helyette a dolgát senki, az anyósától sem várhatja el, hogy kettő helyett álljon helyt. Forró volt nékem az az ágy nagyon; valahogy szégyelltem anyósomék előtt, hogy az én pici babám nem képes elviselni két napnál tovább ezt a földi világot... voltak, akik féltek, s olyanok is, akik örömmel üdvözölték. A többségnek kifizetődött eszerint dolgoznia, persze többet is kellett tenniük ezért. A múlt év tavasza óta jöttek közül senki sem ment el máshova dolgozni. A korábbi 4 helyett ma már 12 szocialista brigádja van a gyáregységnek. Több év után az 1984-es évet nyereséggel zárták, és nem volt gond a határidőkkel sem. Az idén — s ezt már szerződés biztosítja — négyszeresére nő a tőkés exportjuk Refrén Sem a gyáregység igazgatója, sem a dolgozók nem hisznek a csodákban. Az a cél, hogy sikerrel vegyék az akadályokat, s javítsanak, csiszoljanak a technikán. Ilyen javítani való lehet a munkaszervezés, a minőség, a piackutatás és egyéb, önmagában talán apró, de ösz- szességében a versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen finomítás. Az elmúlt hónapok tapasztalata bizonyítja, hogy néhány akadályon eddig már sikerrel átjutottak. A régi partnerek megtartásáért, az újak megnyeréséért, a gyáregység valamikori hírnevének visszaszerzéséért folytatott verseny azonban nem lesz könnyű. Ennek tudatában talán nem ár.t figyelni a fnár említett örök igazságra: a fej is mindig kéznél legyen. Mert enélkül nem megy... kítottak ki. Természetvédelmi terület lett Somogybán a rinyaszentkirályi erdő. Ebben az évben mintegy 30 ezer hektárnyi terület védetté nyilvánítására kerül sor. Egyebek között Magyar- ország legmagasabb hegysége, a Mátra keleti része lesz tájvédelmi körzet, főképpen tájképi értékei miatt. Ezen a vidéken nem épülhetnek ipari létesítmények, üdülők, nem haladhatnak át rajta utak, s csak erdő- és vad- gazdálkodást folytathatnak itt a gazdaságok. Az évtized végéig további 50 ezer hektárt vonnak védelem alá. Az azt követő időszakban pedig a védett területek intenzív fejlesztése, az ott található értékek közkinccsé tétele lesz a fő feladat. Lépdelek, nem gondolva a fájdalom fűrészére, amely minden lépésnél belém- akaszkodik éles fogaival. Az én Hansom erősen karol, szinte egészen átvállalva a súlyomat Bayer Francitól, akivel ellkomáskodtunk a keresztelőn, így lett rokonná a lánybarátném, Stagl Mariánn, ennek a Francinak a felesége. Lépdelünk a fehér koporsó után, mely rózsás bölcső helyett ringatja a kicsi babámat, Lang Lizikót, élt 2 napot. Szépen felöltöztették, ahogy nálunk szokás: sárga arcocskáját fehér főkötő keretezi .páros selyemszalagokkal — anyám a szalagokat Rosenberg Számi boltjában vette —, fehér a kisinge is, a hímzett keresztelőtakarót ráterítették meggombositűz- tek. A régiek a felnőttet is fehérben temették, ne kelljen szegénynek a túivilági létben mosással kezdeni. Ring a kicsi koporsó, ringatja Lang Lizikét. Hamar ellobbant a pici gyertyája. Olyan keveset leheltem az anyja, hogy ezen az útján otthon nem maradhattam. Hiába is ibiztogatatt anyósom — szégyen az anyásék- ,ra is, ha a menyük 'lefogy a gyermekágyban — egyél, igyál, kislányom, az a kis bor vérré válik benned. Nincs nékem étvágyam, csak egy vágyam: odaféküdnii a szopós babám mellé. A horhosban lépdelünk azon a keskeny gyíkútan, Hans és Franz szinte visznek, gólya viszi a fiát... Március huszonötödiké van. Mária ma kihirdeti: Megjött újra a ficseri! Hányszor kiáltoztuk a gyö- pön a fecskeköszönltőit liba- pásztorlányka éveimben, ilyen tájban — március utolsó harmadában. Nincs már nekem kit megtanítani rá! (Folytatjuk.) A fiú, ifj. Nagy György, huszonhét éves, siketnéma. A siketnémák általános iskolájának kisegítő osztályába járt, de enyhe gyengeelméjűsége miatt nem tudta elvégezni. Nem ír, nem olvas, csak a számokat ismeri minimális fokon. 1974 óta betanított munkásként dolgozott, rendszeresen ivott, a tömény szesz hatására agresszívvé vált, többször kellett kórházi kezelésben is részesíteni. Először 1981-ben állt bíróság előtt súlyos testi sértés bűntette miatt, és nyolc hónap szabadság vesztést kapott, négyévi próbaidőre felfüggesztve 1984. februárjában garázdaságot és könnyű testi sértést követett el. Ezért 15 százalékos bércsökkentéssel járó egyévi és négyhónapi javító-nevelő munkára ítélték. Menyasszonyával, a III. rendű vádlottal, Ligeti Máriával egy lakodalomban ismerkedett meg. Mária a nyolc osztály elvégzése után a Bajai Finomposatógy árban dolgozott fonónőként, majd apróbb kitérőkkel a Szegedi Ruhagyár bácsalmási kirendeltségére került. Eljegyzésük után úgy gondolták, hogy hamar megtartják az esküvőt is, majd Bácsalmásra költöznek a lány szüleihez. Előbb azonban Boglárlellére látogattak, a fiú apjához, hogy némi pénzt kérjenek tőle a lakodalomra. Nagy Györgyök nem kifogásolták a házasságot, de az apa kijelentette, hogy a tízezer forintot nem adja oda nekik. Az újdonsült feleség, a fiú „mostohaanyja” nyomatékosan kijelentette: irigy a papa, nem ad pénzt. Id. Nagy György né állami gondozottként nevelődött, különböző munkahelyeken dolgozott. 1959-ben ment férjhez Somodi Zoltánhoz, két gyermekük született. Leánya egyedül él, alig másfél éves kisgyermekét a másodrendű vádlott Nagy- né gondozta, aki fiával együtt lakott a boglárlellei házban. Utoljára a Platán étteremben betanított szakácsként dolgozott. Rendszeresen fogyasztott alkoholt, főleg a sört kedvelte. A fiatalok a sikertelen látogatás után hazatértek Pécsváradra. Június 27-én akartak végleg Bácsalmásra költözni. Két nappal előtte még egy próbát tettek, s újra meglátogatták Boglár- lellén id. Nagy Györgyöt. Dél körül értek oda, csak Nagyné volt otthon. Kedvesen viselkedett, ebéddel kínálta őket, s közben egyre azt bizonygatta, hogy az öreget cl kell tenni láb alól. Szerzett mérget is, de annak olyan erős szaga volt, hogy meg sem próbálhatták vele az „akciót”. Hazajött a papa, s az újabb pénzkérésre megint kijelentette, hogy nem hajlandó adni semmit a fiának. Eljött az este, s a mostoha egyre duruzsolta a fiatalok fülébe a tennivalót: meg kell ölni a papát. A fiú ellenkezett, ő nem meri megölni. Másnap reggeltől újra megkezdődött a „lelki hadviselés”. Nagyné közölte velük, hogy a papa azt üzeni: menjenek el, nem ad semmit! Megmutatta „csalétekként” az apa 300 ezer forintos takarékbetétkönyvét. Ligeti Mária végül is hallgatólagosan tudomásul vette a dolgot, elment az asszonnyal a boltba, rumot vetítek, s az,t megitatták a fiúfak aki ettől agresszívvé, bátrabbá vált. A nagy rábeszélés és a rum megtette hatását: a fiú vállalta a hóhér szerepét. Délután megérkezett az apa, s Nagyné intett a fiúnak, itt az idő a cselekvésre. A fiú az apja mögé lépett, s hátulról a nyakába akasztotta a derékszíját... A megyei bíróság első fokon ifj. Nagy Györgyöt, mint tettest bűnösnek mondta ki előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében. Ezért életfogytiglani, fegyházban végrehajtandó szabadság- vesztésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Nagy Györgynét mint felbujtót bűnösnek találták előre kitervelte^ nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, öt is életfogytiglani fegyházra ítélték és tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Mindkettőjük esetében elrendelték a kényszergyógyítást is. Ligeti Máriát mint bűnsegédet bűnösnek mondták kj előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében. Ö tízévi, fegyházban letöltendő szabadságivesztést kapott és öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A bíróság egyben elrendelte a korábbi négyhavi felfüggesztett szabadság- vesztés végrehajtását (jármű önkényes elvételének vétsége miatt) és jogerő után az összbüntetési eljárás lefolytatását. A fiú és menyasszonya, valamint védőik enyhítésért, Nagyné és védője (mivel Nagyné a bíróság előtt tagadta tettét) felmentésért fellebbezett. Gy. L. Nagy Zsóka Természetvédelmi erdő Rinyaszentkirályon LESKÓ LÁSZLÓ Nem lesz a te talpadnak nyugalma
