Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
2 Somogyi Néplap 1985. január 31., csütörtök Negyven éve történt Jaltán Az ellentétek forrása 1945. február 4. és 12. között, a Krím-félsziget isméit íekete-tenger-parti üdülőhelyén tartották meg a Hitler-ellenes koalíció három szövetséges állama — Nagy- Britammia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió — vezetőinek értekezletét, amelyen a háború eredményes befejezésévéi és a háború ultánii európai helyzet rendezésével összefüggő kérdéseket tárgyalták meg. A találkozón Churchill, Roosevelt és Sztálin vett részt a külügyminiszterek, vezérkari főnökök, politikai és katonai tanácsadók kíséretében. A konferenciára olyan időszakban került sor, amikor a Vörös Hadsereg győztes csatái eredményeként a hadműveletek már Németország területén folytak, s küszöbön állt a hitleri birodalom ösz- szeomlása. A több mint egyhetes tanácskozáson létrejött megállapodásokról jegyzőkönyvet írtak alá és hivatalos nyilatkozatot adtak ki. A jaltai (egyes történelmi források szerint krimi) értekezlet Churchill, Roosevelt és Sztálin által aláírt jegyzőkönyve 14 fejezetben rögzítette résztvevőinek együttes álláspontjait a napirenden szerepelt politikai, katonai és egyéb kérdésekben. A hitflerista Németországról úgy döntötték, hogy feltétel nélkül ikaipitúlálnia kell, s területét övezetenként (bililt, amerikai, francia és szovjet ízóna) szállják meg. Kimondták, hogy Németországban a három győztes állam veszi át a legfőbb hatalmat, s ennek gyakorlása során olyan intézkedéseket foganatosít, amelyeket a jövendő béke és biztonság megkövetel. Németországot teljesen lefegyverzik és megszállják. Leszögezték, hogy Németország az általa okozott károkért köteles lesz jóvátételt fizetni. (Ennek összegét az amerikai—szovjet megállapodás — Chur- • chlill ugyanis nem írta alá — 20 milliárd dohárban állapította meg, amiből 10 milliárd a Szovjetuniót ilette meg.) Jaltán határoztak többi között az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozásáról. A világszervezet megalakítása ügyében 1945. április 25-re, San Eranciscóba nemzetközi konferenciáit hívtak össze. Kijelentették, hogy az ENSZ Biztonsága Tanácsa a nagyhatalmak egyetértésének élve alapján fog működni, azaz a benne képviselt nagyhatalmak bármelyikének ellenszavazata (vétója) esetén el nem fogadottnak; minősül a testület elé beterjesztett határozati javaslat. Rendkívül fontos, hogy a konferencia résztvevői Lengyelország 'keleti határául az ún. Curzon-vonalat ismerték él, de kilátásba helyezték, hogy északi és nyugati irányban új, kiegészítő (addigi német) területeket kap. Ügy vélték, hogy a lengyel ideiglenes kormányt a bel- és külföldön élő, „demokratikus” politikusok bevonásával kell létrehozni, s ez a kormány írja majd ki a szabad választásokat. A három hatalom kormányfői azt ajánlották, hogy Jugoszláviában hajtsák végre a Tito—Subasics egyezményt (vagyis a kormányba kerüljenek be nyugati emigrációban élő politikusak is), s a nemzetgyűlést bővítsék ki azokkal a háború előtti parlamenti képviselőkkel, akik nem működtek együtt az ellenséggel. (A jugoszláv és a lengyel belső fejlődés azonban úgy alakult, hogy a kormányokból végül is kiszorultak e polgári politikusok — ez később viták forrásává vált.) A felszabadított Európáról szóló nyilatkozatban Churchill, Roosevelt és Sztálin megerősítette: földrészünk átmeneti bizonytalanságának időszakában kormányaik együttes politikát folytatnak abból a célból, hogy segítsék a náci uralom alól felszabadított népeket életbevágó politikai és gazdasági problémáik demokratikus megoldásában. Hangoztatták, gondoskodnak arról, hogy Németország „soha többé ne zavarhassa meg a világ békéjét”. A konferencia résztvevői titkos megállapodást kötöttek arról, hogy Németország legyőzését, az európai békét követő három hónapon belül a Szovjetunió háborúba lép Japán ellen. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia politikai vezetői a háború befejezése után eltértek a Jaltán elfogadott elvéktől, ami súlyos feszültséget eredményezett. A mostani évfordulót ^ az NSZK és az Egyesült Államok szélsőséges körei a jaltai határozatok elleni támadásokra használják fel. Azt emlegetik, hogy a mai kelet—nyugati ellentétek „fő történelmi forrása Jalta”, mert elismerte a Szovjetunió megnövekedett szerepét Európában. James Buck- ley, a Szabad Európa Rádió elnöke nemrég (figyelmen kívül hagyva az 1975- ös helsinki záróokmányt is) azt szorgalmazta, hogy „túl kell lépni Jalta tragédiáján”, mivel, úgymond, „mit sem növekedett az európai államok biztonsága”. A nyugatnémet revan- sisták kétségbe vonják a 2. világháború után kijelölt Odera—Neisse határt. Felerősödött az a törekvés, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei javára változtassák meg a nemzetközi erőviszonyokat. Pedig a jaltai határozatok éppen arról tanúskodnak, hogy Európa és a világ békéjét csak a realitások tudomásul vétele, s a rájuk épülő megállapodások betartása biztosíthatja. M. Gy. Szambademokrácia Ünnep Rio de Janeiróban A riói karnevál hangulatát idézték az elnökválasztás után a brazil főváros utcái. Az emberek táncolva, dalolva köszöntöttték az ország újonnan megválasztott elnökét, Tancredo de Al- meida Nevest. Egy húszéves folyamat ért ekkor véget Brazília történelmében. Argentína és Uruguay után. úgy tűnik, Brazília is beállt Laltin-Amerika demokratizálódó országainak sorába. 1964. április elseje óta. amikor is jobboldali katonai puccs döntötte meg a nolgári haladó kormányt, a hatalom egyfolytában a hadsereg kezében volt. A húszéves uralom két időszakra bontható. Az első évtized a világméretű gazdasági fellendülés idejére esett, amit a kormányzat sikeresen hasznosított az ország gazdasági éleiének fellendítésében. Gyáróriások, hatalmas erőművek épültek, korszerű úthálózatot hoztak létre. Elkészült az ország belsejében az új, modern, tudományosan tervezett főváros, Brasilia is. Ám a „brazil csodának” is vége szakadt egyszer. A grandiózus tervek finanszírozására felvett kölcsönök összege minden képzeletet felülmúló magasságba szökött. A törlesztés egyre nagyobb Fenyegető árnyak a Távol-Keleten „A Japántól Dél-Koreán át Tajvaniig és a Fülöp-sztigete- kig, az ASEAN -országoktól Ausztráliáig és Üj-Zélandig, a Csendes-óceán övezetétől — a mikronéziai szigetvilágtól — az Indiai-óceánig húzódó hatalmas térségben a Pentagon a katonai bázisok sűrű láncolatával veszi körül a kommunista tömböt” — olvashatjuk a folyóiratban. És ezekről a Szovjetuniót ugyanúgy fenyegethetik, mint a népi Koreát, Vietnamot, vagy a Washingtonnak nem tetsző politikát folytató független, el nem kötelezett államokat. Mostanában mind többször hallani olyan amerikai hangokat, hogy az Egyesült Államok — mérlegelve Nyugat-Európa „hanyatlását” — katonapolitikájának súlypontját az Atlanti-óceNakaszone japán kormányfő (baloldalt) Csőn Tu Hvan dél-koreai diktátorral Szöulban áriról a Csendes-óceánra helyezi át és ez — mint mondják — szánté felér egy „korszakváltással”. Ha ebben a megfogalmazásban van is némi túlzás, hiszen az USA számára Nyugat- Európa, mint a szocialista közösség elleni közvetlen „harcérintkezési hídfő”, nem veszítette el jelentőségét, az aligha vitatható, hogy az Egyesült Államok keleti, tehát a Csendes-óceánnal érintkező partján nagy lendülettel fejlődő ipari óriások most jobban érdekeltek az ázsiai orientációban. Ez az irányváltás kifejezésre jut a Reagan- adminisztráció általános politikájában is. Az amerikai—japán—délkoreai katonai „háromszög”, és ennek Kína esetleges bevonásával való négyszögesítése pillanatnyilag a washingtoni hatalmi törekvések tengelyében áll. Reagan elnöknek Kínában, Japánban és Dél-Koreában tett látogatása, Weinberger hadügyminiszter tokiói és szöuli vendégeskedése, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének legutóbbi pekingi tárgyalása, a japán hadügyminiszter tervezett kínai utazása, Naka- szone japán kormányfő nemrégiben véget ért csendesóceáni körútja egyaránt azt tanúsítja, hogy valamiféle nagyobb szövetkezés körvonalai vannak kibontakozóban ebben a térségben. Az ASEAN -o rszágotk (Indonézia, Malaysia, a Fülöp-szige- tek, Szingapúr és Thaiföld) egyelőre nem kötelezték el magukat egy kifejezetten katonai szövetség gondolata mellett, jóllehet Thaiföld és a Fülöp-szígetek közelebb áll Washingtonhoz, mint a többi tagország. Az antikommunista koalíció összekovácsolásában eddig Japán és Dél-Korea ment el a legmesszebbre, s ez a sokoldalú kapcsolatokban, s az ottani amerikai katonai jelenlét nagyságában mérhető le a legjobban. Na- kaszone japán miniszterelnök például kijelentette: a szigetországot „elsüllyeszthe- tetlen repülőgép-anyahaj ó- vá” alakítják át, és Tokió magára vállalja a Japánt körülvevő ezer tengeri mér- földes körzet „ellenőrzését”, válság esetén pedig a Szovjetunió csendes-óceáni flottája kifutásának megakadályozását a közeli tengerszorosok lezárásával. Japán ugyanakikor — az 1987-ig terjedő ötéves haderőfejlesztési programjában — lázas sietséggel fejleszti az „önvédelmi erőket”, és 65 milliárd dollárnak megfelelő összegeket költ majd katonai célokra. Emellett az 1983-ban alakított közös amerikai—japán katonai bizottság keretében az eddiginél is aktívabb részt vállal a fegyverkezés. a legkorszerűbb technológiák átadásának koordinálásában. Ami pedig Dél-iKoreát illeti, az ott állomásozó 30 ezer főnyi amerikai csapatokat az 1980-as évek végéig további modern fegyverzettel szerelik fel, s a jelenlegi 600— 700 darabos nukleáris készletüket Pershing-2-es rakétákkal és robotrepülőgépekkel egészítik ki. Az Egyesült Államoknak az ország határaitól távol állomásozó második legnagyobb csoportosítását, a csendes-óceáni parancsnokság (a PACOM) alárendeltségébe tartozó közel 150 ezer főnyi haderőt (ehhez tartozik a 7. amerikai flotta is), ugyancsak új rakéta-atom- eszközökkel látják el. Szovjet értékelések szerint a Távol-Kelet — a fegyverkezésnek ez a tendenciája folytatódik — egy „korlátozott” atomháború potenciális hadszínterévé válhat annak minden súlyos következményével együtt Serfőző László alezredes terheket rótt az országra. Brazília államad ős® ága napjainkban 100 milliárd dollár köriül mozog, az inflációs ráta megközelíti a 200 százalékot. A keresőképes lakosság 40 százaléka nem talál magáinak munkát, sokan nyomorszinten tengetik életüket. A gazdasági válság szülte elégedetlenség rákénysze- rítette az egyenruhásokat a politikai nyitásra. Míg az első évtizedet a „rendcsinálás”, azaz a terror, az elnyomás jellemezte, a második szakasz az óvatos liberalizmus jegyében telt el. Joao Figueiredo tábornok- elnök engedélyezte a pártok működését, kivéve a Brazil Kommunista Pártot. A kis lépések politikájának következő fázisaként az egyenruhások elnökválasztást jelentettek be. A szavazás közvetett módja mellett döntöttek, így látták biztosítva a megfelelő utód győzelmét. Ám ezzel a döntésükkel Brazília eddigi legnagyobb méretű tömegmegmozdulását váltották ki. Az emberek az utcákra vonultak és tüntetve követelték a közvetlen elnökválasztás jogát. Habár ezt nem sikerült elérniük, a katonák várakozásai sem jöttek be. Szerepet játszott ebben az is, hogy a kormánypárt elnökjelöltje Paúlo Maluf, Sao Paulo állam volt kormányzója lett. A karrierizmussal, korrupcióval gyanúsítható politikus nem örvend nagy népszerűségnek hazájában. Jelölésekor a kormánypártból tiltakozásként kivált egy hatvanfős csoport, és az ellenzékhez csatlakozott. Az ellenzéki Demokratikus Mozgalom Pártjának jelöltje nagyobb támogatásra számíthatott, amit a választás be is bizonyított. A 686 Az új elnök elektor közül 480 adta szavazatát a 74 éves Tancredo Nevesre. Az önmagát „keresztény-szociális reformernek” nevező Nevest mérsékelt politikusiként tartják számon. Egyik nyilatkozatában sietett biztosítani a katonákat, hogy nem fogja az argentin példát követni, azaz nem szándékozik tőlük számonkémi a diktatúra évei alaitt elkövetett cselekedeteiket. Politikai programjában egy demokratikus Brazília megteremtését ígérte. 1986-ig össze akarja hívni az alkotmányozó nemzet- gyűlést. Tervbe vette az összes párt legalizálását. Legsürgősebb feladatmaik az infláció megfékezését, új munkahelyek létesítését, a hatalmas adósságtömeg csökkentését tartja. Hogy mennyit sikerül megvalósítani Brazília új elnökének elképzeléseiből, ezt a jövő mutatja meg. GYORSLISTA az 1985. január 29-én megtartott január havi lottó jutalomsorsolásról, melyen az 1. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalv. B Lada 1200 S C Videó-magnó D Polski Fiat 126 E Grundig tv F Trabant Lim. Spec. G Nikon fényképezőgép H Akai Hi-Fi torony I Hi-Fi torony J Hi-Fi torony K Rádió-magnó L Írógép M Video-játék N Szerencse-utalv. O Otfchom-utalv. 79 280 616 t 79 287 383 n 79 294 150 r 80 011 452 y 80 018 219 o 80 031 753 u 80 052 054 y 80 058 821 x 80 065 588 w 80 072 355 x 80 079 122 x 80 092 656 y 80 106 190 s 80 119 724 y 80 126 491 y 80 133 258 n 80 140 025 n 80 146 792 u 80 160 326 n 80 167 093 x 80 180 627 U 80 194 161 X 80 200 928 x P Iparcikk-utalv. Q Zenesarok-utalv. R Vásárlási utalv. S Vásárlási utalv. T Vásárlási utalv. U Vásárlási utalv. V Vásárlási utalv. W. Vásárlási utalv. X Vásárlási utalv. Y Vásárlási utalv. A nyertes szelvényeket 1985. február 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és [Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Miin- nich Ferenc utca 15.) eljuttatni. 80 214 462 n 80 403 938 P 2 448 098 u 80 221 229 t 80 410 705 q 2 488 700 o 2 772 914 X 80 227 996 u 80 417 472 t 2 502 234 u 2 779 681 y 80 234 763 y 80 424 239 y 2 515 768 o 2 793 215 w 80 241 530 n 80 437 773 X 2 563 137 V 2 806 749 w 80 248 297 V 80 444 540 y 2 583 438 y 2 813 516 y 80 255 064 V 80 451 307 n 2 603 739 u 2 881 186 t 80 261 831 o 80 458 074 o 2 617 273 w 2 948 856 n 80 275 365 u 80 464 861 t 2 624 040 r 44 667 411 w 80 282 132 P 80 471 608 V 2 637 574 y 44 687 712 V 80 288 899 t 80 485 142 V 2 644 341 V 44 883 955 n 80 295 666 V 80 505 443 o 2 657 875 q 55 670 553 u 80 302 433 n 80 512 210 V 2 664 642 w 55 677 320 o 80 309 200 t 80 518 977 y 2 678 176 t 55 684 087 w 80 315 967 X 80 525 744 y 2 684 943 r 55 880 330 X 80 329 501 V 80 552 812 b 2 691 710 w 55 887 097 X 80 343 035 s 80 559 579 n 2 698 477 q 79 179 111 X 80 349 802 w 80 573 113 s 2 705 244 w 79 192 645 y 80 356 569 y 80 593 414 n 2 712 011 y 79 199 412 y 80 363 336 y 2 387 195 X 2 739 079 u 79 226 480 u 80 370 103 y 2 393 962 y 2 745 846 p 79 233 247 t 80 376 870 y 2 407 496 h 2 752 613 t 79 246 781 m 80 383 637 X 2 414 263 t 2 759 380 X 79 253 548 q 80 390 404 n 2 441 331 y 2 766 147 t 79 260 315 t
