Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLI. évfolyam, 25. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 31., csütörtök A másik álláspont Stockholmban A NATO elképzelése A NATO tegnap az euró­pai bizalom- és biztonságerő­sítő, valamint leszerelési kérdésekkel foglalkozó kon­ferencián részletesen kifej­tette elképzeléseit a 'katonai információk messzemenő cse­réjéről a stockholmi érte­kezleten résztvevő 35 ország között. Az Észak-atlanti Szövetség 16 tagállama nevében Bene­dikt Gröndal izlandi nagykö­vet terjesztette a biztonsági kérdésekkel foglalkozó mun­kacsoport elé a NATO erről szóló munkaokmányát. A dokumentum egyike an­nak — a múlt héten Brüsz- szelben jóváhagyott — hat munkaokmánynak, amelyek részletesen kifejtik a NATO által javasolt technikai—ka­tonai intézkedéseket. A do­kumentum szerint a megálla­podó felek évente egyszer információkat cserélnének szárazföldi erőik magasabb egységeinek, valamint a szá­razföldi bázisú légierő egysé­geinek összetételéről, pa­rancsnoki struktúrájáról és az állandó főhadiszállások pontos földrajzi helyéről. A javaslat nem irányozza elő csapatok vagy repülőgépek számának közlését és nem terjed ki a rakéta indítóállá­sokra és a különleges csa­pa tegységekre. A NATO-j avaslat szerint a tájékoztatási kötelezettség hatálya az atlanti-óceáni partoktól az Ural hegységig terjedne és az Egyesült Álla­mok területére nem vonat­kozna. Nem terjedne ki az amerikai előretolt állomásoz- tatású rendszerekre, az eu­rópai vizeken manőverező amerikai hadihajókra, repü- lőgép-anyahajókra és tenger­alattjárókra sem. Az infor­mációk cseréje minden év januárjában írásban történ­ne. A munkaokmány konzul­tációkat is indítványoz az in­formációkkal kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázá­sára, James Goodby amerikai nagykövet sajtónyilatkoza­tában azt állította, hogy a javaslat nem katonai titkok feltárását követeli, és nem katonai célok kiválasztásá­nak megkönnyítését szol­gálja. Goodby szavai szerint az információcsere „az első szerény lépés lenne a bizal­matlanságot keltő bizonyta­lanság csökkentése felé”. A stockholmi konferencia a karácsonyi szünet elmúltá­val kezdte meg soronkövet- kező ülésszakát. A keddi ülésen Oleg Grinyevszkij szovjet nagykövet munkaok­mányt terjesztett be a nuk­leáris és a hagyományos fegyverek elsőnkénti beveté­séről való lemondásról. A javaslatot amerikai részről elvetették. Sajtótájékoztató az egészségügy terveiről, eredményeiről KÖZÉPPONTBAN A LAKÁSÉPÍTÉS Háromszázhét millió a kaposvári beruházásokra Új tanácselnököt választottak iCsaknem 517 máilllió forin­tot fordít a kaposvári tanács az idén a költségvetési ki­adásokra. A tegnapi tanács­ülésen, amelyen részt vett Sugár Imre, a megyei tanács elnöke, Tolnai Sándor, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, egyetértettek azzal, hogy az alapellátásra összponto­sítsák a figyelmet. A városi tanács elfogadta az idei fejiesztési tervet is Beruházásra 307 millió fo­rint jut az idén. A közép­pontban a lakásépítés áll. Így például a 'tanács nyolc­van lakást építtet elsősorban szociális célra. A Toldi utca mellett fölépül negyvenöt garzonlakás, s ezen a környé­ken elkészül 380 OTP- és la­kásszövetkezeti lakás. A Ber­zsenyi utcában ifjúsági gar­zonház épül. A tanácsülésen kérték, hogy később majd a nyugdíjasok házát is megter­vezzék. Az idén megkezdődik a lakásépítés az Április 4. utcában, a Búzavirág utca északnyugati Oldalán ás1. Het­ven telket adnak használat­ba a Hermán Ottó utca alat­ti területen. Teljesül a toponári város­rész lakóinak vágya: beveze­tik a gázt. A Toldi iskolát négy tanteremmel bővítik az őszre. Megkezdik a toponári iskola korszerűsítését és bő­vítését. Halt .tantermet építe­nek a Munkácsy gimnázium­hoz. A fejlesztési tervben van­nak még nyitott kérdések is, hiszen a korábbi pénzfel­használások előrehozása mi­att hiányzik az anyagi fede­zet egyes beruházásokhoz, így a szennyvíztisztító további építéséhez. Farkas István tervosztályvezető bejelen­tette, hogy éppen most kért a tanács 30 millió forint hi­telt. Hiányzik a pénz a Centrum árulház helyének előkészítéséhez. Azt minden­képpen vállalja a tanács, hogy 1987 elejére gondosko­dik a területről. A testület ügy döntött, hogy keresni keil a lehetséges legjobb megoldásokat e fontos beru­házásók anyagi megalapozá­sára. A tanács Papp János ál­talános tanácselnökihelyet­tes javaslatára csatlakozott a tiszakécskei városi jogú nagyközség felhívásához. A XHI. pártkongresszus, a fel- szabadulás 40. évfordulója jegyében a fejlesztésekre, a városszépítésre és az ellátás javítására összpontosítják a társadalmi munkát. Ennek a várható értéke egyébként az idén 50 millió forint lesz. A testület az ülés végén személyi ügyeket tárgyalt. Dr. Kovács Ferenc tanács­elnököt érdemei elismerésé­vé!, salját kérésére, mivel február 1-től a megyei föld­hivatal vezetőjeként tevé­kenykedik, fölmentette tiszt­ségéből. Sugár Imre, a megyei ta­nács elnöke elismeréssel be­szélt dr. Kovács Ferenc csak­nem három és fél évtizedes tanácsi munkájáról, Nagyatá­don és Kaposváron elért eredményeiről. Megköszön­te, hogy eredményesen kép­viselte a város érdekeit a megyei tanácsban és a vég­rehajtó bizottságban. Ezután az Elnöki Tanács, a megyei vezetés nevében átadta a Munka Érdemrend arany fo­kozatát. A városi itanács-vb Kapos­vár városért kitüntetést adományozta dr. Kovács Fe­rencnek. Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára, mint a városi tanács-vb tag­ja adta át a plakettot és az oklevelet, méltatva a tanács­elnök csaknem tízéves te­vékenységét. Jordanics Jó­zsef a tanácstagok, Klencsár Gábor elnökhelyettes a ta­nács apparátusa nevében fe­jezte ki elismerését és gra­tulált a kitüntetéshez. Ezután Harangozó Gyula városi népfronttiitkár azt javasolta a városi pártbizott­ság és a városi népfrontéi- nöksóg nevében, hogy Papp János általános tanácselnök- helyettest jelöljék tanácsel­nöknek. A .tanács egyhangú­lag megválasztotta Papp Já­nost Kaposvár tanácselnöké­nek. L. G. Az előirányzat alatt Szerdán a Parlamentben dr. Medve László egészség- ügyi miniszter tájékoztatta a sajtó képviselőit az egész­ségügy tavalyi eredményei­ről és fejlesztésének ez évi feladatairól. A kórházak és egészség- ügyi intézmények, szolgálta- tájsok fejlesztése a hatodik ötéves terv időszakában is különösen fontos feladat. Ennek ellenére az előirány­zott 25 milliárd forintból 23 milliárdnyi megvalósulása várható. Az elképzelések nem teljesülnek teljes mér­tékben, de ha a folyamat­ban levő építkezéseket be­fejezik. akkor kialakul a területi és a progresszív be­tegellátás elvének megfelelő intézményi hálózatrend­szer. A regionális közpon­tokban megtalálhatók majd a speciális ellátáshoz szük­séges részlegek. A megyei kórházak fejlesztése az utóbbi időszakban két két ütemben történt: az ötödik ötéves tervben álta­lában a kevésbé költséges belgyógyászati jellegű fej­lesztések voltaik napirenden, a hatodik ötéves .tervben költségesebb objektumokat létesítettek. Szükséges a szociális ott­honi férőhely fejlesztése is — hangsúlyozta —, mivel a szociális otthonok céljaira előirányzott összegeket sok helyen kórházi fejlesztésre használták fel. Kitért arra is: a jelenlegi ötéves terv végére elérik azt, hogy a fővárosban sem kell várakozni az egészség- ügyi gyermekotthoni elhe­lyezésre. A gond az, hogy a felnövekvő fogyatékos fia­talok számára viszont nincs elegendő hely. Az elkövetkező időkben nem lesz szükség a bölcső­dei férőhely fejlesztésére sem, sőt helyenként gondot okoz: a bölcsődéket milyen célra hasznosíthassák. Eb­ben nemcsak a születések számának csökkenése ját­szik közre, hanem a népese­déspolitikai határozattal kapcsolatban megjelent szo­ciálpolitikai intézkedések is. A gyermekgondozási díj bevezetésével az anyák jö- vedelemarányosabb feltéte­lek, segélyezés mellett vál­lalhatják a gyermek otthoni nevelését, így kevesebben igénylik a bölcsődei férőhe­lyeket. Egyébként az orvo­sok szerint is ajánlatos, hogy a gyermek egyéves ko­ráig családi környezetben nevelődjék és utána kerül­jön közösségbe. A GYED kiterjesztésével egyidejűleg lehetséges, hogy még keve­sebb bölcsődei helyre lesz szükség. Meg kell majd gon­dolni, hogy kétéves gyerme­kek részére nerp kellene-e időszakos közösségi fog­lalkoztatást szervezni. Az anya- és csecsemővé­delmi ellátás fejlesztése szintén fontos feladat a kö­vetkező időszakban is. Med­ve László hangoztatta.: még mindig nem lehetünk elége­dettek a csecsemőhalálozás alakulásával; tavalyelőtt 19, tavaly 20 ezrelék volt. Az egy ezrelék változés nem jelentős. A legtöbb halálozást a szív- és érrendszeri, a da­ganatos betegségek, balese­tek okozzák — mondotta a továbbiakban. Eredmény­ként említette, hogy csak­nem 1500-ra emelkedett a szívműtétek száma, elértük azt, hogy egyre kevesebb ideig kell várakozni a szív­műtétre. A szívsebészeti központokban új haemodi- namikai berendezések al­kalmazásával mintegy meg­kétszerezhető a szívműtétek száma, egyre inkább előtér­be kerülnek a koronária- műtétek, .amelyek nagymér­tékben csökkenthetik az infarktusos halálozást. A továbbiakban elmondta, hogy ma már 18 megyében végeznek érműtéteket, és az Sportrahák exportra 800 öltöny sportruhát raktak tegnap a Kapos­vári Ruhagyárban ka­mionba, Svájci áruhá­zakban kerül majd ve­vőkhöz az áru. A gyár évek óta készít már sportruházati cikkeket svájci üzletek megrende­lésére. év végére 2500-ról ötezerre gyarapszik az úgynevezett rekomsrtukciós érmű tétek száma. A felmérések szerint évenként tízezer műtét szükséges majd, s ha a nagy megyei sebészeti köz­pontok elkészülnek, ezekhez adottak lesznek a feltételek. A szívműtétekre, pace má­kerek beültetésére, művase- kezelésekre az állami költ­ségvetés rendelkezésre bo­csátja a szükséges anyagi fedezetet. Elmondta azt is, hogy amíg korábban csak a regionális központokban vol­tak művese-állomások, ma már nagyon sok megyei kór­házban lehetséges a műve- se-kezelés. Ennek eredmé­nyeként 1980 óta 22 ezerről 44 ezerre növekedett a mű­vese-kezelések száma. Je­lenleg 380 beteg vár transz­plantációra; tavaly 67 vese­átültetés történt, több, mint bármikor. Ehhez hozzájá­rult az is, hogy aktívabban vettünk részt a KGST inter- transzplant-programjában is. A miniszter a továbbiak­ban megemlítette, hogy a nemrég átadott korszerű, magas színvonalú ellátást nyújtó Traumatológiai In­tézetet akkor használhatják ki jól, ha a fővárosban de­centralizálják a baleseti sé­rültek ellátását. A János-, a csepeli-, az újpesti és más kórházaik segítségével ez megvalósítható. Meg kell szervezni azt. hogy a Trau­matológiai Intézet mögött legyen egy rehabilitációs in­tézmény vagy osztály. A továbbiakban az egész­ségügyi alapellátás felada­tairól szólva elmondta, hogy a tervek között szere­pel az egészségügyi irányí­tás rendszerének korszerűsí­tése, az alapellátás szabá­lyozása. Megvizsgálják, hogy szükséges-e a jelenle­gi ütemben folytatni az or­vosképzést, — hiszen az or­vosok száma országunkban 33 ezer —, és felülvizsgál­ják a szakdolgozók képzésé­nek rendszerét is. Az év második Ifelében kiadják a magánorvosi gyakorlatot szabályozó rendeletet. Idén várható az egészségügyi tör­vény módosítása is. Medve László elismeréssel szólt az egézségügyi dolgozók helyt­állásáról, áldozatos munká­járól. A gyógyszerellátásra vo­natkozóan hangsúlyozta: in­tézkedéseket tettek a közel­múltban annak érdekében, hogy ne ismétlődjék meg a tapasztalt gyógyszerhiány, amelynek — mint mondot­ta — egyik oka az volt, hogy a hazai gyógyszergyá­rak nem szállítottak folya­matosan egyes gyógyszereket.

Next

/
Thumbnails
Contents