Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

1985. január 30., szerda Somogyi Néplap 3 Változások a vállalatoknál A jövedelmek új szabályozása A startpisztoly képletesen szólva eldördült, január el­sején. Életbe léptek a né­hány hónappal ezelőtt meg­hirdetett változások, a vál­lalatók és szövetkezeteik már az új reindelatdk, szerint lát­ták imumikáhoiz. Gazdálkodá­suk várhatóan alapvetően megváltozik, s ebben nagy szerepet kap az új jövede- leimszabályozás ás. Az eHső pillantásra úgy itűnlik, nem sokkal különbö­zik a^ új rendszer a régi­től, hiszen legalább annyi adó terheli a vállalati nye­reséget. Ám az elvonások célja, egymáshoz való viszo­nya egészen eltér a koráb­bitól, a hatékony gazdálko­dásra ösztönzi a cégeket, és növeli önállóságukat. Érdekeltségi alap A legfontosabb változás, hogy megszűnik a fejlesztési és részesedési alap. Helyét az osztatlan érdekeltségi alap veszi át, amiből a kö­telező adók és adósságok megfizetése után a vállalatok saját elhatározásuk szerint használhatják föl a pénzü­ket, ebből lehet tehát új gé­peket vásárolni, üzemcsarno­kokat építeni vagy éppen bé­reket emelni. Miután nem kell kötelezően „dobozolni” & pénzt, vagyis a különböző alapok között előre szétosz­taná, a vállalatok nagyobb önállósággal dönthetnek a nyereségek felhasználásá­ról. Igaz, a pénz -elköltését, a különböző adók .tartják majd a népgazdaság számá­ra is megfelelő -irányban, ám más módon, mint eddig. Jónéhány fórumon elhang­zott, hogy a nyereséggel ará­nyos elvonás, amely a múlt év végéig volt érvényben, éppen a legjobban dolgozó cégeiket sújtotta, hiszen mi­nél hatékonyabban dolgoztak, annál többet fizettek. Mos­tantól kezdve attól függ in­kább az adó. hogy mire akarják a pénzt fordítani, de a korábbihoz képest kisebb körben tovább él a nyereség növekedésével arányos elvo­nás is. Jól tükrözi a változást egy teljesen új adófajta be­vezetése, a vagyonadó. sik meghatározó tényezője az -élőmunka költsége. Ez mlóg mindig túlságosan ala­csony Magyarországon, s így a vállalatok sokszor gaz­dálkodnak pazarló módon még szakképzett munkósgár- dájiukfcal is. E nem kívána­tos tendencián kíván segíte­ni a béradó, -amelyet a vál­lalatok jelentős részénél az összes kifizetett bér után kell fizetni. Így könnyebb lesz majd a fizetéseket a végzett munkával arányo­sabban megállapítani, amennyiben a vállalat föl­méri saját szükségleteit, s a vezetők elgondolkoznak azon, vajon érdemes-e annyi embert foglalkoztatniuk, vagy jobb munkaszervezés­sel, gépesítéssel csökkenteni ileh-et a létszámot. A vállalatok pénzét az előbb említett adókon kívül más, a korábbival azonos jellegű elvonás 'is .terheli, a városi és községfejlesztési hozzájárulás 15 százaléka, valamint a 35 százalékos nyereségadó. Ezeket kell legelőször a nyereségből ki­fizetni. Maguk dönthetnek ’ Az elmondottakból egyér­telműen Mdierül, hogy a vállalatok ugyanannyi pénzt fizetnek majd be a költség- vetés számláira, mint ed­dig, szakszerűen fogalmazva, nem csökken -az elvonás mértéke. Ám, az elvonás alapellve már nemcsak anye- resógarányos adóztatás-, és a vállalatok nagyobb felelős­séggel dönthetnek -a pénzük felhasználásáról, s mérlegel­hetik a helyzetüket. Reális rnoslt már a választás, vajon Új gépeket vegyen ek-e egy adott évben, avagy éppen 25 százalékkal emeljék-e a be­ír éket? iBér nagyon nehéz előre felmérni a jövedelemszabá­lyozás változásának hatásait, egy bizonyosnak látszik, el­sősorban a hatékonyan mű­ködő vállalatok járnak jól, számukra kedvezőek az új .rendeletek. Lakatos Mária Fiatal közgazdászok konferenciája A fiatal közgazdászok sal­gótarjáni országos konfe­renciájának második — be­fejező — napján, kedden Kapolyi László ipari mi­niszter tartott nyitóelőadást az iparfejlesztés terveiről, tennivalóiról, össztársadal­mi ügyről van szó — mon­dotta —, hiszen iparunk gyarapodása, nagyobb jöve­delemteremtő képessége az egész társadalom fejlődésére gyakorol hatást. Az eszme­csere során a miniszter ar­ra ösztönözte a konferencia mintegy kétszáz résztvevő­jét — s rajtuk -keresztül va­lamennyi fiatal szakembert —, hogy tudásukkal, aktivi­tásukkal, gondolkodásuk frisseségével segítsék ipari termelésünk fejlődését, a kutatási eredmények gya­korlati alkalmazásának meggyorsítását. Az ipar jö­vője egyszersmind sajátjuké is, hiszen addig nincs esély a műszaki-közgazdasági szellemi értékek jobb meg­becsülésére, amíg a várt in­tellektuális többletteljesít­mény eredményei nem mu­tatkoznak. A fejlesztési ten­nivalókról szólva az ipari tárca vezetője hangsúlyozta: égető szükség van a felada­tokra orientált alkotó gon­dolkodásra. Beszélt arról is, hogy sok területen immár halaszthatatlan a technoló­gia-váltás, ami nélkül a kül­piacon nem lőhet tartós si­kereket elérni. Ennek egyik feltétele az utóbbi években csaknem a tűrési szint kö­zelébe szorított technológia- import fokozása. Nincs azonban igaza azoknak, akik, ha fejlesztésről, beru­házásról hallanak, azonnal új gépsorok üzembe állítá­sára gondolnak, hiszen ma­napság gazdag, fejlett ipari országokban sem szégyenük korszerűsíteni a tíz-tizenöt éves gépeket. Kapolyi László beszédét követően előadások hangzot­tak el a magyar gazdaság fejlődésének jntenzifikálásá- ról, a műszaki fejlesztés út­jairól és korlátáiról, továb­bá a licencak és gyártási el­járások megvásárlásának le­hetőségeiről, alkalmazásának t apaszta 1 atair ól. CIPŐBÖRZE Á közönségszavazatok alapján Tízezernél több közönség- szavazat ismeretében foly­tatódott kedden a pécsi or­szágos bőr- és cipőipari szakvásáron a gyártók és termékeik iránt érdeklődő kereskedelmi vállalatok kép­viselőinek tárgyalása. Az ötödik pécsi cipőbörzén — amelyen több mint hatmil­lió pár lábbeli gyártásáról, illetve értékesítéséről köt megállapodásokat a két fél — a közönség minden eddi­ginél nagyobb számban nyilvánította véleményét. Legtöbbjüknek a Sabaria, a Duna, a Tisza és a Minőségi Cipőgyár kollekciója tet­szett. Ezeken kívül sikerük volt az Alföldi Cipőgyár termékeinek is.’ A Sabaria különösen bé­bi-, gyermek-, lányka»- és fiúcipőivel, a MINŐ a höl­gyek számára készített mo­delljeivel, a Tisza pedig férfi- és szabadidő-cipőivel hódította meg a közönséget. A férfiak számára tervezett lábbelik közül leendő vise­lőik egyébként a Bonyhádi Cipőgyár termékeit tartot­ták a legszebbeknek. A szakvásáron kiállított mun­kacipők, női és férfi szan­dálok, valamint a férficsiz­mák és alkalmi cipők vá­lasztékát a közönség szűkös­nek találta. Érdekes tapasztalatokat gyűjthettek a szakemberek a vásárlók választási szem­pontjairól. Mint azt a kér­dőívre adott válaszok tanú­sítják, a férfiak és a nők is a cipő kényelmességét tart­ják a legfontosabbnak. A második helyre a nők az árat, a férfiak pedig a láb­beli minőségét sorolták. Eddig ilyesfajta elvonást nem lismeirt a magyar szabá­lyozás, ezért érdemes egy kicsit közelebbről is szem­ügyre venni. Bevezetésének célja nagyon egyszerű, arra ösztönözni a vállalatokat, hogy minél hatékonyabban fektessék be eszközeiket; ám ide tartozik például -a bank­betét is. A hozamból ter­mészetesen részesedni akar a költségvetés, minit tulajdo­nos. Ezt fejezi ki tehát a három százalékos vagyon­adó, amelyet az érdekeltségi alapból kall majd befizetni. Drágult a munkaerő A miás(ilk részben új elvo­nási forma a felhalmozási adó. Mértéke 18 százalék, és szintén az érdekeltségi ala­pot terheli, amennyiben a vállalat új fejlesztésre szán­ja el magát. Az 'elvonás nagysága a mindenkori gaz­daságpolitikai célokat fejezi ki, összehangolja a vállalat lehetőségeit és a népgazda­ság célkitűzéseit a beruházá­sok piacán. Jogosain merül­het föl a kérdést hogy 18 százalékos elvonás 'hatására nem csökkennek-e majd to­vább az amúgy liis megcsap­pant fejlesztések ? E nem kí­vánt hatás . ellensúlyozására ■különböző rendelkezéseket hozott a kormány, amellyel megkönnyíti a fejlesztésbe vágó cégek terheit: 'ezentúl az amortizáció teljes mér­tékben a vállalatoknál ma­rad, s megszűnik jónéhány, korábban a beruházásokat korlátozó befizetés, például az építési adó és a beruhá­zási illeték. A vállalatok életének má­Exportra termel a baromfiipar A Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalat hátaszéki üzemében na­ponta 7200 csirkét dol­goznak fel. Az elmúlt év közepén létesített üzem a tervek szerint az idén már exportra is termel. (MTI-fotó — Gottvald Károly) A zord időjárás sem akadályozta meg a folyamatos, — há­rom műszakos — termelést a zalai olajmezőkön. A fúrótoe- rendezést szerelő munkások Ozmánbük határában egy bét alatt állítják fel a fúrótornyot a "kemény hidegben is. (Fotó: Czika László) Útmutatás a pártcsoportoknak Vitára serkentenek A pártcsoportok tevé­kenysége állandóan napiren­den szerepel a Dél-dunán­túli Vízügyi Építővállalaf három alapszervezetében. Klug Rudolffal, a vállalati pártvezetőség titkárával ar­ról beszélgettem. milyen módszerekkel igyekeznék még jobban kiaknázni a ti­zennégy párt csoportban rej­lő gazdag lehetőségeket. — Ezeket a kommunista közösségeket a területi adottságokat figyelembe vé­ve szerveztük meg — mondta a titkár. — Van. amelyikben hárman, van, amelyikben tizenhatan tevé­kenykednek. Az 1-es főépí­tésvezetőség alapszervezeté­nek pártcsoportjait tavaly átszerveztük, mégpedig a területeket figyelembe véve. Ügy érezzük, hogy azóta előreléptek, jobban megkö­zelítik azt a munkát, amely­re hivatottak. — Mekkora a különbség e csoportok között? — Eléggé nagy szóródást mutat a tevékenységük. Vannak, amelyek kifejezet­ten jól működnek, minden­ben eleget tesznek a köve­telményeknek, pezsgő a pártélet a csoportban, a pártvezetőség . munkáját nagyban segítik. Sajnos, a Délviép egyes területeire a szétszórtság a jellemző, s ott még nem sikerült elérni ilyen eredményt, — Van-e elképzelés a színvonalkülönbség kiegyen­lítésére? — Természetesen van. Az összevont taggyűlésen előál- iunk egy javaslattal: ezek a csoportok a taggyűlés nap­ján — akkor úgyis együtt van csaknem mindenki — tartsák meg az ülésüket, be­széljék meg legfontosabb feladataikat. Aztán felhív­juk a figyelmet, hogy ezek­nek a bizalmiaknak a fölké­szítésére sokkal jobban fi­gyeljenek, adjanak meg ne­kik minden információt. Csak akkor várható ugyan­is, hogy időszerű témákat vitassanak meg. — Melyik pártcsoportok a legjobbak? — Elsősorban a telepün­kön, a műhelyben, aztán a kaposvári központban ket­tő. A nehézségek ellenére jól tevékenykedik a főépí­tésvezetőség nagyatádi párt­csoportja. A bizalmiak is sokat tesznek, komolyan ve­szik pártmegbízatásukat. — Miben segítenek a leg­többet? — Évek óta nagy a sze­repük a pártépítésben. Fi­gyelemmel kísérik azoknak a munkáját, magatartását, akiket a vezetőség párttaggá kíván nevelni. Külön kije­lölik, hogy ki foglalkozik velük. Ez nagy segítséget jelent a konzulenseknek, a vezétőségnek is. Azt szeret­nénk, ha a most még gyen­gébben működő közösségek is felnőnének ehhez a fel­adathoz. Több szem többet lát, s ilyenkor általában azok mondanak véleményt a jelöltről, akiknek a kör­nyezetében dolgozik. S a hi­bákra is fel tudják hívni a figyelmet. — Foglalkoznak-e a párt- megbízatásokkal? — Évenként kétszer érté­kelik az egyéni megbízatá­sok teljesítését. Szemtől szembe mondanak véle­mény. Ez nem „népszerű”, mivel a hibákat is fel kell sorolni, a légkör azonban elvtársi. Nem egyszer el­hangzik olyan: „Neked töb­béit kell nyújtanod, hogy úgy ítélje meg a pártcso­port, jól végzed a pártmeg­bízatásodat!” Ezt év végén írásban megadják a vezető­ségnek — s mint most is — ők beépítik a beszámolókba. Szerintem a mostaninál jobban kellene szorgalmaz­ni a rövid távú megbízatá­sokat, amelyeket a pártcso­portok adnak. Ott van első­sorban ilyen, ahol jól mű­ködnék a közösségek. Az alapszervezeti titkároknak is át kell gondolniuk, kinek kell külön segítséget nyúj­taná, többet, mint mások­nak. Ha ezt meg tudjuk va­lósítani, akkor a szétszórt­ság, az egyéb nehézségek el­lenére is felzárkóztathatjuk őket. még ha nem lehet is úgy mérni őket, mint a központ, a telep pártcso­portjait. Az lenne a fontos, hogy megközelítsék őket. — Fölikészülnek-e a cso­portok a taggyűlésekre? — Általában előre feldol­gozzák az anyagot, elmond­ják a véleményüket. Többen nehezen mondanak véle­ményt első hallás után, így ez a feldolgozás serkenti a taggyűlés vitáját is. Most például elég sok vélemény elhangzott a Központi Bi­zottság kongresszusi irány­elvei kapcsán. Amit a gaz­dasági építőmunkáról olvas­ták, azt például „lefordítot­ták” vállalati feladatokra. Az csendült ki a vélemé­nyekből, hogy ezek egy csöppet sem könnyűek. Kü­lönösen nagy lesz a kom­munisták felelőssége a meg­oldásukban — mondta be­fejezésül Klug Rudolf. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents