Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
6 Somogyi Néplap 1985. január 5., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA Az edzettség hatása Konyhakertek a tengeren Az öblökben és szigetekben bővelkedő Japán-tenger sós vizeinek növény- és állatvilága igen gazdag. A sza- haldnieknak, a tengermellék és a déli Kuril-szigetek (Szovjet Távol-Kelet) halászainak tapasztalata szerint gazdaságilag előnyös itt „tengeri konyhakertészettel” foglalkozni. Található itt ten- germelléki paréj és csendesóceáni osztriga, ehető fekete- kagyló és kamcsatkai rák, különféle moszatok. A tengeri termékek - kiváló fehérje- tulajdonságaikkal sokszoroMiniatűr magnetofon A termelékenység fogalmával sokáig elsősorban az üzemi munkáit azonosították, s bár vitathatatlan, hogy — különösen a nagy vállalatok — az irodái munka megszervezését és gépesítését is fontosnak tartották, termelékenysége nem volt elsőrangú szempont. Az utóbbi időiben azonban egyre több szó esik az irodai munka jobb megszervezéséről és gépesítéséről, különösen azóta, amióta a számítógépek ezen a területen forradalminak nevezhető változásokat hoztak. Ám a számítógépek alkalmazása mellett nem szabad ilebecsül- ni a tkisgépesítés jelentőségét sem. A régi mechanikus irodagépek már többhelyütt felváltották a sokkal köny- nyébben kezelhető és az írást meggyorsító villany írógépek. Ennek olyan változatai is vannak, amelyek egyidejűleg lyukszalagot is készítenek a leírt szövegről, így — megfelelő írógép segítségével — ugyanaz a szöveg később akárhány példányban automatikusan leíratható, sokszorosítható. A kisgépesítés egyik fontos eszköze a kisméretű irodai másológép, amely szükségtelenné teszi gápírásmásolatok készítését, hiszen szinte másodpercek alatt reprodukció készíthető bármely iratról, levélről, prospektusról stb. Amii az egyik hagyományos titkárnői munkát, a gyorsírást illeti, úgy tetszik, hogy végnapjait éli. Feleslegessé teszik az elektronika fejlődésével mind tökéletesebbé váló diktáló berendezések (diktafonok), amelyek tulajdonképpen kis magnetofonok. Eleinte idegenkedtek tőlük a titkárnők, gépírók, amíg rá nem jöttek a velük való praktikus bánásmódra, s a diktálókat magukat is kezdték megtanítani a helyes diktálási módra (beszédsebesség, artikuláció stb.). Képünkön egy szovjet gyártmányú kis diktafont láthatunk, amely alig nagyobb egy emberi Tenyérnél, a ikabátzsefoen .is elfér, mindig kéznél lehet. Az „Elektron—52”-vel a felvétel két sávban, 3, 4,,7 és 9,5 cm/mp sebességgel mehet végbe. Lézeres légszennyezésmérő Az izraeli Weizmann Intézet fizikusai új műszert szerkesztettek a levegő szennyezettségének a mérésére. A levegőt egy csövön áramoltatják át, s közben lézerfényt bocsátanak rajta 'keresztül. A lézerfény egy adott frekvencia-tartományban rezonanciába lép a levegőben lévő idegért" molekulákkal oly módon, hogy azok a lézersugarak energiáját elnyelik. Majd a molekulák egy rájuk jellemző hangfrekvenciás gerjesztés hatására kisugározzák az elnyelt fényt. A rezgésszámból és a hangerőből a kutató- csoport vezetője szerint egy milliomodnyi pontossággal megállapítható, hogy milyen vegyületnek hány molekulája van jelen a ríieghatáro- zott térfogatú levegőben. san felülmúlják az állattenyésztés termékeit. Tizenegy esztendő telt el azóta, hogy a tengeri telepek megjelenítek a távol-keleti vizeken. A Valentyin öbölben egy hektárnyi tengeri káposztából 70 hektárnyi területen fejlődtek ki a lebegő konyhakertek. Ebből 50 és 120 tonna hektárhozam között mozgó termést lehet betakarítani. A káposztaültet- vények nyomában megjelentek az osztriga- és tengeri paraj telepek is. Két-három év múlva pedig a tengeri termékek — a mesterségesen termesztett tengeri káposztából, paréjból készült különféle saláták megjelentek a távol-keleti üzletek pultjain. — A tengeri „konyhakertek” művelésével kapcsolatos kísérletek biztatóak —mondja Oleg Tyen, a Glazovka településen levő kísérleti ten- geni-kuitúra-bázis vezetője, A tengeri telepekről évente több mint négyszer annyi termést lehet betakarítani, mint a nem művelt vízterü- letekről. A kutatómunkák során kiderült, hogy az ügynek van még egy„ a halgazdaság szempontjából el nem hanyagolható oldala. Ültetvényeink biztonságos ' búvóhelyéül szolgálnak a halak és puhatestűek számára. Idővel a sivár partok jó halászó helyekké válnak. Köztudomású, hogy amikor az ember nehéz testi munkát végez, szívműködése és lélegzése felgyorsul, vérnyomása növekszik, izmainak feszülése (tónusa) fokozódik,, vagyis azok a működések kerülnek előtérbe, amelyek sok energiát fogyasztanak. A munka abbahagyásakor a szívműködés, a lélegzés, a vérnyomás stb. egy idő múltán1 visszaáll a Nyugalmi szintre. Igen ám, de nem egyforma az edzett és az edzetlen emberek életműködéséinek nyugalmi szintje. A rendszeres edzés ^megtanítja” a szervezetet arra, hogy gazdaságosan bánjon az energiával. Az edzetlenek szinte „pocsékolják” az energiákat, a sportolók viszont csak annyit „adnak ki,„ magukból, amennyire a célul kitűzött teljesítmény eléréséhez okvetlenül szükség van. Pihenéskor pedig azzal takarítanak meg, illetőleg nyernek energiáit, hogy egyfelől kevesebb energiájuk emésztődik fel a lelassult szívműködéshez és lélegzéshez, másfelől szervezetükben fokozódnak a helyreállító, az energiát pótló folyamatok. Ez teszi képessé őket arra, hogy viszonylag rövid pihenő után újabb nagy teljesítményt érjenek el. Az edzettség, a teljesítőképesség mérésére — az elektronika jóvoltából — ma már sokféle készülék áll rendelkezésre. Képünkön egy ilyen — nyugatnémet gyártmányú — műszer-együttest láthatunk. Azt a pillanatot örökíMéreg a puskából Dán természettudósok már évek óta megvizsgálják az elhullva talált víziszárnyasokat, s arra a megállapításra jutattak, hogy tekintélyes részük ólommérgezés következtében pusztult el. Kiderítették, hogy ennek oka az a tekintélyes mennyiségű — országonként évi több mint tíz vagy száz tonnányi — nehézfém, amelyelt a vadászok lövöldöznék szét ólom- sörétek formájában a vízzel borított területeken. A víziszárnyasok szervezetébe akként kerülnek be a sörétek, hogy a sekély vízben való élelemkeresés közben — hasonlóan az emésztésükhöz szükséges kis kövecskékhez — a sőréteket is lenyelik. Az állatok begyében az ólom feloldódik, ami a víziszárnyasok legyöngüléséhez, repülésképtelenné válásához, majd elpusztulásához vezet. A tüzetesen és rendszeresen vizsgálat alá vont tőkésrécék közül, amelyek egyetlen sörétet nyeltek le, csak egy- harmaduk élte túl a következő hónapot. Három söréit esetén 10 százalékra csökkent a túlélési esély, öt golyócska lenyelése pedig a biztos pusztulásukat eredményezi. És képzeljük el: a vadász egyetlen lövéssel kb, 390 ólomgolyócskát szór szét Hőszigetelés és tűzveszély A lakóházak hőszigetelésének leglényegesebb jellemzője, hogy az anyag bizonyos mennyiségű levegőt zár magába, amelynek következtében fajsúlya viszonylag kicsi lesz. A közönséges szigetelőanyagok perlitet és vermikulitöt tartalmaznak, amelyek gyúlékony anyagok, ezen kívül ásványi rostokat, például üvegszálat és salakgyapotot kevernek a szigetelőanyagba. Ez utóbbiak önmagukban nem gyúlékonyak, de például papírba csomagolva nagyon jól égnek, vagy akkor, ha gyantatartalmú kötőanyagot fölöslegben tartalmaznak. A szigetelőanyagokat műanyaggal és cellulózzal is kombinálják. Ezek, minthogy rendkívül lazák, könnyűek, sokkal gyúlékonyabbak, mint a sűrűbb, merevebb anyagok. Egyes műanyagok füstöt, sőt mérgező füstöt árasztanak égés közben. A szigetelőanyag típusa alapvetően befolyásolja a tűzveszélyt. A cellulózszál például, amely összehúzott hulladékpapírból vagy fából készül, kezeletlenül rendkívül gyúlékony. Ha megfelelő vegyi anyagokat adagolnak hozzá, azok rendszerint meggátolják a füst keletkezését, de korrodálhatják a fémrészeket. A könnyű, préselt fából vagy növényi szálakból készült szigetelő lapokat is tűzállóbbakká lehet tenni égésgátló adalékanyagokkal. A habosított poliuretánt szigetélőanyagként lemezes vagy szemcsés formában alkalmazzák. Ez a hőre keményedé műanyag csökkenti a tűzveszélyt kisebb hőforrás esetén. Ha azonban lángot fog, hevesen ég. Ilyen esetben a tűz gyorsan terjed, sűrű, mérgező füstöt keltve. Egyik változata, a poliizo- cianát, azonban meglehetősen ellenáll nagyobb, erősebb tűzfészkek hőjének is. Képünkön azt láthatjuk, hogy egy nyugat európai cég miként reklámozza faforgácslap-készítményei jó hőszigetelő-képességét. tette meg a felvétel, amikor egy férfit az úgynevezett spirometrikus készülékkel vizsgálnak meg. Miután egy kerékpárhoz hasonlító „járművön” jelentős mértékben megerőltette magát és „kifogyott a szuflája”, egy, az elektronikus készülékhez kapcsolt száj csövön keresztül kell lélegeznie. A modern készülék a légzés mennyiségének s frekvenciájának, az oxigénfelhasználás, a szén- dioxidkálégzés és a kilégzetf levegő egyéb adatainak az értékeit analizálja és így átfogó képet nyújt a vizsgált személy teljesítőképességéről. a vadászterületen... A természettudósok úgy vélik, hogy a szétszóródott sörétek ma már több kárt tesznek a vízimadarakban, mint azok, amelyek találnak Legrégebben az USA-ban ismerték fel ezt a mérgezési jelenséget, már 1874-ben. Mégis napjainkban kb. évi 4 millió vadkacsa és vadliba pusztul el ólommérgezésben az USA-ban, annak ellenére, hogy 30 államában már részleges tilalmat rendeltek az ólomsörétes vadászatra. Dániában 1985-től megtiltják az ólomsörétes vadászatot a vízi területeken, 1986- tól pedig az ország egész területén. Sok országban még gondolkoznak az ólomsörét használatának betiltásán. Pótolni egyedül acélsöréttel lehetne, amely azonban hamarabb elkoptatja a puskacsövet, és kétszer olyan drága, mint az ólomgolyócskák. Képünkön az egy normál patronban található sörét- mennyiséget láthatjuk. (KS) Tigrisvédelem Indiában két újabb területet jelöltek ki a tigrisek védelmére. Fél évszázada még mintegy 40 000 példány élt Indiában ezekből az óriás macskákból, de a legutóbbi tigrisszámlálás néhány éve már csak 1800-ait talált belőlük. A nyolc alfaj közül a báli tigris a szakemberek szerint kihalt, s hamarosan a jávai tigris is eltűnik — már csak öt példányról tudnak. A szumátrai tigrisből még mintegy 800 állat él. A kínai tigrisről nincs adat, ellenben a nepáli, a burmai, a thaiföldi és a vietnami állományról kedvező jelentések érkeztek. Sikerrel oltalmazzák egy Vlagyivosztoktól északra levő természetvédelmi területen a szibériai tigrist is, ebből ott mintegy 180 példány él.
