Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
4 Somogyi Néplap 1985. január 5., szombat JÉGFELDERÍTŐK Uj vevő: Szíria és Szaúd-Arábia Jövedelmező a juhtenyésztés Magyarországon épült hajókkal szovjet vizeken Többféle tevékenységet fejt ki megyéinkben a Gyapjú- és Textilnyers- anyagforgalmi Vállalat. A Kaposváron lévő megyei ki- rendeltség vezetője, Réti János így tájékoztatott erről: — Fontossági sorrend felállítása nélkül először a gyapjú átvétele a feladatunk. másodszor pedig a termelőszövetkezetekben, háztáji gazdaságokban nevelt juhok felvásárlása, belföldi — ez a kisebb —, valamint export útján való értékesítése. Mi gondoskodunk a jó minőségű .tenyészállatokról, átvesszük a bárányokat, s kiadjuk a hizfliaíió gazdaságokba. Ilyen csak kettő van, tenyésztéssel azonban negyven termelőszövetkezet és ötven egyéni gazda foglalkozik Somogybán. Vállalatunk csaknem négy évtizede működteti somogyi kirendeltségét, s nagy segítséget nyújt a juhászat fejlesztéséhez. Évente első feladatunk annak számba vétele, hogy hány juhanya és pecsenyebárány gyapjának a lenyí- rására számíthatnak. Ennek alapján látják el zsákokkal a tenyésztőket. Az idén 37 vagon gyapjút vettek át, nagy részét, csaknem 300 tonnát a termelőszövetkezetektől. Ez kifizetődik, hiszen- kilónként — a minőségtől függően — fizetnek érte. Tavaly 102 forintot adtak kilójáért. Az átvett mennyiség 2 vágónál kevesebb az 1983. évinél, s valamivel gyengébb a minőség is, mert rövidebb a gyapjú. A gyapjút Győrbe szállítják, ott válogatják — hosz- szúság, illetve minőség szerint —. majd a mosást, szárítást követően a Hazai Fésűsfonóipari Vállalat gyáraiba kerül, összesen mintegy 45 000 juh és bárány gyapjút küldték el tavaly a győri gyárnak. A kirendeltség feladatai közé tartozik a tejes- és pecsenyebárány exportálása. Tavaly összesen 11 700 állatot értékesítettek .többségét a Közel-Keleten: Tuniszba, Líbiába és Libanonba szállították. Két új távoli onszág is j elentkeaett a somogyi bárány átvételiére: Szíria és Szaúd-iArábda. A Közel-Kelet országaiba 7000 tejes- és pecsen yebárányt küldtek, a többit — 4700-ait — olasz vevők vették át. A hazai kereskedelem részére 1100 bárányt küldtek mindössze. Itthon nem túl nagy iránta az igény. Megyénkből a Rákoskeresztúron lévő bá- rányvágóhídra feldolgozó- üzembe küldik, s onnan kapja a kereskedelem. Évi tervét a kirendeltség 112 százalékra teljesítette, a 21 ezier helyett csaknem 25 ezer állatot vett át. Űj gazdasagok is megkezdték ez éviben a juhtenyésztést, köztük a gyékényes i Csokonai Tsz A kapolyi Haladás viszont tavaly kezdte el a bérhizlalást. Csiszár Imre főállattenyésztő irányításával igen jövedelmezőnek bizonyult ez az ágazat, ezért elhatározták, hogy idén már 10 000 bárányt hizlalnak. Kívülük még a .karádi Aranykalász Tsz hizlal eredményesen bárányt, tavaly például 3600-ait. , A gyapjúforgalmi vállalat a juhtenyésztés még eredményesebbé tétele érdekében a negyven termelőszövetkezeten kívül újabbakat is bevon a tenyésztésbe. A közös, valamin! az egyéni gazdaságok részére díjtalanul átengedi o tenyészkosokat — Somogybán hatvanat — s kiváló minőségű te- nyészjerkéket is beszerez. Ebben tavaly például 3500 ausztráliai szapora merinó anyát adott tizenkét termelőszövetkezetnek. gz> l — Kapitány! Alekszandr Pavlovics! DnyeprodzerzSinszk körzetében a jégbe szorult az 529-es dúsított vasérc-szállítmánnyal. Rájuk esteledik, ki kell őket szabadítani ... — Indultunk — válaszolja a kapitány, Alekszandr Gar- mas, a Makarov tengernagy fedélzetéről. A kapitány elkísér a hajólépcsőig. A kikötőből nézem. ahogy a Makarov hátramenetben kifordul az öbölből és útnak indul. Ha majd kijut a hajóútra ott kezdődik a nemulass: a jégtakaró vastagsága itt eléri a 25—30 centit is. Bealkonyodiik. Egyre söté- tebb lesz. A folyó túlpartján vilióznak a sziikrafények. A Dnyepropetrovszki Kohóműben acélt öntenek. A Makarov bekapcsolt fényszórókkal vág neki az útnak, a folyón lenelé. Előtte való nap én is ott voltam a Makarov fedélzetén. Ez a hajó nemrég ünnepelte a születésnapját, amikor első ízben húzták fel a hájóárbocra a szovjet lobogót. Erre az eseményre — Budapesten került sor. — Én az átadás előtt egy hónappal jöttem a Magyar Népköztársaság fővárosába — mesélte Alekszandr Garmas. — A kapitány ugyanis jövendő — készülő — hajóját még az átvétel előtt szemrevételezi, lehetőleg jóval az átadást megelőzően. Ennek oka az, hogy a kísérleti üzemeltetés, bejáratás előtt szabályszerűen ellenőrizni kell az esetleges fogyatékosságokat, és a kapitánynak segédkeznie kell abban, hogy a szakemberek ezeket megszüntessék, elhárítsák, tehát mindent elejétől végig rendeltetésszerű állapotba hozzanak. Az adott esetben teljesen elegendőnek bizonyult erre a kontrollra egyetlen hó..ap, mivel a magyar hajóépítők olyan magas szakmai kvalitásúak, hogy minőségileg kifogástalan munkát adtak nekem, a kapitánynak. Ezt .tanúsítja az is, hogy az üzemeltetés első éve alatt semmi komoly kifogást nem találtunk a hajó működésében. Ez a taivi hajótípus, a Makarov tengernagy mentőhajó a magyar szakemberek, munkások kezemunkája. De tervezésében részt vettek a leningrádi konstruktőrök, hajtóműveit a Gorkij Gépgyár készítette. Számos berendezését szovjet és más szocialista országokbeli üzemekben állították elő. A szovjet folyamhajózási szakemberek véleménye szerint ez a hajó rendkívül jó manőverező képességű, nagy Elsők a forgalomnövekedésben Garmas kapitány és hajója, a „Makarov tengernagy” teljesítményű és a legkorszerűbb navigációs berendezésekkel látták el. Kényelmes, rendeltetésszerű fedélzeti háza van, amely több mint tízméteres magasságban biztosítja a kitűnő kilátást és panorámás áttekintéssel, a hajóirányítás nagypontosságú manőverező képességét. A hajó személyzete nagyon elégedett a személyes kényelmét és a munka- és pihenési feltételeket szolgáló megoldásokkal. Ezek sorába tartoznak a hajókatainok — kereken egy tucat —, amelyeknek egyébként kitűnő a hangszigetelésük. A hajótársalgó arra is alkalmas, hogy ott gyűléseket, filmvetítéseket rendezzenek. A tél és a tavasz kezdete a folyami .hajózok tűzkeresztségének időszaka. A Dnyeper nagyfontosságú közlekedési útvonal, a közlekedés egyik ütőere, ahol Zapo- rozsje, Dnyepropetrovszk, Dnyeprodzerzsinszk kohóit táplálják. Az Elöregedőben hazánk járműállománya. Magyarország minden esztendőben vásárol ugyan új kocsikat, de a forgalomba lépők arra sem elegendőek, hogy a keresletet kielégítsék, nemhogy a ki- szuperálásra érdemeseket pótolják. Így évről évre nő az átlagos életkor: a motorizáció aranykorának tartott 70- es években nem érte el a három évet sem, ma pedig megközelíti a nyolc esztendőt. Eme tények birtokában fogalmazódik meg a kérdés: Számíthatunk-e a valamiféle javulásra, és egyáltalán milyen lehetőségék vannak a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására? Verseny nélkül iNézzük, mi történt? A szervezeti változásokat — tanácsi felügyelet alá irányították a szervizeket, és kisvállalatokat alakítottak, abban a reményben, hogy verseny jön létre a javítók között. Ez ismert. A Várt verseny azonban elmaradt. Tovább nehezült a helyzet, mert az alkatrészellátással foglalkozó szervezetek késve alakultak, már nem tudtak egyensúlyt teremteni. A külkereskedők persze mindent megtettek és megtesznek a A bonyolult, viszontagságos időjárási körülmények nem befolyásolhatják károsan az itt lezajló szállításokat, a nagyüzemek folyamatos ellátását. — Jelenleg három mentőhajóval rendelkezünk, amelyek a jegesedés, jégzajlás körülményei közepette működésre képesek, — mondja oz Ukrán Minisztertanács mellett működő folyamhajózási főhatóság vezetője, Nyi- kolaj Szlavón. — Ezeket a hajókat Magyarországon építették. Ezek sorába tartozik a Makarov tengernagy is. Ilyen még az Usakov tengernagy és a Nahimov tengernagy. Ezek a hajók kitűnően vizsgáztak olyan viszontagságos körülmények közepette is, amikor a jégvastagság elérte a 30—40 centimétert. A Dnyeper vastag jégpáncéljával dacolva, e hajók segítségével, gyakorlatilag mindeddig non-stop jégfelderítés folyt ezen az útszakaszon, és napról napra sikerült legyőzni a jégpáncél makacs ellenállását. hiány megszüntetésére, a tárgyalások igazi sikert azonban nem mindig hoztak. Vagyis: kevesebb alkatrészt tudtak importálni, a kereslet meghaladta a kínálatot. Egyes vélemények szerint a bajt a járműjavítók és az alkatrészellátók között feszülő érdekellentétek okozzák. Az, hogy a szerelők anyagilag az új alkatrészek beszerzésében érdekeltek, nekik ez a kifizetődőbb megoldás. Az alkatrészellátók viszont azt mondják: ha a szerviznek van pénze, akkor tartalékol alkatrészt a jobb ellátás érdekében, ebből adódóan párhuzamos készletek halmozódnak fel — s ez okozza a hiányt. Ha viszont pénzszűkében van a szerviz, akkor az sem kizárt, hogy a minimális készletre nincs fedezete. Mások nem tartják elég ösztönzőnek az alkatrészfelújításra és -gyártásra ható szabályozórendszert. De azt sem szabad elhallgatni, hogy van olyan alkatrész, amelynek felújítása többe kerül, mint az új. Példaképpen említhető a motorhajtókar. Az új ára 180 forint, a felújítás egy órát igényelne, a kifizetendő közteher és munkabér együttes összege megközelítené a 200 forintot. Nyilvánvaló, alaposan meg Tavaly a kaposvári áfész 92 üzlete közül a toponári városrészben levő ABC érte el a legmagasabb forgalmat. Az év végéig összesen 23 milliós volt a forgalmuk, ami 20 százalékkal volt több, mint az 1983. évi, és 12,1 százalékkal magasabb a tervezettnél. A siker titkáról Kereső Sándorral, az ABC vezetőjével beszélgettünk. — Az eredménynek több összetevője van. Kettő kivételével valamennyi munkatársam szakképzett, .tavalyelőtt új vezetők kerültek a bolt élére. Élünk a szocialista munkaverseny adta lehetőségekkel, sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk a bolt körzetének vásárlóival. Igyekeztünk megfelelő körülményeket teremteni kedvességgel, jó szóval. Kijönnek hozzánk Kaposvár központjából iís. Hétvégeken sok vi- kendező vásárolt nálunk takell gondolni, melyik alkatrészt érdemes felújítani, és melyiket nem. De lépni kell! Hírt kaptunk arról, hogy egy új rendszer kidolgozásán munkálkodnak a szakemberek. Természetesen a rendszer működéséhez szükséges érdekeltségekre, szabályozókra is kitér majd a javaslat. Előzetes elképzelés szerint úgynevezett gesztorra bíznák az elhasználódott alkatrészek begyűjtését, raktározását, felújítását és kiadását. Az sem kizárt, hogy új alkatrészt csak akkor kapnak a vásárlók, ha a rosszatf az elhasználódottat leadják. A koncepció januárban ölt végleges formát, így ma még nem ismeretes teljes mélységben az elképzelés. KNEB vizsgálat Magyarországon csaknem 1,3 millió személyautó fut az utakon. A legtöbb autót 1980-ban importáltuk, 113 ezret, 1985-ben viszont 94 ezer beérkezésre számíthatunk. Az alkatrészellátásról és jármű- javításról minap indított vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrző Bizottság. A gépkocsitulajdonosoknak személyes .tapasztalataik vannak a mindennapi gyakorlatról, lehangoló a helyvasztól őszig. A Deseda nagy vonzóerő. A közülatek- kel jó a kapcsolatunk, mi látjuk el az iskolabüfét is Toponáron. Tavaly májustól beléptünk a havi kétmillió forintos boltok táborába. S mindezt 1,1 millió forintos átlagkészlettel. Ez azt is jelenti, hogy árukészletiünlket csaknem kétszer megfordítjuk egy hónap alatt. — Milyen kapcsolatuk van a szállító vállalatokkal? — Főleg élelmiszereket, háztartási- és vegyiárukat hozunk forgalomba, ezért a legnagyobb szállítónk a Balaton Fűszért kaposvári raktárháza, a Somogy megyei sütő-, illetve a tejipari vállalat, a Kaposvári Húskombinát. Alkalmazzuk a több- csatornás árubeszerzést is. így például kapunk portékát a Somogy megyei Szövker társulástól, a Skála-Coop ka- posszekcsői .raktárházából, a zet. Többnyire a gépkocsitulajdonosoknak kell rohangál- niók egyiik üzletből a másikba, maszektól az állami kereskedőig, s vissza, hogy alkatrészhez jussanak. A hiányok és az áremelkedések sok esetben arra késztetik az úrvezetőket, hogy vagy maguk bütyköljék meg autójukat, vagy fusiban csinálják meg. Javaslatok Senki sem mond le köny- nyen a megszerzett életszínvonalról. És miután egyre nehezebb új személyautóhoz jutni, ritkábban szánják cserére magukat az emberek, így egyfelől többet kell költeni az egyre öregedő autóra, másfelől éppen a költségek növekedése miatt jobbára csak a legszükségesebb javításokat végzik, vagy végeztetik el a gépkocsitulajdonosok. Ennek következményeiként a műszaki állapot romlásával kell számolni, ami viszont a biztonságos közlekedést teszi kétségessé. Ugyanakkor sem az állami, sem a magánjavító szolgáltatás nem mondható kielégítőnek. Megoldatlan például a garanciális javítás. A helyzet adott, miként lehetne rajta változtatni? Zselic áruház élelmiszerosztályától, s közvetlen a gyártó vállalatoktól is szerzünk be árukat. Körülbelül 30 vállalattal vagyunk kapcsolatban. Hozzávetőlegesen több mint félezer ember fordul meg nálunk naponta. Mióta mi vezetjük az áruházát, AKP és Köjálbírságunk nem volt, és a társadalmi ellenőrök sem találtak komolyabb kifogásolnivalót. — Ebben a boltban nincsenek gondok? — Hiányzik a tőkehús. Szeretnénk ezt is árusítani. Kicsi a raktárterünk, jó lenne korszerűbb bolti berendezés, modern szociális helyiség. Hiányzik polcainkról néhány áru, egyes teasütemények, szegfűszeg, fahéj, egyes savanyúságok, papír- zsebkendő, alufólia. Bár ezek közül jó néhány országosan is hiánycikk. D. Z. Amint a Hazafias Népfront Országos Tanács közlekelési- és távközlési albizottságának minapi ülésén megfogalmazódott: van kiút! Számos javaslat hangzott el. Ezek közül több szorgalmazta: javítani kell a szakmunkásképzés színvonalát, mert a hiányos ismeretekkel munkába ilépő ifjú szakmunkások aligha tudnak minőségi szolgáltatást nyújtani. Meggondolandó : nem csökkennének-e a költségek, ha alkatrészekre szakosodnának a felújítással foglalkozó gazdálkodó szervezetek? Mindenesetre segítené a hazai motorizációt, ha jobban együttműködnének az abban érdekelt vállalatok. Elhangzott az ülésen: 1985 első felében kormánybizottság keresi a gépjárműbeszerzés szélesítésének lehetőségét. Többen felvetették: szükség volna a vezérképviselet és a márkaszerviz keresztezéséből létrejövő új társulásra, ami egy kézben tartaná a kereskedelmet, a szervizelést, a javítást, az alkatrészellátást és a selejtezést. Hogy valóban szükség van-e ilyen felállású és feladatú gazdálkodó szervezetre, még nem eldöntött. Horváth Teréz autófelújítás és -alkatrészellátás helyzete
