Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
1985. január 26., szombat Somogyi Néplap 3 A megyei pártbizottság döntése nyomán Vállalkozó magatartást A megyei pártbizottság a múlt évi gazdasági fejlődés elemzése után meghatározta 1985. évi feladatainkat. Most ezek összefoglalását közöljük. Gazdaságpolitikai feladatamik sarában a munka, a termelés, a termékek minőségének javítása áll az első helyen. Nélkülözhetetlen ez ahhoz, hogy Somogy gazdasága hozzájáruljon iá népgazdasági egyensúly megszilárdításához, a lakosság életszínvonalának védelméhez, emelésének megalapozásához és társadalompolitikai programjaink megvalósításához. A minőségi munka .alapjait a teljesítőképesség fokozásával kell megteremteni. A gazdasági növekedés a piac igényeihez igazodva, a termelékenység emelése, a termelés szerkezetének gyorsabb korszerűsítése, a verseny és a jövedelemtermelő képesség fokozása mellett következhet be — mondta ki a megyei pártbizottság. KÖZÖS ÉRDEKELTSÉG Fontos gazdásági cél a nem ruibel elszámolású export növelése. Többirányú feladat vár azokra a vállalatokra és szövetkezetekre, melyeknek erre lehetőségük van. Nemcsak meglevő piaci pozícióikat kell megtartaniuk, hanem a külkereskedelmi változásokhoz rugalmasabban alkalmazkodva tovább kell szélesíteniük vevőik körét. Az export bővítése nem nélkülözheti a termelési és a műszaki együttműködési módszerek szélesítését, a vállalatok közös érdekeltségének javítását, a gyorsabb, hathatósabb, pontosabb kereskedelmi információs kapcsolatokat. A külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli a tőkés importtal való ésszerűbb gazdálkodást, illetve az import helyettesítési lehetőségeinek további szélesítését. Nagy figyelmet kell fordítani a fajlagos ráfordítás csökkentésére. Fontos, hogy a gazdálkodók a termelési- és a termékszerkezet változtatása során azokat a termékeket és termékcsoportokat részesítsék előnyben, melyekhez jók a természeti, közgazdasági adottságai, és elősegítik az 'energiaracionalizálási, a mellékter- mlék- és Ihulladékhasznasítási program végrehajtását. TELJESÍTMÉNYEK ÉS BÉREK iMivel a beruházásra tóvá bbn a is korlátozottak a lehetőségek, fontos, hogy a megye gazdálkodói a rendelkezésükre álló erőforrásokat az eddiginél is tudatosabban, célirányosabban használják föl. A nemzetközi verseny- képesség, a jövedelmezőség fokozása érdekében ezeket a lehetőségeket elsősorban az export növelését szolgáló rekonstrukcióra célszerű fordítani, és előtérbe helyezni azokat a fejlesztéseket, melyek a műszaki-, technikai színvonal emelését, az anyag, az energia ésszerű felhasználását segítik elő. A termelési, gazdálkodási feladatok sikeres elvégzésének fontos feltétele, hogy a bérek, a kereseteik, a jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítményekben levő különbségeket, a munka társadalmi hasznosságát. Általánossá kell tenni a bér- és keresetszabályozás keretei (között a mennyiség növelésére, a minőség javítására ösztönző (anyagi érdekeltséget. Űj feladatdkat hoz magával a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, vállalkozóbb vállalati magatartásforma kibontakoztatására van szükség. Egyben arra is,, hogy tovább korszerűsítsék az lirányítást a vállalatok közötti együttműködést, a közösségek és a vezetők érdekeltségét a teljesítmények és az eredményesség, a hatékonyság növelése érdekében. Az általános gazdaságpolitikái célokból következik, hogy Somogy (iparának változatlan feladata a helyi adottságok és lehetőségek jobb hasznosításával exportorientáltan fejlődjön tovább. Ehhez hatékonyabban kel] hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat, közvetlenebbül és gyosábban alkalmazni a íhazai és külföldi tudományos eredményeket. Vannak még belső, vállalati tartalékok. Az üzemek gazdasági érdeke ezek feltárása, a munka- és a technológiai fegyelem javítása. De tartalék még a kisvállalatokkal, az ipari szövetkezeteikkel, a mezőgazdasági melléküzem- ágakkal, a különböző vállalkozási formákkal való együttműködés javítása is. A PIAC IGÉNYE SZERINT Fontos, hogy a gépipar korszerű, versenyképes termékek gyártásával kapcsolódjon ia központi fejlesztési programokhoz. A könnyűipar fő feladata, hogy a hazai és a külföldi piaci igények alapján növelje termelését, javítsa termékeinek minőségét és ,választékát. Az élelmiszeripar, a belföldi igények, a megye lakóinak javuló színvonalú hús-, tej-, és kenyérellátása, és emellett a jövedelmező export növelése. Az építési igények za- varmentesebb kielégítése érdekében növelni kell az építőanyagipar termelését. Gondoskodni kell egy Kaposvár környéki téglagyár felépítésének megkezdéséről. A társadalompolitikai programok végrehajtásánál szükség van arra, hogy az építőipar tovább terjessze az anyag- és energiatakarékos építési módokat, és javítsa a munka minőségét, szervezettségét. iFontos megyei érdek a személy- és áruszállítás szervezettségének javítása, a kaposvári kereskedelmi pályaudvar és a tüskevári felüljáró ütemes, program szerinti megépítése. A hírközlésben ugyanezt a feladatot jellenti ia kaposvári távbeszélőközpont és a Balaton-parti hírközlési rendszer kiépítésének (tervszerű végrehajtása. (Folytatjuk.) Az ember védelmében Az élet — érték Ács József, a Sefag barcsi gyáregységének igazgatója huszonegy éve él a városban, s ugyanennyi ideje dolgozik a gyáregységben. Főmérnökként kezdte, hat éve igazgató. Ismeri töviről- hegyire a gyárat és az ott dolgozó embereket. — A gyáregység az ország legnagyobb keményfafeldolgozó munkahelye — mondta. — A munkakörülmények, bár állandóan javítjuk, korszerűsítjük, nem a legvonzóbbak. Nehéz fizikai munkát végeznek az emberek, sok a betanított és a segédmunkás. Hétszáz a fizikai állományunk, ennyi ember között akad mindenfajta típusú. A munkaföltételek biztosítottak, technológiai és munkavédelmi szempontból egyaránt. Mégis előfordulnak balesetek, sőt, tavaly nyáron még halálos kimenetelű is volt. Ennek hatása ma is érződik. — Úgy tudom, az iyen baleseteknek komoly következményei vannak. Ebben az esetben mi történt? — A vizsgálat még most is tort, a gyáregységet nem marasztalták el. Azonban ez az eset az egész gazdaságot érinti. Például, függetlenül az elért termelési eredményektől semmiképpen sem kaphattunk volna kiváló címet. Az emberek közérzetéről, a lelki megrázkódtatásról nem is beszélve ... Szőllősi Mihály hat éve munkavédelmi előadó a gyáregységben. Hálátlan beosztás ez, ha valaki nem érez felelősséget e munka iránt, jobb ha nem is csinálja. — A mi munkánkat szinte termelésgátló tényezőnek könyvelik el — mondta- kicsit keserűen. — Nehéz megtalálnj a hangot az emberekkel. s bizonyítani nekik: az ember védelme az első, minden más csak azután következhet. Veszélyes üzem ez. Hiába segíti a-termelést a sok gép, a kétkezi munkát nem lehet kizárni. Sok apró baleset származik az anyagmozgatás során. Halálos baleset azonban az elmúlt -húsz évben mindössze három volt. Szomorú. hogy a munkásaink csak az eset után döbbentek meg annyira, hogy komolyan vették a munkavédelmi előírásokat. Csaknem mindig az emberi hanyagság, a figyelmetlenség, az indokolatlan nagyvonalúság -a baleset okai. Arra a -következtetésre jutottam, hogy az időjárás rendkívüli módon befolyásolja az embereket. — Székely János, Franciaországban élő munkavédelmi szakember szerint nem következne be baleset, ha az emberek kiegyensúlyozott, megfelelő szellemi és fizikai állapotban végeznék munkájukat. — így is van, csakhogy ehhez üvegbúrában kellene élnünk. Tavaly 45 balesetünk volt, és 1321 munkanap esett ki. — Sok, nagyon sok — summázza az igazgató. — Elgondolkodtató, hogy még ennél is több az igazolatlan hiányzások miatt kiesett munkanapok száma. Fizetés után sokszor néhányan két- három napig sem jönnek be dolgozni, fél műszakot is alig tudnak indítani. A munkahelyi balesetek száma a munkafegyelem tükre. A tavalyi'munkavédelmi állapotot mutatja, hogy baj van a fegyelemmel. Hiába van minden üzemrészben munkavédelmi őr, ha a-z őrnaplók üresek, és ha a dolgozó azt \s megteheti: a művezető előtt gyújt rá cigarettára, s dobja az égő csikket a fa közé. Állandóan ellenőrizzük, betartják-e a munkavédelmi előírásokat, fegyelmivel, a természetbeni juttatások elvonásával büntetjük a vétkeseket. A fűrészüzemben^ a művezetőnél halamban áll az úgynevezett svéd vatta, amely megakadályozná a dolgozókat abban, hogy a nagy zajban halláskárosodást szenvedjenek. Szinte senki sem használja. „Kellemetlen érzés” — mondják. Később, amikor már megromlott a hallásuk, eszükbe sem jut, hogy saját felelőtlenségük okozta a bajt. Nem-szeretem dolog a „kobak”, azaz a védősisak viselése is, ahol lehet, leteszik. Fel kellene végre ismerni, hogy a munkavédelem nem szükséges rossz, s nem a dolgozók bosszantására találták ki. Klie Ágnes KATONA LESZ A FIAM Három nemzedék A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Az első álmatlan éjszaka után kisimultak á tartalékos honvéd arcán a ráncok: a harcászati gyakorlat feladatai azonban még előtte álltak. A negyvenhárom éves Kovács János kőműves Göl- lében. — 1962-lben voltam újonc, azóta többször vettem részt különböző gyakorlatokon. Ha jól számolom, hetedik alkalommal öltöm magamra a Magyar Néphadsereg egyenruháját. Különböző beosztást bíztak rám, voltam az őrszázadban, a raktárban, a szállítóknál. Most a harcászati gyakorlat előtt a mozigépész szakmát tanulom. Szeretek olvasni, ha engedi a gyakorlatra való fölkészülés. segítek a könyvtárosnak is. A göllei házban hiányzik Kovács János két kezének ereje, tapasztalata: a népes családra ezekben a napokban több feladat hárul. — Apósomék ellátják a háztájit, vannak állataink is. A feleségem a termelőszövetkezetben gép- és gyorsírónő, ő maga kevés lenne a ház körüli munkát ellátni. Segítenek a fiaim. A nagyobbik, Anti, Kaposváron az IKV-mél dolgozik. A kisebbik tanul még. Elektroműszerésznek készül. — Ügy tudom, Anti már várja a behívóját. — Igen, februárban vonul be. Becsületes, szorgalmas gyerek. El tudja képzelni, mit számít egy családban, hogy mindig otthon vannak a nagyszülők? Megtanulták a fiaim, mi a munka és mi a kötelesség. Nem is kellett miattuk sohasem restetlked- nem. A munkából otthon is mindig kivették a részüket. Az idősödő nagyszülők már nem győzik a sok terhet, így aztán megtanultak bánni az állaitokkal is. — Az apa szeme is rajtuk volt... — Természetesen. Anti munkahelyére is gyakran bejárok, érdeklődöm, elégedettek-e vele. Nem hallottam még rá panaszt. A katonaságnál is megállja majd a helyét, ebben, biztos vagyok. Megpróbáltam fölkészíteni, mit vállal az magára, aki hazafias kötelességének tesz eleget. Többször beszéltem a fiamnak milyen az élet katonáéknál. Kezdetben nem lesz könnyű neki sem, a kiképzésben férfiasán helyt kell állni. Hajnalban amikor jött a behívó- parancs, fölébredt, azt mondta: — Apu, megint elmész? Vigyázz magadra! — Otthon ki viseli a kalapot? Három nemzedék esetében nem könnyű kiosztani a szerepeket. — Valamennyien egy kalapban járunk — válaszolta a tartalékos honvéd. Büszkén mondta, fellengzősség nélkül. — Józan életet élünk. Becsülettel dolgozunk, ezt tanulhatták szüleiktől és a nagyszülőktől a gyerekék. H. B. Azt hittük, a tél már hullatja fogát; a rekordkeménységű január megenyhült és tavasszal kecsegtetett. Már a mezőikről is eltűnt a hó, amikor csütörtökön ismét hóval vemhes felhők érkeztek Somogy fölé... Hét elején még megyénkben is az árak és jövedelmek foglalkoztatták az embereket: az előző héten közzétett árintézkedések, illetve a lakossági jövedelmeket érintő változások. Ezek a mindnyájunkat érintő intézkedések fokozott felelősségre is intenek, a közösség és az egyén szintjén is. Téesz- einkben ezekben a napokban a zárszámadás előkészületei folynak, ahogy arról a hétkezdő napon beszámoltunk; a számvitel, a könyvelés nehéz időszaka ez. Másfajta helytállást követel a férfiaktól az, amiről a hét elején írtunk: a Magyar Néphadsereg kijelölt csapatai és törzsei az éves kiképzésnek megfelelően — a tartalékos állomány bevonásával — a napokban harcászati gyakorlaton vesznek részt. A legfőbb az emberi érték: a harcászati gyakorlatra készülve is ez hangzott el legtöbbször a kommunisták körében. Nemcsak a taggyűléseken, hanem a napi feladatok teljesítése közben is. Több buktatón jutott át a Kaposgép az utóbbi években. Kétféle változás érinti a Kaposgép vállalatot az idén. A tröszt megszűnésével a Kaposgép közvetlen kapcsolatba került a központi szervekkel, így a különféle támogatás is közbeeső lépcső nélkül jut el a vállalathoz, de a befizetési kötelezettségeket is közvetlenül, a korábbinál gyorsabban kell teljesíteniük. Ez sok mindent tisztáz, de egyben a vállalat pénzügyi helyzetét is átformálja, a korábbinál nehezebbé teszi. Több tízezer tonna hatóanyag kerül a földekre: műtrágya a gabonára és a tavasziak alá. Munkatársunk a héten érdeklődte meg, milyen a jelenlegi ellátás, s mit hoz a tavasz az Agro- kernél. Ez az égetően aktuális téma minden mezőgazda- sági üzemet érint; tavaly 545 millió forint értékű műtrágyát értékesítettek Somogybán és a kereslet nem csökken. Az illetékesek válaszai megnyugtatóak — a pétisó mennyiségét kivéve. Semmi más nem hátráltatja a somogyi gazdaságokat, hogy a műtrágyázás aktuális feladatait idejében megoldják. Ezekről a kérdésekről is szó esett azon a budapesti tanfolyamon, ahol a somogyi élelmiszergazdaságok vezetői vettek részt. A lapunkban megszólaltatottak közül egyik téesz-elnök elmondta, hogy rengeteg olyan infor» mációhoz jutottak, amelyek csaknem egyhónapos szellemi előnyt jelentenek, és ennek a termelésben kell megmutatkozni. Aki ma gyorsan cselekszik, annak könnyebb dolga lesz. A friss ismereteket az üzemek már a tervezésnél felhasználják. Somogy megyében ezekben a napokban mintha a kulturális élet is „kitavaszodott” volna A Kaposvár Táncegyüttese két és fél órás műsorral készült a tegnap esti, a Kilián Gyógy Ifjúsági és Úttörő- művelődési Központban tartott bemutatójára. A Csiky Gergely Színházban Weöres Sándor A kétfejű fenevad című kétrészes történelmi panoptikumát mutatták be tegnap este Babarczy László rendezésében. Leskó László
