Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
2 Somogyi Néplap 1985. január 26., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) 1984-ben 70 000 lakás épült fel, ez megfelel az előirányzat alsó határának. Az épített lakások 14 százaléka, a tervezettnél kevesebb épült állami erőből. Magánerőből. túlnyomó- részt állami támogatással, kölcsönnel, az előző évinél több lakás épült. Az új lakások 41. százaléka az állami és a szövetkezeti építőipari szervezetek, a többi a magánkisipar és a lakosság házilagos kivitelezésében készült el. Mezőgazdaság, erdőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése 2,5—3 százalékkal, a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett. A növénytermelés több mint 4 százalékkal nőtt, az állattenyésztés növekedése meghaladta az 1 százalékot. 1984-ben minden eddiginél több gabonát takarítottak be. Az 1983. évivel közel azonos nagyságú területen 15,7 millió tonna gabona termett, ami 2 millió tonnával több az 1983. évi mennyiségnél’, és a két évvel azelőttit is meghaladta. A búzatermés 7,3 millió tonna volt, 1,4 millió tonnával több az előző évinél. Kukoricából 6,7 millió tonnát takarítottak be, 230 ezer tonnával többet, minit 1983- ban. A búza hektáronkénti hozama 5,4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. A cukorrépatermés — az előző évi nagymértékű csökkenés után — 15 százalékkal növekedett. A hektáronkénti hozam kedvezőbb az 1983. évinél. Napraforgóból valamivel több termett, mint 1983-ban, a termésátlag 9 százalékkal csökkent. Burgonyából 28 százalékkal termeltek többet, mint 1983-ban. A zöldségfélékből az összes termésmennyiség nőtt, ezen belül zöldborsóból, káposztából jóval több, paradicsomból, zöldpaprikából lényegesen kevesebb volt a termés, mint az előző évben. A gyümölcstermés 13 százalékkal elmaradt az előző évitől. Szőlőből 870 ezer tonnát szüreteltek, 11 százalékkal kevesebbet. mint 1983- ban. A szarvasmarha-állomány gyakorlatilag nem változott, a tehénállomány csökkenése folytatódott. A sertésállomány 1984. év végén 9,2 millió darab volt, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kocaállomány is csökkent kismértékben. A juhok száma kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés elérte a 2,4 millió tonnát, az előző évhez képest 2 százalékkal nőtt. Ezen belül a vágósertés-termelés 5 százalékkal emelkedett, a vágóbaromfié pedig az előző évi szinten maradt. A vágómarha- és vágójuh-termelés 5, illetve 12 százalékkai csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből valamivel több, tojásból 5 százalékkal kevesebb volt a termelés, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységén kívüli tevékenysége a korábbi gyors növekedés után 1984- ben alig változott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1984- ben mintegy 30 ezer fővel. 3 százalékkal csökkent. A csökkenés a nagyüzemekben főként az alaptevékenységen foglalkoztatottaknál következett be, de mérséklődött az ipari, építőipari munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrágya-felhasználása csökkent, az 1 hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya kb. 230 kg volt. Az év folyamán korszerűbb gépekkel bővült a mezőgazdaság traktor-, tehergépkocsi- és munkagép-állománya. A mezőgazdasági termékek értékesítési árszínvonala kb. 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági- élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei tovább romlottak. Az exportárak számottevően csökkentek, a kivitt áruk mennyisége 8 százalékkal emelkedett. Az erdőgazdálkodási vállalatok 1984. évi fakitermelése — 7,9 millió köbméter — valamint erdőtelepítése azonos volt az előző évivel. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1984. évi feladatai általában megvalósultak. 1984. év végén a lakosság 83 százaléka részesült vezetékes vízellátásban. Javult az egészségtelen ivóvízű települések vízellátása is. A lakások 38 százalékából vezették el közcsatornán a szennyvizet. A mezőgazdasági üzemek megközelítőleg 25 százalékkal több öntözővizet vettek igénybe, mint 1983-ban. Folytatódott a árvízvédelmi művek építése, és valamelyest nőtt azok védelmi biztonsága.. Tovább épültek a belvízelvezető főművek. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek által szántott áruk tömege 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel ezelőttinél. A szállítási távoság nőtt, és ezzel összefüggésben az árutonnakilométer teljesítmény a vasúti közlekedés kivételével valamennyi közlekedési ágban fokozódott. A távolsági személyszállítás utasainak száma valamivel elmaradt az 1983. évitől. A vasúton utazók száma emelkedett, az autóbuszon utazóké mérséklődött. Az átlagos utazási távolság nagyobb volt az előző évinél, így az utaskilométer- teljesítmény a vasúti és az autóbuszközlekedésben egyaránt nőtt. A helyi tömegközlekedést 3 százalékkal több utas vette igénybe, mint 1983-ban. Legjelentősebben az autóbuszon utazók száma emelkedett, de villamoson és metrón is többen utaztak az egy évvel korábbinál. A szállítási feladatok lebonyolításában a közlekedési és a más népgazdasági ágazatokba tartozó vállalatok és szövetkezetek mellett egyre jelentősebb a szerepe az áru- és személy- szállító kisiparosoknak, számuk meghaladta a 20 ezret. Folytatódott a vasút villamosítása, az összhálózat több mint 23 százalékát kitevő villamosított vonalakon a vontatási teljesítmények mintegy 60 százaléka bonyolódik le. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek járműbeszerzései teherszállító járművekből 1984-ben tovább csökkentek, közúti személyszállító járművekből kissé nőttek. Az év folyamán összesen 95 ezer személygépkocsit értékesítettek, a lakosság tulajdonában levő személygépkocsik év végi állománya meghaladta az 1,3 milliót, a teljes állomány 97 százalékát. Befejeződött az Árpád-híd és a hozzá kapcsolódó forgalmi csomópontok átépítése, újabb metrószakaszt adtak át a forgalomnak. A bekapcsolt távbeszélő főállomások száma 29 ezerrel nőtt. Ezen belül a lakásokban felszerelt állomások száma mintegy 24 ezerrel. 5 százalékkal gyarapodott. A főállomások 80 százaléka távhívásra alkalmas. A közlekedés, a posta és távközlés területén foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1984-ben mintegy 3 ezer fővel, 0,8 százalékkal csökkent. Külkereskedelem Az 1984. évi behozatal mennyisége lényegében azonos volt az előző évivel, a kivitelé jelentősen meghaladta az egy évvel azelőttit, ez tette lehetővé a külkereskedelmi egyenleg javulását Külgazdasági kapcsolatainkban 1984-iben is meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége az 1983. évi szint körül alakult. Ezen belül energiahordozókból, egyes nyers- és alapanyagokból, továbbá fogyasztási iparcikkekből több érkezett, mint egy évvel korábban. A rubel-elszámolású kivitel 7 százalékkal bővült Mindenekelőtt az ipari késztermékek exportja fokozódott. A cserearány-romlás mérséklődött. A behozatali többlet az előző évihez képest jelentősen csökkent Nem rubel elszámolásokban a behozatal nem egészen 1 százalékkal, a kivitel 5 százalékkal emelkedett. A behozatal nyersanyagokból, félkésztermékekből és alkatrészekből, fogyasztási iparcikkekből nőtt termelési rendeltetésű gépekből jelentősen csökkent. A kivitel főként néhány kohászati és vegyipari alapanyagokból, illetve félkésztermékékből, mezőgazdasági és élelmiszeripari 'termékekből, az ipari késztermékek közül pedig fogyasztási iparcikkekből fokozódott. A gépexport elmaradt az 1983. évitől. Több fontos exportcikkünk tőkés piaci ára kedvezőtlenül alakult a cserearány romlott. A kiviteli többlet meghaladta a? 1983. évit. Idegenforgalom A külgazdasági egyensúly javítását a növekvő idegen- forgalom ás segítette. 1984- ben több mint 13 millió külföldi érkezett Magyarországra, 3 millió fővel, csaknem 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A beutazók több mint 70 százaléka a szocialista országokból érkezett. Számuk az elűző évhez képest egyharmad- dal, a oem szocialista országokból érkezőké egyötöddel emelkedett. A hazánkba érkezett külföldiek 65 százaléka turista volt. Átlagos tartózkodási idejük kissé emelkedett. Magyar állampolgárok 1984-iben 5,4 millió esetben utaztak külföldre, ami a2 előző évhez képest 0,6 millió fős, 13 százalékos növekedést jelent. A kiutazók 88 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevételek 1984-ben is meghaladták a kiadásokat. Az aktívum rubel- és nem-rubal-elszámo- lásokban egyaránt nagyobb volt, mint 1983-ban. Beruházás A szocialista szervek beruházásaira 186 milliárd forintot fizettek ki, kb. 1 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A beruházások volumene 6—7 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az állami döntési körben itai1to2Ó beruházásokra 79 milliárd forintot fordítottak, ami lényegében az 1983. évi kifizetéssel azonos. Az előirányzottnál nagyobb kifizetésekben szerepet játszott többek között a Márkus-he- gyi bányaüzem biztonsági berendezéseinek kiegészítése, a Dunai Vasmű kokszolóművének gyorsított kivitelezése, a kőolaj- és földgáztermelés fejlesztésének gyorsítása. A vállalati és szövetkezeti döntésű beruházásokra csaknem 107 milliárd forintot fizettek 'ki, 2 százalékkal! kevesebbet az előző évinél. Nőtték a beruházási hitel és az állami támogatás segítségével megvalósuló beruházási kifizetések. A 100 millió forintnál nagyobb beruházások körében a befejezett beruházások költségelőirányzata meghaladta a megkezdettekét, így a megvalósítás alatt álló állomány csökkent. 1984-ben építési és gépberuházásokra valamivel kevesebbet, egyéb beruházásokra többet fordítottak, mint egy évvel korábban. A belföldi beszerzésű gépek bérül lázasa nőtt, a rubel- és a nem rubel elszámolású importgépeké csökkent. A beruházási ráfordítások volumene valamennyi nép- gazdasági ágban kisebb volt, mint az előző évben. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1985. január 1-én az ország népessége 10 658 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1984 folyamán 125 000 gyerek született, 2000-rel kevesebb, mint 1983-ban. A születések számának évek óta tartó csökkenése mérséklődött, a születési hajlandóság valamelyes élénkülése következtében. Ezer lakosra 11,7 élveszületés jutott. A születések alacsony számában szerepe van annak, hogy a szülőképes korú — elsősorban a 20—29 éves — nők száma 3—4 éve csökken. 1984-ben 146 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó haláloizás 13,7 volt, némileg kevesebb, mint 1983-ban. A csecsemőhalandóság évek óta tartó csökkenése nem folytatódott: ezer élveszü- döttre 20 egy éven aluli haláleset jutott, 1983-ban 19. 1985. január 1-én az aktív keresők száma 4 920 000 fő volt. 20 000 fővel, 0,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A keresők száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. A kisszervezetek keretében foglalkoztatottak számának növekedése folytatódott. 1984. végén több mint 27 000 szervezeti egységben mintegy 320 000 fő dolgozott. Továbbra is legelterjedtebbek a szocialista gazdálkodó szervezetek keretein belül működő formák; a vállalati gazdasági munka- közösségek és az ipari és szolgáltató szakcsoportok, amelyeknek év végi száma 17 ezer, illetve 2,5 ezer volt. E szervezetekben 1984. év végén mintegy 185 000, illetve 60 000 fő dolgozott. A lakosság jövedelme és fogyasztása A lakosság összes jövedelme nominálértéken mintegy 9 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal átlagosan 8,3 százalékkal volt magasabb aiz 1983. évinél. Az egy lakosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott szintentartássa) szemben — kb. 1 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete 5510 forint volt, 5,8 százalékkal több, mint 1983-ban. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,8 százalékkal emelkedett, összege havi 4.840 forint volt A munkából származó jövedelmet növelte, hogy a különböző kisvállalkozási formákból származó jövedemek összege. mindenekelőtt az e formában tevékenykedők számának jelentős emelkedése miatt, majdnem megkétszereződött. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, az összes munkajövedelem reálértéke lényegében nem változott. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege folyó áron 12 százlalékkal nőtt, és kb. 125 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege és reálértéke. Nyugdíjakra az év folyamán 84 milliárd forintot fizettek ki, 12 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy ai nyugdíjasok száma az előző évhez képest 45 ezerrel, 2 260 500-ra nőtt, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja, mint a régebben nyugdíjazottaké. Hozzájárult a növekedéshez a nyugdíjak évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítése, továbbá az év eleji központi fogyasztói áremelések hatásának mérsékléséhez az alacsony összegű nyugdíjakhoz nyújtott jövedelem-kiegészítés. 1084-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 3130 forint volt, 10 százalékkal töbh, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1984-ben 19,4 milliárd forintot fizettek ki, 21 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a kétgyermekesek családi pótlékát emelték, és egy gyermek után is fizetnek családi pótlékot. Továbbá az 1984. év eleji áremeléssel egyidejűleg a családi pótlékot kiegészítették. 1984-ben átlagosan 221 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. 10 ezerrel kevesebb, mim 1983-ban. A gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak, vala- mivel többet, mint 1983- ban. mivel az áremelések ellentételezésére a gyermekgondozási segélyt is kiegészítették. A lakosság fogyasztása a reáljövedelemhez hasonlóan, kb. 1 százalékkal, a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedett. A kiskereskedelem folyó áron 8,7 százalékkal, összehasonlító áron 0,2—0,3 százalékkal több árut értékesített, mint az előző évben. Az eladott vegyes iparcikkek volumene mintegy 2 százalékkal nőtt, az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladásának mennyisége lényegében nem változott. A vendéglátó-forgalom 4 százalékkal, a ruházati cikkeké 2.5 száza lékkai csökkent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. Ruházati cikkekből az előző évhez hasonlóan választéki hiányosságok zavarták az ellátást. A vegyes iparcikkek közé tartozó néhány termék — hazai gyártású hűtő- és fagyasztószekrény. színes televízió, villanybojler, tető- cserép stb. — tartósan a hiánycikkek között szerepelt. A takarékbetét-állomány az év folyamán a kamatokkal együtt 22 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 219 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás 1984-ben tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,7-re emelkedett. Az év folyamán 70 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1954-re csökkent. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya kismértékben, 3,2 százalékra emelkedett. Az év folyamán 1600 új kórházi ágy létesült. A működő kórházi ágyak száma a fejlesztések és megszűnések következtében 100 400-ra nőtt. A bölcsődei helyek száma az év végén 69 900 volt. Az óvodai helyek száma 2057-tel nőtt, és a tanév elejére megközelítette a 415 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodás korú gyermekek 88,8 százaléka járt óvodába. 1984/1985-ös tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1 286 ezren tanulnak, 16 000-rel többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma a tanév elején 1123-mal több volt az egy évvel korábbinál. Az egy osztályteremre jutó tanulólétszám kevesebb az előző érvinél. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma nem változott Az általános iskola 8. osztályát befejezők 93 százaléka tanul tovább, fele középiskolában, fele szakmunkásképző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 17 500 pedagógus tanít 580-nal több. mint az előző tanévben. 1984-ben nappali tagozaton az előző évinél többen, 46,4 ezren tettek eredményes érettségi vizsgát. A felsőfokú oktatási intézményeknek csaknem 100 ezer hallgatója van. Ebből 63,2 ezren tanulnak nappali tagozaton, 300-zal többen, mint az előző tanévben. A 18—22 éves népességnek az előző évinél valamivel nagyobb része, 9,9 százaléka tanul a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán Az általános iskolai tanú lók 42,6 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban Diákotthonokban vagy kollégiumokban lakik a középiskolai tanulók több mint ötödé, az egyetemi-főiskolai hallgatók csaknem fele.
