Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

1985. január 5., szombat Somogyi Néplap 3 Negyven éve történi A párt somogyi szervezetének megalakulása kd a leendő rendőrkapitányt, ekkor hagyták jóvá a pol­gármester személyét. Vas Zoltán felhívta a kaposvári kommunisták figyelmét az állandó kezdeményezésre és éberségre. Határozat szüle­tett a pártsajtó -megteremté­sére is. A jelenlevők Mike Imrét javasolták főszerkesz­tőnek, András László egye­temi hallgatót pedig segéd­szerkesztőnek. A lap első száma néhány nap múlva, 1945. január 9-én Somogy- vármegye néven jelent meg. A pártszervezet tagjai es­te tíz órakor a városházára mentek, ahol bemutatkoztak Zaharov szovjet várospa­rancsnoknak. Zaharov kérte a vezetőséget, hogy fokozott munkával növelje a város lakói előtt a kommunisták tekintélyét. Kaposvár front mögötti vá­ros volt, huszonnégy kilo­méterre még kemény harcok folytak. A kommunisták munkájának meghatározó szerepe volt. A pártszerve­zet megalakulása után a töb­bi párt is tevékenykedni kez­dett. 1945. január 19-én a megalakult pártok, élükön a kommunistákkal, megterem­tették a -lakosság demokra­tikus néphatalmi szervét: Somogy vármegye és Kapos­vár város Nemzeti Bizottsá­gát. Az esemény Kaposvá­ron és a felszabadult somo­gyi területeken lezárt egy rövid politikai szakaszt. A pártszervezet megalakulá­sával megkezdődött az erő­teljes demokratizálás, a kö­vetkezetes antifasiszta harc szakasza. Dr. Andrássy Antal Egység­gyűlések Munkás őreink életében az egyik legfontosabb esemény az ünnepi egy­séggyűlés. Számot adnak az előző évben végzett munkáról, meghatározzák a feladatokat. Az egység- gyűlések nemcsak kül­sőségeik miatt számíta­nak ünnepnek. Igaz, hogy úttörők, KISZ-esek, a párt- és a társadalmi szervek képviselői kö­szöntik őket, s az ese­ményeken részt vesznek a munkásőröket foglal­koztató vállalatok, gaz­daságok képviselői is. Az idei egységgyűlések jelentőségét mégis az nö­veli, hogy meghívják azokat a feleségeket is, akiknek a férjeik most veszik át a 20, ültetve 25 év után járó szolgálati érdemérmet. Ahhoz, hogy ezt kiérdemeljék, hozzá­járult a család, elsősor­ban a feleség áldozat­vállalása, aki az otthoni terheket levette férje válláról, hogy zavartala­nul láthassa el ^munkás- őr megbízatását. Az idei egységgyűlé­sekre készülést már ta­valy megkezdték a mun­kásőrök. Nemcsak a tes­tületben, hanem az üze­mekben, a munkahelye­ken is, amikor vállalást tettek feladataik túltelje­sítésére, a minőség javí­tására. A párt MM. kongresz- szusa és felszabadulá­sunk 40. évfordulója, az ezekre való készülés ha­tározta meg már a múlt évben is a munkásőrök tevékenységét. Ezek ösz­tönözték őket arra, hogy a korábbinál többet vál­lalva, még odaadóbban dolgozzanak. Erről, vállalásaik és feladataik teljesítéséről adnak számot a munkás- őrség megyei és városi egységei. KIS SZÖVETKEZET NAGY ERŐFESZÍTÉSEI Negyven éve, 1945. január 5-én alakult meg Kaposvá­ron az MKP somogyi szer­vezete. A történelmi ese­ményt az Ady Endre utcá­ban márványtábla örökíti meg, ott találkoznak ilyen­kor a város kommunistái. A négy évtizeddel ezelőtti párt- alakulás a város felszabadu­lása után a legjelentősebb politikai esemény volt Ka­posváron. Néhány kommunista a fel­szabadulás napjától jelentős munkát vállalt. A volt 1919- esek, az illegális pártmunkát végzők, valamint a háború éveiben a kommunista esz­mével megismerkedett fiata­lok szinte egyszerre kezdtek dolgozni. December elején valamennyi kommunista se­gítette a felszabadult Kapos­vár életének megindítását. A gyárak, üzemek termelésének megkezdése, a megrongált közművek kijavítása, a köz- ellátás megszervezése az ó vállukon nyugodott. A köz­rend biztosítására 37 tagú munkásszakasz alakult, kö­zöttük valamennyi fiatal kommunista feladatot vál­lalt. A kommunisták rövidesen Tisztelettel Rövdd időre megállt teg­nap délután az élet Kapos­váron az Ady Endre utcá­ban. Tisztelegtünk azok em­léke előtt, akik negyven esztendővel ezelőtt a somogyi megyeszékhelyen nagyon so­kat tettek az élet megindu­lásáért. A 7-es számú ház falán az emléktábla fölött vörös selyemzászlót lobogtatott a hideg januári szél. Az ün­neplők soraiban ott volt Ta­nai Imre, a megyei pártbi­zottság titkára, s az alapí­tók közül Galina János, Ma­utner József, Kelemen Jó­zsef, Rostás Károly. A Him­nusz után Kovács Zsuzsanna szavalata következett, majd Kálmán Sándor, a városi pártbizottság titkára mon­dott beszédet. Fölidézte a pártalapítás történelmi kö­rülményeit, s az attól meg­tett négyévtizedes _ út egy-egy jelentősebb állomását. — Eljöttünk emlékezni, tisztelegni ehhez az emlék­táblához, ami megörökíti azt. hogy 1945. január 5-éri meg­Jókívánságőikkal kezdő­dött ez a háromnapos mun­kahét. Üj lendülettel, nagy akarással és a tavalyról át­hozott nehézségekkel kez­dődött az első munkanap a gyárakban, a mezőgazda- sági üzemekben. A szerdán és csütörtökön tartott üze­mi megbeszéléseken, külön­féle tanácskozásokon szám- bavettók, hogyan tehetnek eleget a megnövekedett kö­vetelményeknek. Annyi bi­zonyos, hogy sóikkal nagyobb erőfeszítésre van szükség, mint bármikor. A párt XIII. kongresszu­sára való fölkészülésben nagy szerepük van a most megkezdődött vezetőségvá­lasztó taggyűléseknek. A kommunisták felelősséggel vitatják meg a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­veit. Kifejezésre juttatják, ismertté váltak a városban. Az emberek kisebb-nagyobb kéréseikkel hozzájuk fordul­tak. A városi rendőrkapi­tányság (ma a Csibi áruház feletti emelet) épületében le­vő helyiségükben naponta ta­lálkoztak néhány percre, ott tárgyalták meg a tennivaló­kat, és elhatározták, hogy hi­vatalosan is megalakítják a pártszervezetet. 1944. december 11-én az akkori Korona-szállóban (a mai Kapós helyén) jöttek össze — elsősorban a Vámo­si-féle csoport tagjai — a pártszervezet megalakítá­sára. Aznap azonban Nagy­bajom térségében, heves né­met tüzérségi tűz után tá­madás indult Kaposvár irá­nyában. A városban levő szovjet egységeket riadóztat­ták, mindenki a frontvonal­ra ment. Az alakulás elma­radt, s úgy döntöttek a kom­munisták, hogy a szervezet megalakítása előtt fölveszik a kapcsolatot a pécsi kom­munistákkal. Rövidesen kap­tak tőlük antifasiszta, a nem­zeti összefogást hirdető ki­adványokat. December vé­gén Kaposvárra érkezett Ha­ndle Péter volt kaposvári, és emlékezünk alakult Kaposváron a Ma­gyar Kommunista Párt so­mogyi szervezete. A város felszabadulása után ez voll a legjelentősebb esemény. Ahhoz, hogy erre az épület­re kerülhetett ez a már- ványtábla, olyan történelmi sorsfordulóra kellett várni, mint 1944. december 2-a, amikor rövid német ellen­állás után felszabadult Ka­posvár ... A felszabadult vá­rosban néhány kommunista az első óráktól kezdve éji nappallá tevő munkát vál­lalt a város lakóiért. A szónok fölelevenítette a pár.talakulás, a kommunis­ták első, a város lakói érde­kében tett jelentős intézke­déseit, beszélt arról, hogy Kaposvár után hogyan indult meg az élet szerte a megyé­ben, s ebben milyen szere­pe volt a kommunistáknak. Beszélt a felszabadító szov­jet néphez fűződő, azóta ki- teljesedett barátságról, a párt közeledő XIII. kongresszusá­ról, hazánk fölszabadulásá­hogy egyetértenek a párt következetes irányvonalá­val. A legtöbb javaslat a gazdasági munkára az élet- színvonalra, az életkörülmé­nyekre vonatkozott. A jelölő bizottságok kö­rültekintő közvéleményku- tatasa és ajánlása alapján általában a legrátermettebb, a legfölkészültebb tapasz­talt kommunistákat választ­ják meg a pártvezetőségek­be és küldötteknek. Utolsó szakaszáma lépett a pártértekezletek beszámolóinak összeállítá­sa. Mindenhol közös mun­kával készülnék ezek a fon­tos helyi pártdókumentu- mok. A munkabizottságok tagjainak véleményét figye­lembe véve terjesztették a beszámolót a végrehajtó- és a pártbizottságok elé. Az ottani javaslatok szellemé­ben kiegészített beszámolók véglegesítése íolyik. A vé­kammunista, aki a pártszer­vezet megalakítására váró munkásoknak előadást rög­tönzött a demokratikus ösz- szefogásról és az antifasiszta harcról. 1945. január 5-én, a reg­geli óráikban Vas Zoltán, az MKP Központi Vezetőségé­nek küldötte fölkereste Győrffy Antal szabómestert, Mike Imrét és Sinkovics Ist­vánt (valamennyien szovjet­oroszországi internacionalis­ták voltak), és azt kérte tő­lük, hogy lehetőleg még az­nap alakítsák meg a párt- szervezetet. A késő délutáni órákban, az akkori Korona utca (ma Ady Endre u.) 7. szám alatt, a volt Somogy- rnegyei Nyomda RT udvari helyiségében megalakult a pártszervezet. A tizennégy kommunista előtt Vas Zoltán ismertette a katonai-politikai helyzetet, amely kedvező volt az egész ország felszabadu­lásához. Ezután az MKP programjáról, majd a párt- szervezet napi munkájáról beszélt. Ismertette a készülő földreform tervezetét, ameiy befejezi az évezredes pert. A jelenlevőkre az antifasiszta összefogásról, a demokrati­nak 40. évfordulójáról, majd befejezésül ezt mondotta: — Amikor évente tiszte­lettel emlékezünk a párt­alapítókra, az elődökre, em­lékszünk a felszabadítókra is. Egyúttal arra, hogy né­pünknek a Szovjetunióval és a kialakuló szocialista vi­lágrendszer más országaival való egyre erősödő barátsága szilárd nemzetközi támaszt lemények, a javaslatok alap­ján pontos kép alakult ki a megtett útról, a nehézségek­ről. a gondokról. A szóbeli kiegészítőkkel együtt ezek a jelentések bizonyára jó alapot teremtenek a vitádhoz. Az 1984—85-ös tanévben 1242-en tanulnak az esti egyetemen a szakosítón, a speciális kollégiumokon a megyében. A megnövekedett követelményeknek megfele­lően megfelelő vitakultúrára tanítják a hallgatókat. A marxizmus—leninizmus meg­ismertetésén kívül igényt ébresztenek bennük a fo­lyamatos tájékozódásra a politikai ismeretek állandó fölfrissítésére. Enélkül ugyanis nem képviselhetik munkahelyükön meggyőző­en a párt politikáját. A most megkezdődött vizsgákon is ennek szellemében tájéko­<W>GYáR KOMMUNIST* PAKT--VC 5T- UtMEOYEf SZE,<VtHTR KAPOSVÁR. Az A-es számú igazolvány kus, antifasiszta népfront- programról elhangzottak hatottak a legjobban. A ka­posvári kommunisták hely­zetét nehezítette, hogy Deb­recennel még nem tudták fölvenni a kapcsolatot. Új­ság sem érkezett onnan, és Pécsről is alig-alig jutott el Kaposvárra. Vas Zoltán kü­lönösebb utasítást nem adott az MKP megalakult somo­gyi szervezetének. Közölte, hogy az új párttagok eseté­ben két ajánlóra van szük­ség. * A pártszervezet megválasz­totta a vezetőséget, amely Győrffy Antalt bízta meg a párttitkári teendők ellátásá­val. Az ideiglenes vezetőség márciusig dolgozott, amikor a pártiskolára küldött veze­tők helyére fiatal, új erők kerültek. A szervezet megalakítása­kor szóba került az egyes városi és állami hivatalok vezetőinek a kijelölése, meg­bízatása. Ekkor választották jelent függetlenségünk vé­delmében, szocialista építő- munkánkban. Kaposvár kommunistái, lakói nevében a márvány- táblán Tolnai Sándor, a vá­rosi pártibizottság első titká­ra, dr. Kovács Ferenc ta­nácselnök és Kelemen József veterán helyeztek el koszo­rút. Az ünnepség az Inter- nacionáléval ért véget. zódnak a hallgatók tudásá­ról, ismereteiről. A munka­helyek pártbizottságai, veze­tőségei figyelemmel kísérik .-munkatársaik tanulmányait, hiszen később propagandis­taként. agitátorként számí­tanak a munkájukra. A hidegre fordult idő pró­bára tette a szabadban dol­gozó embereket. Az építők, a mezőgazdasági .dolgozók, a favágók örömmel vették, hogy a vállalat gondoskodik forró teáról, meleg ételről, általában megoldja a mele­gedés lehetőségét is. A mostani időjárás foko­zott óvatosságra inti a gép­kocsivezetőket. Sajnos so­kan nem veszik figyelembe az útviszonyokat, s így elő­fordulnak kisebb-nagyobb koccanások, sőt nagyobb balesetek is. Lajos Géza (Tudósítónktól.) Somogy legkisebb szövet­kezete a kadarkúti áfész. Nehéz körülmények között dolgozik; a hozzá tartozó községek, települések lakos­ságának legtöbbje csak né­hány száz fő. A szövetkezet bevétele 1984-ben várhatóan eléri a 145 millió forintot, ebből a kiskereskedelem 110 millió­val. a vendéglátóüzletek 27 millióval részesednek, míg a felvásárlás és egyéb szolgál­tatás körülbelül 8 millió fo­rintot tesz ki. A kiskereske­delmi üzletek közül különö­sen jó munkát végzett ez évben a csökölyi vegyes­bolt, a kadarkúti ABC-áru- ház a bányai és gigei bolt. Vendéglátóüzleteik közül tíz szerződéses formában Haldex-rendszerű med­dőfeldolgozó üzem építését kezdte meg a csehszlovákiai Ostravában a Tatabányai Szénbányák Vállalat. 1983. bán alakult meg Haldex- Ostrava elnevezéssel egy magyar—csehszlovák közös váHalliat azzail a cóllllail, hölgy hasznosítsák az ostravai szénmedence bányáinál az évtizedek során felhalmozó­dott, valamint az aknákból jelenleg felszínre kerülő friss meddőt a Tatabányai Szénbányák szakemberei ál­tal kidolgozott Haldex-eljá- rás alkalmazásával. A kö­zös vállalat két részvénye­üzamel. Kedvező körülmé­nyeket teremtett Kadarkú- ton az új Akác vendéglő, bár a forgalma a várt alatt maradt. Jó eredménnyel zár viszont a hencsei és a ka­darkúti Nagy utcai italbolt, meg a bárdibülkki büfé. A felvásárlók között a csökö­lyi és gigei jeleskedett, ösz- szességében erőfeszítéseik eredményeként a tervezett­nél kétszázezerrel több. négymilliós nyereséggel zár­ják az évet. A lakosság ellátásának ja­vítására az idén Gigében át­adtak egv korszerűsitett ve­gyesboltot, amelyet közpon­ti alapokból és saját erőből valósítottak meg. Ugyanak­kor folyik Kadarkúton a Nagy utcában egy vegyesüz­let korszerűsítése is. se. a Tatabányai Szénbá­nyák és az évi 25 millió ton­na szenet termelő Ostrava— Karvina Konszern. A meddőfeldolgozó alap­jait a Betonútépítő Vállalat készíti Ostravában. A hely­színi szereléseket március­ban kezdik meg és az év második felében már termel az új üzem. amelyben éven­te félmillió tonna meddőből 80 000 tonna kőszenet nyer­nek majd vissza, amit fele­fele arányban oszt szét egy­más között a Haldex—Ost­rava közös vállalat két résztvevője, a tatabányai és az ostravai szénbánya. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM a pártalapítókra Épül a Haldex-Ostrava

Next

/
Thumbnails
Contents