Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-25 / 20. szám
2 Somogyi Néplap 1985. január 25., péntek Kijelölték a Szovjetunió tárgyaló küldöttségét A nukleáris és űrfegyverzetek kérdésiköréről folytatandó szovjet—amerikai tárgyalásokra való felkészüléssel összefüggő kérdéseket vitatott meg legutóbbi ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága. A politikai bizottság döntést hozott a Szovjetuniót a tárgyalásokon képivselő küldöttség összetételéről. A testület megvizsgálta a Szovjetunió múlt évi nép- gazdasági tervének teljesítését is. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt Konsztantyin Csernyenko i* — megállapították. hogy } 984-ben sikerült biztosítaná a Szovjetunióban a társadalmi termelés dinamikus fejlődését, a gazdaság hatékonyságának növekedését, a fejlődés minőségi mutatóinak javulását. A szovjet ipar az ötéves terv első három évének átlagát meghaladó mértékben. 4,2 százalékkal növelte termelését az előző évhez képest. A mezőgazdaság dolgozói jelentős munkát végeztek az élelmiszerprogramban szereplő célok elérése érdekében. A társadalmi termelés bővülésének eredményeként továhb javult a szovjet emberek életszínvonala. A politikai bizottság felhívta rá a figyelmet, hogy még az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a népgazdaság fejlődésében. megkezdődött kedvező változások tartóssá tétele érdekében. Különösein nagy gondot kell fordítani arra, hogy idejében kiküszöböljék a gazdaság munkájában még meglévő hiányosságokat, jobban szervezzék meg a gazdaság téli körülmények közötti működését, felszámolják az elmaradást a kőolaj- és földgáztermelésben, pontosan teljesítsék a legfontosabb termékfajták gyártására es leszállítására vonatkozó terveket. A legfontosabb feladatok közé tartozik a jövőben is a tudományos és műszaki haladás meggyorsítása-, az ésszerű gazdálkodás, az anyagi, pénzügyi és egyéb forrásokkal való fokozott takarékoskodás, az állami és munkahelyi fegyelem szilárdítása, A Szovjetunió múlt évi népgazdasági tervének teljesítéséről szóló jelentést a sajtóban nyilvánosságra hozzák. A politikai bizottság ülése áttekintett még több más, a testvéri szocialista és a fejlődő országokkal folytatott együttműködéssel. a béke és a biztonság megszilárdításával, valamint a Szovjetunió belpolitikai életével kapcsolatos kérdést. Szovjet—japán tárgyalások A szovjet—japán kormányközi kereskedelmi tárgyalásokon a felek egyetértettek abban, hogy van lehetőség a két ország közötti kereskedelem kiszélesítésére. Ugyanakkor a csütörtökön véget ért tanácskozáson a küldöttségek eltérően közelítették meg az együttműködés bővítésének útját. A Tokióban tartott konzultációk egyik fő napirendi pontját, a hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás megkötését illetően nem történt előrelépés, mert a japán fél ismételten elutasította az erre vonatkozó szovjet javaslatot. A külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén a tárgyalásokat hasznosaknak minősítette, mondván, liogy azok hozzájárultak egymás álláspontjainak megismeréséhez. A szóvivő védelmébe vette a kereskedelem fejlesztésével kapcsolatos tokiói előfeltételeket, s azt hangoztatta, hogy az együttműködés bővítésének lehetőségét a japán kormány megállapodás híián — úgymond — évről-évre kívánja tanulmányozni. A korábban rendszeres kormányközi .kereskedelmi tárgyalások felújítására — mint ismeretes — négy év után került sor. Tokió ugyanis a Szovjetunióval szemben' — amerikai nyomásra — foganatosított szankcióinak részeként 1981- től mostanáig felfüggesztette a több, mint két évtizeden keresztül évente tartott konzultációkat. A mostani tanácskozás különös jelentősége ily módon abban volt, hogy hosz- szú idő után első ízben nyílt mód az elmúlt években nagymértékben visszaesett kétoldalú kereskedelem helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek áttekintésére. A Szovjetunió ebből kiindulva indítványozta a két ország közötti hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás megkötését, rámutatva arra, hogy egy ilyen egyezmény előrelendíthetné a korábbi japán szankciók miatt megtorpant gazdasági és kereskedelmi kooperációt. Egyben hangsúlyozta, hogy a kétoldalú együttműködés hanyatlása a japán korlátozó lépések következménye volt. A japán fél megpróbálta elhárítani magáról a történtek miatti felelősséget. Azt állította, hogy a kereskedelem visszaesését nem saját szovjetellenes szankciói okozták, hanem — úgymond — a japán ipar szerkezetében bekövetkezett változás, s a belső kereslet stagnálása. Ugyanakkor a hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás megkötése elé igyekezett politikai előfeltételeket támasztani, ami önmagában is megkérdőjelezi ezeket az állításokat. A mostani kormányszintű kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban megfigyelők rámutatnak arra. hogy azok légköre elmaradt a tavaly decemberi — nem kormányszintű — kereskedelmi konzultációk hangulatától. A japán üzleti élet ugyanis — saját jól felfogott érdekeiből kiindulva — a kormánynál jóval nagyobb készséget mutatott a Szovjetunióvail való együttműködésre. Az édesszájú szörny Az étet gyakran felülmúlja a legmerészebb krimiíró fantáziáját is. Japánban bizonyára sokat gondolnak mostanában enre a megállapításra, miikor a 21 arcú szörny legújabb gaztetteiről hallanak, olvasnak. A titokzatos társulat múlt év tavasza óta tartja rettegésben a szigetország lakóit — főleg az édességkedvelőket. Első jelentkezésekor — 1984 márciusában — emberrablással próbált pénzhez jutni. A bűnszövetkezet elrabolta az egyik legnagyobb édességgyántó cég elnökét. A gyár azonban hallani sem akart a mintegy négy millió dolláros' váltságdí jról, no meg a nagymennyiségű aranyról, amit a 21 arcú szörny a gyárosért cserébe kért. Hogy-hogy nem, az áldozat mégis kiszabadult. Egyesek akkor azt rebesgették, hogy a banda mégis megkapta a pénzt, csak épp a rendőrség tudta nélkül. Mindenesetre a 21 arcú szörny beígérte a vállalatnak, hogy termékeit mérgezni fogja, ha nem kap újabb pénzt. Habár fenyegetéseit nem váltotta be, a céget így is tetemes veszteség érte. A történet második része tavaly szeptember végén kezdődött. Ekkor a szörny egy másik édességgyártó céget, a Mór magát nézte ki magának. A gyár nem hajlott meg a zsarolás előtt, nem volt hajlandó a kért négy millió dollárt kifizetni. Ezúttal viszont a banda beváltotta fenyegetését. Több napilap szerkesztőségébe levelet juttatott el, melyben közölte, hogy néhány szupermarketben és élelmiszeráruházban 20 zacskó mérgezett Mór in aga-cukorkát helyezett el. Felhívta a rendőrök figyelmét arra, hogy a csomagokat veszélyt jelző cédulával látja el, továbbá pontos leírást adott arról, hogy hol találhatók ezek a csomagocskák. Az, hogy tragédia ekkor nem történt, annak köszönhető, hogy a rendőrség élve „elővételi” jogával, gyorsan begyűjtötte az édességeket. A cukorkák vizsgálata kimutatta, hogy azok darabonként 200 milligramm aiánt tartalmaztak, ami bőven elég egy felnőtt meggyilkolásához. A rendőrség azóta is nagy erőkkel folytatja a nyomozást a banda kézre kerítésére, a negyvenezer rendőr és detektív eddigi tevékenységét azonban nem sok siker koronázta. összeredményük egy videofelvétel, melyen az egyik élelmiszerbolt édességeket .tartalmazó pultja előtt topog egy szemmel láthatóan ideges férfi. Hogy a szörny „egyik arcáról” van-e szó, azt nem lehet tudni. Tanaka — a szörny pártfo- goltja? Ha pénzt nem iís sikerült a bűnözőknek a Morinagától kicsikarni, annyit mindenesetre elértek, hogy Japán nyugati részén teljesen eltűntek a cég termékei a boltok polcairól. A gyár termelése 90 százalékkal csökkent, több száz alkalmazottat kénytelenek voltak ideiglenes otthonmaradásra felkérni. Ügy tűnik, a Mór inagát már csak a csoda, vagy esetleg a kormány segély- programja mentheti meg a tönkremenéstől. Mindeközben a szörny nem riadt visz- sza a nagy rendőri készültségtől. Űjabíb leveleiben foglalkozik a gondolattal, hogy ezután mérgezett édességcsoCsernyenko levele egy kanadai diáklánynak Diplomáciai mozgások Madridban Szerdán jött a hír, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter februárban Spanyolországba látogat. Csütörtökön arról számoltak be a hírügynökségek, hogy a madridi szocialista kormány feje, Felipe González a mexikói államfővel tárgyalt, s az eszmecsere utáni nyilatkozatban éppúgy szó esett a két országot nyelvi és földrajzi érintettség okán igencsak érdeklő közép-amerikai helyzetről, mint a fegyverkezés-leszerelés aktuális témáiról. Ha pedig arra gondolunk, hogy Spanyolországgal kapcsolatban manapság központi helyen szerepel a NATO-hoz váló viszonya, illetve főleg annak jövője, akkor a fenti kis felsorolás meglehetősen bő étlapnak látszik a madridi külpolitika asztalán. Vitathatatlanul jelentősnek minősíthető a diplomáciai tárgyalások hosszú sorában a szovjet külügyminiszter látogatása. Gromiko meghívásának ténye mindennél jobban jelzi Madrid törekvését a kiegyensúlyozottabb nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. Mivel pedig Filipe González kormánya nem egyszer foglalt állást az utóbbi időkben pozitívan a leszerelés kulcs- fontosságú kérdéseiben, valószínűsíthető, hogy ez jó alapot ad az eredményes tárgyalásokhoz. Másfelől viszont ott van a NATO-tagság függőben levő ügye, amelyben a madridi kabinet a Szovjetunió és a szocialista országok szerint nem a helyes úton jár. Ebben vitathatatlanul nem egyeznek a nézetek, hiszen míg Madrid Spanyolország gazdasági és politikai érdekének véli általában a csatlakozást Nyugat-Európához, s ennek előfeltételeként tekint a HATÓ-tag ságra, addig Európának ezen a felén érthetően úgy látják, hogy a spanyol belépés az Atlanti Szövetségbe nem kedvez a nemzetközi légkör javulásának. Messzemenő viszont az egyetértés a világot foglalkoztató latin-amerikai problémák értékelésében. A spanyol politika irányítói ugyanúgy a Contadora-cso- port eredeti béketervében látják a közép-amerikai válság megoldásának ígéretes útját, mint a Szovjetunió. A. K. magokat ad fel postán. De hogy „jószándékát” bizonyítsa, újévi tűzszünetet tartott január közepéig. Amikor ez a határidő lejárt, ismét jelentkezett, és ismét csak a Moriganát vette célba: ezúttal 1,3 milliárd jent követel az édességgyártól. Az ügyhöz tartozik, hogy még tavaly évvége felé egyik leveléhez egy fényképet is A Szovjetunió véleménye szerint a fegyverkezési hajszát meg .kell fékezni, s ennek érdekében javasolja a nukleáris fegyverkészletek befagyasztását, a nukleáris fegyverkísérletek, valamint más tömegpusztító eszközök kidolgozásának és ailkalmazásának teljes betiltását. A Szovjetunió azt szeretné, ha a világűr mindig kizárólag békés célokat szolgálna, s javaslatainak végső célja a nukleáris fegyverek teljes felszámolása — erősítette meg Konsztantyin Csernyenko. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnöke Laurie Pi- raux 18 éves kanadai diáklánynak a nukleáris katasztrófa elhárításával kapcsolatos szovjet véleményről, a szovjet fiatalok erre vonatkozó nézeteiről érSzabadon engedték Redert Élénk visszhangot, vegyes érzelmeket keltett csütörtökön Rómában Walter Pedernek, a náci háborús bűnösnek idő előtti szabadon bocsátása. Craxi olasz miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen közölte minisztereivel döntését arról, hogy Redert szabadon bocsátják, illetve ennek keretében átadják őt az osztrák hatóságoknak. Az osztrák hatóságoknak való átadást az olasz kormány a két ország közötti — az 1949-es genfi egyezmény és az 1964-es strajss- bourgi európai konvenció értelmében kötött — megállapodásra hivatkozva határozta el. Ez az elítélt, illetve feltételesen szabadlábra helyezett személyek őrzését szabályozza. Az olasz kormánynak a döntése ugyanakkor ellentétben áll Reder áldozatai családi hozzátartozóinak, rokonainak a véleményével, s felháborodásának adott hangot néhány más társadalmi szervezet is. mellékelt a sötét társaság. A kép Tanaka Kakuei befolyásos politikust ábrázott ja, akit nemrég vesztegetésért ítéltek el. A volt kormányfő szájában a kővetkező szavakat adta a vicces kedvű szörny: „fizessetek a 21 arcú szörnynek 12 millió dollárt, és elintézi, hogy újra kormányfő legyek”. D. K. deklődő levelére válaszolt. A békés, nyugodt, háborús veszélytől mentes élet érdekében — írja válaszában Konsztantyin Csernyenko — be kell tartani az államok és népek közötti kapcsolatok normáit, együttműködésüket az egyenjogúság lés az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján kell alakítani, örökre le kell mondani >az erő alkalmazásáról, illetve az erővel való fenyegetésről, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nemzetközi élet alapjává a kölcsönösen előnyös együttműködés váljék. Az SZKP KB főtitkára kifejti, hogy senkinek sincs szüksége világuralomra, s minden erre irányuló kísérlet nagyon sokba kerülhet az emberiségnek. Szavak helyett... Ha egy arab lány hátraszegi a fejét, lesüti a szemét és félrehúzza a száját — ez visszautasítást jelent. S ezt anélkül hozza a közeledni próbáló tudomására, hogy akárcsak egy szó is elhagyná az ajkát. Az arab világban használatos arcjáték és gesztusok ismerete nemcsak a kisebb kellemetlenségektől óvja meg az odavetődő idegent, de Bejrutban akár az életét is megmentheti. Manapság, amikor a libanoni utcákon mindennapos a puskaropogás az arra járó életébe kerülhet, ha nem érti, mit jelent, ha egy úttorlasz mellett álló fegyveres fel és le lengeti a karját. Ne hajts, tovább, ha kedves az életed — jelzi mozdulataival, anélkül hogy odakiáltana. Hiszen ez esetleg őt is veszélybe sodorná. Az arabok híresek arról, hogy szavak nélkül csupán gesztusokkal is meg tudják értetni magukat. Gesztus- nyelvük rendkívül kifejező: szemükkel, arcukkal, egész testükkel beszélnek. Ha egy arab a társadalmi ranglétrán felette álló személyt homlokon csókolja, akkor ez azit jelenti, hogy tiszteli annak bölcsességét. A külföldi számára e téren nem könnyű az eligazodás. Még az olyan egyszerűbb jelzéseknek is. mint a homlokra helyezett mutatóujj eovmástól eltérő jelentése lehet. Jelenítheti azt. hogy valaki egy kicsit bolond, de azt is, hogy az illető érti beszélgető partnerét. A meglepetés kifejezésére az arab világban a buzgó fejcsóválás a szokásos. Ha egy arab képzeletbeli szakállát simítja végig, ennek jelentése: Higgy nekem vagy Tedd meg a kedvemért. Minek néz maga engem! mondja, ha kezét álla magasságában lengeti. Ha egy libanoni manapság olyan mozdulatokat tesz, mintha egy képzeletbeli dobot verne, ezt akarja jelezni: Hű, de közel csapódott be a lövedék! Az idegennek jó tudni, hogy a balkéz tisztátalannak számít az arab világban, s súlyos sértést követ el az. aki balkézzel fogadja el például a felkínált csésze kávét. Egy másik tiszteletben .tartandó szokás : ha egy üzleti tárgyalás komolyabbá válik, a felek egészen közel húzódnak egymáshoz, s szinte egymás fülébe suttognak. Mert az érintés a barátság jele. Az arab városok utcáin megszokott látvány, hogy férfiak, akár egyenruhát viselő katonák is. megcsókolják egymást üdvözlésképpen és kéz a kézben sétálnak továbbCiános cukorkát keresnek a rendőrök az egyik japán élelmiszeráruházban
