Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-25 / 20. szám
1985. január 25., péntek Somogyi Néplap 3 A megyei pártbizottság döntése nyomán Alap a fejlődéshez A megyei pártbizottság 1985. január 10-i ülésén értékelte Somogy gazdálkodásának múlt évi tapasztalatait és meghatározta az idei év gazdaságpolitikai feladatait. Sorozatunkban erről tájékoztatjuk olvasóinkat. Nehezebb piaci körülmények között, élesedő versenyben, szűkösebb fejlesztési lehetőségek mellett hajtottuk végre Somogy gazdaságának 1985. évi feladatait. A fő célok elérése — a népgazdaság fizetőképességének fenntartása, a külső egyensúlyi helyzet javítása, az áruellátás színvonalának fenntartása és a kiemelt társadalompolitikai programok megvalósítása — a megye gazdaságától a teljesítőképesség fokozását követelte meg. Bár a különböző ágazatok teljesítményei eltérően alakultak megyénk fejlődése alapvetően megfelelt az elképzeléseknek. Nőtt a munka termelékenysége, korszerűsödött a termelési szerkezet, a minőség több iterületen nem javult a kívánt mértékben. Bár a gazdálkodó szerveknél érvényesült a közgazdasági szemlélet, a takarékosság; az erőforrásokat ésszerűbben hasznosították, pénzügyi helyzetük azonban az előző évinél kedvezőtlenebbül alakult. JAVULÓ TERMELÉKENYSÉG Mintegy 10 százalékkal nőtt Somogy iparának termelési értéke,- s ez döntően a termelékenység emelkedéséből származik. A gépipar dinamikusan növelte termelését, az élelmiszeripar az átlag körül, g könnyűipar viszont — elsősorban a piaci nehézségek miatt — az átlag alatt teljesített. Az exportnövelés lehetősége kedvezően hatott a termelés alakulására. Folyó áron számítva a külkereskedelmi értékesítés 12 százalékkal haladta meg az előző évit, az export jövedelmezősége azonban — főként az élelmiszeriparban — romlott. Számottevően növelte tőkés exportját a húskombinált, a konzervgyár, egyre többet szállít nyugati piacokra a ruhagyár és a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyára. Kis mértékben nőtt a szocialista országokba exportált termékek mennyisége is. Hosszabb (távú kereskedelmi kapcsolatokat alapozott meg a VBKM és a Mezőgép licencek vásárlásával. Ez jól szolgálja a termékszerkezet korszerűsítését, a versenyképesség fokozását. Az építőipar termelése tovább csökkent. A Délviép növelte, a SÁÉV szinten tartotta termelési értékét. Elsősorban a mélyépítő szervezeteknél következett be visszaesés. Folytatódott a vállalatok szervezeti korszerűsítése. Több új vállalkozási forma jött létre. Javult, de nem kielégítő az építőipari szervezetek együttműködése. KETTŐS KÖVETELMÉNY Csaknem hat százalékkal emelkedett Somogy mező- gazdaságának termelési értéke. A növénytermelés az állattenyésztést meghaladóan fejlődött. Sokirányú támogatás révén megtartotta előző évi magas szintjét a háztáji és a kisüzemi termelés. Az ágazat megfelelt a kettős követelménynek; hozzájárult a lakosság kiegyensúlyozott ellátásához, gabona- és hústermelésével pedig az exportcélok teljesítéséhez. Somogy gabonatermése megközelítette az egymillió tonnát. Az állat- tenyésztésben — bár a fajlagos hozamok emelkedtek — tovább romlott a jövedelmezőség, csökkent az állatállomány. A termelés anyagi, műszaki feltételei javultak, az ellátás mégsem volt zökkenőmentes. Jóné- hány gazdaságban elöregedtek a gépek. A hozamok növekedését nem követte a tárolótér kellő fejlesztése, s ez nehezíti az ütemes betakarítást. A termelőszövetkezetek csaknem tíz, az állami gazdaságok tizenhárom százalékkal növelték nyereségüket, csökkent a veszteséges szövetkezetek száma, tovább stabilizálódtak a kedvezőtlen adottságú gazdaságok. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság termelését 7 százalékkal, tőkés exportját csaknem húsz százalékkal emelte. Nem volt zökkenőmentes az export; és a belföldi szállítások teljesítése sem; a MÁV javuló munkával sem tudta kielégíteni a növekvő igényeket. Jelentősen nőtt az idegenforgalom. amelyben változatlanul a Balaton a meghatározó. A korábbinál lényegesen több külföldi turista kereste fel megyénket A belföldi vendégforgalom mintegy tíz százalékkal csökkent. SZÍNVONALASABB ELLÁTÁS Mennyiségben az előző év szintjén alakult, folyó áron 8—9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszerellátás volt a leg- kiegyensúyozottabb. Nem szűnt meg az egyes építési és szerelési anyagok hiánya. Az óv utolsó negyedében fokozódtak a tüzelőellátás gondjai. Tavaly mintegy 7—11 százalékkal csökkent a beruházásokra fordított összes. A ,barcsi kenyérgyáron és az FMV most épülő üzemcsarnokán kívül más beruházás nem volt az iparban. A mezőgazdaság fejlesztése az előző évivel azonos Megfelelő ütemben épül a tüskevári felüljáró és a kaposvári kereskedelmi pályaudvar. Az egészségügy legjelentősebb beruházása a megyei kórház. Az előző évinél több. a tervezettnél kevesebb lakás épült Somogybán. A magánerős lakásépítés iránt változatlanul’ nagy a kereslet. Bár a tanácsok folytatták a családiházas telkek kialakítását, ennek üteme és nagysága elmarad a kívánttól. Kaposvár kivételével ütemesen folyik megyénkben a lakásfelújítás. A megépült harminc iskolai tanterem némileg enyhített a zsúfoltságon, a szükségtantermek magas arányán. Fejlődött a közműellátás. A megye településeinek csaknem 60, népességének 80—85 százaléka számára biztosítottuk az egészséges ivóvizet. A lakosság munkából származó jövedelme 6—8 százalékkal, a társadalom- biztosítási juttatások 13—15 százalékkal növekedtek. Az iparban és az építőiparban dolgozók bére dinamikusabban, a mezőgazdaságban dolgozóké mérsékeltebben emelkedett. Somogy gazdasága összességében számottevő eredményeket ért el 1984-ben, de nem volt ellentmondásoktól, gondoktól mentes ez a fejlődés. (Folytatjuk) A jövő munkásosztályát neveljük Gazdasági életünk kérdéseiről, a jobbat akarás lehetőségeiről volt szó a nagyatádi szakmunkásképző kommunistáinak mostani taggyűlésén. Ahogy azt Szabó József, az alapszervezet titkára megfogalmazta: „A jövő munkásosztályát neveljük”. Péntek László az alapszervezet tagja, az irányelvek vitájában elmondta, hogy a dokumentum szerint növelni kell a fiatalok felelősségérzetét. Szerinte nagyon is fontos kérdésről van szó, mert ma az iskolákban a tanulás nem „divat”. Így próbálnak kitűnni társaik közül azok, akik egyfajta kényelemszeretetből nemhogy a holnapjaikkal, de még a jelenükkel sem foglalkoznak. Szó volt erről a taggyűlést megelőző politikai vitakörön is. E gondolat folytatásaként Fekete János arról beszélt: az irányelvekben is megfogalmazódott, hogy műveltebb munkásokra van szükség. Ahhoz, hogy ez teljesülhessen, már a szakmunkásképző iskolákban is a jobb képzésre kell törekedni. persze megteremtve a föltételeket, mert gyakran nincs miből tanítani. Elhangzott az is, hogy a számítástechnikát ma már az általános iskolákban is tanítani kellene. Mohári Jenő. az ezredforduló munkásosztályának felelősségét ecsetelve ugyancsak a nevelés problémáiról beszélt. — A KISZ-ről már nagyon sok fórumon elmondtuk, hogy hiányzik belőle a fiatalos, mozgalmi jelleg. Az ifjúkommunisták jobbára bennünket, párttagokat, felnőtteket utánoznak. Gyűlé- seznek, értekeznek, s ezzel természetszerűen nem felelhetnek meg saját maguk követelményeinek sem. Szólni kell a család, a gyerek és az iskola kapcsolatáról is. Kissé furcsa, hogy a szülő szinte mindenért az iskolát teszi felelőssé. Nézzük csak meg a hazaszere tetre való nevelést. Az iskola ebben sokkal többet tesz. mint a család, ám ezt a szülő vagy nem veszi észre, vagy nem is akarja ész revenni. Beszélnünk kell a műveltebb szakmunkások képzésének gondjáról is. Szarvas Józseftől hallhattuk, hogy az oktatás egyik nagy problémája, hogy a pedagógus hiába beszél követendő példákról, ha a tanuló a szakmai gyakorlatokon az Idősebb munkásoktól mást hall, mást lát. Pe dig nagyon jó lenne, ha már most sikerülne tudatosítani a holnap szakmunkásaival : becsületes munkával kell tisztes jövedelemhez jutni. Erről beszélt Henézi Péter is, hozzáfűzve, hogy a munka értékének az árakban is tükröződnie kellene. A kommunisták megválasztották az új vezetőséget. A párttitkár ismét Szabó József lett. Termelőszövetkezeteink megyei számvetése Mindennapi helytállás Közgyűlést tartottak a tsz-szövetség küldöttei Bár még nem kezdődtek meg a zárszámadások, tegnap megyénk termelőszövetkezeteinek küldöttei a tsz-szövetség közgyűlésén az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatait értékelték. A tanulságok alapján a tanácskozáson a fő figyelmet az idei év feladataira, a végrehajtás módszereire fordítoták. Somogy termelőszövetkezeteiben. 1984-ben — előzetes számítások szerint — 8,4 milliárd forint termelési értéket, az előző évinél 5,6— 5,7 százalékkal többet állítottak elő. A termelés növekedésénél .lényegesen jobban, mintegy 11—11,5 százalékkal nőttek a termelés költségei, — s ez önmagában is magyarázatot ad arra, hogy gazdasági feladataikat csak úgy tudták a szövetkezetek megvalósítani, hogy a tavaly- előttinél 14 százalékkal több hitelt vettek fel. A jégkárt szenvedett szövetkezetek kivételével kiegyensúlyozott volt a gazdálkodásuk — így vonták meg a mérleget tegnapi közgyűlésükön a termelőszövetkezetek megyei szövetségének küldöttei. Annak a tudatában, ami a vitában is Bogó László szövetségi titkár szóbeli kiegészítőjében is kifejezésre jutott: mind a természeti, mind a közgazdasági körülményeket illetően fokozott erőfeszítésekre sarkalló év volt 1984. Az igyekezet, a lelik ismeretes erőfeszítés eredményeket hozott — mondta dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője. — Somogy agrárágazata alapvetően a céloknak megfelelően, sőt több tekintetben az elképzeléseket meghaladó mértékben fejlődött. A kalászosak minden eddiginél nagyobb hozammal fizettek, a második legjobb átlagot érte el a kukorica, és az olajosmagvak kivételével szánté valamennyi szántóföldi növény a tervezettnek 'megfelélő, vagy azon felüli termést adott. Nagy szerepe ,van ennek abban, hogy a múlt év január elsején élet- belépett szabályozók 70—80 milliós nagyságrendű elvonása mellett szövetkezeteinknek sikerült stabilizálni nyereségüket. Ezzel együtt új gondok is jelentkeztek: főként gazdaságossági, jövedelmezőségi okok miatt, csökkent a megye állatállománya, nem javult megfelelően a szövetkezetek közötti együttműködés, a gabonaprogramban részt vevő szövetkezeteken kívül tovább romlott a műszaki ellátottság — és lehetne sorolni tovább. Ilyen ellentmondásos, kedvező, vagy éppen megszüntetésre váró terheket jelentő taniulsákokkal állnak az új Rekonstrukció a Balaton védelméért Megújul a Riczemajor — Ha egész nap dolgozik az ember, kevésbé érzi a hideget — mondják a lengyeltóti Somogy Népe Termelőszövetkezet építőbri^ád- jának tagjai, akik — tekintettel a sürgető határidőre — minden igyekezetükkel a riczemajori sertéstelep rekonstrukciós munkáin dolgoznak. Tíz év eltelte tette indokolttá a felújítási munkákat, most azonban nemcsak erről van szó, hanem bővítésről és technológiai váltásról is. — A Balaton közelsége, annak védelme feltétlenül szükségessé tette, hogy amilyen rövid idő alatt csak lehet, áttérjünk egy környezetkímélő technológiára, vagyis a jelenlegi hígtrágyás tartás helyett almos tartásra rendezkedjünk be telepünkön — mondja Légrádi Miklós gépesítési főmérnök, az építési munka irányítója. — A rekonstrukciót követően tervezik az állomány bővítését is? — Jelenleg három és fél ezer a telep befogadóképessége, ezt részleges bővítésekkel kétezerrel szeretnénk növelni. A Kaposvári Húskombináttal szerződtünk, ők vállalták a plusz kétezer hízósertés átvételét is, tehát az értékesitéssel nem lesz gondjuk. — Hol tartanak a munkálatokban? — A múlt év elején kezdtünk hozzá az átalakításokhoz. Építöbrigádunk 30 dolgozója vállalta a kivitelezést. Egy hizlalda rekonstrukciós munkáit már befejeztük, még két hasonló rendeltetésű van hátra, amit a tervek szerint március végéig be kell fejeznünk. N. Zs. A lengyeltóti Somogy Népe mezőgazdasági Termelőszövetkezet műanyagüzemében az Egyesült Vegyi Müvek számára csomagolnak Ultraderm kéztisztító- és öblítőszert. A műanyagüzem 55 dolgozója 1985-ben 3,2 millió forint értékű munka elvégzését tervezi: ez 20 százalékkal több mint a tavalyi év új és nagyobb feladatai előtt a megye termelőszövetkezetei. Érthető, és a tegnapi közgyűlésein jól érzékelhető volt, hogy ezeket a föladatokat nagy szakmai hozzáértéssel, a népgazdaság egészéért érzett felelősséggel kívánják elvégezni. Éppen ezért sokszor szenvedélyes őszinteséggel kerültek szóba a célok eléréséit akadályozó tényezők. De mindig jószándékú tenni- akaró javaslattal kiegészítve, hogy a zavarmentes munka érdekében mit kellene és lehetne 'tenni. Sokan mondtak ez ügyben véleményt. Nagy Lajos hete- si főkönyvelő nagy érdeklődést kiváltó felszólalásában hangsúlyozta a kellő időben kapott tájékoztatás fontosságát, és joggal kifogásolta a gazdálkodással kapcsolatos rendeletek sokaságát. A nagybajomi elnök, Horváth László a gabonaprogram végrehajtásához szükséges külső feltételek — vetőmag, műtrágya, növónyvédőszer stb. — biztosítását sürgette. Kovács Ferenc tahi elnök az anyagi-műszaki háttér elégtelenségét tette szóvá, egyben arra íis utalva, hogy a köz- gazdasági környezet szigorítását elsősorban a termelők és a fogyasztók érzékelik; miég mündig meglehetősen nagy az egyoldalúság, a kiszolgáltatottság a szerződéses kapcsolatokban. Visszatérő téma volt — és erről például Árvái József, a karádi tsz elnöke is szólt — az idén életbelépett szabályozók hatása. Megyénk nagyszámú kedvezőtlen adottságú szövetkezetét meglehetősen súlyos, elvonó jelleggel érintik ezek. Nem kétséges — dr. Exner Zoltánnal és dr. Haász Lászlóval, a TOT főosztályvezetőjével egyetértésben többen •is elmondták —, a szabályozók új utak, a még fellelhető tartalékok feltárására ösztönöznek. Ám vannak üzemek, melyek számára ez sem jelent megnyugtató megoldást, elkerülhetetlenül szükség van egyedi felülvizsgálatukra és elbírálásukra. A nagy és nehéz feladatok elvégzésének módjáról tanácskoztak tegnap, kifejezték ezt például Műdig Istvánnak, a Nemzeti Bank megyei igazgatójának szavai is, aki arra irányította a figyelmet, hogy a bank sajátos eszközeivel miként segítheti szövetkezeteinket céljaik elérésében. Egy tervidőszak céljainak végrehajtása, egy új ötéves terv feladatai megalapozott előkészítésének felelőssége tükröződött a tegnapi közgyűlésből. És mindenekelőtt az, hogy ebhez mindenkitől, mindennapos fokozott helytállásra van szükség. V. M.