Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
1985. január 23., szerda Somogyi Néplap 3 Á pártszervezetek munkatervei A Magyar Szocialista Munkásáért XIII. kongresszusára készülés a tervezés szempontjából is felvetett tisztázandó kérdéseket. Néhány sajátos és nem a lényeget érintő észrevételtől eltekintve ezek két témakörbe csoportosíthatók : a kérdések nagytöbbsége ismételten azt igazolja, hogy a tervezés egységes felfogását és gyakorlatát illetően a pártalap- szervezetekben akad még elvégzetten munka, kihasználatlan lehetőség; a kérdések másik köre bizonytalanságról tanúskodik abban, hogy a kongresszusi felkészülés mit változtat a pártmunka tervezésével szemben támasztott követelményeken. Válaszolni ez utóbbira egyszerűbb : a .kongresszusra felkészülés nem módosítja a tervezés alapvető követelményeit, a munkatervek, üléstervek változatlanul naptári évre, illetve félévre készülnek. Ez az igény összhangban van a KB titkárságának a pártmunka tervezéséről szóló állásfoglalásával, amennyiben a párt előtt álló jelentős és időszerű feladatoknak a határozatok tartalmában kell kifejeződniük, nem pedig külön munkatervekben. A tervezőmunka viszonylagos állandóságának hangsúlyozása természetesen nem azt jelenti, hogy a tervezés szempontjából közömbös a kongresszusra történő felkészülés vagy a kongresszusi határozatok feldolgozása. A további válaszadásból is kiderül, hogy a kongresszus — az elvek változatlan érvényesítése mellett — bizonyos módszereknek, tartalmi követelményeknek a megszokottnál nagyobb hangsúlyt kölcsönöz. Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy a különböző szintű pártszervek és a párt,- aLapszervezetek munkaterveinek időtartama nem módosul. Azt viszont számos helyről — főleg pártalapszerve- zetekből — kérdezték, hogy a választási útmutatókban jelzett „időszerű politikai feladatok” milyen szinten, miilyen időszakra vonatkoznak. A kérdés megválaszolásánál az érvényes szervezeti rendből szükséges kiindulni Egy pártértekezlet határozatának az a feladata, hogy a következő pártértekezletig jelölje meg a legfontosabb helyi politikai feladatokat, vagyis a határozat legföljebb 5 évre jelöli ki a teendőiket. A beszámoló taggyűlések és az összevont taggyűlések, illetve küldöttértekezletek összehívása évenként történik, -tehát nem indokolt, hogy e fórumnak a határozata egy évnél hosz- szabb időszakot öleljen fel. A tervezés jelenlegi feltételei kedvezőbbek, hiszen a kongresszusra készülve az átlagosnál gazdagabb „választékból” készülhetnek a munkatervek. Az 5 év alatt Továbbképzés az IKR-nél Konzultáció-sorozat kezdődött kedden a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalatnál. Agronó- musok, közvetlen termelés- irányítók, művezetők — a taggazdaságok csaknem 1000 képviselője — vitatják meg a múlt évi termelés tapasztalatait azzal a céllal, hogy az idén nagyobb hozamokat érjenek el. A taggazdaságok az idén 210 000 hektáros kukoricaterületen 7,19 tonna, a 224 000 hektár őszi- búza-területen 5,1 tonna hektáronkénti átlagtermést kívánnak elérni, összesen 2,7 millió tonnával szándékoznak hozzájárulni az országos gabonaterméshez. A jó tapasztalatok és a hiányosságok feltárását egyaránt szolgáló konzultációsorozaton részletesen tájékoztatják a 252 taggazdaság képviselőit. hozott határozatok, a párttagokkal folytatott beszélgetések, a felsőbb pártszervek minősítései, valamint az elért eredmények egybevetése objektív alapot adott az időszerű helyi politikai feladatok megjelöléséhez. A pártalapszervezetek már elvégezték ezt a feladatot, az összevont taggyűlések, a küldöttértekezletek január végéig hozzák meg határozatukat. Ahol a munka céltudatosan folyt, ott lényegében az 1985. évre szóló munka- programot szentesítették. A taggyűlések és a pártvezetőségek éves munkatervüket a vezetőségválasztást követő első ülésükön hagyják jóvá. A megyei, :a) megyei jogú, valamint a városi és városi jogú pártbizöttságiok a szokott időben fogadják el munkatervükst. A többi pártbizottság ,is eljárhat ily módon, de számunkra elképzelhető az a módszer is, hogy a jelenlegi párt-végrehajtó bizottság által előkészített tervezetet már az újonnan megválasztott testültetek hagyják jóvá első munkaülésükön. Lényeges körülmény, hogy a pártszervek és a pártalapszervezetek még a kongresz- szus összehívása előtt megvitatják és elfogadják munkatervüket. Ez a tervek rugalmassága, „fogadókészsége” vonatkozásában két szempontból is felveti az újjáválasztott vezető szervek felelősségét: — ki kell dolgozni és az egész munka szerves részéként a tervbe építeni a kongresszusi határozatok feldolgozásának hélyi feladatait; — a kongresszusi határozatokhoz kell igazítani, kiegészíteni a korábbi helyi politikai döntéseket. Az említett kedvezőbb feltételek ellenére a jelzett feladatok jelentősek, igényesek, megkövetelik a pártszervektől és a pántalapszervezetek- től, hogy a kongresszust követően helyzetük és lehetőségeik ismeretében megjelöljék és elvégezzék mindazokat a tennivalókat, amelyek legeredményesebben szolgálják a kongresszusi határozatok végrehajtását. Kiss Zoltán az MSZMP KB munkatársa I VEZETŐK TANFOLYAMA Nagy feladatok előtt az élelmiszergazdaság Budapesten a TOT központjában rendezték meg a somogyi élelmiszergazdasági vezetők tanfolyamát. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az élelmiszeripari vállalatok szakemberei előadásokon, vitákon szereztek ismereteket a gazdasági reform továbbfejlesztéséről, s a tapasztalatcsere arra is jó volt, hogy egymástól tanuljanak el új, jó módszereket. A tanfolyam zárása után a résztvevők közül hármat kértünk beszélgetésre: Mindhárom vezetőnek ugyanazt a két kérdést tettük föl: 1. Mi lesz az ön gazdaságánál, illetve vállalatánál 1985-ben a legfontosabb tennivaló; milyen kemény az a dió, amelyet föl kell törniük? 2. Személy szerint önnek mennyi hasznot jelenteti ez a tanfolyam, mennyi szellemi profitot visz haza? Magyar József, a kedvezőtlen adottságú görgetegi termelőszövetkezet elnöke; 1. — A legnagyobb gondunk az, hogy a továbbfejlesztett szabályozók miatt körülbelül öt és fél millió forintos hátránnyal kezdjük ezt az évet. Ma annyit Ígérhetek csak; hogy ennek legalább a felét önerővel ellensúlyozni tudjuk. Ipari tevékenységünket kell fejlesztenünk, s üzemszervezési tartalékaink is vannak. Biztató: itt, a tanfolyamon is ígéretet kaptunk rá, hogy a kedvezőtlen helyzetben levő szövetkezetek megfelelő segítséget kapnak az idén a nehézségek leküzdéséhez. A támogatást azonban természetesen csak akkor élvezhetjük, ha bebizonyítjuk, hogy a magunk erejéből minden tőlünk telhetőt igyekeztünk megtenni a jó gazdálkodásért. Magyarán: a lusták nem fognak kedvezményeket kapni, csak a szor- goskodók. 2. — A tanfolyamon rengeteg olyan információhoz jutottam, ami otthon valószínűleg csak később érkezett volna meg. Majdnem egyhónapos szellemi előnyt jelent ez, tehát a termelésben is meg kell mutatkoznia. Aki ma gyorsan cselekszik, annak jobb dolga lesz, viszont a gyors és célszerű tevékenység elképzelhetetlen napra kész informáltság nélkül. így a tervezéskor már fölhasználhatom mindazt, amiről itt hallottam. Horváth László, a Kaposvári Tejipari Vállalat igazgatója: 1. — Mi 1984-ben már hozzákezdtünk a termékszerkezet korszerűsítéséhez, s az idén iis folytatnunk kell ezt a munkát, méghozzá úgy, hogy egészen más szabályozók vonatkoznak ránk. Ugyanis január elsejétől nem az ipari, hanem a mezőgazdasági rendelkezések szerint kell gazdálkodnunk. Úgy tetszik, hogy ez jó nekünk. De a számunkra kedvező szabá- lyozóváltás nem azt jelenti, hogy most már ölbe tett kézzel ülhetünk. Épp a lehetőséget kell úgy kihasználnunk, hogy fölgyorsítsuk a fejlődést. Ha netán eddig panaszkodtunk volna, most ehhez végképp nincs jogunk ... 8. — Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az év élején már részt vettem egy hasonló továbbképzésen, iparvállalati vezetőkkel. Az „ismétlés” miatt úgy érzem, hogy még több összefüggés! sikerül átlátnom. Az országos képbe be tudom illeszteni a somogyi feladatokat, és úgy gondolom, hogy belső érdekeltségi rendszerünkön változtatva a vállalat jobban szolgálhatja az országos érdekeket is. Böhm József, az eredményeiről híres barcsi itermelő- szövetkezet elnöke: 1. — Mi 1985-től is a kialakult gazdasági szerkezetünkre alapozottan sikert és jó jövedelmet várunk. Legfontosabb célunk, hogy a régóta jövedelmező állattenyésztésben legalábbis megtartsuk a korábbi szintet és a kevésbé jövedelmező növénytermesztést a korábbinál dinamikusabban fejlesszük, nyereségét javítsuk. Esélyünk van rá, mert veszteséges ágazatunk évek óta nincs. Élelmiszeripari és faipari üzemeinkben pedig a feldolgozottság szintjét kell emelnünk. annak ellenére, hogy rövid távon ez kevésbé kifizetődő. Hosszú itávon kell. gondolkodnunk, az pedig az igényesebb terméket kívánja. Igen fontos még, hogy gazdálkodó egységeink, kisebb csoportjaink önállósága növekedjék, a maguk ügyeiben mind szabadabb kezet kapjanak. 2. — Ez a tanfolyam kitekintést adott a mezőgazdaságon túli világra is. Érthető, hogy nekünk, mezőgazdáknak az egyéb gazdasági szféráktól kevésbé megbízható, kevésbé friss ismereteink vannak, mint a magunk szakterületéről. De ha nagyon lemaradnánk ilyen téren, az számunkra is veszélyes volna. Itt éles kérdéseinkre is kaptunk megbízható választ. Az Itt hah lottak alapján is fontosnak tartom, hogy eztán jobban figyeljek a jövedelmezőségre s a ráfordítások csökkentésére, mert elmúlt az laz idő, amikor a mindenáron való mennyiségi termelésnövelés volt a cél; úgy Ikell sokat (termelnünk, hogy minél kevesebbet költsünk rá. Ezzel kapcsolatos az is, hogy túl kell nézni a saját kerítésünkön, s ha fejlesztési alapunk szűkös, akkor tőkéinket egyesítve, másokkal összefogva is lehet dolgozni. * * * A tanfolyam zárásakor osztották ki a megyei környezeti tisztasági verseny díjait. Tóth Károly megyei tanácselnök-helyettes ismertette a verseny eredményét és Sugár Imre, a megyei tanács elnöke adta át az oklevelet. A dijakat a barcsi Vörös Csillag, a nagyatádi Május 1., a lábodi Zöld Mező, a siófoki November 7. és a szentbalázsi Surján völgye termelőszövetkezet vezetői vették át. Luthár Péter Vízfüggöny alatt telel a zöldség Kiállta a hideg idő próbáját a Kertészeti Egyetem szabadalma: a vízfüggönyös fóliairendszer. Az ebben nevelt palánták a tartósan nagy hidegben sem sínylik meg a kemény telet, holott az üvegházakénál jóval kevesebb fűtési energiával is beérik. Az egyetem kísérleti üzemében két hektárnyi területen zöldell ezekben a napokban is a spenót, a saláta, a petrezselyem, illetve a paradicsom- és paprikapalánta. A különleges módszer lényegében a talajvíz hőjét hasznosítja. A kútyizet 6—8 méter mélyről szivattyúzva folyamatosan permetezik a duplaborítású fóliasátor két „fala” közé, ily módon - a vízfüggöny megóvja a sátor belsejét a fagytól. Mivel azonban a növények egy részének alacsony a 2—3 fokos hőmérséklet, a hiányzó meleget úgynevezett vegetációs fűtéssel pótolják. A palán- tasorok között kazánnal forralt vizet cirkuláltatnak, éjjelre pedig a lehűlés ellen fóliaitalkarót borítanak a kényesebb, melegigényesebb növényekre — elsősorban a paradicsom és a paprika palántáira. A számítások szerint ezzel az eljárással a hagyományos téli fűtöenergia-mennyiség mindössze egytizedére van szükség. A rendszert már évek óta alkalmazzák az országban — elsősorban Solt, Cegléd, Tata és Szentes környékén, ám a mostanihoz hasonló kemény tél „terhelési próbájának” még nem volt alávetve., A tapasztalat szerint még mínusz 25 fokon is „jól zár” a vízfüggöny, nem fagytak ki a palánták. Igaz, a legtöbb helyen éjjeli ügyéletet is szerveztek a vízáramlás és a fűtés ellenőrzésére. A piacon jelenleg kapható téli friss zöldség — saláta, hagyma, snidling. — egy része is vízfüggöny alatt nevelkedett. Az egyetem szabadalma iránt nemcsak itthon, hanem külföldön ds sokan érdeklődnek. Többek között az NSZK-bán vásárolták meg az energiatakarékos kertészeti szabadalmat, s a módszert Csehszlovákiában, Görögországban és Cipruson is eredményesen alkalmazzák. Téli munkák a kiüti műhelyben Ablakok, garázskapuk A dermesztő hideg leszorította az építkezésekről a szakembereket a siófoki Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál is. Ilyen időben nemcsak a kinti tevékenységet kell szüneteltetniük, hanem belső építőipari tennivalókat sem folytathatják a nagy fagyok miatt. Más a helyzet a műhelyekben — ezt tapasztaltuk az ÉSZKV kiüti központjában. A vállalat számos műemlék, illetve műemlék jellegű épületen végez felújítást, karbantartást a térségben, s ezeknél a munkálatoknál különösen figyelmet, alapos hozzáértést igényel a fa nyílászárók pótlása, javítása, hogy az épület megőrizze eredeti állapotát. Az ilyen ajtókat, ablakokat nem szerezhetik be a tüzépeknél, következésképp saját aszta- losműhelyükben rendezkedtek be arra, hogy ezeket elkészítsék. Szakmunkások dolgoznak a műhelyben azon, hogy a vállalat által szerződésiben lekötött gene- rálkivitelezésd munkák ilyen igényeit kielégítsék. Ezek az egyedi szerkezetek igencsak kézimunka-igényesek, és nagy szakértelmet követelnek az iparosoktól. Ilyen feladatot rótt a műhelybeleikre például a szán- tódpusztai műemlék épület- együttesek felújításánál a tokszericezetek, a nyílószárnyak, az aprószemű ablakok elkészítése, s ehhez hasonló munka az is, ami ezekben a napokban folyik Kürtiben: az ádándi szakmunkásképző intézet műemlék jellegű épületének félújítását az ÉSZKV végzi, s ehhez a nyílászárókat — különösen sok, a típusméretefctől és -formáktól eltérő ablakot — a vállalat asztalosai állítják össze úgy, ahogyan azt az építőmesteri munka igényli. Ugyancsak a vállalat kiüti központjában, a lakatosüzemben végzik az ÉSZKV által épített, illetve felújított létesítményekhez az épületlakatos-ipari munkákat, saját gépkocsiparkjuk javítását. Minthogy viszonylag kevés mostanában az új gazdasági épületek építésére szóló megbízás, ahol lakatosaik kapacitását teljes egészében leköthetnék, új termékek előállítását kezdték meg az idén: billenő garázs- kapuikat készítenek, a garázsépítések iránt ugyanis változatlanul nagy az igény. A termék gyártásához nem volt szükség a lakatosüzem műszaki fejlesztésére, mert a meglévő technikai fölszereltséggel ezt a feladatot is megoldhatják. A kísérleti szérián most dolgoznak a műhelybén, $ a piaci kereslet kipuhatolására azt tervezik, hogy a leilei áruháznál és két Balaton- parti tüzép-telepen kiállítják az első példányokat. A későbbi gvártást — a bemutatással szerzett tapasztalatok alapján — a garázsépítők igényeihez igazítják, s így hasznosítják azt a szabad kapacitást, mely a vállalat lakatosüzemében rendelkezésre áll. H. F.
