Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

4 Somogyi Néplap 1985. január 23., szerda Átszervezték a munkát Gondot okozott a hideg — Olaszországba exportálnak Lokálpatriotizmust — indulatok nélkül! A két szomsxéttvár Olasz rendszámú kamiont találunk az Érdért Vállalat balatonszentgyörgyi telepén. Szorgos munkások fűrész­áruval rakják meg a jár- piűvet, hogy mielőbb in­dulhasson. Potharm Béla, a gyáregység igazgatója azzal kezdte a tájékoztatást: — A rendkívüli hideg ná­lunk is gondot okozott, mert fűtőanyag hiánya miatt né­hány üzemcsarnokban le kellett állítani a munkát. Az év, főként az export szempontjából kedvezően indult: eddig mintegy 4000 köbméter fehér bükikből ké­szített bútoralkatrészt és más fűrészárut küldtünk Olaszországba. Svédország­ba, Ausztriába, Nyugat-Né- metországba. Van a vevőink között szocialista ország is: Románia. Az exportforga­lom 1984-ben 35 millió fo­rint volt, 10—12 százalékkal több. mint a korábbi évek­ben. Hogy külföldi vevőin­ket ne veszítsük el, átszer­veztük a munkát. A szentgyörgyi telepen most összesítik a múlt év eredményeit. Noha a szá­mok még nem véglegesek, a gyáregység igazgatója ked­vező eredményről adhat számot. — Csaknem 30 ezer köb­méter fűrészárut készítet­tünk, s meghaladta az 5000 köbmétert a méretre gyártott bútoralkatrész, amelyet főként exportra ké­szítettünk. A Kanizsa és a Zala bútorgyárnak, vala­mint a pápai bútoripari szövetkezetnek is küldtünk, s ebben az évben is szállí­tunk nagy mennyiségű mé­retes fűrészárut. A termelé­• Amikor évekkel ezelőtt, a tanácsok egyesülésével, közös irányítás alá került Balatonszemes és Balaton­szárszó — szárszói szék­hellyel —, az esemény ala­posan íölkavarta a kedélye­ket Szemesen. A népszerű üdülőhelyen Szárszó újke­letű rangját vitatták. Jog­gal emlegették, hogy Sze­mes fejlettebb, népesebb idegenforgalma többszöröse a szárszóinak, s ezért a társközségi státuszban a falu lefokozását érezték. A székhelyiközségi fejleszté­sek újból és újból olajat öntöttek a tűzre. Ügy érez­ték, hogy Balatonszárszó az ő rovásukra fejlődik és a szemesi állapotok nem mél­tóak a falu korábbi rangjá­hoz. Elkeseredésüknek gyakran kerestek és talál­tak is fórumot. Az igazságosztás szándéka nélkül látogattunk a két fa­luba. Reméljük, körképünk közelebb visz a megnyug­váshoz. Kiss István balatonsze- mesi állomásfőnök, a köz­ségi pártvezetőség titkára: — Érthető, ha gyakran fölsoroljuk, Szárszón ez épült, az épült, s azt is tud­juk. Szemesen mi nem. Megszűnt például az állo­más melletti tüzép-telep. Azóta a szemesiek a szállí­tási költségek miatt drá­gábban tudják beszerezni a tüzelőt. Ellensúlyozza ezt: egy rangos üdülőhely szí­vében tüzép-telep helyett kellemes park létesült... A baj gyökere, hogy a két ta­nács egyesítését nem készí­tették elő. Ezért nem értik meg a szemesiek, hogy Szárszó fekvése miatt al­kalmasabb a hat társiközség központjának, mint Szemes. A közös tanács személyi összetételét is körültekin­tőbben kellett volna meg­válogatni annak idején. Nem tudunk beleszólni a falu jövőjének alakításába. A falugyűléseken alig lé­zengett néhány ember, nem látták értelmét, hogy eljöj­jenek. Megbántódtak, és a tanácsi vezetés nemigen tö­rődött az érzékenységükkel. Egyre nehezebb társadal­mi munkát szervezni. Ha a kertemben füvet vágok, ak­kor a kerítésen kívül, a 60 méteres utcaszakaszon is megjáratom a fűnyírót. Ezt nem mindenki érzi így. Az iskolai vizesblokk építésé­ben sokan vállaltak társa­dalmi munkát, mert az elő­készítés és a szervezés jól sikerült. Nem mindenütt Munkában a vákuumos hosszúsági szortírozó Bútoralkatrészt készítenek exportra a fűrészcsarnokban si értékünk megközelítette a 380 millió forintot, nyere­ségünk 20—22 millió lesz. Ebben az évben csaknem 400 milliós a termelési terv, a nyereség viszont 25 mil­lió. Nagy lépés, hogy befe­jeződött telepünkön az egyik fontos korszerűsítési prog­ram, amely a vasúti kocsik fogadásának, illetve kiraká­sának meggyorsítását, egy­úttal a költségek csökkenté­sét, a fizikai munka meg­könnyítését segíti elő. Az Érdért Vállalat bala­tonszentgyörgyi telepén ta­valy összesen 3900 fával megrakott vasúti kocsit fo­gadtak, s többségüket fű­részáruval megrakva indí­tották útnak. A fűrészáru értéke elérte a 70 millió fo­rintot. Az idén ezt az ér­téket tovább kívánják nö­velni. A hatalmas híddaru, a vákuumos hosszúsági szor­tírozó. amiből összesen ket­tő van az országban — 500 kilót emel — mind ezt a célt szolgálja. A 12 ezer hektáros telep területének 80—90 százalékát betonbur­kolattal látták el. Ahol em­berek dolgoznak, ott már az egész területet lebeto­nozták. Keresik a lehetősé­get, hogy a hazai és a kül­földi bútorgyáraknak is mi­nél jobb minőségű alkat­részt adhassanak el. Ezért határozták el, hogy hama­rosan megkezdik a műszá­rító program végrehajtását, Ez lehetővé teszi a balaton­szentgyörgyi telep termelé­sének és exportjának to­vábbi növelését. Az előre­láthatóan 15—18 millió fo­rintba kerülő munka kivi­telezésére olasz, osztrák, nyugatnémet és hazai vál­lalatoktól kértek árajánla­tot. A legkedvezőbbet fo­gadják el, s akkor kezdik el a műszárító programot. Sz. Li. SZEGEDI NÁNDOR Valaki kopog 2. A dolog kezdett életveszé­lyessé válni. Vadul rángatta a gép kor­mányát, a magasság és gyor­saság változtatásával igyeke­zett egérutat nyerni. Hom­lokán verejték gyöngyözött. Mintha elakadt volna az üzemanyag, gázadáskor eny­hén, ímegremegett a gép. Most a sebességvesztés egyet jelent a véggel — gondol­ta, amikor hirtelen felbuk­kant egy facsoport. Viharos gyorsasággal közeledett, de így is örökkévalóságnak tűnt, mire elérte. Épp jókor sike­rült mögé kerülni, mert gé­péről apró lemezdarabkák váltak He. Teljesítménye azonban nem csökkent: úgy látszik, nincs nagyobb baj. Felhúzott, és Böhönye fe­lé fordította a gép orrát. Egyszerre olyan csönd lett körülötte, mintha nem is a fronton, hanem békés téli táj fölött repülné. Homlokán ritkultak a gyöngyök, szíve nyugodtabban vert. örülnie kellett volna, hogy megúszta. Valahogy mégsem volt hurráhangulata. Egy ré­gi karácsony jutott eszébe, ahogy a havas tájra tekin­tett. Látta magát amint kis kucsmáját fülérehúzva ban­dukol át karácsonyfanézőbe a szomszéd faluba, pajtásai­hoz. Paplanpuhán fehér volt a m ező ... Nagyot rántott a kormá­nyon. A vér az arcába szö­kött. Hát persze, egy má­sodpercre elnyomta az álom. Elfáradt. Ez a harmadik bevetés különösen igénybe- vette minden idegszálát. Es most először merült fel ben­ne: végtére is miért mindez? Mi haszna ebből a háború­ból, s mi hasznuk belőle azoknak, akik odalent össze­fagyva várják a támadási parancsot? Másnap is, amikor Heinz- cel járőrözésre indult Kapos­vár felé ezek a gondolatok gyötörték. A város fölött nagy magasságban fordultak. Senki sem látta értelmét, hogy tüzet nyisson rájuk. Aztán Nagybajom felé ka­nyarodtak. És ekkor a rádió­ban parancsnoka hangja kezdett recsegni. Amikor odapillantotit, Heinz lefelé mutatott: — Nézd az utat! — kiál­totta, és lejjébb ereszkedtek. Az országúton dzsipp nyar­galt Kiskorpád felé, ketten ültek rajta. Valami orosz parancsnokféle igyekezhet a vonalba — gondolta Viktor, és látta, társa felbőszített darázsként éles kanyart csi­nál. Megint recsegni kezdett a rádió: — Támadok, Paprika. Fe­dezz! „Ráült” az országúira, és szembefordult a terepjáró­val. Az orosz gépkocsivezető gázt adott. Heinz géppuskái azonban némák maradtak. Fordult és molt hátulról kö­zelítette meg áldozatait. Még kétszer megcsinálta ugyanezt. Az oroszok nem bírták to­vább idegekel. A terepjáró — amint a gép elsuhant fe­lette — lassított, majd hirte­len megállt, utasai szétugrot- tak. Heinz akkor egy gyors mozdulattal tüzelőállást vett fel. Bőgve hiúzott el a két szerencsétlen felett. Vik|tor torka összeszorult a kegyetlen kivégzés láttán. Megsajnálta a katonákat. Azon kapta magát, nekik szurkol. Heinz végre .elszánta magát, a szárnyakon sárga tények villództak, és a dzsippből egy szemvillanás alatt lángcsóva lett. Aztán a két orosz körül porzani kez­dőit a hó... A parancsnok gépe ott le­begett Viktor célzókészülé­kében, s amikor a sorozatok közeledni kezdtek a kétség- beesett menekülőkhöz, meg­nyomta az elsütőszerkezetet. A parancsnok gépe megre­megett, s vékony füstcsíkot kezdett engedni. — Megvesztél, Paprika! — hallotta a rádiót. — Rám tü­zelsz, te ördögfaj zat! Viktor nem felelt. Nézte az ereje végéhez ért két oroszt. Valami megnyugvás-? félét érzett. Amint Heinz gépe magas­ságot veszítve, de meglehető­sen jó tempóban eltűnt a tá­bori röptér irányában, szin­te fejbe vágta á kérdés: — És most merre? (Folytatjuk.) van így. A szemesiek pél­dául sokat emlegetik, hogy az ABC-áruháznak kicsi az árualapja, mégis kevesen támogatták az árualap-bő­vítő akciót. Nekünk is töb­bet kell tenni. Ügy érzem, az utóbbi időkben kedvező változás bontakozott ki. Jó tanácsi apparátus alakult ki Bala­tonszárszón, modern és színvonalas az ügyfélszolgá­lat. Több figyelemmel, át­gondoltabb községfejlesz­téssel a sebeket be lehet gyógyítani. Mikei Vilmos, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára: — Az ellentétek a két falu között visszanyúlnak azokba az időkbe, amikor Szemes a lengyeltóti, Szár­szó pedig a tabi járáshoz tartozott. Ez kialakította a közlekedés, a közfigyelem külön útjait, csatornáit. Hogy Szárszó székhelyköz- ség lett, helyes döntés volt. Szemesen kívül öt község irányítását intézzük innen, s a belső kis falvak — Köt­ésé, Szólád, Nagycsepely, Teleki — lakosságának Szárszó a természetes köz­pontja, Szemes innen te­kintve félreeső hely. A bel­ső falvaknak nincs közvet­len kapcsolatuk Szemessel, autóbuszon, vonaton csak átszállással közelíthető meg. A kapcsolatok jellege, a közlekedés iránya itt Sió­fok, Budapest: ez adja ma is Szárszó helyzeti energiá­ját. S amikor Szárszón az elmúlt évtizedben komo­lyabb fejlesztésekre került sor — nagy parcellázások, tanácsépület, iskola —, a szemesiek úgy érezték, ez az ő rovásukra megy. Pe­dig csak a helyzet logikája diktálta. Ügy érzem. a párt- és tanácsi vezetőknek jobban figyelniük kell a szemesiek érzékenységére, kívánságaira. S ma már szi­lárd gyakorlat, hogy a ve­zetők minden szemesi ren­dezvényen, falusi megmoz­duláson ott legyenek. Be kell bizonyítanunk, hogy törődünk Szemessel, és be is fogjuk bizonyítani. Bereczk Gyula, a közös tanács két éve megválasz­tott elnöke: — Ügy vélem, e régi vil­longás jobbára egészséges; a szemesiek féltik szűkebb Vendéglátás —1985 A Belkereskedelmi Mi­nisztériumtól kapott tájé­koztatás szerint az állami és szövetkezeti vendéglátás az idén — folyó áron — a forgalom 5—6 százalékos növekedésével számol. Ezen belül az ételek 5,2, az üdí­tők 10 és az alkoholtartal­mú italok 5 százalékos for­galomnövekedését tervezik. Az eddigi tárgyalások alap­ján a termelők biztosítják a szükséges nyers- és alap­anyagokat. Mivel a vendéglői étke­zés ma már egyáltalán nem olcsó, az éttermeknek, a vendéglőknek és a bisztrók­nak erőfeszítéseket kell ten­niük, hogy megtartsák s ha lehet, bővítsék vendégkörü­ket. A minisztérium is arra ösztönzi a vendéglátókat, hogy használják ki jobban a tartalékokat a kínálat bővítésére és a szolgáltatá­sok színvonalának emelésé­re. Számos lehetőség kínál­kozik arra. hogy a koráb­biaknál jobban megválo­gassák a beszerzési forrá­sokat, a legkeresettebb éte­lekhez szükséges alapanya­gokat 'szerezzék be, a fo­gyasztók ízléséhez igazítsák az ételek készítésének mód­ját, technológiáját, s az árakat is úgy állapítsák meg. hogy minden betérő vendég megtalálhassa a pénztárcájához mért ebédet vagy vacsorát. A vendéglá­tóipar felkészültsége lehető­pátriájukat. aggódnak érte. A faluban létezik egy el­kötelezett mag, s tud tenni, küzdeni a helyi érdekekért. Kétségtelen, a falu közmű­vesítésének színvonala ma­gasabb a szárszóinál, tágas utcái, sok szép parkja, strandolásra alkalmas szé­les parti sávja nagy ide­genforgalmi vonzerő. A ta­nácsunkhoz tartozó 15 ki­lométer hosszú partszaka­szon öt kemping van, ebből négy Szemesen. A térségbe érkező csaknem 30 ezer üdülővendég közül 18—19 ezer nyaral az őszöd-szeme- si részen. Idegenforgalmi szempontból Szemes értéke­sebb Szárszónál. A két település jövőbeli fejlődését tervezve úgy lát­juk. Szemes idegenforgalmi vonzerejét kell erősítenünk, Szárszó pedig maradjon köz- igazgatási, gazdasági, egész­ségügyi központ. Ennek megfelelően ABC-áruház építését kezdtük meg a sze­mesi Kistücsök mellett, a hajóállomásnál 12 egység­ből álló pavilonsort létesí­tettünk. Csak az idén 2,8 millió forintot fordítunk a község fejlesztésére. Készül a központi kertészeti rende­zési terve, gondoltunk a szép, de elhanyagolt szeme­si parkok, sétányok felújí­tására is. Üdülőhelyi albi­zottságot alakítottunk — Szárszón ilyen még nincs —. és kezdeményezéseiket, elképzeléseiket a legmesz- szebbmenőkig figyelembe akarjuk venni a tanácsi munkáiban. Mindkét köz­ségben jelenleg is tart a vezetékes gáz bevezetése. Szemesen 50 tanácsi intéz­mény s 170 lakó- és üdülő­épület kap gázt, ez 1000— 1200 embert érint. Szárszón a kedvezőbb telepítési kö­rülmények miatt 300 ma­gáningatlanra ágazik el a vezeték. Az üdülőövezetben portalanított utak kiépíté­sét tervezzük. Igaz, Szemes jogilag társ­község, de egyenrangú part­ner. S talán a falu lakói is megértik törekvéseinket. Az utóbbi két évben ugrássze­rűen megnőtt a falugyűlé­seken résztvevők száma. Legutóbb ötszázan jöttek el, hallgatták meg terveinket és mondták el véleményü­ket. Csupor Tibor vé teszi a kímélő, illetve diétás ételek eddiginél szé­lesebb körű bevezetését is. Ma ilyen, ételeket az ország valamivel több mint száz vendéglátóhelyén szolgál­nak föl. s a tervek szerint e kör az idén tovább bővül. Sok múlik azon is, hogy a vendéglőben milyen a ki­szolgálás. Mennyire tiszta a környezet? Megfelelő-e a felszerelés ? Tiszták-e az evőesziközök, s nem utolsó­sorban, hogy a számlán feltüntetett összegek meg- egyeznek-e az étlapon sze­replő árakkal? A minisztérium a válla­latokat a tartalékok jobb kihasználásában egyebek közt azzal segíti, hogy meg­teremti az eszközellátás, a szakemberképzés feltétele­it, s receptúrák kidolgozá­sával, illetve kidolgoztatá­sával segíti a kímélő étren­dek kialakítását. A vendéglátóhelyek háló­zata nem bővül számottevő­en ebben az esztendőben, mindössze néhány új étte­rem nyílik, köztük a felújí­tott budapesti szállodáké. A vállalatok anyagi eszközei­ket főként arra fordítják, hogy a korszerűtlen italbol­tokat, büféket felújítsák, s kultúrált étkezési lehetősé­geket biztosítsanak helyü­kön. A tervek szerint az idén országosan mintegy 200—300 vendéglátóhelyet korszerűsítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents