Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-09 / 289. szám

i J ____1 So mogyi Néplap 1984. december 9., vasárnap Események címszavakban Hétfő: Budapesten megkezdődött a Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi mi­niszteri bizottságának ta­nácskozása, Berlinben ugyanekkor a külügymi­niszteri bizottság kezdte meg munkáját. — Komp­romisszum Stockholmban a semleges és el nem kötelezett országok ja­vaslata alapján a munka- csoportok megalakításá­ról. — Véres összecsapá­sok Sri Lankában. Kedd: A közös piaci csúcsérte­kezlet Dublinban végül is megegyezést hozott a bor­' vitában, megnyílt az út a spanyol és portugál csat­lakozás előtt. — Konsz- tantyin Csepiyenko a szovjet—amerikai viszony normalizálásának lehető­ségéről beszélt Armand Hammer amerikai üzlet­ember előtt. — Tutu püs­pök a washingtoni kép­viselőházban felszólalva bírálta a Reagan-kor- mányzatot a Dél-Afriká- nak nyújtott politikai és gazdasági támogatása miatt. Szerda: _ 90 kommunista és mun­káspárt képviselőinek prágai tanácskozása a béke és szocializmus munkájának értékeléséről. — A NATO hadügymi­niszterei brüsszeli ta­nácskozásukon az euró- rakéták telepítésének folytatásáról döntöttek. — Véget ért Budapesten a jövő évi európai kultu­rális fórumot előkészítő szakértői értekezlet. Csütörtök : Francia—izraeli csúcsta­lálkozó Párizsban. — Paul Nitze lett az amerikai külügyminiszter fegyver­zetkorlátozási tanácsadó­ja. — Nyugatnémet poli­tikumok eszmecseréi Ber­linben. — Genscher a lengyel határok sérthetet­lenségéről nyilatkozott. Péntek : Budapesten tárgyalt az iráni külügyminiszter. — Claude Cheysson helyett Roland Dumas lett az új francia külügyminiszter. Szombat: Reagan sajtóértekezletén derűlátó módon nyilatko­zott leszerelési kérdések­ről. — Mitterrand afrikai körútra indult, amelynek első állomása Zaire. — Chilében hírzárlatot ren­deltek el a népi ellen­állás újabb megnyilvánu­lásaival kapcsolatban. A hét három kérdése Milyen eredményeket hozott a Varsói Szerződés tagállamai két miniszteri bi­zottságának ülése? Immár évek óta minden decemberben összeülnek a Varsói Szerződés tagállamai­nak külügy-, illetve honvé­delmi miniszterei, hogy át­tekintsék a nemzetközi hely­zetet, annak katonapolitikai adottságait, és megfogalmaz­zák az ennek megfelelő dip­lomáciai és katonai teendő­két. Most Berlinben tanács­kozott a külügyminiszteri, Budapesten pedig a honvé­delmi miniszteri bizottság. A fővárosunkban megrende­zett tanácskozás alaphang­ját a vendéglátó házigazda, Czinege Lajos megnyitója adta meg, aki hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés or­szágainak folytatniuk kell politikai-diplomáciai kez­deményezéseiket, s ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy nagy várakozás előzi meg a szovjet és az ameri­kai külügyminiszter január 7-én esedékes genfi találko­zását. De óvakodni kell a túlzott reményektől, és to­vább kell erősíteni a szocia­lista országok egységét, vé­delmi szövetségük erejét. A berlini külügyminiszteri találkozóról kiadott közle­mény szerint a Varsói Szer­ződés tagállamai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny meg- álítását, és az áttérést a le­szerelésre, elsősorban a nuk­leáris leszerelésre. A berlini ülésen képviselt államok üd­vözölték a Szovjetunió és az USA között a nukleáris űr­fegyverzet egész kérdésköré­ről szóló tárgyalások meg­tartásáról létrejött megálla­podást. A külügyminiszterek ismételten megerősítették, hogy a Varsói Szerződés or­szágai hűek maradtak az összeurópai folyamathoz, az enyhülés ügyéhez, úgy aho­gyan azt a helsinki záróok­mány meghatározta, Berlinben ülésezett a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottsága. A képen: a dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter (jobbról a második), vezette magyar küldött­ség az ülésen. (D Megszabadult-e belső ellentéteitől az európai gaz­dasági közösség? A hét elején Dublinban ta­lálkoztak a Közös Piac tíz országának vezetői. Hosszú vita után az állam- és kor­mányfők megállapodtak a bohkivitel csökkentéséről, így elhárították az egyik akadályt a spanyol és por­tugál csatlakozás elől, hiszen köztudomásúlag az Ibériai­félsziget két országának egyik legfontosabb export­cikke épp a bor, ami viszont konikurrenciát jelent a fran­cia és az olasz szőlősgazdák termékének. Meglepő volt, hogy sokáig — rajnai borai miatt — az NSZK mutatko­zott legkevésbé engedékeny­nek. Enyhültek a nézeteltérések a halászait, a zöldség- és gyü­mölcstermesztés területén, a „Tízék” számára ezek a kérdések is igen fontosak a portugál és spanyol csatla­kozás előtt. E téren ugyanis egyfelől a nyugatnémet, an­gol és francia . halászok je­lezték gondjaikat az Ibériai­félsziget kikötőiből elinduló konkunrenseik miatt, másfe­lől a francia, olasz és görög kertészek álltak korábban már egymással is harcban. A görögök új vitatémát dobtak be a földközi-tengeri államok külön fejlesztési alapjának felállításáról. Ab­ból természetesen Athén ma­gának követel újabb össze­geket. A többiek, élükön az angolokkal, felzúdultak, s azt ' bizonygatják, hogy Görögor­szág eddig is nagy summá­kat kapott. A Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi miniszteri bizottságának 17. ülésére ér­kezett delegációk koszorút helyeztek el Budapesten a Hősök terén. Még egy kérdésben jelent­keznek véleménykülönbsé­gek: ez pedig a közös piaci szervek költségvetése, illetve a brüsszeli bizottság tevő kenységében megkövetelt ta karékosság. Közismert, hogy az európai közösségek ki­adásainak vállalásában Thatcher asszony kormánya sokáig helyezkedett elutasító magatartásra. Ügy tűnik, hogy a brit nem-fizetés megint szóba jöhet. Különö­sen akkor, ha a „költségve­tési fegyelem” megsértése kérdésessé teszi a brüsszeli közös büdzsé létjogosultsá­gát. A „Tizeknek” van annyi gondjuk, vitájuk, hogy ha a portugál—spanyol csatla­kozással 1986. január 1-e után „tizenketten" lesznek, annyi felé osztva akikor is bőven elég lesz. Szigorú biztonsági intézkedések közepette rendezték meg az ír fővárosban, Dublinban a közös piaci kormány-, illet­ve államfők csúcsértekezletét. A képen: rendőrök igazoltat­ták az érkező járműveket. Várható-e változás az USA-nak Dél-Afrikával kapcsolatos politikájában? A washingtoni kormány­zat jó ideje azzal érvel, hogy a pretoriai fajüldöző rend­szert inkább „építő jellegű támogatással” lehet jobb be­látásra bírni, és az apart­heid-politika módosítására ösztönözni. A legutóbbi na­pokban azonban felerősödött az Egyesült Államokban az apartheid-ellenes tiltakozó mozgalom, sokasodnák a tün­tetések a washingtoni dél- afrikai nagykövetség előtt. 35 republikánus képviselő — az elnök pártjának tagja mind — figyelmeztette a pretoriai kormányt, hogy a kongresszusban diplomáciai és gazdasági szankciókat kö­vetel a Dél-Afrikai Köztár­saság ellen, ha nem kezde­nek hozzá ott a faji meg­különböztetés felszámolá­sához. Washingtonban a kong­resszusban megjelent és be­szédet mondott Desmond Tutu, dél-afrikai anglikán püspök, akinek most ítélték oda a Nöbel-békedíjat. Tutu püspök a képviselők előtt keményen bírálta a Reagan- kormányzat magatartását, mondván, hogy az csak se­gíti a pretoriai urakat az el­nyomás és a faji elkülönítés f ennítar fásában. Pálfy József KI KIT HÚZOTT CSŐBE? Az USA az év végéig leállította a Közös Piac országaiból származó acélcsövek be­hozatalát. Jövőre nem egészen 6 százalékra szűkíti a „Tízek” részesedését az amerikai acélpiacon, amelynek eddig majd 15 száza­lékát tették ki a nyugat-európai szállítások. Brüsszelben, a Közös Piac székhelyén persze felháborodottan tiltakoztak ez ellen. A világviszonylatban is válsággal küzdő acélipar legnagyobb reménysége eddig épp az volt, hogy Washingtonból egyre jöttek az ottani gazdasági fellendülésről szóló nyi­latkozatok. Ennek alapján remélték a nyu­gat-európai acélipar talpraállását, az óceá­non túlról jövő megrendelések megszaporo­dását is. És most tessék: pont a fordítottja történik! A cső — emlékezhetünk rá — most má­sodszor vitatéma a tőkés Európa és Ame­rika között. A szovjet földgázvezetékhez szükséges csövek szállítását is meg akarta tiltani évekkel ezelőtt Washington. Végül nem sikerült neki. A szovjet megrendelé­seknek is hála, némi lélegzethez jutott ak­kor a kifulladt nyugat-európai acélipar. Most aztán a Reagan-kormányzat dönté­séről azt mondják: „csőbe húzzák őket”! P. J. Kalevi Sorsa életrajza Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke, a Finn Szociáldemokrata - Párt elnöke 1930-ban született Keuruuban, munkáscsalád gyermekeként. Tanulmá­nyait a társadalomtudomá­nyi főiskola újságíró szakán ßoly tat ta; itt szerzett diplo­mát, majd a társadalomtu­dományok kandidátusa lett. 1956 és 1959 között a Tammi könyvkiadó irodalmi szer­kesztője, majd a következő hat esztendőben az UNES­CO párizsi központjában dolgozott. 1965-től 1969-ig a Finn UNESCO Bizottság fő­titkári teendőit látta el. Kalevi Sorsa 1970 óta par­lamenti képviselő. Az első két évben a törvényhozó testület külügyi bizottságá­nak elnökeként tevékenyke­dett. 1972-ben és 1975-76- ban Finnország külügymi­nisztere, 1972—75-ben és 1977—79-ben miniszterelnö­ke, majd 1982. február 19- től ismét ő tölti be a mi­niszterelnöki tisztséget. Kalevi Sorsa az ötvenes évek elején, diákévei alatt kapcsolódott be a szociálde­mokrata mozgalomba. 1969- ben a Finn SZDP főtitkárá­vá, majd 1975-ben 'a párt elnökévé választották. .1978- ban a Szocialista lnternacio- nálé Leszerelési Konzultatív Tanácsának elnöki, 1980-ban pedig az Internacionálé al­elnöki tisztével bízták meg A finn miniszterelnök nem ismeretlen hazánkban, több magyar vonatkozású ese­mény részese volt mind ál­lami, mind pártfunkcióiban. Személyében 1974-ben első ízben tett hivatalos látoga­tást hazánkban finn kor­mányfő, s ez alkalommal pártvezetői minőségben pártközi megbeszéléseket is folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárával. A magyar—finn kapcsola­tok ápolásában kifejteti te­vékenységéért a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozatával tüntették ki, a kitüntetést Losonczi Pál 1971-ben, finnországi látoga­tása alkalmával nyújtotta át Kalevi Sorsának. Reagan elégedett Fogadta Tutu Nobel-díjas püspököt Reagan amerikai elnök kijelentette: ..Megelégedés se!” fogadta, hogy Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter valamennyi nukleá­ris fegyver megsemmisítését tekinti a leszerelés végső céljának. Az elnök pénteken megtartott rövid sajtókonfe­renciáján utalt erre a szov­jet állásfoglalásra. Reagan ugyan azt mondotta, a tár­gyalásokig nem lehet meg­ítélni, mi a Szovjetunió szándéka a megbeszélésen, de az általa idézett kijelen­tés alapján „az Egyesült Ál­lamok kész az eszmecseré­re”. Egyéb nemzetközi kérdé­sekről szólva az amerikai elnök védelmébe vette az Egyesült Államok dél-afri­kai politikáját, azt hangoz­tatva. hogy az már hozott bizonyos eredményeket Desmond Tutu; a Nobel Bé­kedíjjal idén kitüntetett dél-afrikai fekete püspök, akit Reagan hosszas habo­zás után pénteken fogadott, a tárgyalást követően kije­lentette. hogy ez a politika Desmond Tutu dél-afrikai Nobéfcfeékedíjas püspököt fogadta Reagan elnök. nem hozott eredményt, Egyesült Államok pedig nem hajlandó gazdasági megtorló szankciókra. A sajtókonferencia jó ré­szén Reagan az amerikai költségvetési deficit csök­kentésének terveiről beszélt. Űjabb népi tiltakozó megmozdulások voltak Chilében: fel­robbantották a metró egyik állomását. Képünk a robbantás utáni munkálatokról készült. A PAMUTFONÓ-IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA beiskoláz az 1985/86-os tanévre 14—17 éves, általános iskolát végzett lányokat fonószakmunkás­íanulónak A képzési idő 3 év. Felvételi vizsga nincs. Vidékiek részére korszerű leányotthonunkban ingyenes elhelyezést biztosítunk. Napi 5 Ft-ért háromszori étkezés. A tanulmányi átlag alapján tanulmányi és társadalmi ösztöndíjat fizetünk. Sikeres vizsga esetén 5000 Ft-ot meghaladó kereset. Jelentkezni lehet az iskolák által kiadott jelentkezési lapon. A jelentkezési lapra kérjük, írják rá: „FONALGYÁR­TÓ SZAKMA”. Bővebb tájékoztatásunkat, kérésére, megküldjük. Cím: Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára személyzeti és oktatási osztály. 7401 Kaposvár, Jutai út 26. _______________________ (72646)

Next

/
Thumbnails
Contents