Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-09 / 289. szám

1984. december 9., vasárnap Somogyi Néplap 3 A felszabadító hadműveletek  Dunántúl és hazánk felszabadításának befejezése Az arcvonal délnyugati szárnyán elért szovjet sike­rek hatására meggyorsult a balkáni német csapatok visszavonulása, és kedvező­vé váltak a feltételek a Bécs irányában mérendő csapás előkészítésére. A szovjet fő­parancsnokság február 17-én adta ki erre vonatkozó di­rektíváját Tolbuhin és Ma- linovszkij marsallnak. Esze­rint a 2. és 3. Ukrán Front csapatainak március 15—16- ra kellet felkészülniük a bécsi hadművelet megindítá­sára. A direktíva kiadásának napján a németek nagy ere­jű páncélos csapást mértek a Garam nyugati partján elfoglalt szovjet hídfőre. Az eseményt a szovjet főpa­rancsnokság egy Dunántúlon indítandó újabb német tá­madást előkészítő vállalko­zásként értékelte, és a fel­derítési adatokból megálla­pította, hogy a 6. SS pán- céloshadsereg egyik hadtes­te mérte a csapást. Ezért azonnal utasította Tolbuhin marsailt, hogy — folytatva a bécsi hadművelet előké­szítését —, szervezzen szi­lárd védelmet a Várható né­met támadás elhárítására, morzsolja föl az ellenséges erőket, majd az eredetileg kitűzött időpontban menjen át ellentámadásba Bécs irá­nyában. A szovjet főparancsnokság helyesen következtetett a né­met hadvezetés szándékára. Hitler és vezérkara fölmér­te, hogy az Oderát és a Niessét elért szovjet csapa­tok elleni támadástól nem remélhető siker, s arra szá­mított, hogy a 3. Ukrán Front főerőinek megsemmi­sítése, és a dunántúli arcvo­nal megszilárdítása után, in­nen mintegy 10 hadosztályt elvonhat Berlin védelmére. A „Tavaszi ébredés” fedő­nevű terv Székesfehérvár és a Balaton között mért fő- csapással, valamint Kapos­vár irányában és a Dráva déli partjáról egyidejűleg indított kisegítő csapásakkal irányozta elő a 3. Ukrán Front arcvonalának részekre darabolását, és megsemmisí­tését. A támadásra kijelölt csoportosítás állományába 431 ezer ember, 5630 löveg és aknavető, 877 harckocsi és rohamlöveg, mintegy 900 páncélozott szállítójármű és 850 repülőgép tartozott. A 3. Ukrán Front gondo­san fölkészült a balatoni védelmi hadművelet megví­vására előkészített védelmi rendszer várta német táma­dást, 6890 löveggel és akna­vetővel, 407 harckocsival és rohamlöveggel, valamint 965 repülőgéppel. 1945. március 6-án reggel elsőként a Dráva déli part­járól indítottak támadást a németek. Drávacsehi, Drá- vaszabölcs között mintegy 10 km saéles és 5 km mély hídfőt vettek birtokba az innenső parton, de a sikert kibontakoztatni nem tudták. A szovjet és a bolgár csa­patok március 22-ig tartó harcokban szétzúzták az át­kelt erőket, és felszámolták a hídfőt. A második csapás Nagybajom körzetéből szin­tén a bolgár csapatokat ér­te. A németeknek 6—8 km mélységben sikerült beéke­lődniük a védelembe, de to­vábbi tért nyerni itt sem tudtak. A főcsapást mérő ellenséges csoportosítás a Velencei-tó és a Balaton közti szakaszon 10 napon át erőltette a támadást. Öl­döklő és nagy veszteségek­kel járó harcokban a néme­tek a Velencei-tótól északra mintegy 12 km, a Sárvíz­csatornától nyugatra mint­egy 30 km mélyen behatol­tak a védelembe, március 15-én estére azonban a szov­jet csapatok Gárdony, Pusz- taszabolcs, Sáregres, Sárosd, Sárkeresztúr, Simontomya, Mezőkomárom, Balaton vo­nalában megállították a tá­madást. A 3. Ukrán Front -csapa­tai a balatoni védelmi had­műveletben tanúsított hősi helytállásukkal kudarcba fullasztották Hitler utolsó támadó vállalkozását hazánk területén. Így március 16-án a 2. és 3. Ukrán Front csa­patai a dunántúli hadszín­téren megkezdhették a bé­csi támadó hadműveleketet. A 3. Ukrán Front a főcsa­pást Veszprém—Pápa—Sop­ron irányában mérte. Had­seregei Szombathely és Za­laegerszeg Irányában is tá­madtak. Egy bolgár—szovjet csoportosításnak Nagykani­zsa felé kellett csapást mér­nie. A 3. Ukrán Front csapatai áthatolva a Bakonyon, már­cius 25-re szintén teljes mélységében áttörték az el­lenség védelmét, eközben 23-án felszabadították Szé­kesfehérvárt és Veszprémet, 25-én pedig Pápát. A Dél hadser egcsoport vezetése a Marcal és a Rába vonalá­ban tervezte újraszervezni a védelmet, kísérletét azonban meghiúsították az üldözésbe átmenet szovjet csapatok. A Dél hadseregcsoport vezeté­se képtelen volt úrrá lenni a kialakult helyzeten, ezért március 28-án azt követelte a szárazföldi hadsereg ve­zérkari főnökétől, hogy en­gedélyezze az arcvonal zárt viszavételét az osztrák ha­tár mentén húzódó Birodal­mi Védőállásba „ ... mert most már nem Magyaror­szágról, sem a magyar olaj­vidékről van szó, hanem ki­zárólag árról, hogy a német határ mentén előkészített védőállások kihasználhatók-e egy összefüggő arcvonal ki­alakítására” — közölte a hadseregcsoport parancsno­ka. Erre a szovjet csapatok adták meg a választ. Már­cius 29-én Szombathely, másnap pedig Zalaegerszeg föladására kényszerítették az ellenséget és támadó arc- vonaluk teljes szélességében több ponton átlépték az osztrák határt. A szervezet- lenül, menekülésszerűen visszavonuló német kötelér- kek nem tudtak megkapasz­kodni a Birodalmi Védőál­lásban. Április 1-én felsza­badult Sopron és Nagykani­zsa, s 4-én Nemesmedves- nél, 194 nap után befejeződ­tek a felszabadító harcok hazánk területén. A bécsi támadó hadmű­velet további szakaszában a 2. és 3. Ukrán Front csapa­tai teljesen szétverték a Dél hadseregcsoportot, ezzel megfosztották a német had­vezetést attól az utolsó le­hetőségétől is, hogy az arc­vonal délnyugati szárnyáról erőket vonhasson el Berlin védelmére. Sikeresen bonta- k'ozot ki a 2. Ukránt Front Dunától északra tevékeny­kedő csapatainak és a 4. Ukrán Frontnak Pozsony és Brno irányába indított tá­madása is. A szovjet—né­met arcvonal délnyugati szárnyának összeomlása le­hetővé tette, hogy a berlini irányban összevont szovjet csapatok zavartalanul fölké­szüljenek a fasiszta Német­ország elleni végső csapásra. Tóth Sándor alezredes 45. március 16-án a dunántúli hadszíntéren megkezdő­it a bécsi támadó hadművelet. Képünkön, a 2. Ukrán ont katonái kikötnek a Duna partján. Hálózatbővítés Magyar híd a szövetkezeteknél Libanonban A Somogy megyében mű­ködő általános fogyasztási es értékesítő szövetkezetek üzlethálózata az 1970-es években dinamikusan fejlő­dött. A hálózatfejlesztés egyenletes volt és arányos. A városi és községi, továbbá a Balaton-parti települése­ken korszerű, új üzletedet nyitottak meg. A központi támogatás lehetőségeit jól kihasználták, s jelentős be­ruházási hitelt is igénybe vettek. Tíz év alatt mintegy 80 000 m2 alapterületű új üzlet épült az áfészek terü­letén. A VI. ötéves terv idősza­kára — a népgazdasági terv ismeretében és számítva a beruházásokat csökkentésére — a megye áfészei szeré­nyebb fejlesztést terveztek. Az elmúlt négy év tapasz­talatai azt mutatják, hogy még e szerény tervek sem valósíthatók meg maradék­talanul. A fejlesztés pénz­ügyi forrósai korlátozottak. Állami kölcsön igénybevéte­lére csak néhány beruházás esetében (Marcali ABC, ide­genforgalmi területek) volt lehetőség, s ugyanígy csök­kent a beruházási hitel fel­vételének lehetősége is. A korábbi években igénybe­vett kölcsönök törlesztése túlzottan terheli az áfészek fejlesztési alapját. Mindezek mellett a beruházási költsé­gese folyamatosan nőnek. Egy m2 bolti kiskereskedel­mi üzlettér teljes beruházá­si költsége 1976-ban átlago­san 8000 forint volt, 1984- ben már 16 000 forint. A szűkös pénzügyi lehető­ségek mellett is öt év alatt várhatóan 15 000 m2 új üzlet megépítésével lehet számol­ni, s emellett az áfészek a kisebb településeken 150 meglevő üzletet, felvásárló­helyet korszerűsítenek. Sok településen célrész­jegy befizetésével, társadal­mi munkáival járulnak hoz­zá az áfészek tagjai az új üzletek építéséhez, a régiek bővítéséhez. A társadalmi összefogás szép példái a víz­vári, a somogybabodi és a nagyberki kisvendéglő, a pusztakovácsi, szőlőskislaki, ságvári élelmiszerbolt, ahol a helyi tanácsok és a ter­melőszövetkezetek is hozzá­járultak a kereskedelmi lé­tesítmények megvalósításá­hoz. A hálózatbővítés, -fejlesz­tés és korszerűsítés folytán sikerül megoldani néhány régi ellátási gondot. így pél­dául Böhönyén ABC-kisáru- ház, Nagybajomban kisven­déglő épül. Folyamatban van a somogyvámosi, a vé- sei, a somogysárdi vegyes­bolt bővítése Nagy gondot okoz a vá­rosok új lakótelepeinek, egyes községek, új település- részek hiányzó kereskedel­mi hálózata, de néhány ki­sebb település üzleteinek szűkössége, s az idegenfor­galmi idény vendégeinek kulturált kiszolgálása is. A Szövosz külön progra­mot fogadott el a kistelepü­lések üzlethálózatának kor­szerűsítésére, amelyhez pénz­ügyi támogatást is nyújt. A Somogy megyei áfészek is csatlakoztak a programhoz, s a következő három év alatt 150 üzlet rekonstruk­cióját oldják meg. Ehhez azonban az eddiginél na­gyobb helyi összefogásra, a tanácsok, a társadalmi és gazdálkodó szervezetek anyagi és szervezési támo­gatására, célrészjegyek jegy­zésére van szükség. Az ed­digi eredmények biztatóak, amint azt az elkészült ma- gyaratádi, gigei, bonnya- puszfai üzletek bizonyítják. Az áfészek nagy gondot fordítanak az üzlethálózat karbantartására, a berende­zések, gépek cseréjére is. Jellemző, hogy az erre for­dított költség az országos átlag csaknem kétszerese. A Mészöv elnöksége és ügyintéző szervezete a me­gyei kölcsönös fejlesztési alapból biztosított anyagi támogatással és egyéb pénz­ügyi források biztosításával, másrészt szakmai szolgálta­tással és tanácsadással se­gíti elő az áfészek e fontos tevékenységét. Dr. Nemes Kálmán a MÉSZÖV elnöke A Magyar Ellenállási Moz­galom, a Magyar Nemzieti Felikelés Felszabadító Bizott­sága katonai vezetőjére, Kiss Jánosra emlékeztek szomba­ton Kőszegen, mártíromságá- nak negyvenedik évforduló­Magyar acélszerkezeti ele­mekből építettek közúti fe­lüli járó hidat Libanonban. A kétmillió dollár értékű meg­rendelést a Nikex Külkeres­kedelmi Vállalat versenytár­gyaláson nyerte el, több ne­ves nyugat-európai céget megelőzve. A szerződésben a magyar fél igen magas köve­telmények teljesítésére vál­lalkozott. Hazai gyakorlat­ban példátlanul rövid idő alatt, fél év alatt kellett el­készíteni a híd terveit, le­gyártani és (kiszállítani az acélszerkezeti egységeket. A műszaki igények is nehéz feladatot jelentettek: a híd szerkezetének olyan, itthon alig alkalmazott különleges ötvözetű acélból kellett elké­szülnie, amely ellenáll a lég­köri korróziónak, s elemei szétszerelhetők. Mindezen kívánalmaknak határidőre, jó minőségben tettek eleget a magyar vállalatok — à fel­adatok teljesítésére a Nikex ugyanis egy helybeli magán- vállalkozó mellett az UVA- TERV-vel és a Kohászati Gyárépítő Vállalattal társa? vállalkozást hozott létre. Az üzlet sikerét az ala­pozta meg, hogy a vállalko­zásban résztvevő magyar cé­gek kockázatot vállalva, a versenytárgyalás eredmény­hirdetését követően, dé még a hivatalos engedélyek be­szerzése előtt hozzáláttak a felkészüléshez. A három ha­zai vállalat május végén tár­sult, s az UVATERV szak­emberei két hét múlva mSr átadták a kiviteli dokumen­tációkat az acélszerkezeti ele­mek gyártójának, a KGYV- nek. A magyar üzletfelek pon­tos, megbízható, jó minősé­gű munkájának elismerése­ként máris újább két híd szállításáról folynak tárgya­lások. ján. A városi temetőiben lé­vő családi mauzóleumnál a város párt- és állami veze­tői, a Hazafias Népfront, a KISZ és a fegyveres testü­letek helyi képviselői helyez­ték ed a kegyelet koszorúit. Emlékezés Kiss Jánosra Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Megyénk falvainak, váro­sainak lakossága ebben az időszakban ünnepli felsza­badulásának 40. évforduló- iát; számos somogyi telepü­lésen éppen ezen a héten emlékeztek meg a történel­mi eseményről. A megye- székhelyre még a múlt hét végén hozták a szentbalázsi úttörők a szabadság láng­ját. mely a kaposvári tisz­teletadás után tovább foly­tatja útját, s kedden már Fonyódon fogadták a Bog­lárlenéről érkező, a nagy­község felszabadulására emlékeztető, lobogó fáklyát. Ünnepi ta­nácsülések, koszorúzások, zászlódíszbe öltözött utcák, a sorsfordulót méltató be­szédek, a történelmi ese­ményt idéző műsorök tették és teszik emlékezetessé, a felszabadulás jelentőségéhez méltóvá ezeket a rendezvé­nyeket megyeszerte. Egy- egy ilyen program jó alka­lom arra, hogy a diákok kiegészítsék történelemórán szerzett ismereteiket, de ar­ra is, hogy emlékezésre késztesse azt a korosztályt, amelyik átélte azt az idő­szakot. Tovább folytatódott a be­számoló taggyűlések sora a pártalapszervezetekben. Elemző és átfogó értékelé­seket készítettek a vezető­ségek. hiszen ezúttal ötéves, a XII. pártkongresszus óta végzett munkáról szóló be­számolót tártak a tagság elé. Fél évtizedes tevékeny-- ség tapasztalatait vitatták meg a kommunisták, és en­nek az összegezésnek az alapján határozták meg az időszerű helyi politikai fel­adatokat. A % alapszerveze­tek működési területeinek politikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális kérdései kerültek terítékre a kommunisták tanácskozásain tárgyilagosan elemző, a kritikát és az önkritikát sem nélkülöző észrevételek hangzottak el saját tevé­kenységükül, a párttagok munkájáról, az alapszerve­zet belső életéről, a kom­munisták ideológiai, politi­kai fejlődéséről, aktivitásá­ról. A taggyűlések hangula­tát áthatja az a tudat, hogy ez a beszámoló és az. eze­ken a taggyűléseken hozott •határozat a jövőben vég­zendő jó munkát is szolgál- ia. Ahogy egyre beljebb me­gyünk a télbe, úgy esik mind kevesebb szó a mező- gazdasági munkákról. Ez természetes, hiszen a mély­szántást végző traktorokon kívül úgyszólván valameny- nyi erő- és munkagép most már a műhelyekbe a gép­színekbe vonul, s a mező gazdasági nagyüzemekben is évzáráshoz közelednek. Hogy mit mutat majd a mérleg, ezután derül (ki, annyi azonhan bizonyos, hogy elismerés illeti a me­zőgazdaságban dolgozókat az áldozatos munkáért, az átlagosnál is nagyobb erő­feszítésekért, mert ez az év sem tartozott azok közé — gondoljunk csak a nyári te femes jég- és viharkárokra, és azt megelőzően a nem sok jóval biztató tavaszi in­dulásra —, melyeket a ki­emelkedően jók közé sorol a ' mezőgazdasági dolgozók emlékezete. A hét krónikájába kíván­kozik a mi ünnepünk is, n magyar sajtó napja, melyet pénteken tartottunk. HÍsz- szük, hogy — mint ezt ked­di lapszámunkban írtuk — az olvasó továbbra is hű szövetségesünk marad min­dennapi munkánkban, mert várakozását csak így elégít­hetjük ki hiánytalanul, s kö­zös feladataink „megbeszé­lésében” az újság hasábjain is csak így érthetünk szót. Hernesz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents