Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-09 / 289. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XL. évfolyam, 289. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 9., vasárnap Könyvek, gyermekek Évente mintegy százmillió kötet könyv jelenik meg hazánkban. Könyvkiadásunk — bár az elmúlt években itt is éreztették hatásukat a gazdasági viszonyok — fejlődést mutat. A napvilágot látott összkiadásból tizennyolcmillió kötet szól az ifjúságnak. Ha figyelembe vesszük, hogy ide tartozik a legkisebbek számára irt leporellóktól a középiskolásoknak szánt irodalomig minden, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a szám elég tekintélyes. Így van ez akkor is, ha több országban, például a Szovjetunióban vagy akár Dániában, sokkal nagyobb arányt foglalnak el az össz- példányszámban a fiataloknak szóló kötetek. A múlt évben nálunk a tizennyolc- millió kötet 361 műből tevődött össze. Ez azt is jelenti, hogy nagy a 'kiadó felelőssége az évi terv összeállításában, hiszen nem mindegy, hogy jól él-e lehetőségeivel. Nagy figyelmet kell ugyanis fordítani arra, hogy az ifjúság számára valóban színvonalas, szórakozást és művelődést nyújtson — magas esztétikai mércével mérve is — a kiadó; azaz kiemelkedő műveket jelentessen meg. Gyermekeink műveltségi szintjének fejlesztését azonban ez csak egyik oldaláról érinti. Szükség van arra is, hogy a már megjelent könyvek jó -kezekbe kerüljenek, azaz egyáltalán eljussanak az ifjúsághoz. Ebben viszonl nagy szerepet játszanak a szülők, a tanárok. A rájuk háruló feladattal azonban — be kell látnunk— nem mindig tudunk élni. Talán ezt ismerték föl a könyvterjesztésben dolgozó és a nevelésüggyel foglalkozó szakemberek hét évvel ezelőtt, amikor a kiadókkal, az iskolákkal, a könyvtárhálózattal karöltve megrendezték az első országos gyermekkönyvhetet. A most lezajlott gyermekkönyvhét legfrissebb tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jól cselekedtek az akció beindításakor. Igaz ugyan, hogy a könyv ünnepe nem szorítkozhat egyetlen hétre, hiszen a megnövekedett információhalmaz földolgozásához szinte létszükséglet az állandó önművelés. A jövő szakembereit adó mai fiatalok esetében kiváltképpen így lesz. Ezért is fontos: a megfelelő olvasási szokásokat már a lehető legkorábban ki kell alakítanunk gyermekeinkben úgy, hogy a könyv szeretete a hétköznapjaink részévé váljék. Akik legkorábban észrevették a fiatalkori olvasás szükségességét, azok íróink voltak. Ha nem is építkezhet mai gyermekirodalmunk olyan kiváló elődökre, mint a fentebb említett országokban, mégis azt mondhatjuk, hogy legkiválóbb íróink életművében mindig akadt hely a gyermekek számára. Könyvkiadásunk megkülönböztetett figyelmet szentel az ifjúságnak. A nagyobb siker azon áll, hogy megtartják-e a legfiatalabbak az ismert fölszólítást: „Olvassatok mindennap!” A karácsonyi ajándékok közé pedig a Móra kiadó 24 friss könyvéből válogathatnak a szülők. A lakásfelújítások, korszerűsítések mérlege 64 ezer otthon megfiatalodott HAZÁNKBA ÉRKEZIK KALEVI SORSA FINN KORMÁNYFŐ Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására december 9-én hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke. A kormányfő életrajzát a 2. oldalon közöljük. Gépjavítás és mélyszántás Éjjelente fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála, ez azonban nem jelenti azt, hogy a földeken befejeződitek volna a munkák. (A héten az egyik észak-somogyi termelőszövetkezetben például silónak szánt eleséget — frissen szecskázott kukoricát — szállító vontatóval találkoztunk ...) Az eke még nem fagyott ki a földből, tehát a mélyszántás is mehet, s a tapasztalatok szerint a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben élnek is ezzel a természet kínálta lehetőséggel. A somogyi termelőszövetkezetekben a hét közepéig ennek a feladatnak több mint kétharmadát teljesítették, s hogy igyekszenek minél nagyobb területet fölszántani, még mielőtt leesik a hó vagy csontkeményre fagy a föld, ezt tapasztalhatjuk, amikor éjszakánként traktorok lámpáit látjuk az útról. S amíg a mezőn tart a munka, a műhelyekben a téli nagyjavítására is csak később kerítenek sort. A szerelőik addig is műszaki vizsgára készítik elő a soron következő járműveket, elvégzik a karbantartásokat a szezont éppen befejezett erő- és munkagépeken és természetesen kijavítják a napi munkák végzése közben elromlott traktorokat, kicserélik a hibás alkatrészeket. Fölvételünk is ilyen munka közben készült a siófoki November 7. Tsz műhelyében, ugyanitt műszaki vizsgára készítették elő a tehergépkocsikat. A VI. ötéves tervben meggyorsult az épületek, elsősorban a régi lakások felújítása, bár a munka nem mindenben felelt meg az eredeti elképzeléseknek. A számok kedvező képet mutatnak: az egész ötéves tervre előirányzott 90—100 ezer lakásból ez év végéig — vagyis négy év alatt — mintegy 87 ezer otthon felújítása fejeződik be, de a munkák struktúrája eltér a tervezettől. Főként anyagi okok miatt a számítottnál kevesebb az egész épületre kiterjedő teljes felújítás. Sok helyen ugyanis csak egyes épületrészeket hoztak rend be, a legsürgősebb teendő két végezték el, mint például a tetőjavítást. Vállalkozóban nincs hiány felújítása csak födémcserével oldható meg. Az építők több új módszert dolgoztak ki a födémcserék meggyorsítására és a költségek csökkentésére, de a munkák egy részének befejezése erőfeszítéseik ellenére is a jövő évre marad. A bérbeszámítás ösztönző Több nagyvárosban — elsősorban Győrben és Pécsen — a felújítási költségek jelentős részét a belvárosi műemléképületek rendbehozására, s e házak lakásainak korszerűsítésére összpontosították. A pécsiek az év végére az idei előirányzatot valamivel túlteljesítve összesen 421, a győriek pedig a tervnek megfelelően több mint ötszáz lakás felújításáf fejezik be. A felújításokban és az egyéb fenntartási munkákban a korábbinál több építőipari vállalat és szövetkezet vesz részt, s így kapacitáshiány általában már nem akadályozza a munkát, inkább az anyagi erőforrások szűkössége nehezíti az eredeti tervek teljesítését. A fővárosban az öt évre előirányzott 46—50 ezerből ez év végéig mintegy 3!) ezer tanácsi bérlakásban fejeződnek be a munkálatok a teljes felújítás, vagy sok esetben a legszükségesebb teendők elvégzésével. Miskolcon is megszűnt a kapacitáshiány, ám a régi épületek teljes felújítási arányának emelésével növekedtek a költségek. Így a városi tanács anyagi erőforrásai áz ötéves tervben korábban előirányzottnál több százzal kevesebb lakás rendbehozására nyújtanak lehetőséget. Szegeden hátráltatja a munkát, hogy 72 ház A lakáskorszerűsítés üteme jóval gyorsabb volt a tervezettnél; 64 ezer otthon megfiatalítása fejeződik be az év végére, máris meghaladva az öt évre előirányzott 40—50 ezer lakás korszerűsítésének programját. A -túlteljesítés elsősorban abból adódott, hogy az ingatlankezelő vállalatok költségtérítéssel, bérszámítással ösztönözték a lakókat otthonuk fejlesztésére. A vártnál is többen éltek ezzel a lehető séggel, így például sok he lyen új fürdőszoba létesítésével, s a hagyományos helyébe felszerelt modern fűtőberendezéssel növelték a lakás komfortját. A mostani tervidőszakban szervezettebb formát öltött az emeletráépítés és a tetőtérbeépítés is, hiszen á terveket összehangolták a lakásfelújítási és korszerűsítési programokkal. A kezdeti eredmények ellenére ezen a területen még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. Kubai munkások hazánkban December 3—8. között Budapesten tárgyalások folytak az Állami .Bér- és Munkaügyi Hivatalban fiatal kubai munkások magyarországi foglalkoztatásáról szakmai ismeretek szerzése céljából. A tárgyalások eredményeként Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és Hector Martinez Brito, a Kubai Köztársaság munkaügyi és társadalombiztosítási állami bizottságának elnökhelyettese újabb négy évre szóló egyezményt írt alá kubai dolgozóknak magyar vállalatoknál történő ideiglenes foglalkoztatásáról és a termelésben biztosítandó szakképzésről. Az aláírásnál jelen volt Euclides Vazquez Candela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete is. Az egyezmény alapján mód nyílik arra. hogy a jelenleg hazánkban dolgozó kubai fiatalok száma szerény mértékben emelkedjen. A kubai küldöttség szombaton elutazott Budapestről. Teréz néni két könyve A történet — Teréz néni története — régebbi időkből menekült a mába méltóságteljes lassúsággal, mint a csigák menete, hogy a feledés foszlányait húzza maga mögött. Egy sok év utáni találkozás újra összetereli az elmaradt emlékeket, hogy a csonkán maradt kép teljes részleteiben megvilágosodjék. Teréz néni a tanítónőnk volt. Alacsony termete talán arra sem volt elég, hogy a negyedik osztályra jócskán megnyúlt fiúk előtt tekintélyt szerezzen magának. Nem is volt szüksége ilyen külsődleges jegyek alapján kivívott dicsőségre. A régi képző, amibe járhatott, mintha fölkészítette volna a hatvanas évek iskolásainak csínytevéseire. Utólag emlékezve nagyon széles volt a rosszasági skála. Mintha azt éreztük volna, hogy nekünk, a demográfiai hullám csúcspontját adó gyerekeknek többet szabadna, mert többen is vagyunk. Persze nem tudtunk arról, hogy születésünkkel szép reményekre jogosítunk; természetesnek vettük, hogy többen vagyunk a napköziben egy labdára, mint az igazi futt- ballpályákon látott csapatok. Csak gyanítom, milyen érzéseket keltek az ifjabb nemzedékekhez tartozó pedagógusokban, ha azt írom: negyvennégyes osztálylétszám. Negyvennégy gyerek — o mai vizsgálatok szerint ez hátrányos helyzet. Meg kell vallanom: amikor vadócságunk már odáig fajult, hogy Teréz néni türelmének — amúgy is hamar megtelő — pohara kicsordulni látszott, a nagyobb baj megelőzése végett néhány pofon is elcsattant. Természetesen már akkor sem volt ildomos (egyébként nagyon bölcsen és helyesen) az effajta tettlegesség, és valami halvány fölvilágosí- tásfélét is hallottunk arról, hogy ez törvényt sértő; ám mindannyiszor az osztály saját titkaként kezeltük Teréz néni túlkapásait. Mindezt csak azért írom le, hogy értésre adjam: nemcsak a mai, hanem az évtizedekkel ezelőtti minta szerint sem javasolhatott volna senki kiváló pedagógus kitüntetést Teréz néninek. A legnagyobb örömet is — manapság mosolyog- tató — kedvességgel szerezte nekünk. Évenként ugyanis többször szerét ejtette annak, hogy két könyvet felolvasson nekünk. A Kincskereső kisködmönt és az Egri csillagokat. Évente két- szer-háromszor került a választás egyik-egyik könyvre, tehát éppen elégszer ahhoz, hogy minden történet ismerős legyen, és hogy várjuk a jobb részeket. Előre tudtuk, hogy a főhős halott kishúga mellé teszi a körtemuzsikát, Teréz néni szemében könny jelenik meg, nagyokat sóhajt, majd azt mondja: nyissatok ki egy ablakot. A beáramló friss levegő gátat szabott a szomorúságnak, kezdődhetett a környezetismeret óra. Teréz nénivel a napokban találkoztam. A két évtizednyi idő azóta már a hajdani tanítvány arcát is kezdi barázdálni, mégis fölismert. — Merre vagy? — kérdezte. Mondom, hogy mi lett a foglalkozásom. — Emlékszem, jó fogalmazásokat szoktál írni. Hány ezret keresel? Megmondtam. Tűnődött, aztán — nyilván a hatvanas években megkezdett nyugdíjához viszonyítva mondta: „Szép”. Beszélgetés közben azt hittem, hogy csak úgy tesz, mintha megismerne. De kérdezni kezdett a többiek- ről. Előbb az ablak felőli padsorról, aztán a középsőről. Ki hol van, hogyan házasodott. Szétszóródott társaimról általa értesülök sok év után. Tudom, legközelebb rólam is beszámol valamelyikünknek. Teréz néni így válik fővárossá szétszórtságunk térképén. Biztosan tudom, hogy valamelyik harmadikos fogalmazásomra is tisztán emlékszik, és megbocsátja .nekem, hogy nem tudtam: a muszály pontos jével írandó. Varga István
