Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-08 / 288. szám
1984. december 8., szombat Somogyi Néplap 7 KÖZELKÉPEK Lombikok, műszerek, kemencék Két rosszból lehet jó — Fő feladatunk a mér- gesnő vegyületek, valamint speciális..analitikai- vizsgálatok elvégzése. — Dr. Dudás Tibor, a toxikológiai laboratórium vezetője egy nagyon sokat tudó gázkrosa- tográf előtt magyarázza, hogy a be nem avatottak fülének idegenül hangzó kifejezések, módszerek mögött a mindennapok gyakorlata számára fontos munka folyik. — Világszerte, nálunk is a penészgombák termelte mérgező anyagok súlyos megbetegedéseket és számottevő gazdasági károkat okoznak. Nemcsak az ilyen takarmányok vizsgálata a feladatunk. hanem azoknak az eljárásoknak a megkerersése is. amelyekkel „méregtele- níteni”, takarmányozásra alkalmassá lehet tenni ezeket. Erre vonatkozóan szabadalmi eljárás is született. A?, utóbbi időben azonban a fő cél a megelőzés. Például ilyen technológiát kellett kidolgozni a kukorica energia- takarékos nedves tárolására is. Lombikok, pipetták, villogó. piros szemű, grafikonokat író műszerek, fagyasztva szárító berendezéseik és forróságot. esetenként gőzt és füstöt árasztó kemencék világa a mezőgazdasági főiskola központi laboratóriuma. Fehérköpenyes nők és férfiak a tégely- és lombikvilág mozgatói; sürögnek-forognak, hol forrva bugyborékoló. hol jéggé dermedt anyagokkal foglalkozva. Örákig tartana a felsorolás. hogy mi mindenre keresnek és adnak választ itt. a humán vizsgálatoktól kezdve a gyógyszeralapanyag-kutatásig, a szőlővenyige trágyaként való legcélravezetőbb felhasználásától. a takarmányozás legjobb eredményeket grantá- ló módszeréig. — Mi központi laboratóriumnak hívjuk — mondja dr. Horváth Miklós intézeti igazgató —, és nem csupán azért, mert egy van belőle^ hanem azért- iSv-merf sok tekintetben eltér ez a többi felsőoktatási intézménytől. — Mi indokolja az eltérést, ha úgy tetszik, a „külön utat”? — Másutt minden egységnek. akár tanszék, akár más szervezeti forma, külön laboratóriuma van, ahol a saját területük dolgaival foglalkoznak. Dr Guba Sándortól származott az elgondolás: ' összpontosítsuk az eszközöket, a képességeket, többre mehetünk így szellemileg is, a nagy értékű műszerek kihasználásában is. Az pedig, hogy csaknem másfél évtizede, vagyis kezdettől ez a laboratórium önfenntartó. lényegesen többet jelent, mint egy gazdasági tény. — Vagyis a laboratóriumnak a bevételeiből kell fenntartani magát. — Igen. És épp ez garancia arra, hogy csak olyan témákkal foglalkozzunk, amely a mindennapok számára fontos, s így gazdasági hasznot hoz. — A napjainkban sokat emlegetett érdekeltség tehát szinte kényszeríti az itt dolgozókat. hogy a gyakorlatot szolgálják. Dr. Horváth Miklós egy meghívót mutat. a megye állatorvosai itt tartják soros továbbképzésüket. A tanácskozás témája annak az új módszernek a megismertetése — majdan elterjesztése —. hogy miként lehet a tej összetételéből korán megállapítani a vemhességet. Módszer ez a két borjazási idő rövidítéséhez, az viszont egyik döntő tényezője a szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságának. — A laboratóriumi munka így kanyarodik vissza — nálunk minden esetben — a mindennapok alapvető termelési. gazdálkodási feladataihoz. Emellett a dr. Sarudi Imre vezetésével működő laboratóriumnak fontos feladata az oktatás kiszolgálása. az itt dolgozó kutatók igényeinek kielégítése — természetesen a témájukhoz biztosított anyagiakból ők éppúgy fizetik a vizsgálatok költségeit, mint bárki más. A leglényegesebb és legszélesebb kör persze az üzemek számára végzett szolgáltatás. Mint minden területen, feladatunk az is, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel, újabb és újabb analitikai módszereket dolgozzunk ki. Laborról laborra járunk drt Csapó Jánossal, s ahogy az ajtók nyílnak, fokozatosan föltárul az a sokrétű, nélkülözhetetlen „háttérmunka”, amelyet itt végeznek az eredményesebb ál- latitermék-termelés és sok esetben az emberi egészség érdekében. A hús minőségének javításáról, a húsipari igények jobb kielégítéséről — ami természetesen kapcsolódik a piac követelményeihez — sok szó esik napjainkban. Az állati termékeket vizsgáló laborban többek között itt keresnek választ arra, hogy melyik az a keresztezési mód, amelynek során az értékesített hízott sertés leginkább megfelel a követelményeknek. De az itteni vizsgálatok adnak választ az üzemeknek arra is, hogy az új szabványoknak megfelelően mit kell tenni a higiénikus, tiszta tej nyerése érdekében. A nem szakember számára furcsán hangzik, hogy két. önmagában rossz takarmányból összekeverve lehet jót is készíteni. És ez nem boszorkányság, egyszerű biokémiai magyarázata van. — Nem általában a fehérje, hanem az abban levő aminosavak megfelelő aránya biztosítja a jószág kívánt fejlődését — magyarázza dr. Csapó János. — Ha az aminosavak egyike minimumban van. nem éri el az állattenyésztő a kívánt eredményt. Ha viszont a rendelkezésére álló két takarmányt összekeveri, ezzel eléri, hogy az önmagában nem jó takarmány gazdaságosan. eredményesen hasznosul. A takarmányokról a pontos ismeretek itt születnek meg. Ma, amikor minden termelési, gazdasági folyamatot a hatékonyság határoz meg, óriási forrást jelent a megye szívében ez a lombikvilág. — Élnek-e a lehetőséggel az üzemek? — Az, hogy kezdettől fogva bevételeiből fenntartja magát a laboratórium, ezt mindennél jobban, bizonyítja — mondja dr. Csapó János. — (Kiváló és régi kapcsolataink vannak, például a Bikali és a Paksi Állami Gazdasággal, a Bajai Kombináttal. s a megyében is van jó néhány, többek között az öreglaki Állami Gazdaság, a főiskolai tangazdaság. Felsorolni persze minden üzemet nem lehet. Ami legjobban izgatott, arra a válasz végül is az volt: ebből a forrásból sokkal többet és többnek lehetne meríteni, mint teszik napjainkban. Pedig a forrás nings mesz- sze. Itt buzog a megye szívében. Vörös Márta Nádaratók a Fertő tavon ■*** • Csípős északi szél zúgatja a roppant nádtengert a Fertő tó magyar oldalán. Gépek is zúgnak a nádasokban, megkezdődött az aratás. '■‘■'ti. Akkor szép igazán ez a munka, ha 20—30 centiméter vastag a jégtakaró — mondják a nádaratók. — Ekkor megbírja a gépeket, és naponta 50 ezer kévét is le tudunk aratni. De ilyen kemény tél régen volt. Reméljük, az idén legalább néhány hétig jégen is arathatunk. Az ország legnagyobb, hatezer hektár összefüggő nádasa ez. Sűrűn behálózzák a csatornák, ladikokon szállítják ki a nádat. Egy-egy ladikba 120 kéve nádat is beraknak. Aztán 4—5 csónakot egybeláncolnák, s terhükkel motorcsónak vontatja ki őket a partra. Az út tovább a fertőszentmiklósi feldolgozó üzembe vezet. 15 nagyteljesítményű, dán gyártmányú önjáró gép kezdte meg a munkát. Jól boldogulnak a vizen és az iszapban. Több mint kétmillió kéve nád levágását tervezik az idén a nádaratók. — Hova kerül ez a roppant nádtömeg? — Nagyobb része külföldre. Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba — mondja Zanathy János, a fertői nádgazdasági vállalat termelési igazgatóhelyettese. — A fertői nád a legjobb minőségű Európában, tetőfedő nádnak és nádszövetnek dolgozzuk fel a termést. Emellett nádaratóink megjelennek az idei télen a Balaton északi partján, a Kisalföld kisebb tavain, és az Alföldön is bériünk nádasokat. Ezeken a helyeken még további, mintegy félmillió kévét vágunk le. A Fertő tó természetvédelmi terület, rendkívül gazdag a madárvilága. A nádaratók minden évben többszáz hektáron lábon hagyják a termést. hogy a madarak élete az aratás időszakában is zavartalan legyen. Cseresznyák István BÖZSI NÉNI, A FESTŐ Naiv jestészet: rendszeres művészeti oktatásban nem részesült festőknek a kor művészeti irányaitól független stílusa. A fogalom a XIX. század végén került a művészettörténetbe, bár a naiv festészet egyidős a művészet létrejöttével. Jellegében rokon a népművészettel, képviselői minden nép között megtalálhatók. (Művészeti kislexikon) — Amikor ezt a házat épültük a kis tömésépülel helyére, a szárszói lányom lakásában kinyílt a szemem két festményre. Hogy adták. lányom? Mondja, hogy egyiket kétezerért, a másikat háromért... Hát én ennyi pénzt áldozni nem tudok, a kopár falakat meg nem szenvedhetem. Mondom az ezermester fiamnak; ha bent jársz Siófokon, vegyél nekem ecsetet, festéket. Meg is hozta, jó gyerek nagyon. No, Gombai Ferencné született Kluk Bözsi, mondom magamnak, most már csak rajtad áll. hogy lesz-e kép a falon. Hát lett! A Gödör mellett egy ikerház. Udvarán szalmatete- jű, roggyant szín. szépen épített tűzifa-piramis, istálló. A levelét hullatott fa alól rálátni a Packa-hegyre. Még nem tudom, hogy a lovak egykori szállása tele van keretezett festményekkel... — Mezei munkában voltunk mink otthon a háború előtt. Részaratás, napszám. Az osztáskor öt kataszteri földet kaptunk. Csakhát közbeszólt a sors: a papa aknaszilánkokat hozott haza a frontról, ^alfelől a szíve körül. Ezek határoztak felőlünk ... A hogyanra sziszegés, zu- borgás adja meg a választ. Üzemel a szikvíztöltő gép; szénsav robban az üvegbe ‘a csövön át. Ha az apró, sok- dioptriás szemüvegű bácsi — „én csak az inas vagyok”, mondja — bevégzi a munkát, közénk telepszik ő is. — A papa rokkantsága miatt kiváltottuk az ipart, és átköltöztünk Bábonyba Nagyberényből. Mások sorsát is keresztezte a háború, Weimnan Ferenc vissza sem jött: a fia eladta nekünk a töltőgépet, felszerelést. Háromezer forintot kóstált, nagy pénz volt az, először csak béreltük. Bábonyból fuvarosokkal vitettük a szódát Torvajra, Megyerre. De igen sokba került, abbahagytuk. Cepcltük kézzel a kocsmába, egyszerre hatnyolc üveget markolva. Hét év után visszaköltöztünk Nagyberénybe. Hatvanhétszer kopogtak be hozzájuk a betle- hemesek karácsony táján ennyi év próbálta törni, gyűrni, ö meg nem hagyta magát. búboskemencényivc gömbölyödött, az arca is kikerekedett. olyan, mint a szépen kelt tésztából sült dombos cipó. A hidegnek sem adja meg magát, pedig már itt ólálkodik, bekerítve Nagyberényt a halastó, a Cserehát, a Gubás meg a Dzsindzsa felől. Szürkészöld szvetter, otthonka, szoknya. rvw«. mum* w hosszúnadrág bugyolálja Bözsi nénit. — Nincs már ebben a szakmában sok élet. A szifon nagy konkurrencia. Meg hát van odébb is még egy szódás ... Bizalomkék szeme mintha elborulna. De lehet. hogy csak képzelődöm. — Beszéljünk a festményekről ! Inkább mutogatja, mintsem beszél róluk. Munkáinak java a nagyberényi utcákat. falurészleteket, házakat ábrázolja. Pár éve ka- posi zsűri válogatott belőlük egy tucatot, és kiállítása is volt. a herényi csodafaragó Szabó Jánossal közösen. Egy-egy képén emberek. állatok is feltűnnek. — Festeni kellene a napszámoséit eseményeit. Bözsi néni. Aztán a legrégibb épületeket, hogy fennmaradjon az unokákra a régi falu képe. Én kevés vagyok a tanácsadásra. Megrendelés. értő ember irányítása kellene ennek az időskorát festege- téssel megszépítő asszonynak. Ha nem is Benedek Péter, Süli András, Vankó- né Dudás Julcsa művészetéhez fogható alkotások születnének, azért figyelemre mindenképpen érdemes fest mények lennének azok. azt hiszem. Csendéletei, egy-egy tájrészlete, unokáiról mintázott képe ezt ígéri. De már két éve nem állt a vászon elé. Vajon ő az egyedüli, aki biztatás, támogatás hiánya miatt abbahagyja? Leskó László
