Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

6 Somogyi Néplap 1984. december 8-, szombat GYERMEKEKNEK TUDOD-E... ... hogy a harangjátékot, a dallamot játszó, harangocs­káikból álló, többnyire óra­művel működő szerkezetet 1467-ben Kneck Bertalan, ílandriai harangozó találta fel. A mai napig a holland, és a belga harangjátékok a leghíresebbek. A színpadi szerzők előszeretettél építe­nek be harangjátékot a mű­veikbe. Harangjáték szerepel például Kodály Háry Jáno­sában és harangjátékkal kez- oődik Bruckner Angliai Er­zsébet című drámája is. * * * .. . hogy vezéregyenesnek nevezik azt az egyenest, amelytől a parabola minden pontja ugyanolyan távolság­ra van, mint a parabola fó­kuszától. * * * ... hogy a rózsavíz kevés­sé tartós, olcsó és híg illat­szer. A régi falusi lányok ezt Ez a közkedvelt és általá­nosan ismert madár Euró­pában a legészakibb részek kivételével mindenütt elő - fordul. Hazánkban gyakori fészkelő, bokros aljnövény­zetű erdőkben, folyóárte­rekben, parkokban, nagyobb kertekben találkozhatunk vele. Szereti a vízmosások, a helyi patakok környékét. A vörösbegy Európa észa­ki, keleti és középső tájain vonuló madárnak számít. Dél-Európában az állandó lakos. Tavasszal az első vonuló példányok márciusban buk­kannak fel. a vonulás ápri­lis derekáig elhúzódik. Eb­ben az időszakban minde­nütt találkozhatunk vörös­begyekkel, amelyekre a hí­mek hangos éneke is fel­felhívja a figyelmet. Ta­vasszal alakulnak ki a pá­rok. és a költőterületek, amelyek határait a tulajdo­locsolták magukra, ha báiba mentek, s a legények is ez­zel locsolták őket húsvétikor. Előállítása mindössze annyi­ból áll, hogy flakonnyi vízbe néhány csepp rózsaolajat ön­tötték. * * * ... hogy a katicabogár a hasznos rovarok közé tarto­zik mivel nem növényekkel, hanem a nálánál jóval ki­sebb mezőgazdasági kárte­vőkkel táplálkozik. Naponta mintegy százötven apró, kis rovart fogyaszt. * * * .. . hogy Észak-Algériában a sivatagosodás megállítására 1995-ig ezerteétszáz kilomé­ter hosszú 23—24 kilométer széles erdősáv telepítését ter­vezik. Ha a fásításkor szoká­sos négyszer-négy méteres hálózatiban ültetik a fákat, akkor mintegy hét milliárd csemetét kell elültetni. nos féltékenyen védelmezi szomszédaival szemben. A fészket a tojó építi er­dei mélyút oldalában, fű- cz' nó ala*t, patakon átve­zet fahíd gerendáján, vagy más alkalmas, védett helyen. Az első költés ideje április­ra esik, másodszor a nyár derekán repítenek fiókákat. A fészekalj 5—7 fehéres alapon rozsdásan foltozott tojásból áll. A kotlás munkája, akár csak a fészeképítésé, a. toló­ra hárul. Az utolsó tojás lerakása után kezd ülni, a fiókák 12—13. napon kelnek. Kezdetben csupaszok és va­kok, anyjuk melegíti őket. A kikelt fióka súlya nem egészen 2 gramm, de gyor­san nőnek, és egyhetes ko­rukban már 15 grammot nyomnak. 12—15 napig ma­radnak a fészekben, de szü­leik még egy ideig a bok­rok alatt is etetik őket. A A csudahajó Túl a hídon, túl a vámon, Nem is tartja senki számon. Tiszta ég, vagy sűrű köd, Egy szép nagy hajó kiköt. Elmúlt már a naplemente, Este van már, tente, tente, Holdvilágban a folyó, Ilyenkor jön a hajó. Nappal még nem látta senki, Este jár, csak este köt ki. Kilenckor van a csudás, Bátor-útra kirándulás. Toronyóra üt kilencet? A hajó harangja csenget? Én bizony már nem is tudom. Anyuciról álmodom! Erre ringat, arra ringat, Viszi hordja álmainkat, Csudaszép és csudajó, Ez a nagy álomhajó. Szarka Zoltán Kaposvár 6. o. tanuló vörösbegy első tollruháján nyoma sincs a piros színnek, a fiatal madarak barnás alapon sárgásán pettyezet- tek. A nyár folyamán az első költésű fiatalok már lassan színesedni kezdenek, de csak a vedlés befejező­dése után válnak „igazi” vö­rösbegyekké. Erdeinkben a kakukknak a leggyakoribb gazdamadara a vörösbegy. Ez azt jelenti, hogy a fiatal kakukkok többnyire vörösbegy, fészké­ben nevelődnek. Sajnos egy- egy ilyen kis kakukk felne­velkedése mindig egy fé- szekaljnyi vörösbegy pusztu­lásával jár együtt, mert az erőszakos madár nyomban kikelése után kitúrja mosto­háit. és a még meglévő to­jásokat a fészekből. Szeren­csére a vörösbegy gyakori madár, azért állományát a kakukkok tevékenysége nem fenyegeti. őszi vonulásuk szeptem­ber derekán indul, a leg­erősebb októberben. A hazai gyűrűzések adatai szerint a magyar példányok főként Olaszországba vonulnak, de már Afrika északi partjairól is jelentettek vissza Magyar- országon gyűrűzött vörösbe­gyet. Éjszaka vonulnak, leg­feljebb 100 méteres magas­ságban. Napközben bokrok között, gazos árokpartokon keresik rovarokból, pókok­ból álló táplálékukat. Ha­zánkban a vörösbegy védett madár, eszmei értéke 500 forint, s ha télen találko­zunk velük, állítsunk ker­tünkben etetőt a részükre. A vörösbegy — Figyelj már! Hozzád szóltam ! SZEMMÉRTÉK DOLGA A megszámozott kilenc fehér ábra közül melyik három­mal lehet a fekete négyzetet teljesen befedni? (A helyes választ ellenőrizheted a 11. oldalon.) Találós kérdések Finn­országból Fehérsörényű csődör homokot harap, hőkölve elszalad, vissza-visszatér. (to%ivd v 3/tsapxaa nompunu) Tíz fiú a földet lesi, homokot lel, átpeirgeti. (HvÇÇnqyrj) Sovány férfi, iangaléta, kiviláglik szálkás véknya. (VJitaq) Fény és csillogás forrása, szomorú az áradása. (UÍ3ZS) Ha csinosnak nevez, mint a költő hangja zeng. Ha csúnyának mutat, szava hamisan cseng. (■tpsjnxl Tarka ösvény esőben bont virágot. (huvcuvaizs) Fekete olló kék selymet szabdal (33/soajj Ahogy fogy a sovány, úgy dagad a pocakos. (tvivuof v 3fpf)iftjoqutoo) Az egyik oldal fogytán-fogy, a másik mag csak hízik. (sjmtsDftjo uadda ittas ‘aftuojj v) Figyeld meg! Amikor szüléitek legköze­lebb kávézáshoz készülődnek, kérjétek meg őket, segítse­nek az alábbi kísérlet elvég­zésiében. A csészében^ lévő forró (!) kávét jótl kavarjuk meg, majd vegyük ki a (kanalát. Várjuk meg, hogy nagyjából egyen­letesen forogjon a kávé, ak­kor a csésze közepébe csep­pentsünk néhány csepp hi­deg tejet. Mit vesztek észre? Ezután végezzétek él a kí­sérletet néhány csepp forró tej jeli is. Hasonlítsátok össze a két eredményt. Megpróbál­kozhattok a tapasztalt jelen­ség magyarázatával is. A rajzon egy nagyon szép, nálunk kevésbé ismert ma­dárfajta látható. Ha sikerül a rejtvényt helyesen megfejte­ni, a vastagon bekeretezett kockák betűit lefelé olvasva, ki­derül micsoda madárról van szó. 1. Elhízott. 2. Cirkuszi porond. 3. Ivóeszköz. 4. Gyorsan. 5. Aki másokat becsap. 6. Törlőgumi. 7. Félős természetű. 8. Növendék tyűk. (A helyes választ a IX. oldalon ellenőrizhetitek.) I. Péter és a furfangos katona 1. Péter szeretett vadász­ni, sétálgatni. Séta közben mindent megfigyelt, éleslá­tású volt: messzire látott, mindent hallott. Egyszer megy az utcán, hát látja: a fűszerestől egy pity ókás ka­tona jön kifelé. Jön és mo­tyog, I. Péter a nyomába szegődött, s hallgatódzott. A katona meg így beszél ma­gában: „Némely embernek esze nincs, ám. pénze annál több; nekem meg eszem van bőven, csak a pénz hibádzik. De hát a pénz nem minden­kit kedvel". Utolérte a cár. — Adj’ isten, bajtárs! — Fogadj isten! — Nem ismersz meg? — Nem. — Hogyhogy? Hisz egy ezredben szolgáltunk, az 509-es gyalogosoknál. — Hát az meglehet. — Kivel beszélgettél? — Csak úgy magammal. — És mit mondtál? — Azt mondtam, eszem van bőven, ám pénzem az nincsen. — Aztán minek neked a pénz? — Pálinkára. I. Péter meg így szól, mi­közben végigtapogatja a zsebeit: — Nálam sincs pénz, ott­hon hagytam. Gyere, te­gyük zálogba a kardodat! — Az ám, de tiltja a sza­bályzat. — Mit, szabályzat! Hisz senki sem tudja meg. — Mégis félek. Ha a cár megtudja, lesz jaj! — Ugyan kitől tudná meg? Holnap reggel kivált­juk. — Na jól van, menjünk! Bemennek a teázóba, hív­ják a csapiárost: — Hozzon egy pint vod- Icát, zálogba tesszük érte ezt a kardot. Megkapták, amit kértek: ettek, ittak, majd mindket­ten hazaindultak. I. Péter rövidesen vissza­tért a csapiároshoz, és ki­váltotta a kardot. Másnap reggel a katona szerzett egy kis pénzt, s ő is elindult a teázóba a kardért. Ám a gazda nagy meglepetésére ezt mondta neki: — Hiszen a barátod még tegnap kiváltotta! Mit lehet itt tenni? Megy a laktanyába, ott épp azt hirdetik, hogy két óra múl­va szemlét tartanak. Elsza­ladt az asztaloshoz, csinál­tatott egy fakardot. Bedug­ta a hüvelyébe, s azt gon­dolta, most már minden rendben. Kezdődik a szemle. Nézi, nézi — hát megisme­ri a cárt. Az meg ment sor­ban, megtalálta az emberét, s ezt parancsolja neki: — Két lépést előre! Kihív még egy katonát, s újabb parancsot ad az első­nek: — Vágd le ennek a fejét! Azt mondja erre a kálo­na: — Hogy vágnám le? Le­het, hogy ártatlan? — A cárral nem szokás vitázni. Parancsolom: vágd le! A katona az égre emelte tekintetét: — Uram, ha ez az ember ártatlan, változtasd fává acélkardomat! Kihúzza — látják. hogy fából van. így szól erre a katona: — Felség, isten csodát tett! Ez az ember tehát ár­tatlan. I. Péter így válaszolt: — Igazat beszéltél, gyere velem, megajándékozlak. De többet meg ne szegd a szabályzatot, a kardod el ne add! A kupicát fenékig ne idd, s a titkot senkinek el ne mondd! Amig csak én tudom, ártatlan maradsz. A cár bőkezűen megaján­dékozta a furfangos kato­nát, s a szolgálatból elbo- csájtva hazaengedte. A le­gény megköszönte a pénzt s az okítást. Visszatért a fa­lujába, ahol módos gazda lett belőle. Talán még ma is él, ha meg nem halt.

Next

/
Thumbnails
Contents