Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

4 Somogyi Népiap 1984. december 6., csütörtök Korszerűsíteni kell a húsfeldolgozást A lépcsőzetes munkakezdés csökkentheti a zsúfoltságot Együttműködés a gépgyártókkal Két új autóbusz-pályaudvar épül Szerény fejlesztési lehetőségek a Volánnál életbelépésével néhány vál­tozást vezetnek be a Ka ■ posvár és Barcs között köz­lekedő hétközi járatoknál. A hétvégeken jelentkező fe­szültségek enyhítését cé­lozza. a megyeszékhely és vonzáskörzetébe tartozó helységek, a Pécs és Siófok közötti, a Tab és Kaposvár, valamint a Kaposvár—Barcs vonalon közlekedő járatok pénteki és vasárnapi indítá­sának megváltoztatása, eset­legesen új járatpárok beál­lítása. A 13-as Volán a közepes nagyságú közlekedési válla­latok közé sorolható. 285 autóbusszal rendelkezik, 50 Ikarusszal bonyolítja le a városi tömegközlekedést. Évek óta visszatérő gond, hogy a gépkocsivezetők, az előírt 182 órás havi munka­idő helyett vállalati szinten több mint 220 -órát töltenek a volán mögött, A helyi já­ratokon szolgálatot teljesí­tők leterheltsége még ennél is nagyobb: 1984 első há­romnegyed évében átlag 238 órát vezettek havonta. De térjünk vissza az esz­közállomány állapotára! A kocsipark rohamosan öreg­szik. Ezt bizonyítja, hogy míg négy évvel ezelőtt egyetlen 0-ra futott autóbu­szuk sem volt, ma már min­den harmadik kocsijukat ki kellene selejtezni. Erre azonban egyszerűen a fej­lesztési források szűkös vol­ta miatt egyelőre nincs le­hetőség. Az 1984-es esztendő jelentette a mélypontot: mindössze 11 autóbusz vá­sárlására nyílt lehetőségük, de az 1985-ben érkező 17 Ikarus is csak a selejtpótlást biztosítja. Ilyen körülmé­nyek között mind jobban előtérbe kerül a kocsipark igen gondos karbantartása, felújítása. A vállalati feladatok kö­zött nagy hangsúlyt kap a kaposvári helyi közlekedés lebonyolítása. A somogyi megyeszékhelyen naponta 1250 járatot indítanak, s ezeken átlag hetvenezren utaznak. A követési idő ál­talában húsz perc, ugyan­akkor a törzshálózat 44 Szá­zalékán tízpercenként vagy annál sűrűbben „indítják az autóbuszokat. A tömegköz­lekedés természetesen Ka­posváron sem mentes a fe­szültségektől. A gondot már esztendők óta a lépcsőzetes munkakezdés általánossá té ­tele jelenti. A keleti és a nyugati iparnegyed vállala­tainál a munkaidő-kezdés és -befejezés megválasztása enyhíti a reggeli és délutá­ni utazási csúcsot, ám a belváros oktatási és egyéb intézményei még ma sem érzik át annak a fontossá­gát, hogy a munkaidő kez­dési időpontjának össze­hangolt megváltoztatásá­val tovább csökkenthetnék a városközponton áthaladó járatok zsúfoltságát. E té­ren nagyobb segítséget vár a Volán a városi tanácstól. Salamon Gyula Vencel tér és Tesla Prága, Vencel tér ... Ta­lán egy kilométernyi hosszú lehet, vagy még annyi sincs egészen, s a szélessége sem sokkal több, mint a Népköz- társaság útjáé Budapesten... De aki ideér, s elvegyül az úttesten hullámzó ezrek, tízezrek tömegében, az meg­érzi, hogy Prága szívében van. Tesla ... Tesla ... Tesla... — olvashatjuk a Vencel té­ri kirakatokban is lépten- nyomon a rádió- és tv-ké- szülékeken, az ilyen-olyan elektronikus berendezése­ken a feliratot, jelezve: a Tesla ipari óriás iehet Cseh­szlovákiában. — Valóban az, hiszen 33 ezer embert foglalkoztat ez az elektronikai konszern — bólint Jaroslav Hrouda, az Elektrotechnikai Miniszté­rium osztályvezetője. — Tíz vállalata van az országban, amelyek a szórakoztató elektronitechnikai terméke­ken túl szinte mindent elő­állítanak, amit a világ elektronikai ipara produkál ma: telefonközpont kiegé­szítőket, rádió- és tv-adó- kat, illetve stúdiókat, mérő­műszereket, számítógépeket és persze alkatrészeket. Karel Pilmann, a strasni- cei vállalat kereskedelmi igazgatója örömmel nyug­tázta, hogy ilyen jól véle­kednek róluk a minisztéri­umban. Aztán bemutatott Stanislav Mlázovskynak, a hordozható színes tv-készü- lék atyjának. Az ő vezérle­tével alkották meg ugyanis ezt a várva-várt új köz­szükségleti cikket. — Harmincöt éve dolgo­zom a gyárban — csak há­rom év választ el a nyugdíj­korhatártól — mondja ciga­rettaszippantás közben. — Mivel az elektronika világ­szerte nagyon gyorsan fej­lődik, tudtam, hogy az utol­só aktív évek sem télnek el nyugalomban. Nem mon­dom, meglepett, hogy éppen hordozható színes tv-készü- léket kértek tőlünk, de ha azt kértek, mindent megte­szünk, ami rajtunk múlik. Nem egészen egy év alatt megszerkesztettük, előállí­tottuk az első mintadarabot : 32 centiméter a képernyő átmérője, és amire vala­mennyien büszkék vagyunk — mindössze 60 wattot fo­gyaszt. Színes és fekete-fe­hér vételre egyaránt alkal­mas, s fogni lehet vele mind a kelet-, mind a nyugat­európai adásokat. Hogy mennyi lesz az ára, azt egyelőre még nem tudjuk. Még az év végén megkezd­jük a gyártását, remélem, elégedettek lesznek vele az emberék. Karel Pilmann igazgató- helyettes megjegyzi, hozzá­teszi: a hordozható színes tv-készülék csak mellékpro­filjuk lesz, amit hazai szük­ségletre gyártanak. A fő­profiljuk ugyanis változat­lan : különböző telekommu­nikációs, telefongyári be­rendezések. Az utóbbiak korszerűsíté­sében már Mikulás Sladek 31 éves elektronikai mérnök szerzett kiemelkedő érdeme­ket. A fiatal mérnök hosszas töprengés, számítgatás után újítást adott be, amellyel száz óra időt lehet megta­karítani minden telefonköz­pont előállításánál. Ez bi­zony tetemes időnyereség, ami igencsak hozzájárult termékük nemzetközi ver­senyképességének javításá­hoz. S minthogy az újítás immár csaknem egy éve ki­tűnően vizsgázik, Mikulás Sladek hamarosan tetemes újítási díjra számíthat. — Én 3600—3700 koronát keresek havonta, a felesé­gem pedig 2800-at — mondja a fiatal mérnök. — Mint a legtöbb csehszlovák családnak, nékünk is van kocsink. (Folytatjuk.) Magyar László A húsipar és a feldolgozó - gépeket gyártó vállalatok képviselői az iparág gond­jairól váltottak szót nemrég Győrött. A kétnapos eszme­csere célja az volt, hogy a korszerű húsiparhoz meg­teremtődjék a következő években a korszerű hazai húsipari gépgyártás is. Stiller Ottó, az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt vezérigazgató-helyettese el­mondta, hogy a hústerme­lésben világviszonylatban is előkelő helyet foglalunk el. Minden magyar lakosra évente 160 kilós hústermelés esik. Ebből belföldön egy főre 74 kilós fogyasztás jut, a többi húst exportálni kell, nagyrészt a nyugati piacra. A magyar húsipar döntő szerepet vállal a népgazda­sági egyensúly fenntartásá­ban. Csupán az állami hús­ipar vágóhídjain 8,6 millió sertést, 550 ezer szarvasmar­hát és több mint félmillió birkát vágnak le az idén. — Hogy ke.rül ez össze­függésbe a gépgyártással? — A hazai fogyasztó és a külföldi vásárló egyaránt el­várja a minőségi, a jól fel­dolgozott terméket. Ehhez pedig miáir kevés a hagyo­mányos vágókapacitás. Kor­szerű feldolgozó gépek, mo­dern csomagolóeszközök, be­rendezések is kellenek. A rosszul feldolgozott és cso­magolt árut, bármennyire jó a minősége, alacsonyabb áron tudjuk értékesíteni a világpiacon. Komoly gondot okoz napjainkban, hogy a megmunkálás színvonala korszerűtlen. És tovább kell növelni a fagyasztó-, a hű­tő- és a tárolókapacitásokat is. Várhatóan a hetedik öt­éves tervben is sertéshús-ex­portunk elsősorban az Egye­sült Államokba és Nyugat- Európába megy, a szarvas- marhát és a juhot pedig leg­inkább a Közel-Keleten kell értékesítenünk. A piaci ver­senyképesség megőrzéséért még a jelenleg korszerűnek mondható üzemek technoló­giáját is fejleszteni kell. — Mit várnak a hazai gé/pgyártóktól ? — Mindenekelőtt a vágó­vonalakhoz forrázó, kopasz­tó, bőrfejtő késeket, töltőgé­peket pácoló berendezéseket, klímaberendezéseket, cson­tozó kéziszerszámokat, fő- ző-füstölő berendezéseket, a minőséget ellenőrző mű­szereket. A háttériparral va­ló együttműködést kibővít­ve kutató-fejlesztő közös vállalatot alakítottunk. Re­méljük, hogy a jövőben nö­vekszik a magyar húsipari termékek külkereskedelmi versenyképessége. Cs. I. Jó kapcsolat a termelőkkel A két esztendővel ezelőtt végrehajtott tarifaemelés nehéz helyzetet teremtett az autóbusz-közlekedésben. A Volán vállalatok helyközi forgalma átlagosan harminc százalékkal csökkent. Az utascsökkenés aránya a ka­posvári székhelyű cégnél megfelelt az országos átlag­nak, s még a múlt év őszé­re sem érte el a bázisév utas­kilométer-teljesítményét : mindössze 89 százalékot. Az idén az első háromne­gyed évben — a múlt esz­tendő hasonló időszakához viszonyítva — a helyközi forgalom növekedése mái meghaladta az 1983. évit. Ez egy sor intézkedést takar. A vállalat átmenetileg külön­böző mértékű kedvezmé­nyeket adott az utazóközön­ségnek a távolsági járato­kon; a gyorsított járatokat a korábbinál több helyen is megállították, időközben fe­lülvizsgálták a csatlakozáso­kat és megtették a szüksé­ges módosításokat. Ám a felsoroltak a teljesítmények látványos emelkedésével nem párosultak. Mindez az­zal is összefügg, hogy So­mogy megyében a nyolcva­nas évek eleje óta új mun­kahelyek nem létesültek. Az utazási lehetőségek kö ■ rének bővítését jelentette, hogy a múlt évi menetrend- változás bevezetésének idő­szakára, a megye szinte va­lamennyi települését bekap­csolták az autóbuszforga­lomba: ma már a Volán já­ratai szombaton és vasár­nap is menetrendszerűen közlekednek a kis települé­sek és a decentrumok kö­zött. A jövő évi, júniusi menet­rendváltozás ugyan eléggé messze van, ettől függetle­nül a vállalat a közelmúlt­ban megkezdte az érintett tanácsokkal és vállalatok­kal a menetrendi megbeszé­léseket. Az eddigi tapaszta­latok alapján — mint Ba­logh Jánostól, a 13-as Volán személyforgalmi osztály- vezetőjétől megtudtuk — a változások mértéke elha­nyagolható lesz. Jelentősem javul viszont a közlekedés- szervezés. az utasok kiszol­gálása, a jövőre átadásra kerülő új siófoki és tabi autóbuszállomások üzem­belépésével. Tabon közelebb ki hl a Volán-pályaudvar a vasútállomáshoz, ezért vár­hatóan a község területén megváltoztatják a forgalmi rerdet. Az új menetrend Hat száza­lékkal kíván­ja túlteljesí­teni tíz és fél millió fo­rintos éves tervét a pártkongresszus és felsza­badulásunk 40. évfordulója tiszteletére indított munka- verseny során a Zöldért ka­posvári Kalinyin városrész­ben levő boltjának Zója szocialista brigádja. Joggal bíznak vállalásuk teljesíté­sében, mivel október végé­ig 9,6 millió forintos for­galmat bonyolítottak le. Ez körülbelül 1,2 millió forint­tal több, mint az előző év hasonló időszakában volt. Az áruellátás szinte kifo­gástalan. Bőség és válasz­ték van zöldségből, gyü­mölcsből. Fűszért-árukat is forgalomba hoznak, a nagy- vállalat kaposvári raktár­háza jó ellátást biztosít ré­szükre élelmiszerekből. Kü­lönösen sok gyümölcsöt vá­sárolnak a körzet lakói. Az üzlet jó kapcsolatokat alakított ki a Kaposvár kör­nyéki kertbarátokkal, kis­termelőkkel : mintegy 250 termelő szállít árut. Ennek értéke október 31-ig hozzá­vetőlegesen 1,6 millió forint volt. A termelők a minden­kori eladási ár 20 százalék­kal csökkentett összegét kap­ják. Van olyan kistermelő, akivel az üzlet nyitása óta kapcsolatban vannak. A vásárlók könyvében el­marasztaló bejegyzés nincs. A leltárhiány ismeretlen.

Next

/
Thumbnails
Contents