Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
1984. december 31., hétfő Somogyi Néplap 3 JÓ IRÁNYBAN HALADUNK Interjú Klenovics Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával- Ax év utolsó napján hadd kctdjük o beszélgetés egy személyes kérdési«!. Alig több mint egy éve választották meg Klenovics elvtársat Somogy első siámú politikoi »etetőjévé. Milyen benyomásokat szerzett e rövid idő platt? Melyek »oltok o főbb törekvőiéit — Az idő csakugyan rövidnek látszik, bár sok minden. történt ezalatt. A közvélemény, a megye kommunistái jól tudják, hogy kettős jelölés után kerültem e beosztásba. Ez önmagában is fokozta felelősségemet. Korábban is ismertem Somogy társadaflmi, politikai, gazdasági viszonyait; itt születtem, itt dolgoztam különböző beosztásokban. A mostani mégis különbözik a korábbiaktól. Elég, ha csak any- nyi't jegyzek meg, hogy erről a posztról már nem1 juthatnak tovább aiz ügyek, itt dönteni kell felelősséggel, az ember legjobb tudása és meggyőződése szerint. Sok segítséget kaptam ehhez a tesltületektól. Számomra rengeteg újait hozott ez a beosztás ; más irányú gondol- koídásra késztetett. Megnyugtat, hogy amit az indulásnál mondtam, azt igazolta az élet Mire gondoltok? Arra, hogy valamiféle új föladatat nem kellett megfogalmazni, hiszen törekvéseink az előző pántértekez- léten világosan, kirajzolódtak. Az irányítás módszereiben történték változások. Egyéni adottság ómból, meggyőződésemből fakadt, hogy más vezetési gyakorlatot próbáltam bevezetni, s úgy érzem, ez találkozott a közvélemény igényével Személyem iránit reális követélményeket támasztott a közvélemény; számolt tehát az adottságOkkali, a lehetőségekkel. Elmondhatom : sok öröm ért és sok gondom vollt e rövid idő aitatt. örültem a megye fejlődésének, a szorgos emberek munkájának; örültem annak, hagy ha kis lépésekkel is, de előbbre jutott a mi megyénk. Számos gond is foglalkoztatott. Meg kéllett tanulnom a testületi ülések irányításának módszerét; gazdaságii kérdésekben kellett döntenünk, és többször nem éppen népszerű személyi kérdésekben is, amelyek rendszerint port kavarnak föl vagy kedélyeket csillapítanak. Mégis úgy éreztem : összességükben ezek a gondok is kellemesek voltak, további gondolkodásra késztettek. — Tudjuk, Hogy csolódsze- retó ember.-Változtatott-e ei o beosztás magánéletén, s ha igen, miben? — Izgalmas kérdés. Nos, hát alapvetően nem változott a magánéletem, de bizonyos tekintetben módosult. Korábban azt éreztem: jó időbeosztással tudtok élni. Ez most, megvallom* egy- ne több gondot okoz: valahogy lerövidült a családdal tölthető idő. De azért három unokámra mindig jut egy kis idő. Két-három nap semmiképp sem telhet el úgy. hogy ne lássam őket...- A múlt év topoMtola- toit összegezi majd a megyei pártbizottság; öt év sikereit, gondjait a pórtértekeilet. Elért igy kérdelek: milyen előremutató jelenségeket tapasztalt o mögöttünk hagyott év- ben s milyen kedvezőtlen momentumokat, amelyeken okvetlenül változtatni kell? — Alaipelvkénit fogalmaztam meg a magam és mások száméira, hogy ki-ki végezze munkáját becsülettel, legjobb tudása szerint ott, ahol azit joggal elvárják tőle. Azaz mindenki a maga háza táján söpröge&sen, és ne tekintsen állandóan a máséra. Meggyőződésem, hogy az ipar és a mezőgazdaság fejlődése — tények bizonyítják — jó irányban haladt. A fejlődés helyes irányát bizonyítja az is, hogy 1984-ben az országos átlagnál dinamikusabban fejlődött az ipar és a mezőgazdaság Javult a vállalkozási készség, a rugalmasság, a vezetés. Egyre több helyen fedezik fél a piackutaltás jelentőségét s azt, hogy csak eladható terméket szabad gyártani. Csökkent az import anyagok beszerzése, s bár különböző mértékben* de korszerűsítették a termékszerkezetet. Nagyrészt ennék köszönhető, hogy megyénk exportja számottevően növekedett. S ha hozzáteszem, hogy a negyvenórás munkahét bevezetése semmiféle feszültséget sem akozott, akkor nyilvánvaló, hogy nem haladhattunk rossz irányban. Teljesítettük kiemelt társadalompolitikai feladatainkat is. Somogy mezőgazdasága becsülettel' tett eleget annak a kettős követelménynek, hogy eredményesen keflll hozzájárulnia a megye ellátá- sához, és jelentős gaiboina- és hústermékkel az országos gondok megoldásához. Hoz- zátehetem: a többszöri vihar- és jégkár ellenére is miniden eddigit felülmúló eredményt produkált a mezőgazdaság Köszönet érte azoknak, akik hozzáértéssel, odaadóan dolgoztak és éltek a lehetőségekkel. Stabilizálódtak a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek, s ez nagy eredmény. Többször megkérdezték : hogyan értékelem a szabályozók változását. Lehet, hogy sokan vitatkoznak majd vellem, mégis elmondom: pozitívan. A változások nagyobb erőfeszítésre, lendületire, találékonyságra, a tartalékok feltárására ösztönözték gazdasági vezetőinket - Gyakran hivatkoztak pénzügyi elvonás fokozódására, néhol még kishitűségre is vezetett a változás. A lényeg mégis az: gazdaságaink úrrá lettek a nehézségeken, s a panaszok ellenére megmutatták, hogy mire képesék.- És milyen kedvezőtlen jelenségeken kellene vóltoitolni? — Igen, vártaim az ismételt kérdést. Ha előbbre akarunk lépni, akikor a minőségi követelményeket kell az első helyire állítani. Minőség nélkül ugyanis sem a belső, sem a külső piacon nem létezhetünk. A hatékonyság, a takarékos gazdálkodás, a jobban szervezett munka, az irányítás javítása, a tartalékok feltárása továbbra is elengedhetetlen követelmény. A másik : kissé lassú ütemben valósul meg á termék- szerkezQt-váltás a megyében. Sökam mondják: ahhoz pénz is kéll, nemcsak óhaj. Igaz. De az új iránti fogékonyságnak, a találékonyságnak, az előrelátásnak legalább akkora szerepe van.- És mi o véleménye o fegyelemről? Mondták valohol, és igainak tartom; ohol lehel nem dolgoini, ott bo- lond, aki dolgozik. Vajon a munkásokbon, a parasztokban, o beosztottakban kell keresni a hibát vagy inkább a szervezést, az anyagellátást, a tervezést kell javítani? — A kérdést időszerűnek és jogosnak tartom. Csakugyan így van: ha előbbre akarunk lépni, a társadalmi, az áüllaimpoligári, de mindenekelőtt a munkafegyelmet javítanunk kell. Ez ügyben alapvétő felfogásunkon és vezetői magatartásunkon ds változtatunk .Egyetértek tehát aiz alapgondolattal. A fegyeUem megjavításának szükségességét általánosságban értem, azaz a munkástól a vezetőig bezárólag. Ahhoz, hogy a munkás jól dolgozzon, munkaidejét kihasználja, ahhoz jó anyagellátásit, megfelelő munkakörülményt, magas fokú szervezettségeit, ösztönző bérezést kell teremteni. Csak ilyen körülmények között lehet és kell megkövetelni a fegyelmet. A fegyelem megteremtése együttműködést feltételez a párt-, állami és gazdasági szervek között. Az egymásra mutogatásnak nincs helye.- A politika sikere függ a párt tömegkapcsolotától. Tudjuk, hogy ezért szinte naponta meg kell küzdeni, s meg kell újitoni, hiszen nélküle képtelenség volna elérni céljainkat. — Teoretikusok, politikusok többször megfogalmazták ezt, amely szocialista építőmunlkánlk alapigazsága. A politika végrehajtása tö- megkiapcsoiat nélkül elképzelhetetlen. Hozzá teszem : nem képzelhető el a lakosság bizalma és támogatása nélkül sem. Mit tapasztaltam az elmúlt időben? Azt, hogy a párt tömegkapcsola- ta mérhető. Nem statisztikai számokkal, de ezernyi más tényezővel. Korunkban sok minden mutatja, hogyan alakul a párt és a tömegék kapcsolata; miikor kiegyensúlyozott, miikor következik be bajszáilrepedés. Azt hiszem, ez a kapcsolat alapvetően jónak mondható. Számos tény bizonyítja, de csak egyet-kettőt említek ezek köziül. A politika szinte teljes bizalmat élvez. Az emberek többsége terveinkkel azonosul, becsületes munkája révén akar boldogulni. Jó a közérzet, a közhangulat. Ezt az is bizonyítja, hogy a különböző közösségek tömegesen vállaltak plusz teljesítményt a 40. évfordulóra indított mumkaversenyben. Mondjam tovább? Amikor társadalmi segítséget kérünk a bölcsődék, az óvodák és iskolák ügyében, a települések szépítéséhez, a környezetvédelemhez, széles körű megmozdulást tapasztalunk. De tömegkaipcsolatunkat bizonyítják a termelési eredmények is, amelyekről az előbb szóltam. Hogy néha hullámzik a közhangulat? Igaz. Hajszál- repedést idézhet elő egy-egy árváltozás, és nem is ok nélkül. Befolyásolhatják tö- magkapcsolatunkat a termelés és a felvásárlás közti feszültségek, a hiánycikkek nagy mennyisége, a bürokrácia szövevényei, a döntések esetenkénti bizonytalansága. Az a meggyőződésem, hogy Somogybán — és országosan is — a lakosságot irritáló, látszólag kis ügyekben kell rendet teremtenünk ahhoz, hogy a párt és a tömegek kapcsolatában ne következhessen be törés. Ennek egyik alapfeltételét a poűiltika szellemében látom, abban, hogy mindig és mindenütt nyíltan beszéljük meg az emberekkel legkritikusabb gondjainkat is.- Ha tovább léphetnénk ■■■ A növekvő követelmények teljesítése nagy mér- tékben függ o veietés szinvo- nolátál. Ejtsünk hát szót a káderpolitikáról! Mi a véleménye erről? Mit jelent o generációváltás, o fiatalítás követelménye Somogybán? Mit tehetünk őzért, hogy a tehetséges emberek felkészültségüknek megfelelő beosztáshoz jussanak? — Húsbavágó kérdések ! Ha azt mondjuk ugyanis, hogy a feladatok megvalósítása az emberektől1 függ még akikor is, ha egyre fejlettebb technika áll rendelkezésükre, akkor meggyőződésem, hogy a vezetői munka az előrehaladás alapvető követelménye. Ily módon ennek értékelését és karbantartáséit rendszeresen el kell végeznünk. Mi a tapasztalatom a somogyi vezetőkről? Döntő többségük becsületesen; tisztességlesen dolgozik, fogékony az új iránt, és képes igazodni a változó körülményekhez. Módszerük és stílusuk idomúit Somogy adottságaihoz. Vállalják a felelősséget, jól dolgoznak. Érthető, hogy a munka hevében néha hibát is követnek ék Igaz a korosztályváltás, ha nem is úgy fogalmazok, ahogy a kérdésben elhangzott. A vezetői állomány folyamatos, fokozatos cseréjéről beszélnék inkább vagy ha úgy tetszik: megújításáról. Ebbe természetesen belefér a fiatalítás gondolata is. Ügy képzelem el a káderpolitikát, hogy a nyugdíjba vonuló vagy egyéb okok miatt tisztségüktől megváló vezetők helyébe mindig megfelMő és a munkában kipróbált, képességeit bizonyító fiatál. vezető kerüljön. A folyamatos megújulás azt is jelenti, hogy több generáció működjön együtt azonos célért: aiz egyik nagyobb élettapasztalattól, a másik nagyabb tudással. A folyamatosság és megújulás csak így képzelhető el. Szeretném hangsúlyozni : Somogybain nem félünk a fiataloktól. Ezt számos példával tudnám bizonyítani. Hogy mennyire nyílt és tervszerű a kádermunka? Elmondhatom, hogy minden szintire vannak terveink. Ezeket azonban nem egyszer módosítja az élet. Előfordul, hogy a változások másfajta gondolkodásra késztetnek miniket. De alapvető célunk, hogy utánpótlásként jól képzett, kipróbált, vezetőjelöltek sorakozzanak az utánpótlási listán. Olyanok, akik fogékonyak az új iránt, akik bizonyos jártasságot is szereztek már a vezetésben. Általános elvem — s ezt ne vegyék zokon —, hogy nem hátrány, ha a váltásnál a somogyi szív és lokálpatriotizmus szerencsésen találkozik a tudással, felkészültséggel. Hozzátelhetem : a vezetőik mellett akkor is kiállunk, ha gyakorlatlanságuk, tapasztalatlanságuk miatt hibát követnek efL Bízunk bennük. Sokan megfogalmazzák : minden területre alkalmas vezetőt! Csakhogy nem ilyen egyszerű az élet. A káder- kérdésekben >is van hizonyos kockázat. Elképzelhető, hogy egyik-másik intézkedésünk után „nem jön be” a várakozás. Ilyenkor csak egy dolgunk lehet : tisztességgel belátni tévedésünket és változtatni a helyzeten ... S- Az alkotókészség, a kezdeményezés, a kreotivitós - gr emberi tényezők - egyre többször hangzonok el a követelmények között. Mit tesz a megye; pártbizottság az ilyen típusú, alkatú és képességű emberek ösztönzéséért? — Olyan kérdés ez, amelyen solkan és sokoldalúan vitatkoznak. Előrehaladásunk aligha képzelhető el nélkülük. Azt hiszem: itt is alapvető tényező a bizalom. Ez a társadalmi fejlődés alapköve. Tudom, hogy párt- szervezeteink és állami szerveink egyre jobban — sa bizalom alapján — építenek rájuk. Segítjük, támogatjuk őket, de senki se vegye zokon, ha kérjük és megköveteljük, hogy az ilyen alkotó típuú emberek is alapvetően' értsenek egyet poiLi- tikárnkkal, képviseljék azt. Mi segítjük és biztosítjuk, hogy szakmai képzettségükhöz megszerezhessék ideológiai-politikai ismereteiket vagy ha az már megvan, gyarapítsák állandó képzéssel, önképzéssel' saját maguk és a társadalom hasznára.- Mit tort oz önértékelésről, amely érzésem szerint túlságosan elburjánzott nőjünk? — Az önértékelést politikai és emberi szempontból is rendkívüli jónak tartom mindaddig, amíg nem rugaszkodik el a valóság talajáról. Azt szoktam' mondani: ha valaki rááll a mérlegre és látja, hogy ötven kilóit nyom, ne mondja azt, hogy nyolevankdlós vagyok. Jó, ha az önértékelés szinkronban van a közösségi, a hivatalos értékeléssel. Minden téves felfogás és gyakorlat árt a politikának, az egyénnek és a közösségnek ás.- Politikánk egyik lényeges eleme, hogy minél több ember fontosnak, illetékesnek érezze magát a köz- ügyekben. Azaz; ne külső szem- lélőként minősítse a politikát, o végrehajtás állapotát, honem érdekeltsége tudotában, o végrehajtás résztvevőjeként. — A politika alakításában rendkívül nagy szerepe van a közösségeknek. Ügy gondolom': a tömegeket fokozatosan keli bevonni a politika formálásaiba. A feladatok kimunkálását teszem az első helyre. Ha nem kérdezik meg az embereket, hogy mi t kell' tenniük, s hogyan, akkor aligha éreznék indítékot, akarást, felelősséget az'azonosuláshoz. A másik észrevételem, hogy bár sokszor hangsúlyozzuk, de ritkán biztosítjuk a tényleges beleszólást az ügyek eldöntésébe. Gyakran mondjuk ezt, de legalább annyiszor megsértjük ... Lényeges, hogy az emberek egy-egy döntésben vagy annak előkészítési Okmányában viszontlássák saját véleményükéit. Máris vitathatatlan az azonosulás. Ellenkező esetben pusztáiba kiáltott szó a bevonás ... Nem bizonyos, hogy mindig az a jó és üdvözítő, amilt mi, azaz a vezetők mondanak. Ne féljünk hát attól, ha különböző kérdésekben alternatívák, választási lehetőségek hangzanak el; jobban kell figyelnünk az emberek véleményére, mint eddig ...- Mo már nem vitathatja senki: a műveltségnek meghatározó szerepe van a termelésben. A kultúra fejlesztése tehát nem önmagáért való. Hogyan értékeli Somog/ ideológiai, kulturális fejlődését, az e területen tevékenykedő értelmiség munkáját, és mi- ben látja feladatoit? — Somogy kissé sajátos helyzetben van, de pontosan lemérhető a fejlődés. Az ideológiai, tudományos és kulturális életben vitathatatlan az előrelépés még ükkor is, ha a kép sokszínűséget mutait. Megyénk lakosságának képzettségi, műveltségi színvonala javult, az ismeretek bővülése vitathatatlan, s ez szárnak özönével is bizonyítható. A televízió, a rádió, a sajtó terjedése százezres számokkal igazolható; többek között ez is bizonyítja fejlődésünket. A politikai oktatásba bevonit emberek kőire egyre bővül, s e körben a munkástól az értelmiségig minden réteg megtalálható. Nőtt a szakmunkások, a középiskolát végzettek, a % diplomások száma, s az alttatástól a tudományos kutatásokig értelmiségünk mindenből becsülettel kivette a részét. Az a meggyőződésem, hogy az iskolahálózat személyi és tárgyi feltételeit tovább kell javítani. Ügy látom, mintha arányeltolódás következett volna be az oktatás javára. Bármennyire fontosnak tartom az oktatásit, a nevelés nem szorulhat háttérbe még akkor sem, ha ez nehezebb s talán nem is olyan látványos, mint az oktatás. Továbbra is számítunk két főiskolánk elmélyült oktató- nevelő, szakembereket képző tevékenységére; á tudományos kutatásokra, s azok friss gyakorlati alkalmazására, amelyben eddig is kiemelkedő szerepet töltött be a mezőgazdasági főiskola. Örömmel fogadjuk színházunk országosan és nemzetközileg is elismert műhelymunkáját, sikereit; a megyei könyvtár, a levéltár kutató tevékenységét. Feladat tükat abban látom, hogy gazdagítsák, mélyítsék el a műhelymunkát, szerezzenek egyre több elismerést a megyehatáron kívül is. Deuem szűkíthetem le erre értelmiségünk feladatát. Büszkék vagyunk rá, ha pedagógú- saink egyre több fiatalt tesznek alkalmassá az egyetemi felvételre, ha értelmiségünk minden területen — az irodallomhan, a képző- művészetben, az egészségügyben is — megtalálja megyénk gazdagításának módját. örülnék, ha a Somogyitól elszármazott, rendkívül széles értelmiségi réteggel is szélesítenék kapcsolataikat, inspirálnák őket szülőföldjük szeretete révén segítésre, gondjaink megoldására. Ne mondjanak le soha egészséges türelmetüenségükiről, bíráljanak, javasoljanak, kezdeményezzenek, de soha ne szakadjanak el a valóság talajától. (Folytatás a 4. oldalon.)