Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
<o Lu AV 't*' Világ proletárjai, egyesüljetek ! hFCa Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁKAK LAPJA XL. évfolyam, 298. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 20., csütörtök Tanácskozott az országgyűlés téli ülésszaka Szerdán ülést tartott az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét. 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Személyi javaslatok. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István pénzügyminiszter beszéde A költségvetési javaslat gazdaságpoltikánk átfogó céljainak megfelelően előirányozza az állam pénzgazdálkodásának alapvető kiegyensúlyozottságát. egyidejűleg növeli az életkörülmények szempontjából alapvető jelentőségű kiadások előirányzatát. Mindennek fedezetéi: a jövő évi tervnek megfelelő hatékony, gazdaságosabb termelés tudja biztosítani — mondotta bevezetőben Hetényi István. A' A'költségvetési javaslat azt tükrözi, hogy az' elmúlt években alapjában sikeresen birkóztunk meg az elénk 'tornyosuló feladatokkal, a gazdaság stabilitásának megőrzésével, és elért vívmányaink megtartásával. Elismerés illet meg mindenkit, aki e munkából kivette a, részét. Erőfeszítéseink nem voltak kiábavalóak. Mindenkinek jut munkalehetőség, számolhat a szociális biztonsággal és ha az elmúlt években csökkent is néhány százalékkal a reálbér, az életkörülmények javultak, a fogyasztás, a lakosság reáljövedelme összességében növekedett. TekonltéttJel' arra, ihiogy több százezer családnak nagyobb gondjai vannak, ate- kintetben, miként tudja életkörülményeit javítani, jövő évi tervünkben élet- színvonal-politiJkai intézkedéseket irányzunk elő, mindenekelőtt a lakással nem rendelkezők és._a több gyermekes családok* javára. A népgazdaság idei fejlődése alapjában megfelel a kitűzött célnak. Nemzetközi fizetőképességünket megőriztük. Konvertibilis adósságállományunk csökken, és a nemzeti jövedelem 2— 2,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztás es felhalmozás ■kissé meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés üteme gyorsult. A mezőgazdaság jó eredményeket éri; el. A lakosság jövedelme tényleges pénzfolyamatokban mérve 9 százalékot meghaladóan emelkedik, az árszínvonal emelkedése 8,5 százalék. Mindkettő 'kissé meghaladja a tertvezettefc, az egy főre jutó reáljövedem azonban egy százalékkal végül is nagyobb lesz, mint a múlt évben. Az állami költségvetés a jövedelemből a tervezettnek megfelelően részesedik. 1985-ben alapfeladatunk változatlanul a külgazdasági egyensúly további megszilárdítása. Előirányozzuk az adósságállomány további csökkentését is. Kulcskérdés, hogy 5—6 százalékkal növelni tudjuk az exportot. Így mód nyílik arra, hogy a behozatal is megfelelően növekedjék és a korábbinál valamivel nagyobb gazdaságfejlődést alapozzunk meg. A terv a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékos növekedését irányozza elő. Üj vonása és egyben követelménye a népgazdasági tervnek, hogy jövőre — ha a számított teljesítményit elérjük — nlötveüiheltő lesz a belföldi felhasználás. Bővülhet a fogyasztás, és több év után kitűzhető az a cél, hogy a reálbérek ne csökkenjenek. hanem stabilizálódjanak az idei színvonalon. Ez az egyéb jövedelmekkel együtt azt eredményezi, hogy a lakosság reáljövedelme jnásfél-két százalékkal emelkedhet. További új cél az is, hogy a szocialista szektor beruházásait se kelljen csökkenteni, hanem az idei szinten 'tarthassák azokat. Intézkedéseink középpontjában az a törekvés áll, hogy a vállalatok önállósága, mozgástere szélesedjék és természetesen ezzel együtt nagyobb legyen a felelősségük is gazdálkodásuk eredményeiért. A jövő évi költségvetés 607,8 milliárd forint bevétellel és 610,3 milliárd forint kiadással számol. A tervezett hí ány 2,5 milliárd forint, ez 1 milliárddal kevesebb az 1984-re tervezettnél. A bevételek között továbbra is a szocialista vállalatok, szövetkezetek befizetései teszik ki a legnagyobb- részt: 81.5 százalékot. A vállalati befizetések 6 százalékkal növekednek. a támogatások 2 százalékos csökkenését irányozzák elő. A nettó befizetésnek így a tiszta jövedelemmel arányosan, körülbelül 10 százalékkal kell növekednie. A vállalati adóbefizetések szerkezete lényegesen eltér az ideitől, hiszen új adójogszabályok, a kieső bevételék pótlására és az erőforrások ésszerűbb hasznosításának ösztönzésére új adónemek jelennek meg: a béradó, a vagyonadó és a felhalmozási adó. A nyereséghez fűződő, azzal arányos adó mérséklése és az erőforrásokat terhelő adók növekedése a hatékony vállalatok pénzügyi helyzetét javítja, a kevésbé hatékonyakét pedig súlyosbítja. Az új adókról szólva a pénzügyminiszter elmondta: a munkabérek után 10 százalék béradó fizetendő. Bevezetéséhez nyomós indok volt. hogy régóta bírálják az élőmunka viszonylagos alulértékeltségét. A tényleges gazdasági viszonyokat tekintve a béradó mértéke magasabban is megállapítható lett volna. Ez azonban jónéhány ágazatban olyan változást okozott volna. amelyet ilyen gyorsan sok vállalat nem tudna jobb gazdálkodással ellensúlyozni. Elhatározott szándékunk, hogy a jeílenlleg a nyereséggel arányosan fizetendő város- és községfejlesztési hozzájárulást 1986-tól a vállalatok azonos, globális ösz- szegben, bérarányosán fizetik majd. A vagyonadó, amelynek általános mértéke 3 százalék a vállalatok tiszta saját vagyona után fizetendő. Ez az 'adó bizonyos hozam-követelményt is kifejez. Bevezetése hozzásegített ahhoz, hogy az amortizáció központosítását megszüntessük. A vállalatok alapjait eddig nagyon sokféle különadó’ külön befizetés terhelte. Ezek megszűnnek, és egyetlen adó bevezetésére kerül sor: a felhalmozási adóéra, amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. A vállalati gazdálkodásnak igen sokat és sokszor bírált eleme a keresetszabályozás. A jövő évtől ezért az érezhető piaci ellenőrzés és korlátok között dolgozó vállalatok új keresetszabályozást alkalmazhatnak. Az új, úgynevezett keresetszintszabályozás közvetlenül hangolja össze a vállalatok hatékonyságát' és a dolgozók kereseti lehetőségeit. Egyes vállalatoknál gondolt okozhat akár a mai keresetek kifizetése is. ha azt kereseti adó terheli. Ezért a vállalatoknak módjuk van — az új forma helyett — a régihez hasonló rendszerben folytatni gazdálkodásukat. Hetényi István hangsúlyozta: — A tervezett adóbevételék nagyságából kitűnik; hogy az objektív feltételek nem engednek általános adómérséklést Célunk, hogy az adott keretek közt a válltaliaitok döntési lehetőségét, mozgásterét mindenképpen növeljük, egyben bővíteni kívánjuk" lehetőségedn.- ket a rendelkezésükre álló jövedelem elköltésében. Megszüntetjük a fejlesztési és részesedési forrás, illetőleg -alap merev elkülönítését. Egységes érdekeltségi alapot hazunk létre. További intézkedésünk, hogy a vállalatok szociális jóléti alapját, ha azt a vállalat ebből az érdekeltségi alapból kiegészíti, az eddiginél sokkal 'kisebb adóteher sújtja majd. A tenv ás költségvetés előirányzatai szerint 1985-ben a szocialista' szektor beruházásai összeségükben az idei szintet érik el. Az egész gazdaság hátterét jelentő termelő infrastruktúra — mint például a közlekedés, a posta — az eddiginél nagyobb beruházási lehetőségeikhez jut —, növeljük az utak, hidak, költségvetési intézmények, állami lakások felújítására rendelkezésre álló összegeket és megfelelő intézkedésék, hiteltámogatások nyomán számolunk a magámila- kásépítés további fejlődésével is. A költségvetés helyzete most lehetővé, a bank- és hitelrendszer fejlesztése pedig. szükségessé teszi, hogy 1985-től elsősorban egyes bányászati és erőmű-beruházásoknál az állami költségvetés nagyobb szerepet vállaljon a fejlesztések finanszírozásában . A költségvetési kiadások csökkenő, de ma is jelentős része a támogatások és adó- visszatérítések. Tovább keil haladnunk azonban azon az úton, amely a gazdaságtalan tevékenység kiszorítását, az elavult, nem hatékony támogatások leépítését eredményezi. Régi gondunk, hogy a vállalatok egy része nehezen, „ vagy akár tartósán nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Azoknak a vállalatoknak a léte, aime- • lyek hosszabb ideig nem tudnak, a követelményekhez igazodni, veszélybe kerülhet? A továbbiakban Hetényi István a költségvetés és az életszmvonaUMpaldliiikla legfőbb kérdéseiről szólt. Mint mondotta, a keresetszabályozás és a szakszervezetek javallatait is figyelembe. vevő évközi bérpolitikai intézkedések a számítások szerint a keresetek 7—7,5 százalékos növelését eredményezik majd. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékká! .növekedhet és ezt indokolt előirányozni. így tehát a reálbér színvonalát jövőre megőrizzük. — Az árszínvonal emelkedéséből körülbelül 3 százalékot okoznak az elkerülhetetlennek ítélt központi hatósági árintézkedések. A nem aktív keresők és eltar- toltttak szélesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói árintézkedések hatásának részbeni ellensúlyozásával is, ahogyan ez már több éve gyakorlattá vált. A nyugdíjrendszerbe beépített rendszeres évi nyugdíjnövekedésen túl a 3000 forintnáll kisebb nyug- díjakat, továbbá a szociális segélyeket és a gyermekgondozási segélyben részesülőik jövedelempótlókat havi 80 forinttal emeljük. A családi pótlék havi 40 forinttal egészül ■ ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési normáit is, de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjaiban nem hárítjuk ált az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvaiLósítására irányuló törekvésekről a pénzügyminiszter elraontíita : A szakszervezetek kezdeményezésére már 'január 1- tő,l a három- és többgyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos ellátásban részesülnek, amely már 'magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a néyelöszüllőknél élő gyermekek után járó családi pőtOiek meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban való gondozásának jobb lehetőségét teremti meg a gyermekgondozási segély rendszerének fokozatos átalakítása'. Ennek első ütemeként — előreláthatólag márciustól — bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási díjat, amely egyelőre a gyermek egyéves koráig a keresettel arányos, a táppénz összegével egyenlő ellátást fog nyújtani.- Jogosultak Lesznek a gyermekgondozási segélyre — az eddigieken kívül — a jövőben az egyetemi hallgatók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emeljük; a szakmunkástanulók ösztöndíját. (Folytatás <a 2. oldalon> Különleges várakozás előzte meg az országgyűlés tegnapi, a jövő évi állami terv- és költségvetést■ megvitató téli ülésszakát. Már a törvényjavaslattal kapcsolatos előzetes pénzügyminiszteri tájékoztatóból is kitűnt, hogy az 1985-ös terv nagyobb teret szentel a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének. Nem véletlen, hiszen most lép majd életbe több, az irányítási rendszer fejlesztését célzó változás. Ezek a gazdálkodás ésszerűbbé válását kívánják segíteni, vagy kikényszeríteni, s alapvetően a népgazdasági egyensúly javítását szolgálják. Kétségkívül ez a terv minden eddiginél nagyobb követelményeket állít, ám végre a'zzal a reménnyel kecsegtet, hogy teljesítése esetén 1986-tól új lendületet kap a népgazdaság fejlődése. Dr. Szokola Károlyné, a somogyi képviselőcsoport vezetője most 18. alkalommal vett részt a parlament költségvetési vitájában. — A költségvetés elfogadását mindig harc előzte meg. Igaz, ezek a vélemény- és érdekütköztetések rendszerint a parlamenti bizottságok ülésein, és nem az országgyűlési teremben történtek. Voltak olyan idősza1985 a fejlődés kulesévé lehet PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI kok, amikor a képviselő dolga is könnyebb volt, hiszen rendre jó híreket adhatott tovább választóinak, és ritkábban kellett megértésüket kérnie. Kényszerűen szorító lépéseket hoztak viszont a 70-es évek végének költségvetési vitai. Akkoriban a képviselő saját év végi mérlegét elkészítve kénytelen volt megállapítani, hogy apró gondok orvoslásában sem tudott sikert elérni. Az elmúlt két-három évben azt tapasztaltam, hogyha okosan tudtunk érvelni, ha a realitásokkal is számoló, indokolt kérésekkel álltunk elő, mindig sikerült célt érni. A fonyódi domb védelmével kapcsolatos csapadékvíz-elvezetési beruházás például nem fért bele az 1980-as költségvetésbe, a széles körű társadalmi ösz- szefogás mégis megoldást hozott. A nehezebb időszakok kedvező változása; egyre inkább sikerül az emberekkel megértetni, hogy nem lehet csak a készre várni, hogy a közös erőfeszítés olyankor is sikerre vezet, amikor a tanácsi források már kiapadtak. Úgy látom, » hogy az emberek sokkal inkább magukénak érzik és óvják az olyan létesítményeket, amelyekben a saját munkájuk vagy pénzük is benne van. A parlament terv- és költségvetési bizottságának ülésén a somogyi képviselők közül Klabuzai Miklós vett részt. — A képviselők belátták, hogy a költségvetés egyetlen elemének megváltoztatása. az egész terv módosítását kívánná. Ez viszont nem szolgálná a céljainkat. Ezért most nem voltak keményebb fölvetések. Radnóti László kévéssé közismert vállalati fejlesztési lehetőségekre hívta föl a figyelmet. — Meggyőződésem szerint ma nem az a fő gond, hogy egy jó ötlet megvalósításához hiányoznak a pénzügyi feltételek, inkább az, hogy kevés az ilyen sikert ígérő jó ötlet. A Pénzügyminisztérium számos olyan lehetőséget teremtett, amely módot ad, akár külföldi tőke igénybevételére is. Több magyar és külföldi közös érdekeltségű, gazdasági-pénzügyi formáció jött létre, és világbanktagságunk is számos, a vállalati vezetők körében még kevéssé ismert előnyt és lehetőséget kínál.* A költségvetési viták kapcsán rendszerint erről esik több szó, amire nem jut pénz. Somogy jövő évi tanácsi költségvetés-tervezetében azonban több olyan területet is találhatunk, ahol a korábbiaknál jóval nagyobb arányú fejlesztések várhatók. A középfokú oktatás fejlesztésére szánt összeg például csaknem négyszerese lesz az ideinek. A terv számol ugyanis azzal, hogy a „gyes-hullám” két-három éven belül eléri a középiskolákat, s így mintegy kétezerrel több tanuló elhelyezéséről kell gondoskodni. Ugyancsak nagyobb hangsúlyt kap a tervben a fiatalok lakásgondjának orvoslása. Hároméves program kezdődött például, s ennek keretében 1700 család jut lakáshoz. Az idén 800 fiatal házas lakásgondját sikerült megoldani a megyében. A pénzügyminiszteri előterjesztést követően 12-en kértek szót. A parlament a késő délutáni órákban befejezte munkáját. Bíró Ferenc
