Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
2 Somogyi Néplap 1984. december 20., csütörtök Tanácskozott az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Január Intól több vonatkozásban módosul a táppénzrendszer. A hosszú, 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórházi kezelés idótiaritamia alatt a táppénz százalékos mértéke növekedni fog és a pályakezdő fiatalok is a magasabb, 75 százalékos táppénzt fogják kapni. A költségvetési szervek és intézmények kiadásai jövőre miinltegy 10 százalékkal emelkednek. Az Oktatási-kulturális' kiadások közel 7 milliárd forinttal emelkednek. Az általános iskolai tantermek száma 700-al gyarapszik és valamelyest mérsékelhető lesz a váltott napszaké oktatás. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az egészségügyi, szociális ágazatban az intézményi kiadások csaknem 14 százalékkal nőnek. A népesedéspo lifikad intézkedések mellett, azokat kiegészítve az ifjúság gondjain a lákásépítési felitételek javításával lehet legtöbbet enyhíteni, és e téren is hozunk új intézkedéseiket — mondotta a pénzügyminiszter. A lakáshoz jutás gondjai közismertek, a segítő szándék sem hiányzik. 1985-ben a leginkább rászorultakat tudjuk új intézkedésekkel segíteni. Fokozatosan figyelembe vesszük a lakásépítő vagy -vásárló családok jövedelmi, szociális helyzetét, rászorultságát. A többgyermekes családok gondjiait enyhíti, hogy az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyerek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra eméllkediilk. A korábbinál nagyobb összegű kedvezményes hitel vehető igénybe tetőtér-beépítésre, emeletráépítésre, toldalék-építésre, és több külön kölcsönt kaphatnák a fiatalok az ifjúsági takarékbetéteik után. A munkáltatói támogatás jogcímeit, lehetőségeit is bővítjük a jövőben: Ezek kölcsöntörlesztés megfizetésére is felhasználhatók lesznek. Ilyen célra rendelkezésre álló összegeket lényegesen emeljük. Folytatjuk emellett az állami bérlakások felújítását, az ehhez adott támogatás 16' százalékkal fog növekedni. Erőforrásaink természetesen végesek. A* közoktatás, az egészségügy és a lakásépítés előtérbe helyezése szükségszerűen ázzál jár, hogy más, egyébként jogos igényük kielégítésére nem jüt élégséges erő, s ez még inkább a takarékos gazdálkodásra ösztönöz. Az állami költségvetés jövőre is biztosítja az ország védelmi képességének megőrzéséhez, nemzetközi kötelezettségeinkkel és gazdasági lehe- tőségednJkkel összhangban álló fejlesztéséhez szükséges eszközöket. — Az 1985. esztendő kiemelkedő politikai események éve lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa és a felszabadulás 40. évfordulója számvetésre és új feladatok kitűzésére kötelez bennünket. Tudjuk, hogy terveink és tetteink egyaránt - jövőt és sorsot formálnak. Elsősorban rajtunk múlik, hogy olyan lesz-e a jövő, úgy alakul-e a sorsunk, amint ezt szeretnénk. Elképzeléseink megvalósításához valamennyi honfitársunk alkotó közreműködésére, céltudatos cselekvéséire van szükség — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter, s kérte az országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el az előterjesztett törvényjavaslatot. , Ezultán Harmath László Szabolcs megyei képviselő, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta: a terv- és költségvetési bizottság — összegezve más országgyűlési bizottságok megáflllapítá- sát is — az 1985. évi költségvetésit változatlan formában elfogadásra ajánlja. A vitában hét képviselő fejtette ki még véleményét, majd Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes emelkedett szólásra. Az 1985. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai: Bevételek Md Ft növ. ütem százalékban Vállalati befizetések 404,6 6,6 , Forgalmi és fogyasztói adók 91,0 4,0 Lakossági befizetések 52,1 16,2 Költségvetési szervektől Nemzetközi 50,1 2,4 és egyéb forrásokból 10,0 —2,2 Összes bevétel 607,8 6,5 Hiány 2,5 —28,6 Ki a d ás o k Md Ft növ. ütem százalékban Felhalmozásra Támogatások 58,7 0,5 és adóvisszatérítések 141,2 —1,8 Költségvetési szervek kiadásai Ebből: 202,0 9,8 eü. és szoc. intézmények 39,2 13,9 oktatási, kulturális, •>- , kutatási és sportszervek 64,0 11,8 Társadalombiztosítási kiadások 131,7 9,2 Egyéb kiadások 76,7 13,3 Összes kiadás 610,3 6,2 Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes beszéde — A törvényjavaslatiból és ,az'eddigi vitából egyaránt az tűnik ki, hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk — miiköízlben élénkülő fejlődésit ígér —, nagyobb követelményekéit támaszt és több kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző években — hangsúlyozta elöljáróban. Mint ismeretes, a VI. ötéves terv időszakában gazdaságpolitikánk homlokterébe azt a célt állítottuk, hogy helyreáll ütjük és me gszilárdítjuk a népgazdaság egyensúlyát, ezen bedül a külgazdaság , egyensúlyát, s társadalmi ’méretekben megőrizzük az életszínvonalat. Ez a gazdaságpolitika — az eglésiz (társadalom áldozatos munkája révén — figyelmet érdemlő eredményekkel iár. Sikerült megállítani a konvertibilis adósságállomány növekedését, sőt a legutóbbi három éviben elért — átlagosan 500—600 millió dolláros — külkeres- kedelmi aktívum révén ahhoz is hozzákezdhettünk, hogy csökkentsük adósságainkat. Csaknem teljesen kiegyensúlyozottá vált a rubel elszámolású kereskedelmi forgalmunk. Eközben termelőerőink —I, ha szerény mértékben is — tovább fejlődtek. Ennek a gazdaságpolitikai szakasznak váratlan -és különösen nagy próbatétellé volt az ia|z 1981 végétől kezdődő — mintegy másfél évig tartó — időszak, amikor a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hirtelén változásai miatt kemény harcot kellett folytatnunk azért, hogy fizetőképességünket ímegőrizzük. Minthogy ia magas kamatlábak miatt a tervezettnél számottevően több fizetési kötelezettségnék kellett eleget tennünk, a szükséges kiviteli többletet úgy- érhettük el, hogy az elmúlt években mindvégig és meglehetősen nagy arányban mérsékeltük a beruházásokat, de még így sem sikerült megőrizni a reálbér átlagos színvonáláít. A jövedelmek arányai a különféle rétegek és csoportok között nem egészen úgy lálakultak), mint áho- gyan gondoltuk: különösképpen a fiatalok, a többgyermekes családok és a nyugdíjasok egy részének helyzete vált nehezebbé. A nehezítő körülmények ellenére bekövetkezett fejlődésről a következőket mondotta Faluvégi Lajos: A nettó nemzeti termelés a tervidőszak végéig 10—11 százalékkal fogja meghaladni az 1980. év.i színvonalat, s iez évi átlagban mintegy 2 százalékos növekedési ütemet jelenít. Az ipar termelése 12—13 százalékkal, kivitele ennél gyorsabban nő, miközben kevesebb importanyagot használ fel, s az* itt dolgozók létszáma is. csökken. A mezőgazdasági termékek termelésié 12—14 százalékkal növekedik majd. Néhány termékből máris túlhaladtuk az ötéves tervben a jövő esztendőre 'előirányzott termésmennyiségét. Az idén mezőgazdasági üzemeink több mint 15 millió tonna gabonát termeltek, holott egy évvel ezelőtt többen vitatták, hogy ez elérhető. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy exportunk 1985-ben az összes hazai termék értékéhez mérve meghaladja annak 45 százalékát. A népgazdaság kiviteli többlete folyó áron eléri az öszszes hazai termék 4 százalékát, iami 35—40 milliárd forintot jelent. Számottevően javult az állami költségvetés egyensúlya, s vialamélyest a munkaerő- piac >és a beruházási piac egyensúlya is. A belföldi fel- használás kényszerű mérséklése mellett meg tudtuk védeni legfőbb Itársadálmi vívmányainkat, elsősorban a teljes foglalkoztatottságot és a szociális biztonságot. Nagyjából sikerült megőriznünk a belföldi áruellátás színvonalát, megvalósul a lakásellá- tás és az oktatás programja. — Kedvező, hogy a magyar népgazdaság külgazdasági egyensúlya ma szilárdabb, nemzetközi megítélésünk jónak mondható, a külgazdasági feltételek azonban továbbra ás erősen szorítanak. 1985-re sem tervezhettünk merőben rnás karakterű gazdasági fejlődést, minit amilyent erre az évre terveztünk. Mégis, eddigi eredményeink és tapasztalataink alapján, valamint előremutató gazdaságpolitikai törekvéseink jóvoltából módunk nyílik bizonyos változtatásokra. Az 1985-ös népgazdasági terv legfontosabb céljai, törekvései közül az első az, hogy a külgazdasági egyensúlyt javítanunk kell. Most az adósságállomány további csökkentését állítottuk előtérbe, mégpedig 'azért, hogy jövőbeli adósságszolgálati terhéinket — a törlesztést és a kamatot — mérsékeljük, s ily módon is bővítsük forrásainkat a gazdaság élén- kebb ütemű fejlesztésére. Jövőre megállíthatjuk a reálbérek csökkenését. Ez kedvezően hat majd a társadalmi közérzetre. Megállhat ugyanakkor a beruházások több éve tartó csökkenése ás. sőt, a gazdaság legfontosabb területein valamelyest növekedhet a korszerű technika behozatala — ha nem is minden igényt kielégítő mértékben. Az előbbi célokat egyidejűleg csak úgy érhetjük ed, ha a múltbelinél nagyobb mértékben javul népgazdaságunk Iteljesítő- ereje, s ha erre alapozva az elmúlt évekre jellemzőhöz képest valamelyest élénkül a termelés. Ez azonban elsősorban lattól függ, hogy já- vul-e az exportképesség, ami nemcsak jobb termékeket, hanem kisebb ráfordításokat 'is feltételez. Feltétlenül szükség van arra, hogy nagyobb teljesítményekre mozgósítsuk a dolgozó kollektívákban rejlp alkotó (energiákat, teljesebben kibontakoztassuk a megújulásra való készséget. Mindezeket a törekvéseket szolgálja a gazdaságirányítási rendszer 1985-ben megkezdődő átfogó korszerűsítése. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése összefüggő folyamait, s ebben 1985- ben nagy lépéseket teszünk előre. Az MSZMP Központi Bizottságának az ’irányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó állásfoglalása egyértelműen kifejezi aizt, hogy tói kell tágítani ’a vállalati önállóság körét, egyidejűleg nagyobb követelményeket állítani a gazdálkodás elé, s mindennek hatásosabb állami irányítással kell párosulnia — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese. A gazdálkodó egységekben a gazdasági környezetre érzékenyebben reagáló, de egyidejűleg előrelátóbb gazdálkodást erősítik a bevezetendő új vállalatirányítási forrnák. A jövő évi ár- bér- és szociálpolitikai előirányzatokról szólva Faluvégi Lajos rámutatott: ha azt akarjuk, hogy a teljesítmények növekedjenek — márpedig ez mindenkinek érdeke —, hatásosabbá kell tennünk az anyagi ösztönzést. Ám 1985- ben az ösztönző keresetszabályozás csak akkor működtethető . hatásosan, ha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a korábban megszokottnál gyorsabban emelkedtek a fogyasztód árak. Ennek vannak fájdalmas szociális hatásai, s .ezeket enyhítenünk kell. A kormánynak az a törekvése, hogy a következő években az áremelkedést fokozatosan mérsékelje. A vásárlóerő és 'az árualap egyensúlya — amelynek fenntartása változatlanul össztársadalmi érdek —, továbbá az árrendszer korszerűsítése és a támogatások leépítése a jövő esztendőre is szükségessé tesz alapvető cikkeket érintő áremelést. De ezt igyekszünk a korábbi évekénél szűkebbre fogni és a leginkább rászorulók körében ellentételezni. Az elhatározott népesedés- politikai intézkedésekkel csaknem 3 milliárd forint éves kötelezettséget vállaltunk a költségvetésből. Ezzel kapcsolatosan érthető, hogy az ár, ia bér, és a szociálpolitika kérdéseiben viták is voltak a kormány és az érdekképviseleti szervek között. Abban nem volt vita, hogy az indökolatlan áremeléseket meg kell akadályozni, az pedig eleve nyilvánvaló, hogy a harcöt ellenük a termelésben, a vállalati költséggazdálkodásban kell megvívni. Az új jövedelemszabályozási és adórendszer ezért fokozza a gazdálkodó szervezeteknek a költségek iránti érzékenységét. Első- sóiban azáltal, hogy megdrágul az élőmunka, s emiatt — remélhetőleg — egyre. több vállalat kényszerül Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségétől együttes javaslat érkezett az országgyűlés elnökének felmentésére és új elnök- megválasztására. A bejelentést követően Pesta László jegyző félolvasta a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének címzett javaslatot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Apró Antal elvtársat, az ország- gyűlés elnökét — saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — mentse fel elnöki tisztéségéből, Sarlós István elvtársat, a ügyelni arra, hogy ugyanazt a munkát hány ember, milyen munkaidő-kihasználással és mennyi bérért végzi el. Ez azonban csák akkor valósulhat meg. ha az árak emelése az eddiginél keményebb korlátokba ütközik. Figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi hatékonyságát és terheit, annak, hogy a fogyasztói árak a jövő esztendőben kevésbé emelkedjenek, az lett volna az ára, hogy halogatjuk az ösztönző bérrendszer bevezetésiét s ez nem lett volna helyes. Minőségi változást jelent viszont az, hogy — több év elteltével — jövőre a keresetek lépést tartanak a fogyasztói árakkal. Gazdaságunk helyzete továbbra , fis nehéz, de. bízunk benne, hogy az idei év kedvező vonásai tovább erősödnek. Erre 'építve most egy ölyan tervet és költségvetést tárgyal laz országgyűlés, amely a megelőző esztendőknél nagyobb feladatokat ad, többet vállal magára gazdaságunk . korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gond- ■ jalink enyhítésében — hangsúlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérve a törvény javaslat elfogadását. A miniszterelnök-helyettes beszéde után még öt ‘képviselő fejtette ki véleményét. A törvényjavaslat Vitáját Hetényi István összegezte. 'Megállapította, hogy a hozzászólások minden nép- gazdasági -ág gondjait érintették. A bizottsági Vitákban -nagy hangsúlyt kapott az infrastruktúra fejlesztése. A pénzügyminiszter rámutatott: a jövő évi népgazdasági iterv a termelő Infrastruktúrában .növeli a beruházások támogatását, például a postának biztosított beruházások több mint ' 20 százalékkal nőnék. A mezőgazdaságii támogatások Ia jövőben nem csökkennek, csupán a támogatási rendszerben vannak méltányos, hasznos változások — hangoztatta az 'ágazattal foglalkozó felszólalások kapcsán. Előfordulhat, hogy néhány gyenge adottságú gazdaságban valóban méltánytalan helyzet alakul ki. Keresni kell a lehetőséget, hogy ezek a szövetkezetek segítségben részesüljenek —mondatta a miniszter. A költségvetést közvetlenül érintő intézményi gazdálkodás,t „'boncolgató” hozzászólások kapcsán jelezte: a tanácsi irányítás, maga a tanácstörvény, s a pénzügyi törvény, a tervezési törvény idevágó részei 1986- ban a tervek szerint megváltoznak, s új alapokra kívánják helyezni a helyi tanácsok önállóságát. Határozathozatal követkézéit: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Minisztertanács elnökhelyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg az országgyűlés elnökévé." Határozathozatal következett: az országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett — az országgyűlés elnöki tisztségéből felmentette, majd Sarlós Istvánt — a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli .egyidejű felmentésével — az országgyűlés elnökévé megválasztotta. Apró Antal tisztelettel megköszönte azt a sokirányú segítséget, amelyet ország- gyűlési elnöki tisztségének 13 esztendeje alatt kapott. Sarlós István, az országgyűlés új elnölkiemegköszön- te az etlőlegezetlt bizalmat. Ezzel a parlament téli ülésszaka véget ért. Sarlós Istvánt választották az országgyűlés elnökévé
