Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-16 / 295. szám
1984. december 16., vasárnap Somogyi Néplap 3 Az építőipar a tél előtt Zavartalannak látszik a fölkészülés Az építőipari szervezetek az áthúzódó beruházásokat a tél beállta előtt igyekeznek olyan készültségi fokra hozni, hogy tavaszig a belső munkáikat végezhessék. Ezt teszi a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat és a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat is. E két cég téliesítésd programjáról érdeklődtünk. Ring István, a SÁÉV műszaki igazgatója szerint a novembertől márciusig tartó ,,1011 időszámítás” során abból indultak ki, hogy a kd- vilteleziésd munkák és a foglalkoztatottság biztosított legyen. A megye területén 450 lakás befejező munkálatait végzik a tél folyamán. Kaposváron 300, Siófokon 90, Marcaliban pedig 60 átadásra váró lakásban dolgoznak szalkiparosaik. Kaposvárion és Siófokon mér a végleges fűtési rendszer szolgáltatja a meleget, Marcaliban pedig termoventüllátaroikkal biztosítják a megfelelő hőmérsékletet. A tél beállta előtt arra törekednek : a végleges fűtési rendszert alkalmazzák, mert ez enengiamegtakarítási szempontokból is jelentős. Így Kaposváron és Siófokon, az említett 390 lakásban a távhőellátást a fűtőközpont biztosítja. A belső szakipari munkák gyorsítását jelenti, hogy mintegy háromszáz szerkezetépítő elsősorban a lakások mielőbbi átadását segíti elő: az első negyedévben ugyanis még nem kezdődik meg az újabb épületek szerelése. A kaposvári kórháznál beállított ideiglenes konténer- kazán helyett a közeli napokban már a végleges gázfűtési rendszer üzemel. A nagyatádi rendőrkapitányság készülő épületében, a siófoki sportközpontban, illetve a budapesti Békásmegyeren létesülő orvosi rendelőnél ideiglenes fűtést alkalmaznak a tél folyamán. A téliesítés költségeit nehéz kiszámítani a beruházási összegből; a műszaki igazgató tízmillió forintra becsüli. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál abból indultak ki: milyen termelési eredményt kell elérni ahhoz, hogy kötelezettségeiket teljesítsék. Ezzel egyidőben számhavet- ték, hogy későősztől március végéig miképpen csoportosíthatják át az eszközöket. A hónapokra lebontott terv egyben a hét építésvezetőség kötelező programját is jelenti. Kaposváron, az épülő fogtechnikai laboratórium külső nyílászárait fóliával fedték be, a válaszfalak építése és a belső vakolás az elkövetkezendő hetek feladata, hogy aztán áprilisitól két hónap alatt a szakipari munkákkal végezzenek. Az egykori Latine a-lak tanya Rippl-Rónai utcai szárnyában is a belső munkákat végzik, mint ahogy a Május 1. utca 23. alatt is. Kiemelt munkáik közé sorolható a kaposvári MÁV—Volán kereskedelmi pályaudvar építése, ahol az alapok betonozásánál nádpadlót és fóliát használnak. A siófoki autóbuszpályaudvar irányítóépületében januárban már a végleges fűtési rendszer üzemel. Ugyancsak Siófokon, a SZOT üdülök közül három egykori vil- láhan dolgoznak, Boglárlel- lén a leendő postaépületben most végzik a kazánok elhelyezését, a csőszerelési munkát. A jövő év elején az ígéretek szerint átadják a munkaterületet a BHG szakembereinek, a technológiai szerelés céljából. A balatonföld- vári „Vörös Lobogó” üdülő felújítása a jövő szezonra fejeződik be. Egyelőre a régi ablakok helyét fóliával befedve biztosítják a megfelelő munkakörülményeket. Bíznak abban, hogy időben megkapják az eredeti minta alapján készítendő nyílászárókat, és így nem lesz akadálya a szerződésben vállaltak szerinti átadásnak. Végezetül még egy információ: ■a TANÉP kivitelezésében épül a segesdi horganyzó- üzem. A tetőszigetelés hamarosan elkészül, így a téli időszakban a belső munkák zavartalanul folyhatnak ... S. Gy. Á Népszava szolgálatában SZÁZ ÉVE SZÜLETETT RÉVÉSZ MIHÁLY Berzsenyi Dániel pátriájában. a Kemeneshát egyik falujában., a Celldömölkhöz közeli Kemenesmihályfán született 1884. december 16- án Révész Mihály, a magyarországi szociáldemokrata munkásmozgalom történetének fáradhatatlan, kiváló kutatója, a Népszavának közel fél évszázadon át belső munkatársa. Jogi tanulmányokat folytatott Kolozsvárt, majd államtudományi doktori címet szerzett. Nagyon fiatalon, még egyetemi hallgató korában kapcsolatba került a szociáldemokrata munkásmozgalommal. 19 éves volt. amikor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett. Egyik első szervezője és agitátora a századelőn a szocialista ifjúmunkások és diákok mozgalmának. Makón a Maros című baloldali újságnál kezdte újságírói munkásságát. Hamarosan felfigyeltek a jó tollú. tehetséges fiatalemberre, es alig száradt meg a tinta kitűnő diplomáján amikor meghívást kapott a Szociáldemokrata Párt központi lapjához, a Népszavához Budapestre. 1905-től szerkesztőségi titkár, a következő évtől pedig már rovatvezető. Cikkek, novellák, életrajzok sorjáznak tollából. "Közben szerkesztő is. Az Ifjúmunkás című szocialista lapot szerkesztette 1912-től a forradalmakig. Már újságírói gyakornok korában megbízták a Magyarországi Szociáidemokra • ta Párt kongresszusi jegyzőkönyveinek sajtó alá rendezésével. szerkesztésével. 1904-től látta el ezt a feladatot 1929-ig. A forradalmak korát is a fővárosban élte át és nevét nemcsak, a szociáldemokraták, hanem a kommunisták is ismerték. Tagja lett az írók választmányának, megbízták a Forradalmi Kormányzótanács üléseinek jegyzőkönyvvezetésével. Az ő nevéhez kapcsolódik elsősorban a Tanácsköztársaság alatt létesített Proletármú zeum felállításán A Forradalmi Kormány- zótanáics, maid a Közoktatásügyi Népbiztosság 1919. április 9-i nendelete alapján összegyűjtötték az 1918— 1919-ies forradalmak emlékeit: zászlókat, röplapokat, plakátokat, jelvényeket, kéziratokat, szobrokat. A forradalmi relikviák múzeuma A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Gazdag volt ez a hét belpolitikai eseményekben. Somogy, Zala, Baranya béketa- nács tagjainak tájértekezletét Kaposváron tartották meg. A kömyezestvédelemrői tartott tanácskozáson ott volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, a somogyi energiagazdálkodást mérlegre tevő kaposvári beszélgetésen pedig az ipari miniszterhelyettes adott hasznos javaslatokat arról, miként lehet jobban hasznosítani az erdőgazdálkodás hulladékait. A környezetvédelmi tanácskozás elis • merte a somogyi kiemelkedő eredményeikéit. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke azt mondta, hogy a sikerek országos összehasonlításban is figyelemre méltóak. Somogy jól használta fél a küllöniböző támogatásokat. A XIII. pártkongresszusra való fölkészülésben nagy a szerepük az alapszervezetek beszámoló taggyűléseinek. E hát végén befejeződnek a kommunisták eszmecseréi a megyében. A pártbizottságok tapasztalatai szerint a vezetőségek jól felhasználták a kommunistákkal való beszélgetéseken hallottakat, a párt- csoportok érttékéléseit. A számadások a legfontosabb kérdéseket elemezték, általában jó következtetéseket vontak le. A vitát is megalapozta, hogy elsősorban politikai szempontból közelítették meg a gazdasági, a művelődéspolitikai és egyéb témáikat. Az elfogadott határozatok alkalmasak arra, hogy a párttagság színvonalasabban oldja meg az alapszervezet előtt álló feladatokat. A vállalati, a szövetkezeti, az állami gazdasági, a tanácsi pártalapszervezetek az 1985. évi gazdasági év, a VII. ötéves -terv politikai előkészítésének tennivalóit is megfogalmazták. A beszámoló taggyűléseken megválasztott jelölő bizottságok megkezdték a beszélgetéseket a kommunistákkal. hogy a januárban kezdődő vezetőségválasztó taggyűlésekig elkészüljenek javaslataikkal. A tagság a kongresszusi irányelvek tanulmányozásával készül erre a fórumra. A vezetőség mindenhol gondoskodott arról, hogy e nagyon fontos pántókmány éljusson a kommunisitákhoz. A somogyi képviselők készülnék az országgyűlés szerdai ülésére. A parlamenti bizottságokban ezen a héten két képviselő fejtette ki a véleményét, az egyik a honvédelmi, a másik a kereskedelmi bizottság ülésén. Folytatódnak megyénkben a felszabadulási ünnepségek. Kiemelkedett ezek közül a lábodi. Kaposváron százötven pajtás képviselte az úttörőcsapatokat az ifjúsági házban tartott rendezvényen. A magukkal hozott zászlókon rajta volt, hogy mit vállaltak a felszabadulás 40. évfordulójának tiszteletére. Az úttörőkkel összefüggő téma, hogy a megyei úttörőelnökség a pártoló tagok és testületek tevékenységét összegezte. Ma mar elképzelhetetlen az úttörőmozgalom segítő felnőttek nélkül. Noha a társadalmi kapcsolatok szélesedted, tartalmukban fejlődtek, még sok a kiaknázatlan lehetőség. Sok csapat munkájában nem vesznek részt pártoló tagok, pártoló testületek pedig gyakorlatilag nincsenek. Most az a legfontosabb, hogy az úttörőcsapatok ölyan programokat határozzanak meg, amelyekbe minél több felnőtt bekapcsolódhat. A kaposvári alkoholizmus elleni bizottság megvitatta a népfrontbizottság megelőző tevékenységét. Szóvá tették: sorra adják ki az engedélyeket italboltokra, különösen a Honvéd utca környékén. A tervek között szerepel, hogy jobban építenek a szülői munkaközösségekre s az osztályfőnöki órákon is foglalkoznak majd az alkoholizmus veszélyeivel. Azt is szeretnék elérni, hogy a családi ünnepeken is mindenhol megtartsák a mértéket. Lajos Géza a Wenckheim-palotát kap te meg (ma a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja). A Proletármúzeum feladata volt (lett volna később) a magyar munkásmozgalom történetének ápolása, a dokumentumok gyűjtése és bemutatása. A Tanácsköztársaság leverése után a palotában rendezkedett be az egyik katonai parancsnokság. A múzeum anyagát a megszálló királyi román csapatok assziisiztálása mellett jórészt megsemmisítették. Széthordták. elpusztították a pótolhatatlan dokumentumokat. Révész Mihályt pedig emigrációba kényszerítették. Előbb Pozsonyban a Pozsonyi Munkásújságot, majd Bécsben a Jövő című lapot szerkesztette. Mindvégig tudósítója maradt, munkatársa volt a Népszavának is. 1924-től ismét itthon dolgozhatott. Mint a magyar munkásmozgalom emlékeinek kutatója, gyűjtője, több tucatnyi tanulmányt, cikket írt a munkásmozgalomban részt vett személyekről és eseményekről. A Népszava megjelenésének 75. évfordulóján, 1947. január 1-én írta az alábbi emlékező sorokat: „Nagy öröm nekem, hogy életemnek több mint kétharmadát, a Népszava életének több mint a felét az ő szolgálatában tölthettem el.” 1905- től 1948-ig volt a Népszava munkatársa. Könyvei, cikkei, tanulmű nyai, emlékezései, munkás mozgalmi tárgyú elbeszélései mind-mind a szociáldemokrata politika jegyeit viselik. Révész Mihály neve elválaszthatatlan a magyar szociáldemokrata mozgalomtól. A Népszaván kívül a Szocializmus című elméleti folyóiratot is szerkesztette egy időben, 1926—1933 között. Természetesen számos tanulmánya ebben a folyóiratban jelent meg először. A felszabadulás után a Világosság című délutáni napilap főszerkesztője. E mellett a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője is 1948- ig, 1945-től a fordulat évéig nemzetgyűlési képviselő volt. 1949-től a frissen alakult (1948, november 20.) Munkásmozgalmi Intézet tudományos munkatársa lett Nyugdíjbavonulása után is folytatta a magyar munkásmozgalom történetére vonatkozó szenvedélyes kutató, búvárkodó, gyűjtögető munkáját. Egész életműve elismeréseként 90 éves korában megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést. Hét éve. 1977. május 18- án hunyt el Budapesten, 93 éves korában. Vida {Sándor Az útkeresés pillanatai Hég épül, de már termel ívben száll a fűrészpor, a penge-éles fogaik „harapása” nyomán a gömbölyű, óriás- rönkből előbb szögletes ősz lop, majd milliméter pontosságú deszka lapok formálódnak. Mintha örömét lelné benne, visongva csap a fába a fűrész, s a továbbító görgők egyenletes, nesztelen fordulatokkal küldik végső útjára az erdők kincsét; A mindennapok egy pillanata a somogyjádi majorban. Már működnék a gépek, de otrt a szalag végén még kőművesek húzzák a falakat, a tetőről lelógó jelzőzsinór mentén épül a hulladékgyűjtésű kemence kéménye. — De sok minden történt már a régi tető alatt! — Panger Ferenc növénytermelési ágazatvezető mutatja, magyarázza, melyik szakasz a legrégibb. — Mert mindig valami toldás jött ehhez. — Eredetileg, és ez már túllépi az évtizednyi távolságot — szól közbe Tóth László elnök —, dohánypajta volt itt. > De a dohány jött — és ment. Az üresen ásító pajta volt úgy, hogy kényesebb gépeknek adott menedéket, volt úgy, hogy vetőmagvakat tároltak benne, — a hasznosítási célnak megfelelően, köziben mindig módosítva valamit az eredeti szerkezetien. Egy idő óta aztán nem történt vele semmi. — Na, de ki engedheti meg magának — jegyzi meg Tóth László —, hogy ami még hasznosítható, ne szolgáljon értéket teremtő, gazdasági célt?! A szövetkezet határában mintegy kétszáz hektárnyi erdő van. Az ezzel való jobb gazdálkodás érdekében a nagyibajomi téesz gesztorságával több környező nagyüzem fogott össze egy társulásiban. A hajdani dohány- pajta pedig egyfajta lehetőséget kínált. — Ez próbálkozás — mondja az elnök. — Elég sok kitermelt fánk állt hasznosítat- lanul, a társulás létrejötte óta pedig szervezettebb, célratörőbb az egész erdőgazdálkodás. Ezért döntöttünk úgy, kialakítunk itt egy kisebb fafeldolgozót. A nem befejezett, most formálódó épület egy részében különböző méretű karók, par- ketitfríz, raklapok sorakoznak katonás rendben. A társuláson keresztül a karók exportra mennek Nyu- gatnémetonszágba. Közben folytatjuk a piackutatásit, azt fogunk gyártani, közületek- nek is, magánosoknak is, amire igény van. Még épül az üzem — de már termel. A lehetőségek keresésének egy mozzanata Somogyjádon.
