Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-16 / 295. szám

Somogyi Néplap 1984. december 16., vasárnap Kaposvári történetek Iskola a gyárban Szezonban diákokkal A Nagyatádi Konzerv gyárban csak az év egy ré­szében van „hajtás”, télen és tavásszal meglehetősen nagy a csönd a gyártósorok körül. Most december ele­jén ezerkétszázötvenketten dolgoztak a gyárban. Sok ez. vagy kevés? — erről kér­deztük dr. Kövesdi Ibolyát, a munkaerő-gazdálkodási osztály vezetőjét. — Ez attól függ, hogy az év melyik szakában va­gyunk. Most nincs munka­erőhiány, felvételre is csak lakatosokat. hegesztőket, gyors- és gépírókat várunk. Segédmunkásra most nincs szükség. De ha beindul a szezon, bizony nem tudnánk ekkora létszámmal megolda­ni a termelést. Idén június 30-án 1399 embert foglal­koztattunk. főképpen vaká­ciózó diákokkal és építőtá- borozókkal nőtt a létszá­munk. Szükségszerű a diá­kok alkalmazása, mert ilyen rövid időre más csak el­vétve jönne. így is megle­hetősen sok gondunk van a dolgozók összetételével... A Nagyatádi Konzerv­gyárban a rekonstrukció, majd a gépvásárlások elle­nére is szükség van még a kézi munkaerőre, a segéd­munkásokra. így aztán inert a környéken nincs más lehetőség — azok a fiatalok akik nem végezték el az általános iskolát, vagy nem tanultak szakmát, itt je­lentkeznek munkára. Itt a legmagasabb azoknak a fia­taloknak a száma, akik még a legalapvetőbb iskolai vég­zettséget sem szerezték meg. Többek között ez késztette •3 gyáriakat arra. hogy meg­szervezzék a dolgozók álta­lános iskoláját, ahol a ta­nuló munkások elvégezhetik a 7. és 8. osztályt. — Forintokban is mérhe­tő ennek a haszna? — kér­dem Kövesdi Ibolyától. — Annyiban, hogy az ál­talános * iskola elvégzése alapfeltétele a szakmunkás- bizonyítvány megszerzésé­nek, illetve a későbbi to­vábbtanulásnak. A Nagyatádi Konzervgyár­ban ma 43-an tanulnak va­lamilyen iskolatípusban) kö­zülük négyen egyetemre jár­nak. A gyár messzemenően támogatja a tanulást, elő­fordulhatnak olyan esetek is. mint a csoportvezetőé. Segédmunkásként kezdett dolgozni a gyárban, szinte mindenféle beosztásban megfordult, míg elvégezte a jogi egyetemet. Nem min­denki ilyen szorgalmas, van aki csak beiratkozik az is­kolába s szép lassan elfe-1 lejt odajárni. Főként a dol­gozók iskolájában gyakori a lemorzsolódás. Dr. Kövesdi Ibolya mesé­li. hogy afféle brigádválla­lásként a felvételre jelent- icezők iskolavégzettségét külön is figyelik, s igyekez­nek mindenkit rábeszélni a tanulásra. Mondja, a fiata­lokkal könnyebben érthet­nek szót, mint az idősebbek­kel. Van, aki már a harma­dik munkakönyvével jelent­kezik, s , bizony nehezen győzhető meg. Az ilyenek közül kerülnek ki azok, akik néhány nap múlva odébb is állnak. 1980-ban 180-an jöt­tek a gyárba, s 236-an men­tek el. 1981-ben 170-en ér­keztek. 262-en távoztak. Az idei év első háromnegyede mutat csak valamiféle biz­tató képet. Most fordult elő először, hogy többen jöttek, mint ahányan elmentek. — Ki és miért, távozik? — Külön kimutatást ve­zetünk az okokról, amelyek persze nem mindig fedik a valóságot, hiszen a kilépő dolgozó érvelésére kell ha­gyatkoznunk. Sokan a jobb kereset reményében állnak odébb, mások családi prob­lémákra hivatkoznak, me­gint mások lakóhelyváltoz­tatásra. Az idén szeptembei végéig pl. azért mentek el 55-en. a próbaidő alatt, mert nem tetszett a munka, 23 dolgozónknak pedig azért Kellett elmennie, mert a 6 napot meghaladta az igazo­latlan távollétük. — Mit lehet tenni az el­len. hogy kisehb legyen a vándorlás? — Az egyetlen járható út. hogy megnézzük, hogy kit veszünk föl és jó munkahe­lyi közérzet kialakítása. Nagy Jenő A hét kö­zepén mind­össze tizen­hét hektár őszi mély­szántás vol* v ssza a ka­darkúti Szabadság Termelő­szövetkezetben. Várnai Dé­nes növénytermelési főága- zatvezető elmondta: végez­tek az év legfontosabb me­zei munkáival. Megállás azért még nincs, mert szál­lítják és szórják a szerves trágyát. Az őszi .vetések pe­Hangi Hanzi A régi Kaposváron há­romféle kocsmát ismertek : magyar, német és rác kocs­mát. A magyar kocsma ki­tűnő ételeiről és borairól, a rác kocsma fűszeres italai­ról és tüzes balkáni me­nyecskéiről. a német kocs­ma pedig söréről és jó mu­zsikájáról volt híres. Ilyen német kocsma volt valamikor a mai városi ta­nácsháza helyén a „Vendég­lő a Bárányhoz” nevű fo­gadó. amelynek kapujában egy szép piros lámpás is függött, annak jeléül, hogy ebben a házban másféle iparágat is űznek. Volt a Báránynak egy városszerte jsmert csáposa, nevezetesen Mangl Hanzi, akit egészen fiatal korában hozott ma­gával németföldről a Don­ner bácsi. Mangl Hanzi pe­dis — aki máskülönben a kaposvári fúvószenekar bombardonosa volt — azok közé a svábok közé tarto­zott. akik tökéletesen soha­sem tanulták meg a magyar nyelvet. Amikor felöntött a garatra, szinte meg sem- le­hetett érteni, hogy mit be­szél. Mindamellett rendkí­vül szellemes ember és nagy tréfacsináló volt, a korabei i írások feljegyeztek tetteiről egyet és mást. A Bárány fogadónak kö­zös volt az udvara a szom­szédos épülettel, ahol Czink Mór temetkezési vállalkozó­nak volt az üzlete. Ezért gyakran előfordult. hogy azok. akik szégyelltek a pi­dig 970 hektáron szépen fej­lődnek. Ahogy csendesedik a ha­tárban a munka, úgy- élén­kül a gépműhely környéke. Megkezdődött a téli nagyja­vítás. A tavaszi munkák in­dulásáig körülbelül húsz traktort és azok munkagé­peit kell felújítani. A szük­séges alkatrészek nem min­den esetben állnak rendel­kezésükre, ezért a hiányzók egy részét maguk gyártják. Élénk a mozgás a szövetke­zet erdőterületein, ahol az ros lámpás alatt bemenni a vendéglő udvarába, a ,jko- porsós ház” kapuján ke­resztül keresték fel ezt a helyet. A temetkezési vál­lalkozó pedig ezekkel a sza­vakkal fejezte ki nemtetszé­sét: „Menjenek kérem a másik kapun be és ne za­varják a tisztességes halot­takat!” Amire aztán Mangl Hanzi azt válaszolta, hogy „még mindig jobb. ha a vendégek a temetkezési vál­lalkozó kapuján mennek be és a Bárány kapuján men­nek ki, mintha a Bárány kapuján mennének be és a temetkezési vállalat kapuján vinnék ki őket.” Az udvarbéli lányokat kü- iünösen kedvelte Mangl Hanzi. De előfordult az is, hogy büntetést szabott ki rájuk. Ilyenkor hetekig nem volt szabad nekik vendéget fogadni, a hosszú, ^böjtöt vi­szont busásan megfizette a maga zsebéből. Mangl Hanzi virágos jó­kedvében százszor is elda­áliandó erdészeti dolgozók mellett traktorosok is részt vállalnak a munkából; fa- kitermelést és feldolgozást végeznek. December 3-án kezdték az evvégi leltározást, és rövi­desen befejezik. Ezután kö­vetkeznek a mérlegmunkála­tok. Az 1984. év^eddigi ada­tai alapján bizakodó a han­gulat a kadarkúti termelő- szövetkezetben, ugyanis a tervezettnél magasabb nye­reségre számítanak. lolta a kedvenc nótáját, hogy „mért van nincsen minden lánynak kút az úta farába?” (— kút az udvará­ba). Betegesen szeretett fo­gadásokat kötni, még akkor is ha nyilvánvaló volt. hogy elveszti a tétet. Még az az eset is megtörtént vele Nagybajomban, hogy vezek­lő dervisnek adta ki magát, és végigtányérozta a búcsút. Nagyon szerette a „kúgl- felsni”-nek nevezett szilvás­gombócot. Egyszer egy por­lepte ruhájú, városias öltö­zetű izgágaféle ember ült le a Bárány asztalához. A vendég kelletlenül ette az eléje tálalt ételi» ami törté netesen éppen szilvásgorn- bóc volt. Hanzi minden szó nélkül leült az ismeretlen ember elé. és szemét le nem véve az ijedt atyafiról, egy­más után megevett vagy harminc kuglfelsnit, utána még a vendég kosztját is; ezután pedig az olvasatlan söröskorsók hörpintése kö­vetkezett. Amikor a vendég Jövőre elárverezik a ná­cik által összerabolt és Ausztriában tárolt „gazdát­lan” műkincseket. A napok­ban ugyanis az amerikai saj­tó nagy feltűnést keltve je­lentette: Bécs mellett több ezer, még a nácik álltai ra­bolt műtárgyat őriznek la­kat alatt, az értékesebb da­rabok pedig már osztrák múzeumokba kerültek. A maürbachi kolostort, ahol a csaknem ötezer mű­tárgyat raktározzák, eddig valóban a legszigorúbban el­zárták a nyilvánosság elől. A kínos amerikai sajtótáma­dások nyomán aztán a héten néhány osztrák újságírót be­engedtek. A tv-felvételek, szökni próbált, Hanzi a székre nyomta, és nem en­gedte távozni. (Merje vala­ki azt mondani, hogy nem adnak jó ételt a Bárány­ban!) Persze tréfálkoztak ve!e is. Mézet öntöttek a trombi­tájába. ezért muzsikálás köz­ben meglepték a méhek és a darazsak. Egyszer Prasszer Gyula, az ismert kaposvári hipnotizőr fogadott vele. hogy ki tud megenni előbb egy tál meggyet anélkül, hogy a magot kiköpné. Han­zi rémülten látta, hogy az ő táljában csupa romlott gyümölcs van. Prasszer készségesen megcserélte a tálakat, akkor is csak a Han­zi meggye volt a rothadt. Válogatta, válogatta. így et­te nagy kínnal a savanyú gyümölcsöt, és elvesztette a fogadást. Innen is származik az a közismert szólás : „Válogat­ja, válogatja, mint Hanzi a meggyet.” Lévai József valamint a Die Presse be­számolója megerősíti, hogy Maürbaohbain tömegével tá­rolnak festményekét, grafi­kákat, szobrokat, könyveket, amelyeknek nagy része nem is túl értékes. „A jobb da­rabokat” — így a Die Presise — kikeresték maguknak az állami múzeumok, további 80 képet Ausztria külképvi­seleteinek díszítésére hasz­nálták föl. Heinz Fischer, a tudomá­nyos ügyek minisztere nyilat­kozatában elmondotta : a gazdátlan műtárgyak listáját még 1969-ben közzétették, s 1972 végéig jelentkezhettek az igénylők. Mintegy ezren voltak. Szövetkezeti szakmai nap Megkezdődött a téli nagyjavítás Két szállító tájékoztatója Barcson — Receptek, ételajánlatok Megyénk lakosságának többségét a szövetkezeti ke­reskedelem látja el élelmi­szerrel. A vendéglőhálózat Belső-Somogybán és az ide­genforgalmi területeken is egyre nagyobb feladatot vál­lal magára az átutazók, a nyaralók és turisták, vala­mint a közétkeztetésben résztvevők igényeinek kielé­gítéséből. — A barcsi áfésszal közö­sen ezért rendeztünk szak­mai napot Barcson, a megye fogyasztási szövetkezetei, ke­reskedelmi és vendéglátó ágazata, valamint a nagyobb élelmiszerüzletek, vendéglá­tóegységek vezetői részére. Az volt a célunk, hogy a legközelebbi feladatokról, a jövő évi ellátásról tájékoz­tassuk őket — mondotta a szakmai napról Dóri János­áé, a Mészöv kereskedelmi tanácsosa. A meghívottak érdeklődve hallgatták azt a tájékozta­tást, amely a jövőre életbe lépő új közgazdasági szabás lyozókról szólt, illetve arról: mi Lesz a szövetkezeti keres­kedelem, vendéglátás felada­ta. A lényeg: nagyobb mun­ka vár rájuk; a korábbinál gazdaságosabban, hatéko­nyabban kell dolgozniuk. A különböző szövetkeze­tektől érkezett szakemberek elismeréssel szóltak a Dráva menti város kereskedelmi és vendéglátó üzlethálózatáról, a gazdag áruválasztékról. Véleményük szerint a bar­csi áfész üzlethálózata, tevé­kenysége együtt fejlődött a várossal. — Arra törekszünk, hogy karácsonyra, szilveszterre előhűtött baromfiból és új termékekből, pácolt és füs­tölt pulykamellből, csirke­combból meg más készítmé­nyekből igény szerint ellás­suk a szövetkezeti boltokat. Jövőre új termékkel, a ba­romfihúsból készített pásté­tommal és vagdalttal jelent­kezünk, s készítményeinkből hasonló ellátási színvonalat biztosítunk mindenből, mint az idén. Az 1985-ös eszten­dőben is — hasonlóan az ez évihez — 17 000 tonna ba­romfit dolgozunk fel — tá­jékoztatta a szakmai napon megjelenteket Kónya Zoltán, a zalaegerszegi baromfifel­dolgozó és értékesítő közös vállalat gyárának kereske­delmi osztályvezetője. Kecskés Zoltán, a Magyar Hűtőipar zalaegerszegi gyá­rának kereskedelmi vezetője: — Évente tízezer tonna különböző árut dolgoz föl a hűtőházunk, ebből 3,7 ezer tonna kerül a belföldi ke­reskedelembe, jelentős ré­sze Zalába, Somogyba, illet­ve nyaranta a Balaton-part- ra ... S hogy milyen a sajttal és és a bazsalikommal ízesített vagy a diétásoknak készülő baromfivagdalt, milyenek a gyümölcssaláták, köretek, gyümölcslevesek, arról meg­győződhettek a szakmai nap résztvevői. Zsibrek Árpád, a Boróka étterem főszakácsa készítette a remek ételeket, és ismertette is receptjeit. Nagyon sokan vélekedtek úgy: talán a jövőben a szö­vetkezeti vendéglők, étter­mek, bisztrók választékát is bővítik majd az itt látott új­donságok. Szalai László A BALATONMÄRIAFÜRDÖ ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1985. február 1-től 1990. január 31-ig terjedő időre az alábbi üzleteket: szerződéses üzemeltetésre MEGHIRDETI Állandó jellegű üzemelésre: 23. sz. tüzéptelep, Balatonkeresztúr 24. sz. tüzéptelep, Balatonszentgyörgy 12. sz. iparcikkbolt, Balatonszentgyörgy 35. sz. szerelvénybolt, Balatonkeresztúr 51. sz. iparcikkbolt, Nemesvid 65. sz. vegyesbolt, Pálmajor 66. sz. élelmiszerbolt, Imremajor 63. sz. presszó, Fonyód SZEZONÁLIS ÜZEMELÉSRE: 86. sz. élelmiszerbolt, Fonyódliget 89. sz. élelmiszerbolt, Fonyódliget 32. sz. élelmiszerbolt, Balatonmáriafürdő alsó 47. sz. italbolt, Bélatelep továbbá a Balatonmáriafürdő, Ady Endre u. 1. sz. alatti üzlethelyiséget bérletbe adásra. A pályázatot 1984. december 31-ig lehet írásban be­nyújtani az áfész központi irodájába, Balatonmária­fürdő, Keszeg u. 16. A versenytárgyalás 1985. január 8-án 10 órakor lesz, az áfész központi irodájában. Tájékoztató adatokat és pályázati űrlapot a szövet­kezet főkönyvelője ad az érdeklődőknek és pályázók­nak. Telefon: Balatonmáriafürdő 13. (44593) SS IS IríP

Next

/
Thumbnails
Contents