Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-16 / 295. szám
Somogyi Néplap 1984. december 16., vasárnap Kaposvári történetek Iskola a gyárban Szezonban diákokkal A Nagyatádi Konzerv gyárban csak az év egy részében van „hajtás”, télen és tavásszal meglehetősen nagy a csönd a gyártósorok körül. Most december elején ezerkétszázötvenketten dolgoztak a gyárban. Sok ez. vagy kevés? — erről kérdeztük dr. Kövesdi Ibolyát, a munkaerő-gazdálkodási osztály vezetőjét. — Ez attól függ, hogy az év melyik szakában vagyunk. Most nincs munkaerőhiány, felvételre is csak lakatosokat. hegesztőket, gyors- és gépírókat várunk. Segédmunkásra most nincs szükség. De ha beindul a szezon, bizony nem tudnánk ekkora létszámmal megoldani a termelést. Idén június 30-án 1399 embert foglalkoztattunk. főképpen vakációzó diákokkal és építőtá- borozókkal nőtt a létszámunk. Szükségszerű a diákok alkalmazása, mert ilyen rövid időre más csak elvétve jönne. így is meglehetősen sok gondunk van a dolgozók összetételével... A Nagyatádi Konzervgyárban a rekonstrukció, majd a gépvásárlások ellenére is szükség van még a kézi munkaerőre, a segédmunkásokra. így aztán inert a környéken nincs más lehetőség — azok a fiatalok akik nem végezték el az általános iskolát, vagy nem tanultak szakmát, itt jelentkeznek munkára. Itt a legmagasabb azoknak a fiataloknak a száma, akik még a legalapvetőbb iskolai végzettséget sem szerezték meg. Többek között ez késztette •3 gyáriakat arra. hogy megszervezzék a dolgozók általános iskoláját, ahol a tanuló munkások elvégezhetik a 7. és 8. osztályt. — Forintokban is mérhető ennek a haszna? — kérdem Kövesdi Ibolyától. — Annyiban, hogy az általános * iskola elvégzése alapfeltétele a szakmunkás- bizonyítvány megszerzésének, illetve a későbbi továbbtanulásnak. A Nagyatádi Konzervgyárban ma 43-an tanulnak valamilyen iskolatípusban) közülük négyen egyetemre járnak. A gyár messzemenően támogatja a tanulást, előfordulhatnak olyan esetek is. mint a csoportvezetőé. Segédmunkásként kezdett dolgozni a gyárban, szinte mindenféle beosztásban megfordult, míg elvégezte a jogi egyetemet. Nem mindenki ilyen szorgalmas, van aki csak beiratkozik az iskolába s szép lassan elfe-1 lejt odajárni. Főként a dolgozók iskolájában gyakori a lemorzsolódás. Dr. Kövesdi Ibolya meséli. hogy afféle brigádvállalásként a felvételre jelent- icezők iskolavégzettségét külön is figyelik, s igyekeznek mindenkit rábeszélni a tanulásra. Mondja, a fiatalokkal könnyebben érthetnek szót, mint az idősebbekkel. Van, aki már a harmadik munkakönyvével jelentkezik, s , bizony nehezen győzhető meg. Az ilyenek közül kerülnek ki azok, akik néhány nap múlva odébb is állnak. 1980-ban 180-an jöttek a gyárba, s 236-an mentek el. 1981-ben 170-en érkeztek. 262-en távoztak. Az idei év első háromnegyede mutat csak valamiféle biztató képet. Most fordult elő először, hogy többen jöttek, mint ahányan elmentek. — Ki és miért, távozik? — Külön kimutatást vezetünk az okokról, amelyek persze nem mindig fedik a valóságot, hiszen a kilépő dolgozó érvelésére kell hagyatkoznunk. Sokan a jobb kereset reményében állnak odébb, mások családi problémákra hivatkoznak, megint mások lakóhelyváltoztatásra. Az idén szeptembei végéig pl. azért mentek el 55-en. a próbaidő alatt, mert nem tetszett a munka, 23 dolgozónknak pedig azért Kellett elmennie, mert a 6 napot meghaladta az igazolatlan távollétük. — Mit lehet tenni az ellen. hogy kisehb legyen a vándorlás? — Az egyetlen járható út. hogy megnézzük, hogy kit veszünk föl és jó munkahelyi közérzet kialakítása. Nagy Jenő A hét közepén mindössze tizenhét hektár őszi mélyszántás vol* v ssza a kadarkúti Szabadság Termelőszövetkezetben. Várnai Dénes növénytermelési főága- zatvezető elmondta: végeztek az év legfontosabb mezei munkáival. Megállás azért még nincs, mert szállítják és szórják a szerves trágyát. Az őszi .vetések peHangi Hanzi A régi Kaposváron háromféle kocsmát ismertek : magyar, német és rác kocsmát. A magyar kocsma kitűnő ételeiről és borairól, a rác kocsma fűszeres italairól és tüzes balkáni menyecskéiről. a német kocsma pedig söréről és jó muzsikájáról volt híres. Ilyen német kocsma volt valamikor a mai városi tanácsháza helyén a „Vendéglő a Bárányhoz” nevű fogadó. amelynek kapujában egy szép piros lámpás is függött, annak jeléül, hogy ebben a házban másféle iparágat is űznek. Volt a Báránynak egy városszerte jsmert csáposa, nevezetesen Mangl Hanzi, akit egészen fiatal korában hozott magával németföldről a Donner bácsi. Mangl Hanzi pedis — aki máskülönben a kaposvári fúvószenekar bombardonosa volt — azok közé a svábok közé tartozott. akik tökéletesen sohasem tanulták meg a magyar nyelvet. Amikor felöntött a garatra, szinte meg sem- lehetett érteni, hogy mit beszél. Mindamellett rendkívül szellemes ember és nagy tréfacsináló volt, a korabei i írások feljegyeztek tetteiről egyet és mást. A Bárány fogadónak közös volt az udvara a szomszédos épülettel, ahol Czink Mór temetkezési vállalkozónak volt az üzlete. Ezért gyakran előfordult. hogy azok. akik szégyelltek a pidig 970 hektáron szépen fejlődnek. Ahogy csendesedik a határban a munka, úgy- élénkül a gépműhely környéke. Megkezdődött a téli nagyjavítás. A tavaszi munkák indulásáig körülbelül húsz traktort és azok munkagépeit kell felújítani. A szükséges alkatrészek nem minden esetben állnak rendelkezésükre, ezért a hiányzók egy részét maguk gyártják. Élénk a mozgás a szövetkezet erdőterületein, ahol az ros lámpás alatt bemenni a vendéglő udvarába, a ,jko- porsós ház” kapuján keresztül keresték fel ezt a helyet. A temetkezési vállalkozó pedig ezekkel a szavakkal fejezte ki nemtetszését: „Menjenek kérem a másik kapun be és ne zavarják a tisztességes halottakat!” Amire aztán Mangl Hanzi azt válaszolta, hogy „még mindig jobb. ha a vendégek a temetkezési vállalkozó kapuján mennek be és a Bárány kapuján mennek ki, mintha a Bárány kapuján mennének be és a temetkezési vállalat kapuján vinnék ki őket.” Az udvarbéli lányokat kü- iünösen kedvelte Mangl Hanzi. De előfordult az is, hogy büntetést szabott ki rájuk. Ilyenkor hetekig nem volt szabad nekik vendéget fogadni, a hosszú, ^böjtöt viszont busásan megfizette a maga zsebéből. Mangl Hanzi virágos jókedvében százszor is eldaáliandó erdészeti dolgozók mellett traktorosok is részt vállalnak a munkából; fa- kitermelést és feldolgozást végeznek. December 3-án kezdték az evvégi leltározást, és rövidesen befejezik. Ezután következnek a mérlegmunkálatok. Az 1984. év^eddigi adatai alapján bizakodó a hangulat a kadarkúti termelő- szövetkezetben, ugyanis a tervezettnél magasabb nyereségre számítanak. lolta a kedvenc nótáját, hogy „mért van nincsen minden lánynak kút az úta farába?” (— kút az udvarába). Betegesen szeretett fogadásokat kötni, még akkor is ha nyilvánvaló volt. hogy elveszti a tétet. Még az az eset is megtörtént vele Nagybajomban, hogy vezeklő dervisnek adta ki magát, és végigtányérozta a búcsút. Nagyon szerette a „kúgl- felsni”-nek nevezett szilvásgombócot. Egyszer egy porlepte ruhájú, városias öltözetű izgágaféle ember ült le a Bárány asztalához. A vendég kelletlenül ette az eléje tálalt ételi» ami törté netesen éppen szilvásgorn- bóc volt. Hanzi minden szó nélkül leült az ismeretlen ember elé. és szemét le nem véve az ijedt atyafiról, egymás után megevett vagy harminc kuglfelsnit, utána még a vendég kosztját is; ezután pedig az olvasatlan söröskorsók hörpintése következett. Amikor a vendég Jövőre elárverezik a nácik által összerabolt és Ausztriában tárolt „gazdátlan” műkincseket. A napokban ugyanis az amerikai sajtó nagy feltűnést keltve jelentette: Bécs mellett több ezer, még a nácik álltai rabolt műtárgyat őriznek lakat alatt, az értékesebb darabok pedig már osztrák múzeumokba kerültek. A maürbachi kolostort, ahol a csaknem ötezer műtárgyat raktározzák, eddig valóban a legszigorúbban elzárták a nyilvánosság elől. A kínos amerikai sajtótámadások nyomán aztán a héten néhány osztrák újságírót beengedtek. A tv-felvételek, szökni próbált, Hanzi a székre nyomta, és nem engedte távozni. (Merje valaki azt mondani, hogy nem adnak jó ételt a Bárányban!) Persze tréfálkoztak ve!e is. Mézet öntöttek a trombitájába. ezért muzsikálás közben meglepték a méhek és a darazsak. Egyszer Prasszer Gyula, az ismert kaposvári hipnotizőr fogadott vele. hogy ki tud megenni előbb egy tál meggyet anélkül, hogy a magot kiköpné. Hanzi rémülten látta, hogy az ő táljában csupa romlott gyümölcs van. Prasszer készségesen megcserélte a tálakat, akkor is csak a Hanzi meggye volt a rothadt. Válogatta, válogatta. így ette nagy kínnal a savanyú gyümölcsöt, és elvesztette a fogadást. Innen is származik az a közismert szólás : „Válogatja, válogatja, mint Hanzi a meggyet.” Lévai József valamint a Die Presse beszámolója megerősíti, hogy Maürbaohbain tömegével tárolnak festményekét, grafikákat, szobrokat, könyveket, amelyeknek nagy része nem is túl értékes. „A jobb darabokat” — így a Die Presise — kikeresték maguknak az állami múzeumok, további 80 képet Ausztria külképviseleteinek díszítésére használták föl. Heinz Fischer, a tudományos ügyek minisztere nyilatkozatában elmondotta : a gazdátlan műtárgyak listáját még 1969-ben közzétették, s 1972 végéig jelentkezhettek az igénylők. Mintegy ezren voltak. Szövetkezeti szakmai nap Megkezdődött a téli nagyjavítás Két szállító tájékoztatója Barcson — Receptek, ételajánlatok Megyénk lakosságának többségét a szövetkezeti kereskedelem látja el élelmiszerrel. A vendéglőhálózat Belső-Somogybán és az idegenforgalmi területeken is egyre nagyobb feladatot vállal magára az átutazók, a nyaralók és turisták, valamint a közétkeztetésben résztvevők igényeinek kielégítéséből. — A barcsi áfésszal közösen ezért rendeztünk szakmai napot Barcson, a megye fogyasztási szövetkezetei, kereskedelmi és vendéglátó ágazata, valamint a nagyobb élelmiszerüzletek, vendéglátóegységek vezetői részére. Az volt a célunk, hogy a legközelebbi feladatokról, a jövő évi ellátásról tájékoztassuk őket — mondotta a szakmai napról Dóri Jánosáé, a Mészöv kereskedelmi tanácsosa. A meghívottak érdeklődve hallgatták azt a tájékoztatást, amely a jövőre életbe lépő új közgazdasági szabás lyozókról szólt, illetve arról: mi Lesz a szövetkezeti kereskedelem, vendéglátás feladata. A lényeg: nagyobb munka vár rájuk; a korábbinál gazdaságosabban, hatékonyabban kell dolgozniuk. A különböző szövetkezetektől érkezett szakemberek elismeréssel szóltak a Dráva menti város kereskedelmi és vendéglátó üzlethálózatáról, a gazdag áruválasztékról. Véleményük szerint a barcsi áfész üzlethálózata, tevékenysége együtt fejlődött a várossal. — Arra törekszünk, hogy karácsonyra, szilveszterre előhűtött baromfiból és új termékekből, pácolt és füstölt pulykamellből, csirkecombból meg más készítményekből igény szerint ellássuk a szövetkezeti boltokat. Jövőre új termékkel, a baromfihúsból készített pástétommal és vagdalttal jelentkezünk, s készítményeinkből hasonló ellátási színvonalat biztosítunk mindenből, mint az idén. Az 1985-ös esztendőben is — hasonlóan az ez évihez — 17 000 tonna baromfit dolgozunk fel — tájékoztatta a szakmai napon megjelenteket Kónya Zoltán, a zalaegerszegi baromfifeldolgozó és értékesítő közös vállalat gyárának kereskedelmi osztályvezetője. Kecskés Zoltán, a Magyar Hűtőipar zalaegerszegi gyárának kereskedelmi vezetője: — Évente tízezer tonna különböző árut dolgoz föl a hűtőházunk, ebből 3,7 ezer tonna kerül a belföldi kereskedelembe, jelentős része Zalába, Somogyba, illetve nyaranta a Balaton-part- ra ... S hogy milyen a sajttal és és a bazsalikommal ízesített vagy a diétásoknak készülő baromfivagdalt, milyenek a gyümölcssaláták, köretek, gyümölcslevesek, arról meggyőződhettek a szakmai nap résztvevői. Zsibrek Árpád, a Boróka étterem főszakácsa készítette a remek ételeket, és ismertette is receptjeit. Nagyon sokan vélekedtek úgy: talán a jövőben a szövetkezeti vendéglők, éttermek, bisztrók választékát is bővítik majd az itt látott újdonságok. Szalai László A BALATONMÄRIAFÜRDÖ ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1985. február 1-től 1990. január 31-ig terjedő időre az alábbi üzleteket: szerződéses üzemeltetésre MEGHIRDETI Állandó jellegű üzemelésre: 23. sz. tüzéptelep, Balatonkeresztúr 24. sz. tüzéptelep, Balatonszentgyörgy 12. sz. iparcikkbolt, Balatonszentgyörgy 35. sz. szerelvénybolt, Balatonkeresztúr 51. sz. iparcikkbolt, Nemesvid 65. sz. vegyesbolt, Pálmajor 66. sz. élelmiszerbolt, Imremajor 63. sz. presszó, Fonyód SZEZONÁLIS ÜZEMELÉSRE: 86. sz. élelmiszerbolt, Fonyódliget 89. sz. élelmiszerbolt, Fonyódliget 32. sz. élelmiszerbolt, Balatonmáriafürdő alsó 47. sz. italbolt, Bélatelep továbbá a Balatonmáriafürdő, Ady Endre u. 1. sz. alatti üzlethelyiséget bérletbe adásra. A pályázatot 1984. december 31-ig lehet írásban benyújtani az áfész központi irodájába, Balatonmáriafürdő, Keszeg u. 16. A versenytárgyalás 1985. január 8-án 10 órakor lesz, az áfész központi irodájában. Tájékoztató adatokat és pályázati űrlapot a szövetkezet főkönyvelője ad az érdeklődőknek és pályázóknak. Telefon: Balatonmáriafürdő 13. (44593) SS IS IríP
