Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

ELHUNYT AMERIGO TOT EP XL. évfolyam, 294. szám 1984. december 15., szombat Együtt a szülőkkel Padlások, pincék kincsei Hosszú -betegség után het­venöt éves korában csütörtö­kön égjél a római Gemelli klinikán élhunyt Amerigo Tot magyar származású szobrászművész, aki évtize­deken keresztül Olaszország­ban éflt. A művész mind a magyar, mind az olasz kö­zönség számára ismert sze­mélyiség volt. Tótnak szá­mos alkotása díszíti az olasz köztereket és középületeket, és hazánkban is avattak fel keze által létrehozott alko­tásokat. Amerigo Tot művészetét dicséri egyebek között a ró­mai Termdni-pályaudvar homlokzatát ékesítő -relief, s híres szobor hirdeti nevét a Tegnap a kaposvári heti­piacon is megkezdődött a fenyőfa árusít á-s. Egy-egy mu- tatósabb, 2 méter körüli fa 130—150 forintba kerül. A karácsonyi süteményekhez 130—180 forintért szerezhet­tünk be dióbelet. 80 a mo­gyoró és a mandula kilója. Magakellető jonatán és de­licsesz almát 16-ért árultak. Az ütődöttjét 12-ént mérték. Feltűnően szép körtét lát­tunk 22 forintért, aki azon­ban nem adott a külcsíny- re, 15-ért is vehetett. Még mindig maradt a 20—25-re tartott szőlőből. Ígéretesnek épp nem mondható a nas­polya kilónként 10-ért. A napi zöldségfélék árára nem lehet panaszunk. 4 a fe­jes, 6 a kelkáposzta kilója. 5,50-ért jófajta burgonyát; 12-ért hibátlan főzőhagymát öntöttek' a szatyorba. Mind­össze 10 forint a zöldség ki­lója, a sárgarépa pedig fele Üzlet úton, útfélen Mi tartozik hozzá a pes­ti utca képéhez? A villa­mos? A fényreklámok? Ugyani Ma már egy gyerek is tudja erre a választ: leg­inkább a portékájukat sza­tyorból, zsebből, rokolya alól kinálgató zugárusok. Elfoglalják a forgalmasabb helyeket: a Skála környé­két, az Astoria aluljárót, a pályaudvari illemhelyeket. Ma már mindenki árul, min­denhol és mindent. Megunt fogkefét, kihízott szemüve­get, aranyhalat plasztik­zacskóban. Szóval az ember azt hinné, már semmin sem lehet meglepődni. S mégis. A minap a zsú­folt taxiállomáson kiszemelt magának egy kilométer- zugárus, és felajánlotta, hogy hazavisz. Szeretek ta­pasztalatokat gyűjteni, meg mintegy tízkilós csomagom is sürgetett, beültem hát. Alig indultunk el, máris a legvadabb Skála-reklámo­kat felülmúló szóáradatot zúdította rám. „Kitűnő oszt­rák dobozos söröm van. Dupla adagos! Vagy dobo­zos kólát tessék! Azt sem? Persil mosópor? Ez igazán I hölgyeknek való! Csak nyúl­jon hátra, ott van az ülés mögötti" És így tovább. * Nem nyúltam hátra. Meg­szeppenve azt latolgattam, vajon most ez az emberrab­ló addig nem enged kiszáll­ni, amig meg nem veszem az összes portékáját? Végül kiengedett és be­érte annyival, hogy a nor­málisnál kétszer nagyobb summát gombolt le tőlem a fuvar fejében. De ha meg­gondolom, tulajdonképpen megérte. Végül is tapaszta­latokat akartam szerezni. Sikerült. T. K. tengerparti városban, Anzió- ban. Pécsen emlékmúzeuma van az elhunyt szobrásznak, és tavaly avatták fel a gö­döllői agrártudományi egye­temen a „Mag születése" cí­mű .szobrát. Amerigo Tot évtizedeken keresztül élt Olaszországban, de mindig magyarnak vallot­ta magát. Ezt bizonyítja az is, hogy rendszeresen hazalá­togatott, ebben betegsége sem akadályozta meg. * Budai házában jelenleg grafikai stúdió működük. Amerigo Tot halálával ér­zékeny veszteség ér.te a ma­gyar és a nemzetközi művé­szetet. ennyiért fogyott. Dughagv- mát 2 5-ért, fokhagymát 35— 40-ért hoztak. A petrezse­lyem és zeller csokrok 2 fu- rintért találtak vevőre, sós­kát és spenótot csomónként 4—5-ért találtunk. A 40 forintos szürke pe- reszkét kikezdte az idő. Hogy el ne kiabáljuk: megtorpant a tojásárak emelkedése. Most 3,30-at fizettünk a piac leg­szebb tojásáért. Az élő ba­romfi ára nem változott, s egyre többen hoznak azon­ban konyhakész szárnyaso­kat. Az utóbbiak közül hí­zott libát 430-ért, kacsát 350-ért, egy zsenge csirke­párt 160-ért kaptunk meg. Sorhaálltak a háziasszo­nyok a furgonban hozott 20 forintos friss balatoni ke­szegért. Az éllő ponty 57-ért ugrott a bevásárlóhálóba. A virágpiac egyetlen színfoltja továbbra is a szálanként 18 forintos szegfű. Almából pipere Értékesítési és tárolási gondjait szünteti meg a Csapregi Állami Tangazda­ság azzal, hogy büki üzemé­ben mintegy 3,7 millió liter abnallét présel idei termésé­nek egy részéből. A hatal­mas mennyiségű almaiét to- vábbfeldolgozásra Mosonma­gyaróvárra szállítják, ahol besűrítik, s így adják el a nyugati piacokon; a sűrít­ményből üdítő ital, bor és kozmetikum készül. A kölyök puma Dorka névre hallgat, és elegáns természetességgel sétált teg­nap délelőtt a Kaünyin-la- kótelep házai között, nyak­örvére kötött pórázán. A séta mintegy unaloműzőként szerepelt a programbani Dorka egyébként a Dózsa sportcsarnokban látható, a nemzetközi kisállattenyész­tők kiállításán. Lehet, hogy a sok kukorékolás, csettege- tés, kárálás idegesíti néha, hiszen az egyik bemutatóte­remben harmincfajta állat is található; a másik terem­Fonyódon a Fő utcai nap­köziotthonos óvodáhan a szülők, a gyerekek és az in­tézmény dolgozói közösen rendeztek kiállítást a nagy­község felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. So­kan megnézték azokat a la­kásberendezési, népművé­szeti és régi használati tár­gyakat, amelyek nemrég még a padláson vagy a pincék mélyén rejtőztek. Czink Jánosné, az óvoda vezetője elmondta; a régi TIT­tájékoztató A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Somogy me­gyei Szervezete tájékoztatót jelentetett meg. Az első szám beköszöntőjében olvastuk: „ ... véleményt cserélni, a tapasztalatainkat, az eredmé­nyeket, a gondokat közread­ni, megvitatni nélkülözhetet­len számunkra. Közös aka­rattal füzetünk a demokra­tikusabb társulati élet fóru­ma is lehet”. A Magyar József szerkesz­tésében napvilágot látott el­ső Körképben Andrássy An­tal Somogy felszabadulásáról írt; a pártok alakulásának, újjászerveződésének körül­ményeit is vázolta. A Mű­hely rovatban olvashatjuk Deme László gondolatait az ifjúság beszédkultúrájáról. Wirth Ferenc dolgozatának címe: A mozgásszervi bete­gek belgyógyászati problé­mái. Rovatot kapott a társulati élét is. Kovács Géza a nagy­atádi munkáról úgy írt, hogy az egész körzetről ké­pet kapunk, és a legtevéke­nyebbekkel név szerint is megismerkedhetünk. A Me­gyénkről címet viselő rovat­ban Dunai Imre cikkét ol­vashatjuk a Balatonnagybe- reki Állami Gazdaság múlt­járól és jelenéről, illetve Horváth János megemléke­zését Zichy Mihályról1 és a róla elnevezett emlékmú­zeumról. Magyar József a Kapcsolataink rovatban Sas Elemért mutatja be, Tröszt Tibor pedig dr. Fenyő István könyvét szemlézi. ben a galambok uralják méltósággal a teret. A kaposvári Móricz Zsdg- mond Művelődési Ház és a pécsi állatkert közös kiállí­tásán százöt kisóllattenyész- tő szerepel, az ország min­den tájáról. — Jubileumi kiállítás ez — mondja Hász Mihály, a a művelődési ház igazgatója —, hiszen ötödik alkalom­mal rendezzük meg, az igé­nyekhez alkalmazkodva. A látogatottság, az érdeklődés nagy; e három nap alatt falusi eszközöket igyekeztek összegyűjteni, hogy közülük a legértékesebbeket átment­sék a jövőnek. Az értékföl­tárás esztétikai élménygaz­dagítással is járt, s a mun­kát segítette, hogy az intéz­mény dolgozói és a szülők könnyen szót értettek abban: közös cél a hagyománytisz­telő, lakóhelyét szerető és annak értékeit becsülő gyer­mekek nevelésé. A kiállításon jobbára olyan tárgyakat láthattak az ér­deklődők, amelyeket ma már nem használnak. De ezek is, akárcsak a település múltját megörökítő fényképek, segí­tenek a tájékozódásban, hogy honnan indult, milyen utat tett meg a nagyközség az el­múlt évtizedekben. 6—7000 érdeklődőre számí­tunk, természetesen főleg gyerekekre. Hajdú András 25 éve" kis­állattenyésztő, Szekszárdról érkezett. — Atyai örökség ez a bolondéria — mondja. — Apám valaha a Csallóköz legnagyobb lókupece volt, s én folytatom a mesterségét. Családunkban természetes az állatok szeretete. Több nemzetközi sikert könyvel­hetek már el. Ezen a kiál­lításon bíróként szerepelek, így nem hoztam el verseny- képes állataimat. A Berzsenyi iskola kis­diákjai csapatostul tolonga­nak az egyik ketrec előtt. Foxterrier kölyök bohócko­dik a rács mögött. Ma ő a sztár. Tombolán megnyerhe­tő ajándék. — Mit szólna anyukád, ha hazavinnéd? — kérde­zem a kilencéves Bán Pali­tól. — Semmit — mondja a gyerek —; van nekünk ilyen otthon, csak nagyban. Nyö- gér Zoli azonban vágyakoz­va nézi a kölyökkutyát : mi­lyen jó is lenne egy ilyen karácsonyra... K. A. Fiatal mezőgazdászok vetélkedője Tegnap került sor Kapos­váron a Technika Házában a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Medosz, a Teszöv és a megyei KISZ- bizottság rendezésében a So­mogybán dolgozó fiatal ag­rár szakemberek politikai és szakmai vetélkedőjére. Ti­zenkét ötfős csapat vett részt a rendezvényen, ahol az állattenyésztés, a növény- termesztés, a kertészet, a gé­pesítés, az üzemi és munka­szervezés, a növényvédelem ismeretében, valamint idő­szerű politikai kérdésekben mérték össze tudásukat. A nyolctagú zsűri bírálata alapján a Bárdibükki Álla­mi Gazdaság csapata nyerte el az első díjat. Holtver­senyben a második a kapós- fői termelőszövetkezet lett, harmadik helyezést pedig a Dél-somogyi Állami Gazda­ság csapata érte el. Egészség- nevelési hét December 10-től 13-ig tar­tott az egészségnevelési hét rendezvénysorozata Ságváron és társközségeiben. A rende­ző szervek — a községi párt­vezetőség, a közös tanács, az oktatási és egészségügyi in­tézményeik, a Vöröskereszt, a ságvári és a nagyberényi ter­melőszövetkezet, valamint a Pélpusztai Állami Gazdaság daránypusztaá kerülete — példaadó gondosággal ter­vezték meg a programot. Főként a siófoki kórház szakemberei tartották az elő­adásokat (összesen 12-t) Ság- váron, Somban, Gyimben, Nagyberényben és Darány- pusztán. Ezeken a többi kö­zött szó volt a szív- és ér­rendszeri betegségeikről, az élvezeti szerek káros hatá­sáról, illetve az idős embe­rek egészségügyi problémái­ról. A házi betegápolásról, táplálkozási szokásainkról és az idegességről, továbbá a nőgyógyászati bajok meg­előzéséről is tartottak elő­adást a szakemberek. » Az egészségnevelési hét si­kerét a hallgatók nagy szá­ma és érdeklődő figyelme is bizonyította. Tarka sorok — Cu vi párolás ...? Az eszperantisták vi­lágkongresszusán gyűj­töttük az alábbi történe­tekéit. Újszülött Az ápolónő: — Gratulálok,, fiú! A boldog atya: — És eszperamtista? Ki vagy te? Zamenhotfót, a világ­nyelv „atyját”, egyszer orvoökol'légái közrefog­ták. — Ki vagy te: őrült vagy szegény ördög? iZamenhof a két kollé­ga közé állt: — Épp a kettő közöt t állok... Új munkaerő — És mondja, tud ma­ga eszperantóul? — Én ne tudnék? Tíz évig éltem ott. Eszperente Az eszperantó Karin­thy Frigyes-i változata az eszperente, azaz a csu­pa e-betűs szójáték. íme, ízelítőül; Tímár György eszperentéje : MAGNETOFON: szer­kezet, méllyel zengzete- ket s neszeket vehetsz fel egy tekercset perget­ve ezerszer felzengethe- ted. MALACLOPÖ: rendes mezed felett elhelyezett kezetlen, lenge leber- nyeg, melybe emsegyer­mekeket rejthetsz. Jósnőnél A lány így szól a jós- nőhöz: — Arra kérem, ha egy szép barna férfit lát a kártyában, akkor egyút­tal a telefonszámát is árulja el... Hiányzó — Maga kénem, nem volt itt a legutóbbi an­golórán. — Igen, tanár úr, mert olyan rekedt váltam, hogy még magyarul sem tudtam megszólalni ! Ferdítés Angolna fordították Petőfi Sándor versét, még a költő életében. A vers­ben szereplő árvalányha- jat a fordító xiem nö- vénynéwel tolmácsolta, hanem azt írta, hogy a költő egy árva lányka hajszálát tűzte süvegéhez bokrétának... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy nwgyü Bizottságának lapja Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h. : dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár« Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 Postacím: Kaposvár, Pf. 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dij egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft, egy évre 408 Ft Index: 25 967 ISSN 0133—D6Q6 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike;F$renc igazgató PIACI KÖRKÉP Az első fenyők A szovjet óceánkutató központokban a legújabb műszerek­kel és készülékekkel igyekeznek elősegíteni a tengerek ás­ványi kincseinek felkutatását. A szakemberek ugyanis nagy reményeket fűznek az óceánokhoz mint élelmiszer-, ásványi- kincs- és energiaforráshoz. Képünkön: Jevgenyij Krasznov, a geológiai és ásványtudományok doktora, valamint Onn Bot- will és Vikky Harriott ausztrál kutató az Indiai-óceán mé­lyéről felhozott anyag tanulmányozása közben — a Kalliszto szovjet tudományos kutatóhajó fedélzetén. Puma, gibbon és egyebek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents