Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
4 Somogyi Néplap 1984. december 15., szombat Kistermelők és szabályozók Kétszáztíz asszony meg a konyakmeggy Termék három üdülőből Van annak már vagy száz éve is, hogy sokak kedvence, a konyakmeggy megtalálható a hazai gyártású és forgalmazású finomságok között, s a napjainkban tapasztalható érdeklődés azt mutatja, hogy azóta sem szűnt a kereslet iránta. A Balaton somogyi partján tizenkét éve folyik ennek az igencsak munkaigényes terméknek a gyártása, csomagolása: Boglárlellén indultak vele, s ahogy itt, úgy később Balatonszemesen és Balatonmárián is üdülőépületben rendezkedtek be erre az időszakos tevékenységre. A Budapesti Édesipari Vállalat csemege, édesipari gyárának boglárlellei kihelyezett üzemében Spák Csaba, a gyár balatoni üzemeinek vezetője tájékoztatott a munkáról, közben bemutatta az egyes fázisokat. — A SZOT-tal kötött szerződés alapján főként az üdülők szezonban foglalkoztatott dolgozóira épül a ko- nyakmeggy-készítés, de a létszám most már kiegészítésre szorul: szívesen látjuk a környező vállalati üdülők dolgozóit és a közeli települések lakosságát is téli foglalkoztatásra, s nemcsak a boglárlellei bázisüzemben, hanem a másik két kihelyezett üzemben is. Balatonszemesen a terméket csomagolják a Minisztertanács üdülőjében, a balatonmáriai gyermeküdülőben pedig a boglárlellei bázisüzemben végzett munkához hasonló tevékenység folyik: konyak- meggyet gyártanak, illetve csomagolnak. A három üzemben együttvéve kétszáztíz dolgozót foglalkoztatunk ősztől tavaszig. A gyártási idényben a kereskedelem mindenkori igényeihez igazítják termelésüket s a gyártási folyamatban a természet segítségére is számítanak: télen a tó közelsége miatt az üdülő e célt szolgáló fűtetlen helyiségeiben igencsak gyorsan megdermed a frissen készült termék, s ezt a természetes hűtést használják ki a ko- nyakmeggy gyártásánál. — Ilyen magas termelést még egyik évben sem produkáltunk, mint most. Eddig általában 40—50 ezer kiló konyakmeggy került ki havonta a három üzemből együttvéve, most novemberben viszont 52 ezer. Űj termékkel is kísérletezünk: ugyanilyen technológiával alkoholmentes mártott gyümölcsöket hozunk majd forgalomba, s ezt már a gyermekeknek is ajánljuk Üjdonság, hogy az ezekben a napokban készülő termékeikhez úgynevezett garanciajegyet helyeznek el a díszdobozokban, ezen nemcsak a gyártmány jó minőségét szavatolják, de visszajelzést is várnak a fogyasztó észrevételeiről. A karácsonyi ünnepekre minden igényt szeretnének kielégíteni, s hogy nagyobb kedvet csináljanak a vásárláshoz, a korábbinál szebb csomagolásban adják termékeiket a boltoknak. A boglárlellei üzemben két műszakban összesen százharmincán dolgoznak. Nagy figyelem, ügyesség, szorgalom — erre van szükség a jó munkához, a megfelelő keresethez. No és természetesen nagy gyakorialtra Ezt tapasztaltuk az üdülőben, ahol idénykezdésre nyoma se marad annak, hogy helyiségeiben télen konyakmeggyet készítettek. II er nesz Ferenc Azt követően, hogy a Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági ár-, pénzügyi és támogatási rendszer tapasztalatait, s ezek figyelembevételével döntött az 1985-re vonatkozó változásokról, kilenc tájértekezLe- ten ismerkedtek meg vele a megyei párt- és tanácsi szervek, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek titkárai, a mezőgazda- sági szövetkezetek elnökei, a vállalatok, intézmények vezetői. A gazdálkodás idei értékelésén túl hallhattak arról is a tájértekezletek résztvevői, hogy 1985-re a növény- termesztésben 1,2 százalékos terméktöbbdet előállítása, az állattenyésztés szinten tartása, a szolgáltatások értékének 3—4 százalékos növelése a cél Részletesebben: a szarvasmarha-tenyésztésben a jelenlegi állománynagyság megőrzése, a tehenenkénti tejhozam növelése, a sertéstartásban a minőség, a hús- kihoaatal javítása, a szalonna mennyiségének csökkentése, a baromfitartásban a takarmány jobb hasznosulása és a tojástermelés növelése kívánatos. Valamennyi tájértekezleten hangsúlyozták: a jövő évre tervezett szabályozó- és árváltozások a külpiaci és belföldi igényeknek jobban megfelelő termelésre, a minőség javítására, a takarékosabb gazdálkodásra, tehát a nemzetközi verseny- képesség erősítésére kell ösztönözzenek. A kistermelőket is érinti, hogy az ártámogatások csökkentése, valamint az importMéntelep Sokszor megmosolyogjuk a külföldről érkezőket, akik derűs meggyőződéssel jellemzik néhány szóban hazánkat. Ennek ellenére a „gulyás”, a „Hortobágy”, a „muskátlis ablakok” édeskés válóságtöredéke is igazabb- niak látszik, mint valamikori legfőbb jellemzőnk : lovasnemzet ... — Ma már csak a megszállott emberek tartanak lovat. Nemcsak a lekötöttség és a költségek miatt, hanem azért is, mert hiányzik a kellő érdekvédelem. Dr. Ballag Attila, a nemrég alakult Somogy megyei Lótenyésztési Egyesület titkára az első közgyűlés előtt is ismerte — saját tapasztalatából — a lótulajdono- sak gondjait. Az azóta eltelt néhány hónap során csak erősödött fenti véleménye; ezt az egyesülethez érkező számtalan érdeklődő és segítséget kérő levél is alátámasztja. — Tennivalónk bőven van, de most már valamivel bizrak és forgalmazási költségek emelkedése miatt a mezőgazdasági termelésben használt néhány anyag és eszköz ára emelkedik, a műtrágyáké például 8, a növényvédő és gyomirtó szereké várhatóan 4—5 százalékkal. Egyes építőanyagok, energiahordozók, valamint egyéb anyagok árának' kisebb mértékű emelkedése is várható. Eddig a mezőgazdasági kisgépek 11 százalékos ártámogatással kerültek forgalomba: a támogatás jövőre megszűnik, átlagosan ennyivel emelkedik tehát a kisgépek ára. Az illetékesek arra számítanak, hogy egyes mezőgazdasági termékek hatósági árának, valamint a szabadáras termelvények árának emelkedése bizonyos mértékben ellensúlyozza a termelési költségeknek a gépek, vegyszerek árának emelkedéséből származó növekedését. Az előnyös változások közül a legnagyobb a juh tartókat érinti : kilogrammonként 9 forinttal emelkedik a vágójuh és négy százalékkal a gyapjú felvásárlási ára. Konkrét példa: a jövő év I. és IV. negyedévében az exportra felvásárolt 14—18 kg-os pecsenyebárány kilónkénti felvásárlási ára 95, a választott — 18—24 kg-osé 82 forint lesz. A számítások szerint a jövő évi vágójuh exportárak átlagosan 15 százalékkal lesznek magasabbak az ideinél. Rá is szorul ez az ágazat, hiszen az utóbbi időben a juhtar- iás jövedelmezősége évről évre romlott. Némely árváltozás kifejezetten a minőség javítására ösztönöz: a nagyüzemeket a napraforgó és a cukorrépa beltartalmi értékeinek, a kistenyósztőket a hízósertés minőségének javítására serkenti. A jövő év első felében a 95—115 kiló súlyú hízott sertésekért a változatlan alapárat és a több éves és mennyiségi felárat fizetik, s a fehér, foltmentes sertésekért egy forintos további felárat is fizetnek. (A jövő év második felére érvényes árakról, felárakról később döntenek.) . Ugyancsak jobb — a védőárnál magasabb — árat fizet a húsipar a foltmentes malacokért, süldőkért, a 15—20 kilósakért például 50, a 25— 40 kilósakért 42 forintot kilónként. A kistermelők számára oly fontos szemes-, fehérje- és keveréktakarmányok árai nem változnak jövőre. Sokan számítottak a kistermelők adójának változására, pontosabban: az eddigi adómentes határ — az évi 150 ezer forint árbevétel — fölemelésére. E téren sem lesz változás. Az értesülések szerint a későbbi években napirendre kerülő és minden keresőre kiterjedő kereseti adó bevezetésével egyidejűleg szabályozzák majd a kistermelők adóját is. A kistermelők által előállított termékek között igen sok a szabadáras — jövőre e csoportba kerül az étkezési burgonya is —; ezekre természetesen nem vonatkoznak a szabályozások. Áraik a piaci kereslet és kínálat szerint alakulnak a jövőben is. G. I. lesz Kaposváron tatóbbnak látjuk a hazai Ma már nagyon sok a keló tenyésztés jövőjét — mondja Antunovits Dániel, a mezőgazdasági főiskola lótenyésztési ágazatvezetője. — Bizonyára lesznek ellen- drukkereink is, de ezzel számoltunk. A magyarorszá-, gi lóállomány több mint 30* százalékát háztáji körülmények között tartják, ez sok esetben előnyt is jelent az állatok számára. Azt is tudni kell, hogy a gazdaságok csak meghatározott számú lovat tarthatnak, s az ezen felüli — jobb sorsra érdemes — állatok a vágóhídra kerülnek. Ha csak nem akad néhány lószerető ember, aki megvásárolja őket... Az ágazatvezető, aki egyben az egyesület törzskönyvvezetője is, hosszan sorolja azokat a buktatókat, amelyekkel lónak és gazdájának meg kell birkóznia, a takarmánybeszerzéstől az utódok értékesítéséig. — Valaha világhírű volt a magyar lóállomány — mondja dr. Ballay Attila. — vert vérű, csupán igavonásra jó fajta, pedig külföldön változatlanul nagy az érdeklődés a magyar lovak iránt; elsősorban a sportcélokra alkalmas fajtákat keresik. Többek között az ilyen állatok tenyésztésének, fölnevelésének és értékesítésének a segítése az egyesület célja. Jövőre például mezőgazdasági főiskola és a megyei tanács segítségével méntelepet létesítünk Kaposváron. Ezenkívül egy csikónevelőt is kialakítunk, ahol az egyesületi tagok hathónapos kortól elhelyezhetik az állatokat. — Hogy milyen nagy az érdeklődés az egyesület munkája iránt és hogy nem kevés a segítséget váró lovas gazda, ezt az is jelzi : alig több mint két hónappal az alakuló közgyűlés után, december 20-án már újabb összejövetelt rendeznek. Itt a jövő évi terveket és feladatokat vitatják meg. N. Zs. NINCSENEK GYŐZTESEK „Ifj. Vincze István ... 100 százalékos rokkant ... 2 kiskorú gyermekem van ... Apám ... 1983. okt. 31-én emberölési kísérletet hajtott végre családom ellen ... baltával és nagykéssel támadt ránk... Apám magatartása miatt kénytelenek voltunk saját családi házunk elhagyni...” (Részlet, egy a szerkesztőségünkbe küldött levélből.) Kétfelé vágott kenyér Balatonszárszó, Fő u. 20. Hatalmas, szürkére vakolt ház, az udvar felé mellék- épületekkel bővítve. Deresedé hajú, alacsony asszony érkezik a két kutya ugatását hallva. Az anya az — Vincze Istvánná — nyugdíjas. — A férjem lefeküdt, nem jól érzi magát Megint a szíve rendetlenkedik — mondja, s látszik, hogy nem szívesen beszélget velünk. Végül mégiscsak behív a konyhába, s ha nehezen is, de elmeséli a történteket. — A fiam a határőrségnél szolgált, s olyan sebesülést szenvedett, hogy végleg CSALÁDI HÁBORÚ nyomorék maradt. Házassági hirdetés révén ismerkedett meg a feleségével. Az első időkben jól megvoltunk. Közös háztartásban éltünk, a honvédség segítségével sikerült rendbe tennünk a házat, fürdőszobát építettünk. Később fiamra való tekintettel, külön engedély alapján elkészült hátul a kertben az emeletes ház. Ezt aztán nyaranta kiadták. A közös kasszát a fiamék kezelték, s ha mi akartunk valamit venni, kiszámolták a pénzt, vagy egyszerűen azt mondták, hogy most nincs, majd legközelebb ... Három évvel ezelőtt mérgesedett el a helyzet. A menyem vissza akart költözni az Alföldre, ezért el akarták adni az új házat. A fiam hozott papírt, hogy mondjunk le a haszonélvezetről; mi nem egyeztünk bele Nem azért gürcöltünk! Különben is: mit csinál a fiam, ha eladják aj házat? Ügy gondoltuk, jobb ha itt maradnak, a közelünkben. Erre megorroltak ránk. Sokáig elkerültek minket, nem is köszön^ tek, s a két kis unokánk sem állt velünk szóba, pedig a mi udvarunkon kellett keresztüljárniuk. Később újabb bonyodalmat okozott, hogy a szőlőt akarták eladni. Van ugyanis egy kis szőlőnk, A férjem szokott ott dolgozni. Szinte minden szabad idejét ott tölti. Az azonban a fiunk nevén van, így papíron ő rendelkezik vele. A papa szerette volna bevezettetni a villanyt, a fiam viszont az eladásán spekulált. A férjem annyira haragra gerjedt, hogy valóban fölkapott egy kést, és a baltát, s elborult aggyal támadt a gyerekekre, de aztán lehiggadt. A szívével állandó baj van, évente két- háromszor jár Füredre, a szívkórházba, s minden héten jön hozzá az orvos is ellenőrizni. — Mégis : van-e valami kiút? — Az uram kijelentette, hogy amíg ő él, a gyerekek ide be nem tehetik a lábukat. Azt mondta: „A gyerek elvágta a kenyeret kétfelé, az nem forr többé össze!” „Magamat sem tudom megvédeni” Zákánytelep, Május 1. u. 73. A régi, emeletes ház földszintjének egyik ajtaja előtt üres tolószék. A kopogtatásra vékony arcú, fekete férfi nyit ajtót — másik tolószékben ülve. Betessékel bennünket. Leveleket, iratokat rak elénk. Bizonyítékok ... A szülő—gyermek közti viszony megromlásának dokumentumai. — 1972-ben kaptam a szüleimtől ajándékba a telket, aztán 1974-ben elkezdtünk építkezni. Négyszobás, szép emeletes ház, lifttel fölszerelve. Ott áll üresen. Illetve: a cuccaink vannak benne. Szüléimre nem tá- maszkodhatom, egyedül a határőrség, a BM segítségére vagyok utalva. Még a régi házat is ők pucolták be, fürdőszobát építettek és az új ház környékén is sokat segítettek. Amikor szüleimmel a viszony ennyire megromlott, akkor is ők siettek a segítségünkre ezzel a zákánytelepi szükséglakással, hogy valahol meghúzhassuk magunkat... Apám mindenbe igyekezett beleszólni, ugyanakkor rendkívül kötekedő, összeférhetetlen férfi. Meg sem tudnám számolni, hogy hány bírósági pere volt már. Olyan is előfordult, hogy egy nap egyszerre három tárgyalásra ment. Mindenkit följelentett, akiről azt tartotta, hogy valamiben ártott neki... Ráadásul néha a kocsmába is eljárt, többször keveredett verekedésbe. Az egyik szomszédra még a közelmúltban is kaszával támadt ... Míg a férfi a másik szobában újabb papírokat keres, az asszony veszi át a szót: — Miután megromlott köztünk a viszony, az anyó- sornék mindenbe igyekeztek belekötni. Hiába mondtuk az apunak, hogy menjen el doh gozni, jobban leköti magát, az sem használt. Aztán a végén megirigyelték a nyári bevételünket, különféle indokokkal pénzt akartak tőlünk kapni a szobák kiadásából, pedig az utolsó időben már az ő lakásukat is bérelte ugyanaz az NDK- beli vállalat... S a pan as zá radatn ak se vége, se hossza. Fölöslegesek a bizonyító papírok. Az elmondottak töredékéből is világos : jóvátehetetlenül megfertőződött a szülők és gyermekeik közötti viszony. Mit lehet ilyenkor tenni? A férfi válasza bizonytalan: — Én még magamat sem tudom megvédeni, nemhogy a családomat az apám ellen. El kell adnunk mindent, ha máshogy nem megy, és új életet kezdünk valahol, ahol hagynak bennünket élni. * * * Az újságíró itt megakad, elbizonytalanodik. Valóban ez lenne az egyetlen elfogadható megoldás? Gyarmati László
