Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-02 / 258. szám
2 Somogyi Néplap 1984. november 2., péntek KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszakáról Feszült a helyzet Indiában Csütörtökön kijárási tilalmat rendeltek el tîj-Delhi egyes városrészeiben, mert a Gandhi asszony elleni (merénylet után [kiújultak az összetűzések szikh és hindu csoportok között. Képünkön: égő házak, összeverődött tömeg az óváros egyik negyedében A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1984. október 29—31. között Havannában, a Kubai Köztársaság fővárosában tartotta soron következő, XXXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagor- szágok küldöttségei, amelyeket Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság miniszter- tanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, kormányának elnöke, Fidel Castro Ruz, a Kubai Köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának elnöke, Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Sarlós István, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Dzsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság miniszter- tanácsának elnöke, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese vezetett. Jelen volt Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára és a KGST bizottságainak képviselői. A KGST és Jugoszlávia kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett Jugoszlávia küldöttsége Boriszav Szrebrics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökének vezetésével. Az ülésszakon meghívással megfigyelőként jelen voltak az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a szocialista Etiópia képviselője, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Mexikói Egyesült Államok, valamint a Nicaraguái Köztársaság képviselői. Ott voltak továbbá az ENSZ latin-amerikai és karib-térségi gazdasági bizottsága és a latinamerikai gazdasági rendszer titkárságának képviselői is. Kuba Kommunista Pártja, kormánya és a kubai nép nevében Fidel Castro Ruz üdvözölte az ülésszak résztvevőit. Az ülésszakon Fidel Castro Ruz, a Kubai Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak áttekintette a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletének határozatait és a KGST XXXVIII. (rendkívüli), 1984 júniusában Moszkvában tartott ülésszakán elfogadott megbízások valóraváltásá- ban elért első eredményeket. Egyhangúlag megállapították, hogy a felső szintű értekezleten elfogadott stratégiai irányvonal következetes megvalósítása meghatározó jelentőségű a kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további bővítése, a testvéri országok sikeres fejlődése, egységük és összeforrottsá- guk erősítése, a világban a KGST-tagországok közössége pozícióinak erősítése szempontjából. Megtárgyalva a KGST XXXVII. és XXXIX. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolót, a tanács ülésszaka jóváhagyta a végrehajtó bizottság ezen időszakban végzett munkáját a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködésének fejlesztése terén. Megelégedéssel állapították meg, hogy ez az együttműködés, a KGST- szervek tevékenysége és a testvéri országok kétoldalú gazdasági kapcsolatai elsősorban a felsőszintű gazdasági értekezlet és a tanács XXXVIII. (rendkívüli) ülésszaka határozatainak végrehajtását célozzák. A KGST-országok további társadalmi-gazdasági haladást értek el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása alapján. 1983-ban a megtermelt nemzeti jövedelem az 1982. évihez viszonyítva a KGST-tagországokban 3,8 százalékkal, az ipari termelés pedig 4,2 százalékkal nőtt. Számos KGST- országban az ipari termelés növekedésének nagyobb részét a termelékenység növelése révén érték el, sikerült csökkenteni az energetikai és egyéb anyagi erőforrások fajlagos felhasználását. _ A KGST-tagországok mező- gazdaságában a bruttó termelés növekedése 1 év alatt kb. 3 százalék volt. A KGST-tagországok gazdaságának stabil fejlődése továbbra is a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítésére irányul. Növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok, a kiskereskedelmi áruforgalom, fejlődtek a nem termelő ágazatok, emelkedett a lakosság általános műveltségi és kulturális színvonala, javult az orvosi ellátás és a társadalombiztosítás. Tervszerűen valósultak meg a széles körű lakásépítési programok. 1983-ban a KGST-tagországok teljes külkereskedelmi áruforgalma meghaladta a 285 milliárd rubelt, folyó árakon számolva 8 százalékkal nőtt. Az egymás közötti kereskedelem ennél gyorsabb ütemben, több mint 11 százalékkal emelkedett, részaránya a KGST-tagországok múlt évi teljes külkereskedelmi forgalmában meghaladta az 58 százalékot. Elmélyült a gyártásszakosítás és a kooperáció. Az ülésszak megelégedéssel állapítja meg hogy a Kubai Köztársaság gazdasága állandó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdaság fejlesztése és az iparosítás terén, Megvalósítják a tudomány és a technika gyorsított fejlesztésének 1990-ig szóló tervét. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a KGST- tagországok és Jugoszlávia kölcsönösen előnyös együttműködése az 1664.-ben aláírt egyezmény alapján, amelynek jelentősége az elmúlt 20 éves időszakban beigazolódott. Tovább folytatódott a KGST-tagországok sokoldalú együttműködése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között megkötött egyezményeknek megfelelően. 1984 februárjában hatályba lépett a KGST és a Nicaraguái Köztársaság közötti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervei koordinációjának menetét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve biztosítja a felső szintű értekezleten elért megállapodások megvalósítását. Megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási program kidolgozása a nemzeti programok alapján. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a nagy horderejű elktroni- kai, mikroprocesszoros és robottechnikai együttműködési keretegyezmények valóraváltása kérdéseinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gazdasági értekezlet arra vonatkozó megállapításai valóra- váltására, hogy elősegítik Vietnam, Kuba és Mongólia gazdaságának fellendülését és a szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvételük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott., az energia, a fűtőanyag és a nyersanyagok terén való együttműködést célzó hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezeket abból kiindulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások mozgósítása és a kölcsönös együttműködés erősítése révén biztosítani lehet, hogy minden KGST-tagország megoldja a nyersanyag- és fűtőanyagenergia problémákat. Az intézkedések több jelentős gazdasági objektum építését irányozzák elő. Tovább fejlődik a KGST- tagországok egyesített energiarendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programja, valamint az anyagi erőforrások takarékos és ésszerű felhasználását célzó, 2000-ig szóló együttműködési program. Az ülésszak elfogadta a KGST keretében folyó sokoldalú együttműködés szervezésének további tökéletesítését célzó intézkedéseket. Ezek előirányozzák az együttműködés szerződéses rendszerének, valamint a KGST- szervek és a tagországok által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek munkastílusának és módszereinek tökéletesítését. Határozatot hoztak a KGST gépipari együttműködési bizottságának létrehozásáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok bonyolult nemzetközi körülmények között fejlődnek. Teljes mértékben igazolódik a felső szintű gazdasági értekezlet deklarációjában adott helyzetértékelés. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfrontá- ciós irányvonala, a katonai fölény elérésére, a világűr militarizálására, az erőpolitika megvalósítására, az államok nemzeti függeltensé- gének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében. Az e körök által szított fegyverkezési hajsza az egyik fő oka annak, hogy a világban nőtt a politikai és a gazdasági labilitás, erősödött a nukleáris háború veszélye, ami az egész emberiség létét fenyegeti és súlyos teherként nehezedik a világ népeire, hatalmas anyagi és pénzügyi erőforrásokat von el, lassítja a gazdasági és társadalmi haladást. A KGST-tagországok ragaszkodnak a középhatótá- volságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepítésének megszüntetéséhez, és újra kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonásához vezető lépésekre, akkor egyidejűleg lépések fognak történni a válasz-intézkedések visszavonására is. Az Egyesült Államok vezető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igyekeznek kihasználni, folytatva a kereskedelmi, a hitelés technológiai blokádot, a közvetlen nyomást, az embargót és a szankciókat. Az Egyesült Államok akciói fokozzák a gazdasági helyzet kiegyensúlyozatlanságát a tőkés világban, ahol súlyosan kiéleződtek a társadalmi ellentmondások. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban és néhány más tőkés országban a gazdasági aktivitás némi élénkülése tapasztalható, ezen országok többségének gazdasága továbbra is a pangás állapotában van. Különösen nehéz helyzetben van a fejlődő országok túlnyomó többsége. Külföldi eladósodásuk 1983-ban meghaladta a 800 milliárd dollárt. Az imperialista államok a politikai és gazdasági nyomás minden eszközét felhasználva tovább fokozzák neokolonialista kizsákmányolásukat, arra törekednek, hogy ezen országok mondjanak le_ a haladó társadalmi-gazdasági átalakulásokról. A KGST-tagországok határozottan elítélik és elutasítják az államközi kapcsolatok békés alapjainak megsemmisítését célzó irányvonalat. Teljes határozottsággal állítják, hogy készek a párbeszédre, az összes ország és nép biztonsági érdekeit figyelembe vevő megállapodások elérését célzó becsületes és komoly tárgyalásokra. A KGST-tagországok időszerű feladatnak tekintik a fegyverkezési verseny megfékezését és a leszerelést célzó gyakorlati intézkedések foganatosítását. Ez megteremtené az egész világgazdasági helyzet javításának feltételeit és lehetővé tenné, hogy a katonai költségek csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és társadalmi fejlesztés céljaira, többi között a fejlődő országok megsegítésére lehessen felhasználni. A KGST-országok a jövőben is minden szükséges intézkedést megtesznek létérdekeik védelmére, műszakigazdasági függetlenségük további erősítésére. Az ülésszak kifejezte, hogy szolidáris a Kubai Köztársaságnak a nemzeti függetlensége megőrzésére és a szocializmus építésére irányuló erőfeszítéseivel. A KGST-tagországok határozottan támogatják a fiatal, független ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat az imperializmus, a hege- monizmus, a nepkolonializ- mus, a fajüldözés valameny- nyi megjelenési formája és az apartheid elleni, a politikai és gazdasági függetlenségük erősítéséért vívott harcukban. Megállapítják, hogy nő az el nem kötelezett mozgalom szerepe a népek békéjéért és biztonságáért, a fegyverkezési verseny ellen, az országok gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosításáért vívott harcban. Határozottan támogatják. a fejlődő országok azon javaslatait, hogy mielőbb kezdődjenek átfogó tárgyalások az ENSZ keretei között a gazdasági kérdésekről. A KGST-országok megerősítették, hogy készek a jövőben is a gyakorlati együttműködés fejlesztésére a tőkés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel a kölcsönös előnyök, az egyenjogúság, az egymás belügyei- be való be nem avatkozás és a vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása alapján. Az ülésszak az egység, a testvéri barátság a teljes és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. (Folytatás az 1. oldalról) Folytatódtak a zavargások több indiai szövetségi államban. Pandzsábban kijárási tilalmat vezettek be, a rendőrség riadókészültségben van és megerősítették az őrséget az Amritszári Aranytemplom előtt. Kijárási tilalmat vezettek be az északkelet-indiai Agartalában, Tripura állam fővárosában, Dzsabalpurban, Mahadzsa Prades állam közigazgatási székhelyén, valamint a Dzsammu és Kasmír állambeli Dzsammuban. India legnagyobb városában, Kalkuttában — a PTI indiai hír- ügynöksék jelentése szerint — a hadsereg tartja fenn a rendet. Az indiai fővárosban folytatódnak a gyászszertartás előkészületei. Indira Gandhi koporsóját ágyútalpra helyezve szállították rezidenciájából édesapja, Dzsava- harlal Nehru egykori házába, amely jelenleg múzeum. Az ágyútalp mögött Radzsiv Gandhi és családja haladt az egykilométeres úton. Már a koradélelőtti órákban a. kordonokat félresodorva mintegy 300 ezer ember vonult a ravatalhoz. Kijárási tilalmat rendeltek el csütörtökön Üj-Delhi egyes városrészeiben, mert az éjszakai viszonylagos Óráról órára feszültebbé válik a helyzet az Indira Gandhit gyászoló Indiában — jelentette az AFP Üj- Delhi tudósítója. A PTI indiai hírügynökség csütörtök esti jelentése szerint már több mint hetvenen meghaltak és a sebesültek száma elérte a hétszázötvenet az egész országra kiterjedő szikh-ellenes megmozdulásokban. Eddig mintegy húsz városban vezették be meghatározatlan időre a kijárási tilalmat, az ország északi, középső és déli részén. A PTI szerint egyedül Űj- Delhiben harminc ember halt meg csütörtökön a Gandhi halála nyomán kiúnyugalom után a délelőtti órákban kiújultak az ösz- szetűzések hindu és szikh csoportok között. Az indiai belügyminisztérium közleménye szerint a város egyes kerületeiben a hadsereg vette át a rendfenntartás feladatát. Mint az UNI indiai hírszolgálati iroda közölte, India további 11 nagyvárosában is kijárási tilalmat vezettek be. Az AFP francia hírügynökség arról adott hírt, hogy Radzsiv Gandhi rendkívüli ülésre hívta össze szűkebb — négytagú — kabinetjét az Indira Gandhi meggyilkolása nyomán kialakult helyzet megvitatása céljából. A PTI indiai hírügynökség szerint többezer hindu megpróbált felgyújtani egy szikh templomot, mire az épületben tartózkodó szikhek tüzet nyitottak a tömegre és két hindut agyonlőttek. A miniszterelnök-asszony meggyilkolása nyomán kirobbant zavargásoknak Űj-Del- hiben eddig legkevesebb három halálos áldozata volt és mintegy ötszázan megsebesültek. A másik indiai hír- ügynökség, az UNI jelentése szerint Űj-Delhi központjában orvlövészek csütörtökön agyonlőttek két rendőrt. jult vallási villongásokban. A rendőri alakulatok megerősítésére kivezényelt katonaság elfoglalta állásait a főváros középső és déli részén. Ezeket a körzeteket teljes egészében a hadsereg ellenőrzi. Helyszíni beszámolók szerint a tüntetők több tucatnyi lakóházat, több száz autót és buszt, valamint szikh szentélyeket gyújtottak fel. Üj-Delhiben megkezdődött a hivatalos vizsgálat az Indira Gandhi elleni merénylet körülményeinek feltárására. Egy kormányszóvivő közölte, hogy a nyomozó szervek az életben maradt merénylőt a kórházban hallgatják ki. VIDÁM SZÍNPAD Minket nem lehet elfelejteni Nádas Gábor szerzői estje 1984. november 19-én 17 és 20 órakor a KAPOSVÁRI SPORTCSARNOKBAN Bodrogi Gyula Voith Ági Csákányi László Csala Zsuzsa Lorán Lenke Kállai Ilona Lehoczky Zsuzsa Nádas György Markos György Verebály Iván Faragó Vera Dobránszky Zoltán Kovács Erzsi Zana József Kiss Gabriella Konferál: Molnár Margit Kísér a KÉKESI EGYÜTTES Aki mindig közbeszól: SZUHAY BALÁZS A Somogy Kereskedelmi Vállalat Somogy Áruházának divatbemutatója. Rendezte: KALMÁR TIBOR Jegyek a rendezvényirodában kaphatók: Kaposvár, Május 1. u. 8. Telefon: 11-103 (72430) LAP ZÁRTA
