Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

4 Somogyi Néplap 1984. november. 10., szombat Buddhák\ pagodák Buddhák — aranyból, fá­ból, bronzból, ülő vagy álló alakok. Kegyes Buddhák és áldozatot követelők.. Budd­hák pagodákban és kertek­ben, múzeumokban és kegy­szerárusok pultjain — egész Japánban. Bár a japánok már nem vallásosak — az iskolában nincs vallásoktatás —. a szertartásokat komolyan *ve- szik. A két legnépszerűbb vallás a buddhista és a shinto (a természeti elemek és az ősök tiszteletén ala­pul) áthatja, fedi egymást. Kyotóban, az ősi főváros­ban 1600 a buddhista temp­lom. (Nem is szólva a 250 shintó szentélyről, shogun palotáról, gazdag szifclaker- tekről). Mindegyik szentély más, mindegyik másról nevezetes. A sötétbarna fából épült Misíhi Hongan-ij templom a Shiinshu szektáé. Itt a gyó­gyítás istenének hódolnak a hívők. Térdre borulnak, ar­cukat tenyerükbe temetik — és elmélkednek. A folyosókon üveg mögött — női hajból font, 20 centi átmárőjű köteg. A szekta hí­vő nő tagjainak haját gyűj­tötték össze, s a templom renoválásakor majd beépítik az épületbe. A buddhista templomok nem hívalkodók — egyszerű testetlen fáiból, szögek nélkül összeácsolt pagodák — csak faragások díszítik a nemes anyagot. A Sanju Sangendo kegyhe­lyén a könyörület 1001 Budd­ha istenének is dísztelen külsejű templomai Ahogy a cipőmet papucsra cserélem, megnyílik előttem is a szen­télv. Szinte elkáprázok a lát­ványtól, az arany csillogásá­tól, a tömjén sűrű fehér füstjétől. 1000 életnagyságú arany szobor! Százszor tízes sorban állnak a kifürkészhe­Shinto szentélyhez vezető kapuk tetten mosolyú összetett ke­zű Buddhák. Mindegyik szo­bor más arckifejezésű — a hívők kikeresik a kedves ha- lottaikra emlékeztetőt, s azt díszítik virágaikkal. Közé­pen a hatalmas ülő Buddha, az ezeregyedik, gyertyák fé­nyében, pénzcsörgés zajá­ban. A keresztrácsos ládá­ba bedobok én is egy érmét, a (legkisebb értékűt. Nem ta­karékosságból! Itt így szokás. A pénz, nem érték, hanem jelképes adomány. Niarában, Japán 8. század­beli fővárosában a Todaiji templom őrzi a világ legna­gyobb bronzszobrát. '• Hatal­mas lótuszvirágon ül 22 méter magas 551 tonna sú­lyú alak. Arca titokzatos, jobb kezét felemeli — „meg­testesíti a világ bölcsességét és kegyelmét”. Fenséges, ün­nepélyes pillanat, több mint ezer éve zarándokolnak ide az emberek. A templom egyik oszlopá­ba rést vágtak — azt tart­ja a legenda, aki itt átpré­seli magát, biztos 'bejut a paradicsomba. A legnagyobb élményem egy másik óriás Buddha, a kamakurai volt. Szabadban, Csak szájöblítés, kézmosás után illik az istenek elé járulni fák között ül a becsukott szemű szobor. Ez „csak’ 12,7 méter magas és 1252-ből va­ló. Akkor még templom védte, amelyet később elvitt a földrengés és a szökőár. Most mögüle idelátszik a tengerpart, ide magasilanak a hegyek. Bronztestén külö­nös fénnyel törik meg a nap. Ahogy alkonyodik, nehéz ár­nyék üli meg a parkot. A csillagfényben sejtelmesen magaslik Buddha egészen az égig. A házak, városok fölé mindenütt ott magaglanak az ötemeletes pagodák — tete­jükön a kilenc gyűrűvel. Az öt lételemet — az eget, a földet, a itüzet, a szelet .és az embert — jelképezve, a Buddha kilenc átváltozására emlékezve. t Parkokban, városban, fa­lun, sűrűn lakott és lakattan hegyeken, erdőkben, [tenger­parton, üzletsorok közt egy­szer csak ott egy ívelt tetejű pagoda. A kimonós vagy mo­dern ruhájú japánok felmen­nek a lépcsőn, meghajolnak, tapsainak (így hívják föl magukra az isten figyelmét), pénzt dobnak a perselybe, néhány percig elmélkedve állnak, aztán folytatják út­jukat — ki a közeli mun­kahelyére, ki vendéglőbe, teaházba, haza. A shinito kapukat, templo­mokat pirosra festették. Kő­lámpások sora jelzi az utat a szentélyhez. A bejárat előtt kút, ivóedényekkel — csak szájöblítés, "kézmosás után illik az istenek elé járulni. Sokan keresik fel az Ise- Shirna Nemzeti Parkban Amaterasu Omi Kami, a Nap istennőjének komor fehér fa- templomát. A templomhoz' kilométer hosszan piros, ke­cses ívű kapuk vezetnek. A lépcső előtt egy sereg cipő — a bent imádkozok lábbelije. Hosszó, fehér kimonós férfi állja utamat — erre tilos -a bemenet. Oldalt kerülök, és máris ott vagyok a szentély előtt, ahol a piros félho­mályban a földön kispárnán ülnek, térdelnék a hívők. Lapáttal tejbe vágta apját ROSSZUL SÜLT EL A FELLEBBEZÉS Ha egy bírósági tárgyalá- n kihirdetik az ítéletet, s ána az ügyész nem jelent ; fellebbezést, a legtöbbször vádlott és védője „rosz- abb úgysem lesz” alapon llebbez enyhítésért. Így rtént ez a nagyatádi bíró- gon is Skelecz Sándor ese- ban, akit súlyos 'testi sértés láttat egy évi és négy hóna- szabadságvesztésre ítéltek, fellebbezés azonban ebben esetben bumeráng mód­ütött vissza. A kaposvá- rnegyei bíróság újra vizs- iltatta az ügyet, s újabb akértők bevonása után sú- osabban minősítette. A id: életveszélyt okozó testi irtés bűntette. A 26 éves inkei Skelecz tndor apjával él közös ház- rtásban. Apja nem nézte szemmel, hogy a fiú szo- s kapcsolatban áll egy — erinite nem hozzá való — ível. Emiatt többször ve- ekedtek. A nézeteltérések Jlidennaposak lettek, pedig xrábban sem a csendessé­géről volt híres a család. Az apa italozó életmódot folyta­tott, ilyenkor á feleségét is többször tanította móresre, olyannyira, hogy néhányszor az asszony kórházi ápolásra is szorult. 1981 áprilisában aztán öngyilkosságot követett el az asszony. A két fiú kö­zül Sándor volt otthon, Fe­renc — ő a fiatalabb — a tárgyalás időpontjában épp börtönbüntetését töltötte. Január 26-án az apa — Skelecz Ferenc — az inkei italboltban szórakozott, reg­geltől kisebb megszakítás­sal délutánig. Fia, Sándor is betért a kocsmába. Hazatérésük után Skelecz Ferenc hiába kereste a ko­rábban vásárolt három kiló húst, amit szeretett volna elkészíteni. Fiára támadt hát, hogy biztosan ő vagy az élettársa vitte él. Szó szót követett, miközben az apa kezében ott villogott a hús szeletelésére Jcézbe vett konyhakés. A dulakodás só- kán a fiú haját is megragad­ta az apa, majd így kerültek ki az udvarra. Ott Sándor ellökte magától az apját, aki viszont üldözni kezdte. A fiú meglátott egy hólapátot a falnák támasztva. Fölkapta, s azzal vágta fejbe az ap­ját Olyan erővel, hogy a la­pát nyele is eltörött. Ske­lecz Ferenc elterült a föl­dön, de fia nem sietett a segítségére, hanem otthagyta, és elment a kocsmába. Az idős embert két szem­tanú támogatta be a házba, majd egyikük orvosért sza­ladt. A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy Skelecz Ferenc életveszélyes sérülést, koponya csőn t-benyomatos tö­rést szenvedett. Fiát ezért a cselekedetéért a kaposvá­ri megyei bíróságon dr. Pap Árpád tanácsa két év bör­tönre ítélte és három évre eltiltotta a közügyek gyakor-' lásától. •' Az ítélet ellen a vádlott és védője újra enyhítésért fel­lebbezett. Gy. L. A kamakurai óriás Buddha Énekszó hangzik — különös zengésű, magas fekvésű dal­lam. Elöl fehér ruhás nők ce­lebrálnak, az első sorban ülők előtt megállnak, kezük­kel intenek. Áldást osztanak? Még néhány táncmozdulat — és eltűnnek a kijáraton. A hívők fölállnak, s altig né­hány perc alatt kiürül a te­rem. Most nézék csak körül eb­ben a puritán egyszerűségű teremben, ahol a természe­ti elemeket és az ősöket imádják, és shinto meggyő­ződése szerint azt tartják, az istenség a természet minden formájában jelen van. De azok a hívők, akik most shintoista szertartáson vet­tek részt, holnap buddhista pagodában imádkoznak, el­mélkednek. Kádár Márta ZAJ HELYETT CSENDET Mindenki jól ismeri — ha másképp nem, a tévéhíradó­ból — a filmfelvétel megkez­dését Elhangzik a „Csend! Felvétel!”, s kigyullad a pi­ros lámpa. Ennek a mintá­jára javasolta valaki a „Csend! Pihenés!” figyelmez­tető jelzést mindennapi éle­tünkben, természetesen a piros fény nélkül. Korunk sok aggasztó je­lensége közé sorolhatjuk a különféle zajok állandó nö­vekedését. S ez ma már nem csak a nagyobb városokra jellemző, hanem a kisebb településekre is. Egyik reggel megfigyeltem a zajokat s közben összeha­sonlítottam a .régiekkel, a gyermekkoriakkal. A lakóte­lepen a .legritkábban ébreszt bennünket madárfütty, nem dalol a pék, nem tüilköl a csordás. Ehelyett erőszakos, durva vaskapubecsapódások, motortúráztaitások, a másik pihenésére nem gondoló szomszédok kiabálása, a sze- meteskaniténerek dübögése a leggyakoribbak. Az egyetlen emberi hangjelzés, amikor behallatszik a lakásba vala­melyik gyerek sírása, ha nem akar oviba menni. S akkor még nem említet­tem a vékony, mély, szapora lassú vekkerberregéseket, s az erre teljes hangerővel be­kapcsolt rádik zaját — este a tévékészülékekét —, aztán a lépcsőháziban dübörgő lép­teket, a hangos veszekedése­ket, és ki tudja, milyen ide­gesítő lármákat. S még ha ez csak az utcá­ra vólna jellemző. Sajnos, már a .természet, az erdő — a Ballaton-partról nem is szólva — is „meg van fer­tőződve”. Teljes egyetértéssel olvastam a múltkoriban egy levelet, amelynek írója bol­dogtalan szomszédnak titu­lálta magát. S azért keser­gett, hogy az állandóan és természetesen hangosan rá­diózó kertszomszéd miatt nem lehet élvezni a csendet, nem hallani a madárfüttyöt. Környezetünk védelmébe beletartozik a zajok elleni védelem is. Ezt sokkal job­ban megtaláljuk egyes üze­mekben: ahol sok a gép reggelenként zajszünetet tar­tanak. Az utcákon, a lakó­telepeken azonban ilyen szü­net szinte soha nincs. Külö­nösen panaszkodnak azok, akik több műszakban dol­goznak; délelőtt nem lehet békésen szundikálni, aludni pedig kiváltképp nem, akko­ra a dübörgés. S nincs, aki szólna, nem akad, aki figyel­meztetné a csend ellen vé­tőket. Orvosok és pszichológusok megállapították, hogy első­sorban a váratlan zajok ká­rosak. Ezek közé tartoznak az elkerülhető kapubeosapó- dások-, motortúrázitaitások és még sok egyéb. A házak gyenge hangszigetelése is oka annak, hogy egyre ke­vésbé tudunk pihenni, s egy­re jobban „idegesítjük” egy­mást. Mondhatná erre valaki: de hiszen minden kapualj­ban ott függ a házirend, az úgynevezett csendrendelet. Ezt azonban nem nagyon is­merik iaz emberek, s nem is tartják meg. A Jó napot, Magyarország című tévémű­sor legutóbb húsz másodperc csendet javasolt. Jó volna ezt hosszabb ideig — és mindenhol — gyakorolni. A mindennapok rohanásá­ban gyakran megfeledkezünk arról, hogy figyelmesek le­gyünk egymáshoz. Pedig egy­más nyugalma mindennél többet ér. Lajos Géza Alfató anyag az agyban Svájci kutatóknak sikerült a házinyulak agyából kivon­niuk és kikristályosítaniuk egy Olyan, nyolc aminosav- ból álló fehérjét, amely az állatokban alvást vált ki. (Olyan mély alvást okoz, amelyet az agy elektromos .tevékenységét rögzítő elekt­romos eletatroenkefalogram- pak az úgynevezett delta hulláma jellemez.) Ezt a ter­mészetes alvást kiváltó anyagot mesterségesen is .előálították. A DISP-nek el­nevezett készítményt állatkí­sérletekben már sikeresen kipróbálták. Nemcsak nyula- kat, hanem más állatfajok egyedeit is elkerült vele el­altatniuk. Szakmunkásképzés Tabon A teibi nagyközségi párt végrehajtó-bizottsága 1981 októberében foglalkozott a helyi ipari szakmunkásképző intézetben folyó képzéssel. Három év után most a vá­rosi jogú nagyközségi párt­végrehaj,tó-bizottság ismét napirendre fűzte a témát. Frányó László, az intézel igazgatója elmondta: a tan­testület stabilizálódott, há­rom új pedagógus is került az iskolába. Az oktatók fo­lyamatosan vettek részt a továbbképzési tervben meg­határozott tanfolyamokon. Az iskola vezetése azonban en­nek ellenére nem elégedett a pedagógusok továbbképzésé­vel. Elsősorban azt szorgal­mazták, hogy a szakoktatók szerezzenek főiskolai vég­zettséget. Ezzel jelentősen növekedhet a szakmai gya­korlatok színvonala. — Az oktatás színvonalá­nak emelése érdekében úgy határoztunk — mondta az igazgató —„ hogy bizonyos elmélati tantárgyakat és a szakmai gyakorlatot ugyanaz a pedagógus tanítja a szak­munkásképzőben és a szak- középiskolában is. A tabi intézetben hegesztő, esztergályos, marós, szerke- zetlakatos, női ruhakészítő, kőműves és elektronikai mű­szerész szakmádat oktatnak. A legtöbb szakmunkástanulót évék óta a Videoton és a BVG igényelte. A forgácso­lók száma az utóbbi időben jelentősen csökkent. A múlt tanévben például egyetlen esztergályos tanulót sem igé­nyeltek az üzemek ... Vál­tozatlanul gondot okoz a marósok képzése, mert kevés a jelentkező és a rendélke- zésre álló gép. Célszerűnek látszik, hogy a jövőben Ka­posváron képezzék az ilyen szakmára jelentkezőket. A tanulók 90—95 százaléka Tab vonzáskörzetéből került az iskolába, de a távol lakó tanulók részére is tudtak el- helyezést biztosítani. A le­morzsolódás csökkentése ér­dekében szinte elkerülhetet­len a délutáni korrepetálás, az egyéni foglalkozás. A tabi szakmunkásképző iskolában a tervszerű szak­ember-utánpótlás fontos ele­mének tekintették a társa­dalmi tanulmányi ösztöndíj- szerződéseket. A Videoton és a BVG az ösztönzőbb a szerződéskötés lehetőségével. A tanulók elhelyezkedését, beilleszkedését segítette a le­hetőség: a szakmunkásbérben való foglalkoztatás, a BVG, a Videoton és a Kaposgép gyáregysége élt ezzel a lehe­tőséggel. Tapasztalták azt is, hogy egyéni képzés esetén — a vállalati termelés gyakor­lati idején gyakran egyolda­lú munkát végeztettek a- ta­nulókkal (például a karádi ruhagyárban). Ennek a tanu­lók látták a kárát. Az isko­la tapasztalatai szerint a vállalatok, a termelőszövet­kezetek nem mindig ismer­ték a felnőtt szakmunkás- képzéssel kapcsolatos előírá­sokat. A párt vb megállapítása szerint az 1980-ban kezdődött korszerűsítés — az eddigi ta­pasztalatok alapján —, jó eredményeket hozott. A to­vábbi tennivalókat döntően meghatározza, hogy a közép­fokú. oktatást érintő közpon­ti intézkedések, nevezetesen az, hogy egyes szakmákat csak szakközépiskolában le­het oktatni. A tabi Béke Tsz bábonymegyeri gumihenger üzemének szakemberutánpót­lását tanfolyami képzéssel lehet megoldani. A kányái Március 15. Termelőszövetke­zet varrodájában viszont meg kell vizsgálni egy új vállalatai tanműhely létesíté­sének lehetőségét. A szakkö­zépiskolában az elektronikai- műszerész-képzés megkezdé­se a VII. ötéves tervben szükségessé teszi egy 30 sze­mélyes tanműhely építését és az iskola további négy tanteremmel történő bővíté­sét, és egy új 100 személyes kollégium átadását. Knitek József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents