Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
1984. november 10., szombat Somogyi Néplap 3 Vállalkozó gazdálkodást ! A Magyar Közlöny 46. szá- számában megkezde a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez kapcsolódó jogszabályok közlését. Ebben a számiban tették közzé a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényt, továbbá az állami vállalatokról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve, az állami pénzügyekről szóló törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényerejű rendelet módosítását, a gazdálkodó szervezeteknek meghatározott gazdasági tevékenységre történő utasításáról szóló törvényerejű rendéletet, valamint a végrehajtásukra szolgáló minisztertanácsi rendeleteket. A Magyar Közlöny következő, 47. száma közli a jövedelemszabályozási rendszer és a vállalati bérszabályozási rendszer 1985. évi változásával összefüggő jogszabályokat, továbbá az ár- szabályozásról, a piacfel- ügyéletről, a pénzforgalomról és a bankhitelről, a felügyelő bizottságokról szóló minisztertanácsi rendeleteket, valamint a végrehajtásukat szolgáló miniszteri rendeleteket és államtitkári rendelkezéseket. A Magyar Közlöny 48. száma tartalmazza majd a me- zőeazdasági szabályozórendszerrel kapcsolatos jogszabályokat, valamint a beruházások rendjéről szóló új szabályozást. Előreláthatóan az év végén a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggő valamennyi jogszabályt, a Magyar Közlöny külön számaként, egy kötetben is közzéteszik. A folyamatosan megjelenő és 1985. január 1-én életbe lépő, egymással szorosan összefüggő jogszabályok is kifejezik, hogy a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztése átfogó intézkedés- sorozatot jelent. A változások kiterjednek az irányítási rendszer egészére: a tervezésre, a gazdasági szabályozásra, a gazdaság szervezetére és intézményi rendszerére. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kulcskérdése az önálló, öntevékeny, vállalkozó szellemű vállalati gazdálkodást akadályozó tényezők kiiktatása. Az ehhez szükséges változtatások sokirányúak, kiterjednek az irányítási rendszer szinte valamennyi rész-elemére. Ide sorolható a jövede- lemszabályozás módosítása, amely a mainál előnyösebb helyzetbe juttatja a hatékonyan gazdálkodó vállalatokat és, és általában olyan követelményeket támaszt, amelyeknek a most alacsonyabb hatékonyságú, kis nyereséget elérő vállalatok csák munkájuk lényeges javításával tudnak megfelelni. Az árszabályozás fejlesztése nyomán — a termelői árakat illetően — nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a vállalatok számára a módosított kalkulációs rendszer; ez elősegíti, hogy növekedjék az árukínálat, amely azután visszaszorít ja az árakat. Az új szabályozók elősegítik, hogy a vállalatok a lehető legelőnyösebben hasznosítsák anyagi eszközeiket. A jövő évtől például már mód lesz arra, hogy a vállalatok egymásnak szabad forrásaik terhére rövid lejáratú hitelt, illetve előleget nyújtsanak. Ezzel felgyorsul a társadalmi . tőke áramlása a gazdasági élet vérkeringésében. A vállalatok önállóságának lényeges növelését segítik elő az új vállalatirányítási formáik: a tulajdonosi jog gyakorlásával nagyobb felelősséggel és rugalmasabban képviselheti a vezetés a vállalat érdekeit, s még inkább támaszkodhat a vállalati kollektívára. Az új demokratikus vállalati vezető testületek működése a gazdasági mechanizmus egészének fejlesztését jelenti. A demokratikus fórumok működése révén stratégiai kérdésekben olyan, szakmailag megalapozott döntések születhetnek, amelyekkel a kollektíva jobban azonosul, ezért többet is tesz a megvalósításáért. A vezetők pályázat alapján, e fórumokon történő választása, fokozott személyes érdekeltségük eredményesebben sarkallhatja őket színvonalasabb irányító munkára, ugyanakkor megbízhatóbbá válhat maga a vezetőválasztás is. Az új vállalatirányítási formák bevezetése azonban nem csorbítja a vállalati igazgatók teljes önállóságát az operatív irányításban. Fejlődik a központi gazdaságirányítás, is, mégpedig elsősorban a népgazdasági tervezésben és a piacfelügyeleti tevékenységben. A népgazdasági terv a társadalmi érdek érvényesítésének, a szocialista gazdaság irányításának alapvető eszköze marad. A tervezés fő feladata a gazdaságfejlesztés feltételeinek, lehetőségeinek és stratégiai céljainák feltárása, a gazdasági folyamatok összehangolása. Mindenekelőtt a tervezésnek az utóbbi években kialakult új vonásait — a terv nyitottságát, a tervezés folyamatosságát. a tervkészítés demokratizmusát — erősítik. A piacfelügyelet a folyamatos kormányzati tevékenység fontos része, amely a piacszervezés, -szabályozás és -ellenőrzés révén segíti elő a forgalmi folyamatok zavartalanságát. Ebben az elsősorban ágazatközi tevékenységben központi szerepe van az Országos Anyag- és Árhivatalnak, amely feladatát az ágazati minisztériumokkal együttműködve látja el. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése .több évre kiterjedő folyamat. Az első jelentős lépések az 1985. január 1-én életbe lépő intézkedésekkel megkezdődhetnek, a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének hatása széles körben a hetedik ötéves tervidőszakban bontakozhat ki. ÉPÜL A FÉSZEK 1,2 milliárd forint árbevétel Többletforgalom, új módszerek NEGYVEN ÉVE PÁRTTAG Mindig szolgálatban Elkészült az év első kilenc hónapjának mérlege megyénk legnagyobb áfészénél, a kaposvárinál. Csaknem ezer dolgozó végezte munkáját a megyeszékhelyen és az ide tartozó 62 községben, településen. Szú- nyogh László főkönyvelő mondta: — Szeptember 30-ig árbevételünk 1 milliárd 200 millió forint volt, amely 10,3 százalékkal — 113 millió forinttal több a tavalyinál. 815 millió forinttal a kiskereskedelmünk érte el a legmagasabb forgalmat. Különösen sokat tettek ezért az országos nagyvállalatokkal közös üzleteink és a Zselic Aruház. A kisebb falusi boltokban az alapellátás mellett a forgalom mérsékeltebben növekedett, mint a szaküzletekben. Jól szolgálta a célok teljesítését a jövedelemérdekeltségi rendszer bevezetése. Széles körű nemzetközi kapcsolatainknak is része van abban, hogy 226 millió forint forgalmat bonyolítottak le, ami 14,3 százalékkal több az előző évinél. Az export ebből. 31 millió forint. A vendéglátó üzletekben 114 millió forint értékű ételt és italt fogyasztottak a vendégek szeptember 30-ig. Ennek 50 százalékát a szerződéses üzletekben. — Hogyan állnak a fejlesztésekkel? — Hálózatunk korszerűsítésére, fejlesztésére továbbra is nagy gondot fordítottunk. Az idén átadtuk a hatéi és bőszénfai üzlethá- zatot, elkészült és a Szövker társulás céljait szolgálja Kaposfüreden egy nagykereskedelmi raktár, ugyanitt az Éptek vállalattal közösen a magánépítőknek létesítettük a Házépítők boltját. Tötoto kisközségben is végeztünk korszerűsítéseket. Ez évben szeretnénk még átadni Somogysárdon és Sántoson a korszerűsített boltokat. — Milyen a mérleg az eredményesség szempontjából? — A nehezebb gazdasági körülmények ellenére 43 millió forint nyereséget hozott a kiüenc hónap, a tavalyinál 14,3 százalékkal, 5,4 millió forinttal, többet. Ezzel biztosnak látszik az éves terv túlteljesítése is. Az eredményességben része van a többletforgalomnak, az új üzemelési normák térhódításának, amely egyértelműen költségcsökkentést hozott. D. Z. Egy siófoki panelház elsó emeletén lakik Nagy István nyugdíjas rendőrtiszt, aki a szolgálatban szinte az egész országot végiglakta, s már nyugdíjasként, 1981-ben költözött a Balatoh-pairti városba. Tegnap szívesen látott '^vendégek kopogtattak be otthonába: Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára és Balassa Béla a siófoki pártbizottság első titkára. Hetvenéves születésnapja és párttagságának 40. évfordulója alkalmából köszöntötték az idős kommunistát. Ifjúkorában maga ■ is a szegődött mezőgazdasági munkások sanyarú életét élte a mezőhegyesi gazdaságban, ahonnan háborúba, a keleti frontra vitték. Miután fogságba esett, néhány baj társával elhatározták, hogy ha lehet, harcolni fognak a fasiszták ellen hazájukért, otthonmaradt családjukért. Kéréssel fordultak tehát a szovjet parancsnoksághoz, s e kérést Nagy István tolmácsolta társai nevében is, Illés Béla és Rudas László jelenlétében Gyors ütemben építi Kaposvár határában a leendő Fészek áruházat az a barcsi gazdasági munkaközösség, amelyik a versenytárgyalás után megbízást kapott a létesítmény kivitelezésére. A munkálatok a „nyílt színen” zajlanak, a Kaposvár és Dombóvár között ide-oda menő utasok mind a vasútról, mind a közútról bármikor szemügyre vehetik az építkezést Hathónapos antifasiszta tanfolyam következett, ahol a többi között Andies Err zsébet tanította őket, majd a kijevi partizániskola, mejy szintén 6 hónapig tartott. A felszabadítókkal érkezett haza„ s az ideiglenes kormány megalakulása után a kormányőrségben- teljesített szolgalatot. A Debrecenben töltött időszak után a párt rendőri féladatokkal bízta meg, így különböző fontos beosztásokban állt helyt Nógrádban. Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Kaposváron, Vas megyében Budapesten és más állomáshelyeken. Feladatait mindig a legjobb tudása szerint végezte, helytállásáért, munkájáért a többi között megkapta a Szocialista Hazáért Érdemérmet, a Felszabadulási Jubileumi és a Magyai Partizán emlékérmet, valamint a Vörös Csillag Érdemrendet. A tegnapi családias beszélgetésen Nagy István sok érdekes epizódot idézett fel viszontagsága-; életéből, az utóbbi 40 esztendő történetéből. TÖBB LESZ AZ OLCSÓ ÜDÜLÉS Á turisták kedvelik hazánkat — Hogyan alakult az idegenforgalom 1984-ben a várakozáshoz, a tervezetthez képest? — a kérdésre ígv felelt dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter. — Megtartottuk vonzerő-, illetve versenyképességünket. 1984-ben is folytatódtak azok a kedvező tendenciák, amelyek az elmúlt években bontakoztak ki hazánk nemzetközi idegenforgalmában. Ezt érdemes néhány számadattal illusztrálni. « A KGST-országokból beutazók száma a tervezettet meghaladóan. 30 százalékkal nő, és év végéig eléri a 9 millió utast. Ebből származó idegenforgalmi deviza- bevételünk 18 százalékkal, a kiutazásokkal kapcsolatos devizakiadásunk pedig — a forgalommal arányosan — 20 százalékkal növekszik. Idegenforgalmi aktív egyenlegünk 17 százalékkal haladta meg az előző évit, ami külgazdasági kapcsolatainkat figyelembe véve kedvező. A tőkés országokból beutazók száma 20 százalékkal nő és várhatóan eléri a 3,5 milliót. A beutazóforgalom döntő részét jelentő osztrák és NSZK-ból érkező látogatók mellett ebben a? evben megnőtt az érdeklődés hazánk iránt egyéb tőkés országok részéről is (Franciaország, Olaszország. Anglia, Egyesült Államok Kanada). Konvertibilis tőkés bevételünk — a tervezetett valamelyest meghaladó mértékben • nő. A magyar lakosság KGST- oi szagokba történő kiutazásainak száma is dinamikusan, mintegy 20 százalékkal növekszik, várhatóan meghaladja a 4—5 millió utast. Elsősorban Csehszlovákia iránt nőtt meg a magyar lakosság érdeklődése. A tőkés országokba 9 százalékkal több magyar állampolgár utazik, mint 1983-ban. — ön hangsúlyozta az országgyűlés kereskedelmi bizottsága számára készített előterjesztésében: „A turizmus nemcsak gazdasági kérdés ... közvetlen hatást gyakorol ... a nemzetközi kapcsolatokra.” Hogyan látja az idegenforgalom idei sikerét politikai szempontból? — Idegenforgalmi politikánk bevált, jól szolgálja általános külpolitikai érdekeinket, hozzájárul nemzetközi kapcsolataink kiszélesítéséhez, s az enyhülésért folytatott tevékenységünk részévé vált. Nyílt idegenforgalmi politikánknak gyakorlati érvényesítése kezdi meghozni gyümölcseit. A hozzánk látogatók-.az idegenforgalmon keresztül is reális képet alkothatnak po litikai és gazdasági életünkről, s mi bízunk abban, hogy ez is elősegíti a népek egymáshoz való közeledését, a szocialista országokat körülvevő nemzetközi légkör javulását. Az idegenforgalmon keresztül is ápolni kívánjuk a szocialista országokhoz fűződő baráti kap- cSb tatainkat Célul tűzzük ki, hogy 'Az eddigieknél Is jobban ismerjük meg egymást, eredményeinket és gondjainkat egyaránt. Ezért arra törekszünk, hogy a hozzánk látogatók reális tájékoztatást kapjanak, s hogy fogadóképességünkkel arányosan, Kulturált körülményeket teremtsünk a KGST-országokból hazánkat meglátogatók számára. Mindenekelőtt növelni kívánjuk idegenforgalmi kapcsolata inkát a Szovjetunióval. Ennek feltételeit igyekszünk megteremteni. A szomszédos baráti országok magyar nemzetiségű lakosságával is ió kapcsolat kiépítésére törekszünk. Ezért szorgal mázzuk többek között a határmenti településeik kölcsönös idegenforgalmát. A nyugati országokkal folytatott idegenforgalmunk jo példa a különböző társadalmi-gazdasági berendezkedésű országok közeledésére. Mintaszerű a viszonyunk például Ausztriával, amit az idegenforgalom is támogat. — Hogyan válik be az osztrák hitelkonstrukció. illetve milyen eredménnyel működnek az ebben épült szállodák? Milyen jövőt szánnak a továbbiaknak, értve ezen az osztrák konstrukcióban most átépülő szállodákat és az egyéb létesítményeket? Mii terveznek 1985-re a kisebb pénzű turisták fogadása érdekében? Az 1978-ban. megkötött osztrák—magyar idegen- forgalmi hitelmegállapodás értelmében 300 millió dollár értékben osztrák építőipari cégek Magyarországon szállodákat és más idegen- forgalmi objektumokat fő- vállalkozásban kulcsrakész átadással építettek, .illetve építenek. Áz osztrák hitelből finanszírozott beruházá sok üzembehelyezésével idegenforgalmunk fejlesztési programjának átfogó célkitűzéseit teljesítettük, illetve teljesítjük. À kisebb pénzű turisták fogadására alkalmas kínálati alap továbbfejlesztése részben szervezési intézkedéseket követel, részben nagyobb anyagi lehetőségeket feltételez.. A szervezési in tézkedéseken elsősorban meglévő lehetőségeink jobb kihasználását értjük. Például az idegenforgalmi főszezonban a kollégiumok és diákotthonok nagyobb mértékű turisztikai célú igény- bevételét, vállalataink részéről az árnyaltabb, a belföldi keresletet jobban figyelembe vevő árpolitikát, a falusi turizmus fejlesztését. a hatékonyabb reklám- és propagandamunkát. — Milyenek a kilátások — az utazásokat illetően, beleértve a társasutazásokat — 1985-re? — Valószínűleg növekedni fog a nyugati kiutazások száma, de csak mérsékelten. A társasutaknál — úttípustól függően — különbökő mértékű árváltozásokkal kell számolni. A jövő nyári programokat az utazási irodák még ezután hozzák nyilvánosságra, de a kínálat az előrejelzések szerint az idei kínálatnál színesebb és oővebb lesz. — Milyen terveik vannak a belföldi — ezen belül a 1 ároskörnyéki — turizmussal kapcsolatban? Köztudott hogy drágul a szociálturiz- mus, a beutalás üdülés is, lesznek-e olcsóbb, családi kirándulási, üdülési lehetőségek? — A jövő évben az előző évinél fokozottabb figyelme* fordítunk arra, hogy minél több olcsóbb belföldi üdülési, hétvégi {kikapcsolódási, kirándulási programajánlatot kínáljunk. Nagy utazási irodáink — amelyek a programok zömét biztosítják — több mint 1500 belföldi uta zási programajánlatot adnak ki ez év végéig. Valamennyi programajánlat tartalmaz nyugdíjas, csoportos diák árkedvezményeket, továbbá növeljük a jól bevált, népszerű és garantált kedvezményes belföldi társasutazási bérletek számát, faj táját (például az IBUSZ és a Volántourist szervez bérletes belföldi társasutazásokat). Ugyancsak említést erdemel a többgyerekes csa- láock részére az IBUSZ által szervezett kedvezményes üdülési lehetőség A Budapest Tourist külön ifjúsági és gyermaküdülési progr - mókát szervez az iskolai szünidők időszakára. és megjelenteti az iskolai kirándulások programfüzetét is. További fontos feladatunk 1985-ben a fali.si üdülési lehetőségek bővítése és a fokozottabb propaganda megindítása. Jelenleg már rendelkezésünkre áll 450 cím és mintegy 1200 hely falusi üdülés céljára. Ezt a Hazafias Népfront az idegenforgalmi hivatalok segítségével mérte fel. Várkonyi Endre
