Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

1984. november 9., péntek Somogyi Néplap 3 Idegen­forgalmi mérleg J rf NEGYVEN ESZTENDEJE A Felszabadító Bizottság Befejezés előtt a búzavetés Az önállóság első tapasztalatai a nagyatádi Konzervgyárban Az 1944 májusában létre­jött Magyar Front, a de­mokratikus, baloldali pár­tok politikai szervezete tör ténelmi feladatot töltött be. A német megszállás után te­vékenysége gyorsan kibon­takozott, szervezte az ellen­állás erőit, reményt nyúj­tott a változásra, a majdani felszabadulásra. A horthys­ta csendőrség nyomozó osz­tálya azt jelentette róla, hogy a „mozgalom fejlődik, és romboló hatása ha nem is rohamosan, de alapjában -véve mégis egyre jobban teret nyer”. Az október 15-i szomorú események mégis azt tanúsították, hogy a Magyar Front egyedül nem vo't képes az események megváltoztatására. Bebizonyosodott, hogy a demokratikus pártok politi­kai tevékenysége önmagá­ban nem elegendő, s szük­ség van egy olyan szerve­zetre. amely a közös élvek alapján gyakorlati téren is szervezi, vezeti, irányítja a magyar nép antifasiszta sza­badságküzdelmét. Kell egy olyan végrehajtó ' szerv, amely tervekkel rendelke­zik, határozott irányítást követ, számbaveszi az erő­ket, s megkezdi a napi gya­korlati feladatok végrehaj­tását. A megváltozott viszonyok azt kívánták, hogy létrehoz­zanak egy olyan szervezetet, amelynek keretei a tylagyar Frontnál tágabbak. A front e célból felajánlotta az együttműködést azoknak a polgári csoportoknak is, amelyek a fegyveres harc­ban hajlandók voltak részt venni vagy erre a célra a már megszervezett erőiket átadni. A korabeli történeti for­rásokat, a későbbi visszaem­lékezéseket tanulmányoz­va, jól látható, hogy az új szervezet, a Felszabadító Bi­zottság létrehozásának gon­dolatát a vészterhes idg, a parancsoló szükség érlelte meg. November első napjai­ban már erről tárgyalt egy kisebb baráti csoport Des- sewfíy Gyula, a Magyar Front intézőbizottsági tagja lakásán. A felvetődött ja­vaslatokat Dessewffy a Ma­gyar Fronthoz, Nagy ezre­des Bajcsy-Zsilinszky End­réhez vitte tovább. Hasonló javaslatról tárgyalt a Kom­munista Párt nevében Kál­lai Gyula a Magyar Haza­fiak Szabadság Szövetsége, valamint a Szovjetunió Ba­rátainak Magyarországi Egyesülete nevű szerveze­tek képviselőivel, és Kovács Imire parasztpárti politikus­sal. Makay Miklós, a Nitro- kémia Vállalat vezérigazga­tója irodájában november első hetében kerülit sor a legfontosabb tanácskozásra. Ezen a párt képviseletében Rajk László titkár, Kállai Gyula, a leendő Felszaba­dító Bizottság részéről Baj­csy-Zsilinszky, valamint a katonák, Kiss János altá­bornagy. és Nagy Jenő ezre­des vettek részt. Itt tisztáz­ták a legfontosabb politikai koncepciókat. Zsilinszky így összegezte a teendőket: szembe kell fordulni a né­metekkel, meg kell akadá­lyozni Budapest elpusztítá­sát, kapcsolatot kell terem­teni Malinovszkij marsal- ial. „Közölni kell vele, hogy megalakult a Magyar Nem zeti Felkelés Felszabadító Bizottsága” — emlékezik Kállai Gyula. E hosszúnevű szervezetet a hétköznapok gyakorlatá­ban csak Felszabadító Bi­zottság néven emlegették. Ebben a formában honoso­dott is meg. Az elnevezés történelmi eredetű 1848-as hagyományra utal. Alkalmas volt arra, hogy kifejezze nemcsak a szervezet céljait, de a nemzet törekvéseit is. A Felszabadító Bizottság megalakulására végül is 1944. november 9-én került sor az V. kerület Nádor ut­ca 21. száan alatt, a Nitro- kémia Vállalat székházának egyik termében. A Felszabadító Bizottság közleményben adta hírül megalakulását, s felhívta a pártokat, szervezeteket, hogy akik az alábbi célokat elismerik, azok csatlakozza­nak hozzá. A program cél­kitűzései: a német és fa­siszta bérencek kiűzése az országból; a dicsőséges Vö­rös Hadsereggel együttmű­ködő nemzeti felkelés meg­szervezése; szabad, függet­len, demokratikus Magyar- ország megteremtése; alap­vető szociális változások elő­készítése; szoros együttmű­ködés az összes környező államokkal ; a legszorosabb baráti együttműködés ha­talmas szomszédunkkal a Sv-jvjetunióval. A bizottság már másnap, november 10-én kiáltvány­nyal fordult a nemzethez, a társadalom különböző réte­geihez, a tisztviselőkhöz, diákokhoz, a vasutasokhoz, katonákhoz és rendőrökhöz. Pontos utasításokat adott hogy kinek mi a teendője a német- és nyilasellenes harcban. Érdekes, hogy a Felszabadító Bizottság ek­kor még a jogfolytonosság alapján állt, s a nyilasok gyengítése céljából még Horthyra hivatkozik. Alig 10 nappal később viszont a bizottság a Molotovhoz írott levelében önmagát már a nemzeti főhatalom megtes­tesítőjének. a Magyar Front végrehajtó szervének neve­zi Ezzel minden köteléket elszakított, ami a múlthoz fűzte, s lerakta a leendő de- rnoicratikus Magyarország törvényes és alkotmányos rendjének első tégláit. A Felszabadító Bizottság feladata mindenekelőtt a németellenes szabadság- harc megszervezése és veze­tése volt. Kiss János altá­bornagy vezetésével, Nagy Jenő ezredes tényleges irá­nyításával létrejött a szer­vezet katonai vezérkara, amely a hozzá csatlakozott, beszervezett tisztek segítsé­gével megkezdte egy buda­pesti általános felkelés ter­veinek kidolgozását, a Vö­rös Hadsereggel történő kap­csolat felvételét. A Felszabadító Bizottság tevékenységének leggyen­gébb pontja a nem kielégí­tő konspiráció volt. Feltéte­lezhető, hogy a Gestapo, s a nyilas Számonkérő Szer- \ özet már a szervezkedés korai szakaszában tudomást szerzett a mozgalomról, s bizonyos, hogy kellő időben be is építette besúgóit. Ez­után már csak arra várt, hogy a mozgalmat kiismer­je. s az általuk kedvezőnek ítélt időben felszámolja. A tragikus nap november 22-én következett be. Ezzel végleg meghiúsult annak reménye, hogy Magyaror­szágon egységesen vezetett, központilag irányított anti fasiszta mozgalom, szerve­zett ellenállás jöjjön létre. Gazsi József Szeptember végéig össze­sen 11,3 millió külföldi lá­togatott hazánkba, csak­nem egyiharmadával több, mint az előző óv azonos időszakában. Ezen belül gyors ütemben emelkedett a turisták száma; elérte a 7,5 milliót. Az általuk itt töl­tött idő 56 millió éjszakát tett ki; A külföldiek idegen- forgalmábóil származó bevé­tel több mint egyötödével haladta meg a tavalyit, s el­érte a 15,8 milliárd forintot. A ‘rubel-elszámolású or­szágokból érkezett a külföl­diek mintegy háromnegyede (7,8 millió látogató, illetve 5,5 millió turista), számuk a tavalyinál szintén majdnem egyharmaddal nagyobb. Meg határozó szerepet játszik a gyors ütemben fejlődő cseh­szlovák forgalom. A tőkés országokból 2,8 millióan érkeztek, csaknem félmillióval! többen, mint az előző év hasonló időszaká­ban. Az is megfigyelhető yolt azonban, hogy a tava­lyinál valamivel rövidebb ideig tartózkodtak Magyar- országon. A kereskedelmi szálláshelyek „tőkés” ven­dégéjszaka-forgalma 13 szá­zalékkal, ezen beliül pedig a szállodáké 14 százalékkal emelkedett. Különösen a két, hagyományosan legje­lentősebb partnerországból, Ausztriából és az NSZK-ból jöttek többen, csaknem 30 százalékkal nagyobb szám­ban, mint tavaly ilyenkor. Külföldre 4,2 millió ma­gyar állampolgár utazott az év első kilenc hónapjában, csaknem egyötödével töb­ben, mint 1983 azonos idő­szakában. A turisták több­sége — összesen körülbelül 3,7 millió — a szocialista országokat kereste fel, s mintegy félmillióan látogat­tak el a tőkés országokba. Az idegenforgalmi kiadá­sokat és bevételeket figye­lembe véve a nemzetközi idegenforgalmi fizetések mérlege 143 millió transz­ferábilis rubel és 116 millió dollár aktívumot mutat. Aki a hirdetéseket nézi, azt gondolja, hogy a válla­latok, szövetkezetek korlát­lan számban keresnek dol­gozókat. Ugyanakkor a né­pesség számának fogyásával csökkent a munkaképes ko­rúak száma, megyénkben. Balogh Lászlóval, a megyei tanács munkaügyi osztály- vezetőjével a munkaerőke­reslet és -kínálat helyzetéről és ellentmondásairól beszél­gettünk. — Sok a munkaerő vagy kevés jelenleg? — A munkaképes korban levők száma 1981-es viszo­nyítva a VI. ötéves terv vé­gére mintegy 2600-zal csök­kent, a VII. ötéves terv vé­gére pedig több mint 1700- zal nő majd. Ez abból adó­dik, hogy az évtized végén lépnek munkaképes korba azok a korósztályok, amelyek a demográfiai hullám idő­szakában születtek, a nyug­díjkorhatárt elérők száma pe­dig minden évben alatta marad majd a munkaképes kort elérők számának. A prognózis alapján a VII. öt­éves terv utolsó két évében föl kell készülni a megnö­vekvő számú munkaképes korúak foglalkoztatására, a munkalehetőségek megte­remtésére. — Milyen hatással volt a csökkenés a termelésre? — Nem okozott jelentős zavarokat. A legnagyobb a létszámfogyás az iparban és az építőiparban. Ugyanakkor emelkedést tapasztaltunk a kereskedelemben, a nem ter­melő ágazatokban, sőt még a mezőgazdaságban is volt cse­kély létszámnövekedés. Min­dent összevetve: az aktív ke­A somogyi földeken végé­hez közeledik az őszi veté­sek alá a szántás, s ezzel a hét végére befejeződhet a búza vetése is — hangzott el tegnap délelőtt Nagyatá­don, a konzervgyárban, ahol soros ülését tartotta a me­gyei tanács mezőgazdasági bizottságának fejlesztési al­bizottsága. A rozs és az őszi árpa magvai már a földben vannak, a héten befejeződik a burgonya szedése, tárolók­ba kerül a termés. Ma és hoilnap véget ér a szüret is. Jól halad a kukorica szedé­se: a termés felét már be­takarították. A cukorrépa hetvenkét százalékát szedték föl: várhatóan november hú­szadika körül véget érhet a nagy munka. Javában tart a nagyüzem a konzervgyárban is. A gyárban tett séta során minderről meggyőződhettek a vendégek. Az atádi gyár 1982. január elsején lett ön­resők száma 165 400-ról 163 000-re csökkent Somogy­bán. — Milyenek a távlati ki­látások? — A foglalkoztatottak szá­ma hosszútávon az iparban körülbelül 3400-al, az építő­iparban 2300-al csökken to­vább. A mezőgazdaságban mérsékelt, mintegy 2500-as fogyás várható. A kereske­delemben viszont mintegy 4000-el nő a foglalkoztatottak száma. Ez elsősorban az ide­genforgalom, a magánkeres­kedelem fejlődésének lesz az eredménye. A nem termelő ágazatok közül elsősorban az oktatásban és az egészség­ügyben lehet létszámnöveke­déssel számolni. — Az a tapasztalat, hogy az üzemek nem veszik elég­gé figyelembe a tényleges helyzetet. — A megyében folyamatos a .munkaerőhiány”, mégpe­dig amiatt, hogy a foglal­koztatóknál az indokoltnál nagyobb a munkahelykíná­lat. Ilyen helyzetben ugyan­akkor nem jellemző és el­vétve tapasztalunk csak vállalaton belüli munkaerő- átcsoportosítást, más szak­mára valló átképzést. így például nagyobb számban csak a nagybajomi tsz-ben és az elektronikai gyárban képeznek most át munka­erőt. A szakmunkásképzés iránti igény is mindig meg­haladja ötven-hatvan száza­lékkal a demográfiai hely­zetből adódó lehetőségeket. Ilyen körülmények között érdemes lenne megakadá­lyozni a szakmunkástanulók mostani 15—20 százalékos lemorzsolódását. álló. Milyen tapasztalatokra tett szert, melyek a legfon­tosabb fejlesztési célkitűzé­sek, hogyan alakulnak a ter­meltetési kapcsolatok? — érdeklődtek az albizottság tagjai. Jámbor László igazgató té­nyekkel igazolta a konzerv­ipari tröszt megszűnésének előnyét, ám arról is szólnia kellett, hogy az új körülmé­nyek között új gondok is születtek. Míg korábban nem okozott különösebb nehézsé­get például a fém fedelek, vagy egyes vegyszerek be­szerzése, addig ma baj van az elosztás körül. A tröszt megszűnésének hatása az is, hogy a nagyatádi gyár ki­maradt a „soros” rekonst­rukcióból. Hogy a jövőben eleget tudjanak tenni az el­várásoknak, saját erőből kell fejleszteniük. Kell ez többek között azért is, mert csak új, korszerűbb és elsősorban gazdaságos termékekkel le­— Milyen tartalékok van­nak a munkahelyeken? — Tapasztalataink szerint a foglalkoztatók egy részé­ben sokat lehetne javítani a munkafegyelmen, a munka szervezettségében, az ösztön­ző normák kialakításán. Saj­nos, az üzemeken belüli tar­talékok feltárása nem meg­felelő ütemű. Ezt általában csak külső „kényszer”-sza- bályozás, esetleg munkaidő­csökkentés hatására végzik el, akkor sem az egész vál­lalatot érintően és nem fo­lyamatosan. Gondot okoz — különösen az építőiparban — a nem megfelelő minőségi munka. A készre átadott be­ruházások, felújítások egy részét nem megfelelő minő­ségű munka miatt újra kell csinálni. Főként emiatt nagy szakszerelőipari teljesítő­képesség esik ki és sok ha­táridőcsúszás indokaként hozzák fel a munkaerő „szű­kösségét”, holott ezt mérsé­kelni lehetne a minőségi problémák fokozatos meg­szüntetésével. S ez más te­rületekre is áll. így minden­képpen szükség van a ha­tározottabb intézkedésekre. Szerintünk a vállalati -mun­kaerő-gazdálkodás színvo­nalát emelni kell, beleértve a jobb informáltságot a me­gye, a körzet demográfiai helyzetéről, az utánpótlás le­hetőségeiről. Jó, ha tudják: amikor a fiatalok munká- balépéséről döntünk, előnyt adunk azoknak a vállalatok­nak, melyeknek nagy a sze­repük a megye fejlődésében, fontos az expontfeladatuk — fejezte be a tájékoztatót Bálogh László. > L. G. hét kiegyensúlyozottá tenni a munkájukat. Az elmúlt évek számait vizsgálva kide­rül, hogy nagyon is hullám­zó volt a termelésük. Ez el­sősorban a piac ingadozásá­nak tudható be. — Mindenekelőtt a hazai és a nyugati piacon kell üz­letet találnunk — mondotta Jámbor László. — Ez nem azt jelenti, hogy új termé­nyek feldolgozására kell be­rendezkednünk, hanem a meglévő áruféleségeink választékát kell bővíteni. A jövő évtől kezdve például az NSZK-ba 700 tonna gyü- mölcskonzervet tudunk szál­lítani. A bizottság tagjai is elé­gedetten állapíthatták meg, hogy a gondok ellenére az önállóság első három évében számos fejlesztést hajthat­tak végre a nagyatádiak. Többek között korszerű be­rendezést állítottak üzembe a léalma feldolgozására, megoldották az alma táro­lását. fejlesztették a csoma­golást, s megkezdődött egy négyezer négyzetméteres raktár építése is. A várha­tóan huszonöt millió forintot igénylő munkákkal az ígéret szerint már jövőre végez a nagyatádi ÉSZKV, s ezzel részben megszüntethető a szabadban való raktározás. A raktárba természetesen áru is kell, kérdés, hogy lesz-e az is? A albizottság néhány tagja, mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, figyel­meztető jelekről beszéltek. A zöldségtermelők többek kö­zött azt kifogásolták, hogy a gyár nem veszi figyelembe a napi árakat, ő a szerződés­ben rögzítettekhez ragaszko­dik. A termelés drágul, ezért a termelő nem adhatja ol­csóbban a portékáját, mint amibe került, mert egyébként nem lenne nyeresége. Az ellentmondások mielőbbi fel­oldására van szükség, a gyár­nak mind jobb kapcsolatot kell kialakítania a termelők­kel. Érdekes adatot idézett eh­hez a gyár igazgatója: zöld­ségből tavaly a szükségle­tünknek csupán hatvanhá­rom, gyümölcsből pedig a huszonöt százalékát * tudták a körzetükben felvásárolni. Megyén kívül is partnereket keresnek, ami azt is jelenti, hogy a nagy távolságok mi­att magasak a szállítási költ­ségek. Olyan somogyi bázis­gazdaságok létrehozása szük­séges, amelyek hosszú távon garantálják az alapanyag­ellátást. Ehhez ajánlották föl segítségüket a megye mező- gazdaságának vezetői is, amikor azt javasolták, hogy a hetedik ötéves terv fejlesz­tési terveinek elkészítésekor a gyáriak egyeztessék elkép­zeléseiket a megyei tanács­osai, hogy azok megvalósítá­sához hatékonyabb segítséget kaphassanak. Nagy Jenő Ritka a vállalaton belül az átcsoportosítás Kihasználatlan tartalékok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents