Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-06 / 261. szám

1984. november 6., kedd Somogyi Néplap 3 Közös kutatások, licenccsere a KGST-országokban Napjainkban a világon bejelentett új találmányok 40 százalékát a KGST-orszá- gokban dolgozzák ki. Ez lényeges előrelépés akárcsak a hetvenes évek elejéhez képest is, amikor a statisz­tikai adatok szerint a szo­cialista országok gazdasági integrációjához tartozó ál­lamok összesen 20 százalék­kal részesedtek a világ új műszaki eljárásaiból. 42 ezer termék cseréje Abban, hogy ilyen műsza­ki színvonalra jutottak el a KGST-országok, nagy sze­repet játszott a 35 évvel ez­előtt Szófiában elfogadott megállapodás. Ebben az ér­dekelt országok rendezték a licenc és a szellemi termék kereskedelem legfontosabb kérdéseit. A szófiai alapelv szerint a műszaki-szellemi termékek cseréje ingyenes, az átvevőnek gyakorlatilag csak a dokumentációkészí­tés, a csomagolás, a szállí­tás költségeit kellett megté­rítenie. Viszont a licencát- vevőnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy az így elő­állított terméket nem ex­portálja a . lácenc-eladók beleegyezése nélkül harma­dik országokba. A hetvenes évek elejéig a szófiai megállapodás — amely kizárólagos volt a szellemi termék kereskede­lemben — jól szolgálta, se­gítette a tagországok műsza­ki-technikai színvonalának erősödését. A KGST titkár­ságon készült elemzés sze­rint 1949 és 1970 között té­rítésmentes alapon a Szov­jetunió mintegy 27 ezer mű­szaki dokumentációt adott át a szocialista országoknak. Ugyanezen időszak alatt vi­szont a szocialista országok kb. 15 ezer licenccel, szel­lemi termékkel járultak hozzá a szovjet népgazdaság fejlődéséhez. A térítésmentes alapon lebonyolított műsza­ki-szellemi termékcsere ér­téke ezalatt a két évtized alatt — a számítások sze­rint — meghaladta a 20 mil­liárd dollárt. Eladás a tőkés országokba A még eredményesebb, hatékonyabb műszaki-tudo­mányos együttműködés ér­dekében a KGST-tagorszá- gok 1975-ben kiegészítették, továbbfejlesztették a szófiai elvet. Ennek lényege, hogy egyenrangú variánsként el­fogadták az értéken történő cserét a műszaki-szellemi termékek esetében is. A megállapodás értelmében' a kölcsönös előnyök és érde­kek figyelembevételével ez­után a licenceladó és -vevő határozhatja meg, hogy té­rítéses alapon, vagy térítés- mentesen adja át a szellemi termékeket a partner-orszá­goknak. A bukaresti egyez­mény újabb lendületet adott a licenc- és szellemi termék­kereskedelemnek a KGST- tagországok között, s ez is nagymértékben hozzájárult az utóbbi évtizedben az anyagi-műszaki bázis erősö­déséhez. Arra, hogy a tagországok jól hasznosították az utóbbi három és fél évtized mű­szaki-tudományos együtt­működésének eredményeit, igen sok példa van. Ennek köszönhetően is fejlődött az egyes országokban az alap- és az alkalmazott kutatás, amely lehetővé tette, hogy még szélesebb körben be­kapcsolódhassanak a nem­zetközi munkamegosztásba. A Szovjetunió például szin­te valamennyi fejlett tőkés országba értékesített külön­böző licenceket, szellemi termékeket a vaskohászat, a vegyipar, a villamosenergia­termelés stb. területén. Ma­gyarország mintegy 40 or­szágba adott el különböző licenceket. És a többi or­szág szellemi termékeit is nagy számban alkalmazzák a tőkés vállalatok technoló­giai folyamataiban. Műszaki-tudományos kapcsolatok A KGST-tagországok he­lyének és szerepének növe­kedéséhez a szellemi termé­kek piaoán az is nagymér­tékben hozzájárult, hogy az utóbbi évtizedben tudato­sabban, jobban koordinálva használták ki az egymás kö­zötti munkamegosztásból fakadó előnyöket. Az egyre szélesebb koirű és intenzívebb kapcsolatok felölelik ma már az ipar, a mezőgazda­ság, a közlekedés, a hírköz­lés, a szolgáltatás valameny- nyi területét. Ebben termé­szetesen nagymértékben közrejátszott annak a felis­merése, hogy csak így lehet a korábbiaknál jobban hasz­nosítani a felhalmozott mű­szaki-tudományos potenci­ált. Amellett, hogy a műsza­ki-tudományos kapcsolatok hagyományos formái is biz­tosítanak lehetőségeket az előrelépéshez, a szakembe­rek szerint a jövőben min­denekelőtt a közös kutatá­sok területén lehet — és kell — előrelépni. Az utób­bi időben néhány példa már született ezen a területen — például a szovjet és cseh­szlovák, valamint NDK-beli és lengyel intézetek fej­lesztettek ki olyan ipari el­járásokat, amelyeket azután lieencként, know-how-ként lehetett értékesíteni. A kez­deti eredmények mások szá­mára is követendő példát adnak, hiszen a robottech­nikában, a mikroelektroni­kában, a biotechnikában, de a hagyományos ágazatokban is a technika, technológia gyors fejlődése megköveteli a rendelkezésre álló kuta­tási erőforrások legésszerűbb hasznosítását. Bővülő vízi szállítások A terveknek megfelelően alakultak az év első tíz hónapjában a közös magyar —szovjet vízi szállítások; az időjárás sem hátráltatta a hajózást, így várható, hogy az év végéig sikerül elszál­lítani a tervezett 1 millió 600 ezer tonna export-im­port árut. A magyar—szovjet közle­kedési állandó munkacso­port határozza meg évente; hogy a két ország közötti külkereskedelmi forgalom­ból milyen feladatok hárul­nak a közlekedési alágaza- tokra, így a hajózásra. En­nek alapján fuvaroznak a hajózási vállalatok, a Ma- hart és a szovjet dunai ha­józási vállalat. Évente álta­lában másfél millió tonna magyar, illetve szovjet ere­detű áru megy hajón. A vízi szállítmány legna­gyobb részét a Dunaújváros­ba érkező szovjet vasérc te­szi ki. A megállapodások szerint ennek kétharmadát szovjet, egyhammadát pedig magyar hajók hozzák. A töb­bi áruféle nagyjából fele­fele arányban oszlik meg a két vállalat hajóin. A Szov­jetunióból a vasérc mellett a szén és a kohászati alap­anyagok érkeznek nagyobb tételben vízi úton. A ma­gyar exportáruk közül a leg­fontosabbak a gabona, az acél, különböző hengerelt­áruk, gépi berendezések és a bor. Az aranykoronát nem lehet kifizetni Erősödés a Kapos mentén A gazdaság tehenészetében 1976 és 1983 között 1744-ről 4452 literre emelkedett az egy tehénre jutó tejtermelés, s az idén túllépik a 4600 li­tert. Az ezer hektár gyep­területen erősödött a juhte­nyésztés — az utóbbi három évben 1500 anyával szép eredményt hoz a részes jUT hászat — Láttuk, hogy az alap- tevékenység nem oldja meg minden gondunkat, s az asz- szonyok, akik korábban a városokban — Kaposváron, Dombóváron — vállaltak munkát, igencsak sürgették a helybeni foglalkoztatást. A térségben elsőként nyitot­tunk varrodát; a Mosonma­gyaróvári Kötöttárugyár­nak végzünk bérmunkát, szép jövedelemmel. Nyolc téesszel és a kaposvári Ag- rokerrel együttműködve műtrágyakirakó együttmű­ködést hoztunk létre, s ez a brigád — megfelelő célgé­pekkel — tavaly már 210 vagon műtrágyát rakott ki a batéi vasútállomáson. Bele­vágtuk a fejszénket a folyé­kony fa gyártásába: ebből és a másik termékből, a henmetelaszticból összesen hárommillió forint termelési értéket állítottunk elő éven­te ... Az elmúlt időszakban zaj­lott a nemzedékváltás a ba­téi November 7. Tsz-ben: nőtt a fiatalok aránya, s az alapító tagok közül ma már mindössze tizenheten vesznek részt rendszeresen a közös munkákban. Fonai Gábor nem sokkal az alakulás után lépett a téeszbe, s huszon­három éve vezet traktort. — Ahhoz, hogy a szövetke­zet mostanra ilyen eredmé­nyeket ért el, sok, és a mos­taninál keményebb munkára volt szükség. Hol van már az az idő, amikor a mind­össze négy-öt traktoros az összes szántást éjszaka vé­gezte el az ősziek alá ... Több a gép, de ezek sem nélkülözhetik a lelkiismere­tességet, most is jó mag­ágyat várnák a traktorostól a vetők. Ha éjszakai mű­szakra nem is, de nyújtott műszakra és szombati-va­sárnapi munkára ma is szükség van, hogy a felada­tokat idejében megold­hassuk ... Hernesz Ferenc Értékmentés terménytárolással Ügy hangzik, mint egy meteorológiai előrejelzés. „Az őszi betakarításra váró növények terméskilátásai jók. Az ősz folyamán várha­tóan a tárolási problémák minden eddigit meghalad­nak, a szűkös tárolókapaci­tás a betakarítás gátja lesz”. Éppen egy hónappal ezelőtt írta le ezeket a mondatokat dr. Győri József, a megyei tanács-vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tője. .. Az elhelyezendő termény több, a betakarításra váró terület mintegy 2300 hektár­ral kisebb az 1983. évinél. Csaknem 200 ezer tonnával többet kell betakarítani, mint tavaly ősszel1, s ez ön­magában nem volna baj, ha a raktári elhelyezést igénylő terményhez elegendő foga­dókapacitás volna 38 ezer tonnával több kukoricát ten­nének el a nagyüzemek nedves tárolással... A Somogy megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat anyagi lehetőségei­hez mérten igyekszik bőví­teni a raktárteret, s amra törekszik, hogy mielőbb túl­adjon a nyáron betárolt, de még einem szállított termé­nyeken. Felvásárlási terve 186 500 tonna szem, s ha ez­zel szembeállítjuk a 251 930 tonnás raktárkapacitást, ki­tűnik: nem lenne gond, ha raktárai üresek vagy nagy­részt üresek volnának, A termésnek nem szabad kárba vesznie. Elképzelhető, hogy bértárolási rekord szü­letik ezen az őszön Somogy­bán; a legnagyobb gond azokban a nagyüzemekben támadhat, ahol nincs elég szabad tárolótér. Nyilván­való, hogy a megyei GMV enyhít a terhükön, de a gazdaságoknak is alaposab­ban körül kell nézni saját portájukon, nimcs-e olyan épület, amely megfelel a termény raktározására. S a feladat egyre sürget, hiszen a napok múlásával mind több kukorica kerül le a táblákról, jut ki a szárítók­ból, s kerül a .magtárakba. H. F. Az elnöki iroda falán gra­fikonok jelzik, miként ala­kultak az elmúlt években a szövetkezet növénytermesz­tési és állattenyésztési ered­ményei. Amiben a színes vonalak, s a találkozási pon­toknál az adatok nem iga­zítanak el, arról egy vaskos dossziéban található doku­mentumok tájékoztatnak — így áll össze a kép a batéi November 7. Tsz történeté­ről. — A szövetkezet földjei­nek átlagos aranykorona­értéke meghaladja a 19-et, mégis veszteséggel zárt nyolc-kilenc évvel ezelőtt; rossz volt az eszközellátott­ság, alacsony a bérszínvo­nal, s minthogy az arany­korona-érték magas, nem ré­szesülhetett megkülönböz­tetett támogatásokban, csak saját magunkra támaszkodva kereshettük a kivezető utat.. Körmendi Ottó kilenc éve élnök a gazdaságban, tehát abban az időszakban irányí­totta a munkákat, amikor keresték, majd pedig megta­lálták ezt az utat. Mi tör­tént aközben, hogy az 1976. évi 33,7 milliós termelési ér­téknek tavaly épp a kétsze­resét érték el, s az idén már 70 millióra számíthatnak? — Az eszközfejlesztés le­maradása még ma is érez­teti hatását; a termelési ér­téket viszonylag alacsony — 4-0 százalékos — nyereség kíséri. Gépeket béreltünk, s az öt és fél millió forint ér­tékű munkaeszközök után másfél millió forint bérleti díjat fizettünk évente. Az Agrokertől még az idén nyá­ron is kölcsönöztünk egy kombájnt... Ezen a téren rendbe jöttünk, s a további­akban inkább a vásárlás, mint a bérelés a cél. Tavaly 3000 tonnás tárolót építet­tünk és megpályáztunk egy energiatakarékos — földgáz­zal üzemelő — Bábolna-szá- rítót. A szárító részegységei már itt vannak, tavasszal ál­lítjuk fel, s a napi 25 va­gon termény nedvességelvo­nására képes létesítménnyel nagy problémánk oldódik meg: eddig négy-öt helyen szárítottuk a termést — az idén például a megyei GMV, a kaposvári tangazdaság, a gödrei téesz is szárított ne­künk —, s ez a szállítási költséggel együtt nagyon sokba került. Jól jött, hogy mintegy száz vagonnyi ned­ves kukoricát eladhattunk az Alföldre, a kunpeszéri téesz- nek... A termőhelyi adottságok­hoz igazították a szövetke­zet termelésszerkezetét, s most arra törekszenek, hogy a földek termőképességét olyan szintre emeljék, ami megfelel a papíron szereplő aranykorona-értéknek. Az olyan növényi kultúrákat, melyek rendre vadkárnak voltak kitéve, kihozták a Zselioből, s harminc hektár­nyi vadföldet alakítottak ki, ami „lefogja” a vadak nagy részét. — Rendbe hozzuk a Ka­pos mentén levő mintegy 600 hektár földünket. Itt átlagosan 35 aranykoronás, korábban kertészkedésre használt, de most már a si­lókukoricának is gyenge föl­dek vannak... Az aranykorona az 1875. évi pénzérték­ben fejezi ki az adott terület földjének mi­nőségét: a termőké­pességet, a művelhe- tőséget. Ez a földmi­nősítési értékszám az­óta igencsak elavult, de jobb híján ma is használják a terület- egység tiszta jövedel­mének jelölésére...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents