Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-06 / 261. szám

Somogyi Néplap 1984. november 6., kedd HsportEI LABDARÚGÓ NB II Szünet utáni jó játékkal Siófoki Bányász—Szekszárdi Dózsa 2:0 (0:0) Szakszárd, 2000 néző. V.: Nagy L. (Lovassy, Sárkány). Siófoki Bányász: Horváth II — Brettner, Pardavi, On- hausz, Virágh — Szajcz, Bo­ái, Olajos — Tieber, Hor­váth I. (Boda a 66. percben), Jankovics (Zsadányi a 66. percben). Edző: Szőke Mik­lós. Szekszárdi Dózsa: Horváth I. — Szabó, Varga. Weitner II. , -Somodi — Dienes (Kniesz a 72. percben), Ko­vács B., Weitner I. — Me­gyeri, Horváth II. (Suba a 63. percben). Magyar. Edző: Kovács István. Hazai gólhelyzettel kez­dődött a mérkőzés, de Ma­gyar az ötösön nem találta el jól a labdát, így a siófo­ki védők menteni tudtak. A következő percekben az egyik oldalon Weitner I., a másikon Jankovics hagyott ki lehetőséget az ötösön. A tizedik percben Megyeri lö­vését Horváth II. szögleltre ütötte, majd Weitner I. húsz méteres szabadrúgása a fel­ső lécen csattant. Beszorult a Bányász, a 32. percben Brettner ner.i tudta szerelni Kovács B.-t, de Horváth II- nek sikerült védenie. A 47 percben megint csak Hor­váth II. fejese csúszott el a bal sarok mellett, a másik oldalon Szajcz távoli lövé­sénél hibázott a szekszárdi kapus, de róla a labda szög­letre perdült. A 67. percben szerzett vezetést a Bányász: a 16-oson belülre betörő Olajost Weitner II. buktat­ta, a játékvezető tizenegyest ítélt, melyet Pardavi érté­kesített. 1:0. Három perccel később Szajcz egyéni akció után nyolc méterről a bal alsó sarokba küldte a labdát. 2:0. A siófokiak biztonsági játékkal kezdtek, szorosan fogtak embert, és 65 percen keresztül defenzív futballt játszottak. Az első játék­részben a hazaiak kezde­ményeztek többet, de több kecsegtető lehetőséget ki­hagytak. A siófokiak játéka a cserék után felfrissült, át­tértek a határozott, erőtel- ies támadójátékra, s ennek révén szereztek vezetést. Előnyük birtokában a to­vábbiakban is gyakori za­vart okoztak a szekszárdi védelemben. Jók: Szajcz, Horváth II., Pardavi, Ola­jos, illetve Szabó, Varga, Weitner II. Fekete László További eredmények: 22. sz. Volán—Váci Izzó 1:3, Salgótarján—Bauxitbá­nyász 4:0, Sopron—Hódme­zővásárhely 1:0, Nyíregyhá­za—Özd 2:1 Szolnok—Diós­győr 0:0, Keszthely—Volán SC 1:2, Kazincbarcika—Deb­receni Kinizsi 4:1, Baja— Dunaújváros 3:0, Bakony Vegyész—Olajbányász 0:1. A bajnokság állása V 1. Vác 15 10 3 2 33-12 23 2. Volán SC 15 10 3 2 32-14 23 3. Szolnok 15 8 4 3 30-17 20 4. Siófok 15 9 2 4 26-18 20 5. Nyíregyh.* 15 9 4 2 27-15 18 6. Debr. Kín. 15 6 5 4 23-21 17 7. Dunaújv. 15 6 4 5 13-17 16 8. Diósgyőr* 15 7 5 3 29-19 15 9. H.-gép M. 15 5 5 5 16-14 15 10. Ózdi Koh. 15 5 5 5 20-21 15 11. Salgótarján 15 4 6 5 18-16 14 12. Sopron 15 5 4 6 19-20 14 13. Kazincbar. 15 5 4 6 22-24 14 14. N.-kanizsa 15 5 4 6 24-28 14 15. Bajai SK 15 4 4 7 17-24 12 16. Szekszárd 15 2 6 7 12-26 10 17. Keszthely 15 4 1 10 16-19 9 18. Bakony V. 15 3 3 9 8-24 9 19. Tapolca 15 2 4 9 14-28 8 20. 22. sz. V. 15 2 2 11 20-42 6 *= a Nyíregyházától és a Diós­győrtől 4 büntetőpont levonva. Nincs telitalálat a totón A 44. játékhét nyertes szelvénye: x 1 1 x 2 x 2 xl2xxl+2. Ezen a héten 13-j-l talá- latos szelvény nem volt. Hét fogadó ért el 13 talála­tot, nyereményük egyenként 565 099 forint. A 12-esek 9 125, a 11-esek 639, a 10- esek 122 forintot érnek. HAZAI TÁJAKON Az egri pincék históriája Az egri szőlőtermelésről, pincékről az első írásos ada­lék 1443-ból származik. Ek­kor Márk prépost adomá­nyozott egy „kűvermet” a hozzá tartozó házzal és te­lekkel együtt a Szűz Mária prépostságnak. Tudjuk, hogy ez a város északnyu­gati szárnyán volt. A másik figyelemreméltó informáci­ót az 1493 és -1496 közötti időszakból származó Ba- kócz-kódex közli. Eszerint a számadást vezető tisztvi­selő egy dénárt számol el azént, mert az egri pincék­be egy ászokfát csináltatott. Ez az utalás azért érdekes, mert a jelzett szót — -jobb megoldás híján — magya­rul építi be a latin nyelvű mondatba. XV. századi adalékokra bukkanunk az egri káptalan Szent Jánosról elnevezett számadáskönyvében is. En­nek alapján két egyházi, papi pince helye is megta­lálható, méghozzá a király­szék nevű hegy oldalában, azaz a vártól északi irány- . ban. Dobó erősségének 1508-as leltárában négy pincét so­rolnak fel, az egyik a kony­ha melletti, a többi neve pedig Rosthelos, Szentlélek és Sáros. Jókora méretűek lehettek, hiszen a legna- gyobban ötvenöt hordó so­rakozott. 1962-ben említenek egy tízágú helyiségrendszert — ezt még nem találták meg a régészek —, amely az alábbi traktusokra oszlott: Hosszú-, Olasz-, Egyenes-. Űj-, Gomba-, Külsőkereszt-, Hárs-, Kút- és Tok-ág. Ké­pet alkothatunk a belső el­rendezésről is. A többé-ke- vésbé párhuzamos vájato- kat két keresztvonal út kap­csolta össze. Nem hiányzott a kút sem. A városi felso­rolás sem érdektelen. Ez többek között Szurdok, Za- chariás, Fábján, Lantos, Ze- leméri pincéket említ, azaz Döntés 7 perc alatt a somogyi rangadón LABDARÚGÓ NB I Vidéki csapatok a tabella élén Hasonlóra aligha volt pél­da a magyar labdarúgás tör­ténetében. A labdarúgó NB I első négy helyén vidéki csapatok tanyáznak a tize­dik forduló után. Sokait mond az is, hogy az FTC és a Vasas a sereghajtók között foglal helyet. TERÜLETI BAJNOKSÁG K. Rákóczi—Nagyatádi VSE 3:1 (0:0) Kaposvár, 1200 néző. V.: Tóth. Rákóczi: Kutasi — Kurdi, Pe­tő, Gilitsch, Urbán — Prukkner (Bocz), Karasz, Varga, Balázs (Gyurics) — Bíró, Bántó. Edző: Bőzsöny János. Nagyatád: Szabó — Marótl, Nagy L., Czink, Dekanics — Mo­hácsi, Kakas, Savanyó, Kiss (Pintér) — Ágoston, Szigeti. Ed­ző: Váradi Lajos. 81. perc: Karasz hosszan vágta előre a labdát, a ka­pu előterében Nagy L. és Szabó egymásra várt, Bántó ott termett és hat méterről a kapuba lőtt. 1:0. 82. perc: Kakas jobb ol­dalról magasan ívelte be a Szabó védi Gyurics lövését a Rákóczi—Nagyatád mér' Pesti mellett a hálóba gu­rított. 4:2. Csaknem meglepetés szü­letett Komlón. A Táncsics kezdett jobban, gyors góljai révén zavar támadt a kom­lói védelemben, sajnos ezt a Honvéd csapata a későbbi­ekben nem tudta kihasznál­ni. Feljavultak a komlóiak, és szünet után szinte ka­pujához szorították a Tán­csicsát. Második félidei szi­porkázó játékukkal uralták a mezőnyt, de győzelmük­ben a Táncsics védői és kö­zéppályásai is részesek vol­tak. Vukmannt a partjelző megsértéséért kiállították. Jók: Tihanyvári, Hammer, Hüber, illetve Bohner, Pa­zaurek. Jurák József Csurgó—Paks 2:2 (1:2) Csurgó, 600 néző. V.: Va- vika. Csurgó: Kótai — Liviczki, C. Kovács, Kovács J., Czár (Beke) — Kiss, Bódis, Mód — Eleki (Krénusz, Takács, Bélák. Edző: Papp István. Paks: Németh — Agócs, Kiss, Blatt, Héregi — Izsák, Porga, Brezicska — Balogh (Vörös), Ju­hász, Szabó. Edző: Vábró Jó­zsef. 1. perc: Egy gyors sza­badrúgás után Juhász les­gyanús helyzetben elfutott és vezetést szerzett a Paks- nak. 0:1. 30. perc: Bélák egy jól el­talált szabadrúgásgóllal egyenlített. 1:1. 43. perc: Porga lövését Kótai bravúrosan kiütötte, de éppen Juhász elé, aki közelről a kapuba lőtt. 1:2. 70. perc: Bélák szépen futott el a bal oldalon, a labdát pontosan lőtte kö­zépre, ahol azt Bódis leke­zelte, majd egy csel után hét méterről a bal sarokba gurította. 2:2. A korszerű szélsőjátékot nyújtó paksiak kétszer is vezetést szereztek, s a ha­zaiaknak csak egyenlíte­niük sikerült. A hajrában megint a vendégek veszé­lyeztettek többet, s ha hely­zeteiket kihasználják, a másik pontot is hazavihet- ték volna. Jók: Kótai, C. Kovács, Mód, Bélák, illetve Blatt, Porga, Rezicska, Ju­hász. Kovács Antal További eredmények: Kisdorog—Siklós 1:2, Csurgó—Paks 2:2. Újpetre— Bonyhád 2:1, Sellye—Máza- szászyár 1:1, PVSK—Sziget­vár 2:1, Mohács—Boly 3:1. A bajnokság állása-: 1. Siklós 12 9 1 2 25-23 19 2. K. Rákóczi 12 9 — 3 33-13 18 3. Komló 12 8 2 2 27-10 18 4. Mohács 12 6 5 1 20-10 17 5. Mázasz. 12 5 4 3 24-16 14 6. PVSK 12 5 4 3 17-10 14 7. Szigetvár 12 7 — 5 22-20 14 8. Táncsics SE 12 5 2 5 20-17 12 9. Paks 12 5 1 6 22-22 11 10. Csurgó 12 3 5 4 22-24 11 11. Bonyhád 12 3 3 6 16-15 9 12. Kisdorog 12 4 1 7 13-18 9 13. Sellye 12 4 1 7 11-26 9 14. Bóly 12 2 3 7 17-25 7 15. Nagyatád 12 1 3 8 14-30 5 16. Üjpetre 12 2 1 9 13-37 5 Területi ifjúsági bajnokság: Rákóczi I.—Nagyatád 4:0, Komló—Rákóczi Csurgó—Palks 2:3. II. 4:1, Vasárnapi eredmények: MTK VM—Vasas 1:1 (1:1) Fáy utca, 6000 néző. V.: Kőrös. Küzdelmes, mindvégig nyílt mérkőzésen az MTK VM átgondoltabb játékával rászolgált az egyik pontra. Góllövők : Turner, illetve Kisis. Tatabánya—FMSC 3:1 (1:0) Tatabánya, 5000 néző. V.: Nagy M. Két jól felkészült, jó for­mában lévő csapat élveze­tes mérkőzést vívott. Góllö­vők: Kiprich (3, kettőt 11- esből). illetve Dobány. Az NB I állása: 1. Videoton 10 6 3 1 17- 8 15 2. Rába ETO 10 5 3 2 18-14 13 3. Debrecen 10 5 3 2 12- 8 13 4. Tatabánya 10 5 2 3 18- 9 12 5. Bp. Honvéd 10 5 2 3 10- 6 12 6. Pécsi MSC 10 5 2 3 14-11 12 7. MTK-VM 10 4 3 3 15-10 11 8. Csepel 10 5 1 4 10- 6 11 9. ZTE 10 4 2 4 14-12 10 10. Ü. Dózsa 10 4 1 5 10- 8 9 11. Haladás 10 4 1 5 8-10 9 12. Eger 10 3 3 4 7-14 9 13. Békéscsaba 10 4 1 5 10-19 9 14. FTC 10 3 1 6 11-17 7 15. Vasas 10 1 4 5 9-15 6 16. SZEOL AK 10 — 2 8 6-22 2 — Telefon elhall ás követ­keztében névelírás történt vasárnapi lapunkban. A Rákóczi—Győri Elektromos NB I-es asztalitenisz-mér­kőzésen Varga János helyett Gyén László szerepelt és ő nem nyert mérkőzést. védők csak nézték, amint az előre húzódó Nagy L. hét méterről a kapu bal oldalá­ba fejel. 1:1. 84. perc: Az atádi kapu előtt pattogott a labda, Bán­tó fejjel középre továbbítot­ta. s a berobbanó Gyurics azt közelről a kapuba vág­ta. 2:1. 88. perc: Bántó remek egyéni alakítása után Gyu- ricshoz került a labda, aki bal oldalon elfutott, Bántó­hoz játszott, ő azonban lyu­kat rúgott, de nem így Bí­ró, aki hat méterről a há­lóba bombázott. 3:1. Bizony kevesen gondol­ták a 'második játékrész közepén, hogy ezen a talál­kozón négy gól születik. Az atádiak már a mérkőzés elején védekezésre rendez­kedtek be, mint maguk is hangsúlyozták, a sok gólos vereséget óhajtották csak elkerülni. A Rákóczi viszont nem úgy küzdött, mintha mindenáron földre óhajtaná kényszeríteni ellenfelét. A vendégek tömör védőfalával szemben hetven percen ke­resztül nagyon lagymata­gon és könnyedén játszott. Már-már úgy nézett ki, hogy meglepetés születik. Az utolsó húsz percben azon­ban (részben a cserék kö­vetkeztében) feljavult a Rá­kóczi támadójátéka, ekkor az atádiak kapkodni kezd­tek, s részben ennek kö­szönhetik vereségüket. Az utolisó negyedórában a Rá­kóczi több helyzetet dolgo­zott ki. mint az egész mér­kőzés alatt együttvéve. Jók- Kurdi, Urbán, Gyurics, Bán­kőzésen tó, illetve Nagy L., Sava­nyó, Czink. Jutási Róbert Komlói Bányász— Táncsics SE 4:2 (1:2) Komló, 700 néző. V. : Lász­ló. Komló: Tihanyvári — Ham­mer, Mács, Incze (Varga), Klon- fár — Hüber, Kresz, Zrínyi — Vlgh, Papp, Hegyi. Edző: Csor­dás István. Tán esi ;s: Pesti — László, Mik­lós, Vukmann, Mim — Jurin, Nagy (Macsi), Szajkó (Kolom­pár) — Meksz, Pazaurek, Boh­ner. Edző: Csordás Győző. 2. perc: Egy rövid haza­adást Meksz elcsípett, és öt méterről a kifutó kapus mellett a kapuba gurított. 0:1. 21. perc: Bohner jobb ol­dali beadása után Pazaurek egy csellel becsapta őrzőjét, és 16 méterről a jobb alsó sarokba lőtt. 0:2. 35. perc: Bal oldalról rúg­tak szögletet a bányászok, Hüber 6 méterről a tétovázó védők között a kapuba lőtt 1:2. 60. perc: Vargát László nem tudta szerelni, az kö­zépre játszotta:, és Zrínyi 8 méterről kiegyenlített, 2:2. 78. perc: Megismétlődött az előző eset, egy baloldali támadást a honvéd védők megint csak nem tudtak hárítani, és Hüber tíz mé­terről lőtte a labdát a ka­puba. 3:2. 82. perc: A lesre játszó Táncsics védők -között Vígh elvitte a labdát, s a kifutó egyértelműen bizonyítja: a tulajdonosok körében voltak magánszemélyek, polgárok és nemesek egyaránt. A török idők dúlásai visz- szaszorították a szőlőterme­lést. Evlia Cselebi török utazó megemlékezett az eg­ri pincékről is. Beszél a vár földalatti helyiségeiről, a kaszárnya, az ágyútermek­ről. Afféle mentsvárnak ne­vezi ezeket, s hadászati je­lentőségükre céloz. Ebben volt is valami. Os­toroson és Andornakon a la­kosság húzódott meg hegy­be vájt, s nehezen felfedez­hető, a viszonylag rejtett és jól védhető vájatokbán. Az életüket féltők reméltek megnyugvást, s az esetek többségében nem is hiába. Később bizonyos mérvű gazdasági fellendülés bonta­kozott ki. A Neoqustica Commissió 1693-as keltezésű öszegzése mindössze nyolc lakóházak melletti pincét említ. Ennyit használtak eleink, ennyit volt érdemes számbavenni. Később azon­ban valóságos építkezési láz terjedt el. Ezt hangsúlyoz­ták az oklevelek, a különbö­ző írásos anyagok. Ma már mindez emlék, de, a vígasságkínáló, az egykori mentsvárat nyújtó vágatok­ban ma is zajlik aiz élet. Pécsi István

Next

/
Thumbnails
Contents