Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-30 / 281. szám
1984. november 30., péntek Somogyi Néplap 3 A demokratikus újjáépítés programja nisták ösztönzésére — megFőiskolai tanárok Nagybajomban ELMÉLETI ELŐADÁSOKAT TARTANAK Megkezdték a ma még hiánycikknek számító kisméretű zománcozott lábasok sorozatgyártását a kaposvári Vas-Műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezetben. Naponta 6—700 darabot készítenek. Részmunkaidősök foglalkoztatása Sötét volt Magyarországon, amikor Debrecenben megkezdték a Néplap I. évfolyam 6. számának nyomtatását. Az újságot — ez olvasható a fejlécen — a még József királyi hercegről elnevezett úton szerkesztették, de már az országnak azon a részén, ahol szabadon szólhatott a nép hangja. A Néplap — „demokratikus napilap” — a kommunisták újságja volt. Ebben adták közre éppen negyven esztendeje, 1944. november 30-án Magyarország demokratikus újjáépítésének és fölemelkedésének programját. A negyedszázadon át illegalitásban küzdő és az ország felszabadított területein már szabadon szervezkedő kommunisták olyan javaslattal léptek a politikai porondra, amely a sokak által reménytelennek látszó helyzetben utat mutatott, és a súlyos helyzetben levő országban azt hirdette: Le»* magyar újjászületés! ,,Ha a nemzet kíméletlenül leszámol az országvesztőkkel, ha minden becsületes magyar ösa- szefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új, életerős demokratikus Magyarország felépítésére, ha minden becsületes magyar összefog, akkor Magyar- ország nem volt, hanem lesz!” — hirdette a bevezető. Azon az éjszakán a szovjet csapatok kemény harcok árán bevették Szikszó városát, egy másik frontszakaszon pedig elfoglalták Egert. 400 német és magyar katonát, s tisztet ejtettek foglyul, s nagy mennyiségű hadianyagot zsákmányoltak, — szólt a hadijelentés. Ezen az éjszakán már ugyancsak szabaddá vált Hatvan, Pécs és Mohács, de a dunántúli felszabadított városokkal a Tiszántúl szabad területeiniek még nem voltak kapcsolatai. Budapesten, valamint a Dunántúl túlnyomó részén még a Hitler-bérenc Szálasi bandája volt az úr. A háborús hadszíntérré tett Magyarország mindkét részén elsötétítés volt érvényben. Sok helyütt nem is volt mivel világítani... A petróleum már hónapok óta elfogyott. Az áramfejlesztő- telepeket a visszavonuló németek fölrobbantották; a többi áramforrást pedig a bombázások, a belövések rongálták meg, sok helyen szón hiányában álltak a dinamók. A gondosan lefüggönyözött, fekete papírral borított ablak mögött legföljebb egy-egy házilag készített gyertya világított. Az erőszakos kiürítések, a behívások nyomán szétszakított családok, az életükért reszkető emberek el sem tudták képzelni, hogy ebben az országban egyszer béke lesz és értelmes, dolgos élet. De nem kevesen voltak már, akik az események menetéből levonták azt a következtetést, hogy a hazát pusztulásba rántó politika helyébe új, építő, demokratikus vezetésnek kell lépnie. Ezeknek az erőknek az élére állt a Magyar Kommunista Párt. A Magyar Kommunista Párt által nyilvánosságra hozott program mozgósította az ország hazafias erőit, amelyek képesek voltak úrrá lenni a kétség- beesésen, és már addig is sokat tettek a felszabadított területeken a nemzeti újjászületésért. Egyre több helyütt — gyakran a legelsőnek pártot alapító kammualakította szervezeteit a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és Független Kisgazdapárt is. Működtek a szakszervezetek csoportjai, létrejöttek üzemi bizottságok és nemzeti bizottságok. A kommunisták programjának fő pontjai — az azonnali szakítás a néci Németországgal és részvétel a fasizmus elleni harcban, az államipolitikai élet demokratizálása; a fasiszta pártok és szervezeteik betiltása, a háborús bűnösök felelősségre vonása; széles körű földreform, erőteljes iparosítás; a nyersanyagforrások és bizto- síitásii intézetek államosítása, a kartellek és nagybankók állami eílenőrzés alá helyezése; a munkásság legégetőbb szociális követeléseinek megvalósítása; új, demokratikus külpolitika; alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, és új, ideiglenes, koalíciós nemzeti kormány létrehozása — alkalmasak voltak valóban minden antifasiszta erő tömörítésére. Amint a Néplap másnap megállapíthatta; a Vörös Hadsereg ugyan felszabadította az ország nagy részét, és egész területéről kiveri a fasisztákat, de bel-1 ső felszabadításunkat csak magüftk végezhetjük esi. Ezt a belső felszabadítást szolgálja az egységjavaslat,,, A pártok egyhangú véleményé szerint a javaslat alapján elinduló munka célja: politikai tudatra ébreszteni a magyarságot, és életre kelteni a népi politika elsorvasztott szerveit és intézményeit...” A javaslat megjelenése után két nappal — mint ezt a már koalíciós alapon megjelenő szegedi Délmagyaroc- szág tudtul adta — „a Polgári Demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt és a szabad szákszervezetek értekezletet tartották, és a Kommunista Párt javaslata alapján megállapodtak az országos fal emelkedésre és újjáépítésre irányuló legsürgősebben megvalósítandó programban’.’ Megvalósulása érdekében pedig az összes demokratikus pártok és a szabad szákszervezetek összefogtak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front első nagygyűlését Szegeden tartotta, amely egyhangú lelkesedéssel fogadta el a MNFF programjának a kommunsták javaslatát. Révai József, a Kommunista Párt szónoka uitalt rá: a még megszállás alatt vergődő Budapesten az. illegalitás körülményei között él és harcol a Magyar Front a „szegedi hazafiak kézfogása része egy országos nagy nemzeti mozgalomnak”. A szónok hangsúlyozta: „Súlyos, nagyon súlyos a helyzet. Felelőtlen demagógok, népcsalók lennénk, ha ebben a helyzetben könnyelmű ígéretekkel akarnánk kábítani a nemzetet. Nem ígérünk mindenféle földi jókat, nem ígérünk mennyországot, munka, szegénység, sőt nél- különzés lesz az osztályrészünk addig, amíg felépítjük a rombadőlt országot; de ígérjük azt, hogy nem kímélünk sem munkát sem áldozatot, hogy felépítsük, ígérjük azt, hogy életünket is feltesszük a demokratikus független, népi Magyarország felépítésének munkájára.” A nép így vette kezébe saját sorsának intézését. Pintér István Boszkovics Istvánná óvónő, a nagyba j ami községi pártalapszervezet tditkára elmondta: a kammunisiták, s azok a pártank ív üliek, akiket bevontaik a politikai kép- aésbe, rendszeresen eljárnak az oktatásra, s nagyon aktívak, amikor községpolitilkai, vagy más, őtoelt közvetlenül énintő kérdéseikről van szó. Ellenben, amikor ideottógáai kérdés, például a szocialista közgondolkodás került napirendre, az aktivitás mér közel sem volt olyan nagy. A korábbi sok kérdés, javaslat helyett néma csönd volt. Ezen válrtoztaitni kell. Ez a véleménye Horváth Józsefnek, a nagybajom! pártbizottság titkárának is, alki már arról tájékoztatott, hagy ennek érdekében eredményes lépéséket, másutt még nem tapasztalható kezdeményezésekét tettek. — Megáilapad/tunk a Kaposvári Tanítóképző Főiskola filozófiai tanszékével, hogy elméleti és gyakorlati segítséget is nyújtanak a tartalmasabb ideológiai képzéshez, Biz az együttműködés már megkezdődött, a főiskola tanárai még éhben a hónapban elkezdik, s a jövőben rendszeresen tartanak elméleti előadásokat különböző ideológiai kérdésekről'. ElsősorNem vásár a vásár soka- dalom nélkül. Amikor azonban már tülekedés, szűkösködés, letaposott lábak jellemzik a zajos forgatagot, nem tartozik a kellemes időtöltések közé a sátrak, portékák szemrevételezése. Hogy ne legyen így, ezután, arról a Kaposvári Városi Tanács műszaki és kereskedelmi osztálya gondoskodott. A decemberi havi vásár színhelye továbbra is a cseri park, de másutt desz a sátoros árusok kitelepülési helye. A vásárjárók ,tudják, hogy az Erdősor utcán felállított sátrakat végignézni szinte reménytelen volt. A zsúfoltság miatt sokan félútig sem jutottak el; belefáradtak a lökdösődésbe, s inkább visszafordultak. Egy szó mint száz: a majdnem kétszáz sátoros kinőtte ezt az utcát. Üj helyet számukra a cseri park délkeleti részén — mintegy 200 méterre a régitől —, a ban a nagyközség társadalmi, tarmegszervezeti és gazdasági vezetői részére, de azoknak is, akiket bevontunk a szervezett politikai oktatásba. Ugyanakkor a főiskola tanárai az iskola nevelőtestületénél azt is vizsgálják, hogy a főiskolai képzés hasznosítása a napi munkában, a tanitás- ban milyen eredménnyel, színvonalom történik. Hasonló megállapodás készül a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolával is: a főiskola tanárai azt tervezik, hogy a helyszínen nyújtanak segítséget a szakmai felkészülésiben; továbbképzésben a nagybajomi Lenin, s a közigazgatásilag ide tartozó já- kói Aranykalász Termelő- szövetkezet szakembergárdájának. Egyúttal ők is tanulmányoznák, hogy a főiskolái mezőgazdasági szakemberképzést milyen eredménynyel végzik, a hallgatók miként tudják alkalmazni a tanultaikat. A tanítóképző filozófiai tanszékének, a községben folyó ideológiai képzést segítő tevékenysége miár elkezdődött, s hamarosan követi azt a mezőgazdasági főiskoláé is. Remélhetőleg mindkettőnek a haszna hamarosan megmutatkozik majd a mindennapi életben. szabadtéri színpad körül alakítottak ki. A színpad előtt a négy vásári „utcát” az öt méter széles gyalogútokkal már elkészítették, a színpad mögött pedig további öt, egyelőre még csak ideiglenesen kijelölt (a jövő évben fogják véglegesen fölfesteni) utcában állíthatják fel sátraikat a vásározók. A hordósokat, a bútorosokat és a használtruha-árusokat továbbra is a régi helyükön találjuk meg. Az újonnan kialakított terület 13 ezer négyzetméter, ez mintegy ötezer négyzet- méterrel nagyobb a réginél. A szabaddá vált Erdősor utcában a forgalom — a Lövölde utcától a Madár utcáig — egyirányú lesz. Az utca park felőli oldalán lehet majd parkolni, s mellette szabad sávot biztosítanak az elhaladó járműveknek. A sátoros árusok a Madár utAz idén valamelyest tovább nőtt a részmunkaidő ben, a törvényes munkaidőnél kevesebb órában dolgozók száma, azonban még sem a vállalatok, sem pedig a munkavállalók nem használják ki eléggé e foglalkoztatási forma előnyeit — erről tájékoztatták az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalcai óvoda felől juthatnak be a vásár területére, s ott parkolási lehetőség is lesz számukra. Az új rend most még bizonyára szokatlan lesz. S ezúton kérik a helykijelölést és irányítást végző rendezők, hogy a zöldterületeket hagyják szabadon a vásárra érkezők, mert lesz elég hely a parkolásra. Üj közlekedési rendet vezetnek be Toponáron, az állatvásár helyén is. A városi tanács műszaki osztályának kérésére a Közlekedési Minisztérium Koordinációs üzemmérnöksége szabályozta a forgalmat ; eszerint a vásártér felőli oldalon lehet majd várakozni, az ellentétes oldalon pedig megállási tilalmat rendelnék el. Az állatvásártér melletti területen egyébként jövőre parkolót alakítanak ki, így nem foglalják el az utat. ban az MTI munkatársát. A vállalatok — miközben létszámgondjaik vannak — általában még mindig a munkacsúcsokhoz méretezik munkaerő-igényeiket, ahelyett, hogy a legnagyobb szükség idején részidősökkel pótolnák a hiányzó munkáskezeket. Tény, hogy ez a megoldás a megszokottól eltérő munkaszervezést kíván. A jól megválasztott módszerek azonban olyan eredményeket ígérnek, amelyek a vállalat számára nagyobb hasznot hoznának, mint amekkora terheket az ezzel együttjáró többletfeladatok jelentenek. A tapasztalatot« szerint mégis kevesen vállalkoznak a részmunkaidősök hatékony foglalkoztatásához szükséges új szervezési módszerek kidolgozására, bevezetésére. Néhány kivételtől eltekintve a vállalatok részmunkaidősként még ma is napi 4 vagy 6 órára keresnek jelentkezőket, holott semmi akadálya sincs annak, hogy például csak meghatározott napokra, vagy a délutáni, esti órákra, netán a hétvégére kínáljanak munkát. Az esetek jó részében pedig épp ez a megoldás jelenti a legnagyobb segítséget a törzsgárdának, például a váratlanul adódó munkák vagy betegségek idején. Az ilyen kisegítők a mostaninál nagyobb számban is elkelnének a kereskedelemben, akár a napi, akár a hétvégi bevásárlások csúcsidejében. Az ügyviteli munka ésszerűsítésének is ez lehetne az egyik módja. A vállalati bérelszámolók például alig győzik a munkát a fizetések előtti néhány napon, máskor viszont nem tölti ki munkaidejüket a napi elfoglaltság Nem bővült számottevően a részidős munkára jelentkezők köre sem. Ez azonban nem magyarázható teljes egészében az érdektelenséggel, hiszen a Belkereskedelmi Minisztérium nemrég végzett reprezentatív felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezettek 30—40 százaléka szívesen vállalna r.api 4 vagy 6 órás munkát a lakóhelyéhez közeli boltokban, üzletekben. Az információk és a tájékozottság hiányára utal, hogy ennek ellenére mégis sok helyütt hiába keresnek a boltokba ilyen kisegítőket. Az idén az összes foglalkoztatottak alig 3 százaléka dolgozik részmunkaidőben, (összehasonlításként: ez az arány példáuil Japánban és az NSZK-ban 10 százalék, Angliában 15, Dániában pedig csaknem 20 százalék körül van. A jövő évtől a kormányzat újabb kedvezményeket vezet be a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésére. Sz. L. Vasárnap már áj helyen állnak a vásári sátrak Bővül a terület és a parkolási lehetőség
