Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-03 / 259. szám
8 Somogyi Néplap 1984. november 3., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Bemutatjuk a Balázs Béla A Balázs Béla stúdió 1964 óta tartja nyitva kapuját a pályakezdő, fiatal filmes nemzedék előtt. Valójában, már évekkel korábban is működött egy félhivatalos klub, ahol az ifjú alkotók megvitathatták a frissiben elkészült filmjeiket. Az ötletet is ez a klub sugallta: hozzák létre a fiatalok szárnypróbálgatásait elősegítő, lehetőséget kínáló állandó stúdiót. így született meg a Balázs Béla stúdió. Alapító tagja volt Máriássy Judit, Elek Judit, Gábor Pál, Gyöngyössy Imre, Rózsa János, Huszárik Zoltán ... Ma már jól csengő nevek a filmszakmában. — A fiatal rendezők, vagy operatőrök nem vagy csak nehezen kapták meg az első megbízatásaikat. A mi stúdiónk viszont lehetőséget kínált az önálló munkához — mondja a Balázs Béla stúdió titkára, Pintér Judit, akit a Pasaréten levő Filmgyárban kerestünk meg. A Lumumba utcai filmgyárban alakult meg, és indult útjára az első csoport. — Már az indulás is felkeltette a szakma figyelmét — folytatja Pintér Judit. — Hiszen Szabó István Te és én, Sára Sándor Cigányok című filmje San Franciscóban, illetve Lipcsében fesztiváldíjat nyert. A Te és én később még egy nagydíjat kapott Franciaországban. Ezek voltak az első nemzedék kiemelkedő alkotásai. A csoport akkoriban még nem rendelkezett közös programmal, csupán az együttműködés szükségessége, a közös alkotó műhely inspirálta őket. Huszonhat fiatalember szövetkezett egy közös gondolat jegyében. Hős korszak volt! Lírai hangvételű filmeket vagy dokumentumfilmeket készítettek. Azóta bizonyára többen tartoznak a stúdióhoz. — Ez jelentette a legnagyobb problémát. A főiskoláról kikerülők automatikusan nálunk keresték lehetőségeiket, tagok lettek, de jöttek hozzánk idősebb filmesek is. A stúdió létszáma felduzzadt, s az volt a baj, hogy évente mindössze 5—6 film elkészítésére vállalkozhattunk. — Jött a következő „ba- lázsbélás” nemzedék. — Igen, de öt-hat év múltán már jobb helyzetben volt az új nemzedék (Szomjas György, Gazdag Gyula vagy Kósa Ferenc). Az ő nevükhöz már újabb korszak kapcsolódik: tudományosan megalapozott szociológiai iskola, ök már program szerint dolgoztak. A cinema vérité módszereivel az élet közvetlen fényképezésére vállalkoztak. Legérdekesebb alkotásaik között olyan filmek találhatók, mint Schiffer Pál Hosszú futásodra mindig számíthatunk vagy Huszárik Zoltán Elégia című munkája. — Milyen filmeket forgatnak ma? — A hetvenes évektől dokumentumfilmeket, kisjáték- filmeket és egyre inkább kíA Balázs Béla stúdió legújabb filmje, a Jégkrém-balett. sérleti jellegű filmeket készítenek munkatársaink. — Kik lehetnek a stúdió tagjai? — A Színház- és Filmművészeti Főiskola valamennyi hallgatója már negyedéves korában dolgozhat a stúdióban. Azok is csatlakozhatnak hozzánk, akiknek nincs főiskolai végzettségük, persze, ha már valahol bizonyították rátermettségüket. Jelenleg nyolcvan tagunk van, köztük 58 hivatásos rendező vagy operatőr. A többiek más pályákról, területekről érkeztek. — Hány filmet készítenek évente? — Évi 6—8 film forgatására vállalkozhatunk legfeljebb. Az idei pénzkeretünket már szétosztottuk, körülbelül nyolc kisfilmre elég. — Minden elkészült filmet bemutatnak? — A leforgatott munkákat levetítik a tagság előtt, és megvitatják. Persze vannak filmek, amelyeket nem fejeznek be, főleg mert forgatás közben elfogy a pénz. Megpróbálunk ilyenkor segíteni, de ez nem minden esetben sikerül. Filmrendezőink többnyire elnézőek egymás munkáival szemben, ez a vitákon derül ki. A fiatal rendezők munkáit egyébként legföljebb a filmklubokban vetítik. — A „balázsbélások” olykor külföldön is sikereket aratnak. — Gyakran látogatnak el hozzánk külföldi filmesek is, hogy megnézzék legújabb termésünket. Stúdiósaink szép számmal hoznak haza díjakat a különböző rövid- film-fesztiválokról is. Az utóbbi esztendőkben nyolctíz kisfilmünket vetítették, illetve vetítik jelenleg is Londonban, Birminghamban, Belgrádban. Sz. B. SZIRMAY ENDRE Ne felejts el... Messzi nyarak sápadt csapatának tudnál-e még valamit mondani — megjöttek a korai fagyok már ne felejts el gyertyát gyújtani! Itt a november. Omló ködéből még talán int távolról valaki — az esti szél ha meghunyászodik ne felejts el gyertyát gyújtani! Akik elmentek, őrzik minden álmuk nevüket már meg sem tudják vallani — jeltelen sírban névtelen nyugvókért ne felejts el gyertyát gyújtani! Az elfolyt vér, a mezítelen csontok tán új világot fognak indítani — az ismeretlen katona sírjánál ne felejts el gyertyát gyújtani! Az időfolyam összemossa sorsunk elhalkulva fojtott sóhajt hallani — süppedő sírok korhadt fejfájánál ne felejts el gyertyát gyújtani! Péntek Imre Laza keret Cetlik, címek, telefonszámok, lejárt jegyek, határidők, a mássá válás jegyzőfüzetében sietős rögtönzések. Kinek ennyi a tartozása, az követeléssel törleszt; panelvilág ablakhierarchiája : tízemeletes burleszk. Lázár Tibor Lakótelepen Lakótelepen kockaketrecek gyerektigrised hozod és viszed üvegvigyorral lenéz az ablak élsz panelbilincsben hogyha hagynak a ház előtt pléh-tülkölés visít erkélyen pelenka szárítkozik boltban sorbaállnak polcon kenyér itt vagyok mohó vad város egyél. Morre megy? kérdezte a garázsmester, és lenyomta a blokkolóóra karját Még nem tudom, felelte az új ember. Mit gondol, lesz eső? Lóg a lába, mondta a garázsmester, nem inna egy sört? Az ám, gondolta az új ember, és bólintott. De milyen régen ittam sört! Maga új ember, mondta a garázsmester; hallom, nem régen jött a városba. Azelőtt is voltak már ismerősei itt? Nem voltak, mondta az; de már van néhány emberem. A meló? kérdezte a garázsmester. Szeretem csinálni, mondta az ember, és lépteit a másik lépteihez igazította. És utána? A meló után mit szokott csinálni? Mit is? kérdezte az új ember. Tegnap például köztársaságot alapítottam. Köztársaságot? Ügy bizony! Mégpedig független és antimiilitarista köztársaságot. Affene! És mi a jó abban? Hát.. . Például gátlás nélkül elmondhatom a saját véleményemet. Sőt, kifejthetem ellenérveimet is anélkül, hogy közbeszólnák. És szorongás nélkül végig is hallgatom magam. De ha éppen úgy gondolom, kategorikusan elhatárolom magamat magamtól. És tudja mit? Emiatt egyetlen csepp harag sem marad a szívemben. Fura ember maga, mondta a garázsmester; de jó nézni, ahogy dolgozik. Megfordultam már néhány helyen, volt egy-két jó mesterem, mondta az új ember. Menjünk be ide? Helló! mondta a- pincér a garázs- mesternek, és már hozta is a söröket. A barátom, mondta a garázsmester, és az új emberre mutatott; jó srác, most jött a céghez. Smid János, mondta a pincér, és a kezét nyújtotta. És cé há em i dé té, betűzte a vezetéknevet, amikor a két tenyér egymásba kapaszkodott; HERCEG ÁRPÁD Lesz eső? apámtól örököltem. Az ember is megmondta a nevét és visszaszorított. Hogyan csinálja, hogy a sör is megvan, aztán meg a habja is olyan művészi? Becsületbeli ügy mondta a pincér; egészségetekre. Ugye, nem haragszik, ha tegezem? Hát persze, ez csak természetes. Nyugodtan, mondta az ember. Egészségükre! mondta a garázsmester; a jóisten éltessen bennünket, de ne túl sokáig, mert abból baj lesz. Keserű fiú, villant át az új emberen. Ez talán már a halálra is elszánta magát. Az a fajta, aki a jég hátán ds megél, és inkább ott, minthogy valaha is beadja a derekát. Kemény, konok ember. Nem látszik rajta, de belül állandóan dolgozik, gyúródik. Örli a gondolat, de ezt nem tudja meg soha senki, el nem kotyogná, mi bántja, mi nem bántja, minek örül és minek szenved éppen abban a pillanatban, abban az órában, azokban a napokban, hetekben, hónapokban. De ez az ember figyel, gondolta az új ember. Nem úgy mint én, aki csak pár hónapja vagyok ebben a városban. Egészségünkre! mondta az új ember, és összekoccantották a korsókat; látom, nem sokat ad a szokásokra. Ezt, hogy érti? kérdezte a garázsmester. Hát úgy, hogy sörrel nem illik vagy nem szokás koccintani. Ilyenkor mindig azt mondják, hogy sörrel nem szokás. Nem magyar szabály. Igaza van, mondta a garázsmester, és szemét az ajtó felé villantotta, végigmérte a belépő embert. De nem is végigmérte, hanem inkább megmérte. A belépő tehát megmérettetett, megítéltetett és elfogadtatott. Eddig minden villanását tudtam követni, mondta az az új ember. Tudtam magát követni kezdettől fogva. Sok haragosa van ebben a városban, ugye? Igyunk még egy sört, mondta a garázsmester. Az új ember szabadkozott. Megittunk mát vagy nyolcat, mondta. Meg aztán én igazán nem vagyok eleresztve pénzzel.. De Schmidt János, mintha kitalálta volna a gondolatot, már hozta is. Ez az én köröm, urak, ha nem haragusztok, mondta. Fizetnénk is, mondta az új ember. lia tudnánk, tette hozzá tréfásan a garázsmester. Miben van igazam? kérdezte az új ember, már az utcán, miközben a buszra vártak. Rendes gyerek maga, mondta a garázsmester. És igaza van. De azért ne bízzon. Bennem se. Higgye el, bennem se bízhat. Dörzsölt alak vagyok én, tudom én, nagyon is tudom, mi a dörgés. Tudja mit? Nékem is alapíthatna egy ilyen köztársaságot. Ügy értem, megszövegezhetné az alkotmányt. Az ón különbejáratú alkotmányomat. Szövegezze meg, maga érti. Jó, mondta az új ember, és tudja, hogy benne lesz minden. Minden, minden, ami szép és jó. Aliesz vasz gut, und táj er, ahogy olvastam valahol. Talán Rilke. Minden, ami szép és ami jó. Mit gondod lesz eső? És megnyíltak az ég csatornái, és zuhogott, és zuhogott és zuhogott, csuromvíz lettem percek alatt, lyukas cipőmbe befolyt a víz. És én szaladtam és szaladtam és szaladtam, ugráltam a tócsákon át, de hiába, egyre jobban éreztem, hogy nincs menekvés... TUDÁS ÉS MEGISMERÉS „Ismerd meg tenmaga- dat!” ....... önmagunkat megi smerni egyrészt a legnehezebb dolog, másrészt meg a legkellemesebb ... ”’ (Arisztotelész) „Ha az egymással ellenkező nézeteket nem adják elő, nem lehet a jobbikat kiválasztani : az ember akkor azt kénytelen követni, amelyet kifejtettek; míg ha a másikat is előadják, lehetséges a választás.” (Hérodotosz) „A bölcselet arra tanít, hogy egyfelől az összes többi dolgokat, másfelől — ami a legnehezebb — ismerjük meg önmagunkat.” (Cicero) ....... érvelés nélkül nem s zabad elfogadni egyetlen olyan tételt sem, amelynek még az érvelés hatására sem könnyű hitelt adni.” (Arisztotelész) „ ... az embernek nem mindig az évekre, hanem sokszor inkább a tapasztalati tényekre kell figyelemmel lennie. Mostanában viszont az a helyzet, hogy az emberek, ha nem képesek ellentmondani az előadott bizonyításnak, arra kényszerülnek, hogy higgyenek neki.” (Arisztotelész) „Az igazság... nem tűr meg semmi álnokságot; nyíltan szól az emberekhez, és épp ezért népszerűtlen.” (Lukianosz) ....... minden tudás, ha el v an szakítva az igazságosságtól s a többi erénytől, csak agyafúrtság, és nem bölcsesség.” (Platón) „Ha valaki történetírásba kezd, csak az igazságnak szabad áldoznia, semmi mással nem kell törődnie ... Legyen... a történetíró bátor, megvesztegethetetlen, független, a szólásszabadság és az igazság barátja! A fügét hívja fügének, a tálat tálnak ... Ne adjon se haragra, se barátságra, ne sajnáljon, ne kíméljen, ne szégyelljen semmit, ne aláz- kodjék meg senki előtt. Legyen igazságos bíró, jóindulatú mindenkihez, de egyik félt se részesítse méltánytalan előnyben. Mint hazátlan idegennek kell írnia könyvét, aki nincsen alávetve sem a törvényeknek, sem az uralkodónak.” (Lukianosz) „Szoktasd magad hozzá, hogy más beszédére a legpontosabban figyelj, szinte helyezd át magad a beszélő leikébe...” (Marcus Aurelius) ....... Ember számára nem t erem nagyobb kincs, mint a gondos, józan értelem.” (Szophoklész) „Az ember, mint mindnyájan tudjuk, azt szokta csodálni, ami tőle távol esik, s amire nézve a szárnyaló hírt nem lehet a közvetlen tapasztalat próbája alá vetni.” (Thuküdidész) „ ... A tudományos kutató előzetes kételkedés nélkül olyan, mint aki nem tudja, hová kell mennie, s ha megtalálja is, amit keres, nem tudja, hogy valóban azt találta-e meg vagy sem. Mert a cél csak az előtt világos, akinek az már előbb kétségei közepette megvilágosodott.” (Arisztotelész) „A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy esze legyen valakinek.” (Hérakleitosz) „Rossz tanújuk az embereknek a szemük és a fülük, ha barbár a lelkűk.” (Hérakleitosz) „... tudni annyi, mint mindent sajátunkká tenni, nem függeni a példáktól és nem sandítani vissza a mesterre.” (Seneca) Dr. Pais István gyűjteményéből „A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete.” Szentirmay Zoltán grafikája.
