Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-25 / 277. szám
4 Somogyi Néplap 1984. november 25., vasárnap A Volán-csigával külföldön Hűanyag tetőszerkezet Egyszerű és gyors a szerelés Víztisztító és ülepítő épült a marcali tsz-ben a hígtrágya feldolgozására. Elkészült négy, egyenként 350 köbméteres ülepítőtálca, és egy 380 köbméteres tárolómedence. Ennek a medencének a szigetelését a Taurus Gumiipari Vállalat készítette. A tározóból föld alatti öntö- zővezetekeken keresztül kerül ki a trágyalé az erre kijelölt és előkészített táblákra. Külföldi díj a Granvisusnak Hazaérkeztek az esztergomi Gnanvisus Látszie részeli Eszközök Gyárának szakemberei Frankfurtból, ahol átvették az 1984. évi Technológiai díjat. Az Editorial Office nemzetközi szervezet első alkalommal részesítette a rangos elismerésben a magyar vállalatot. A Granvi- sus a fejlődő országok segítéséért, a legkorszerűbb technológia bevezetéséért és alkalmazásáért, valamint kiemelkedő exporttevékenységéért kapta a díjat. Az esztergomiak komplett szemüvegkeret gyárat hoztak létre a Vietnami Szocialista Köztársaságban, s ezzel nagymértékben segítették a fejlődő országban a korszerű technológia meghonosítását. A következő években további külföldi gyártelepítéseket terveznek. A napokban a pekingi magyar kereskedelmi kiállításon gördülő látásvizsgáló ambulanciát mutatnak be. Az Ilka- rus-buszban felszerelt szemorvosi rendelő mellett optikusműhelyt is berendeztek, ahol rögtön elkészítik a szemüvegeket. Műanyag tetőszerkezetek gyártását. kezdték meg a gyál'i Szabadság Termelőszövetkezet Agroplast üzemében.. A kupoEá alakú tetőszerkezet üvegszálas poliészterből készített héjlemezekből alákítható ki. A gömb- cikkeket csavarokkal lehet összeállítani. Szerelésük rendkívül egyszerű és gyors. A műanyag tetőszerkezet megfelelő kezelés, karbantartás mellett jól ellenáll az időjárás viszontagságainak. A szakemberek elsősorban mezőgazdasági üzemek, műtrá- gyasiilók befedésére ajánlják. Az új termék iránt nagy az érdeklődés. Az első műanyag tetőszerkezetet a Pe- remartoni Vegyipari Vállalatnak szállítja a gyáli termelőszövetkezet. Langyos novemberi szellő Azt mondják egyes tudósok, hogy eztán már itt a mérsékelt égöv alatt is megváltoznak az évszakok, sőt nem is nagyon lesz ilyesmi, hanem a hamarosan elkövetkezendő időkben megszűnik a tavasz, a nyár, az ősz és a tél. Helyettük beveze- tődik egy hidegebb valamint egy melegebb időszak. A hidegben nagyon hideg is lesz, de úgy plusz tíz-tizenöt fok körül is jár majd a hőmérő higanyszála, a melegben pedig nagyon meleg is .lesz, de szintén előfordulnak majd 10—15 celsiusos időszakok. Nem valami kellemes perspektíva, de nem hiszem, hogy nekünk szerencsénk lesz hozzá, mert ha a tudósok azt mondják, hogy hamarosan elkövetkezendő időkben, akkor az náluk annyit jelent: körülbelül 1000—2000 év múlva, nem pedig annyit, mint minálunk köznapi elméknél, akiknél a hamarosan annyit tesz: holnap, esetleg holnapután. És még az is lehet, hogy egyáltalán nem lesz szerencséje ehhez az időjárási mixtúrához az emberiségnek, mert más tudósok meg azt mondják, hogy az előbbi kollégáik buta dilettánsok, akik annyit sem értenek a meteorológiához, mint a hajdú a harangöntéshez. És szó sincs itt alapvető változásokról, hanem csupán néhány egyedi eset túlzott általánosítása az egész hebehurgya kitaláció. Szép is, hogy az egyes tudósok így elvitázgatnak a más tudósokkal, mert erről rendkívül színes és teljesen fölösleges cikkeket lehet írni tudományosnak álcázott magazinokban, és az ilyen cikkek olvasói aztán jól elvannak néhány hétig az időjárási latolgatásokkal, s ezáltal egészen gondtalannak mondhatják magukat. Szép még azért is, mert hajdan és nem is olyan nagyon hajdan egyes tudósok elkezdtek állítani egyet s mást, azután jött a szent inkvizíció vagy valamelyik utóda, és lebeszélte a gondolkodókat a gondolkodásról. Most pedig — főképpen ha az időjárásról van szó — nyugodtan egymásnak ronthatnak a tudósok homlokegyenest ellenkező écáiiikkal, nincsen semmiféle inkvizíció, különben is ki f igyel oda... Az emberek elmennek géemkázni vagy kertbarátnak a telekre, s ha közben valaki véletlenül föl találna a spanyolviaszt, legföljebb legyintenek egyet: na bumm, és akkor mi van. Ezért tartjuk komolytalannak az egész időjárás ügyet, bármelyik társulat véleménye is rokonszenvesebb az egyik vagy a másik embernek. Pedig ezek a tudósok azon felül, hogy mindenféle balgaságokat ír róluk az újság, egészen komoly dolgokat is kitalálnak pro és kontra. Napszéllel, földtengely-ki- lengéssel, időszámítás-hibákkal, sztratoszféra-lyug- gatással, a környezetszennyezés legga'ládabb cselekményeivel magyarázzák igazukat — érdekes módon mindkét oldalról. És riogatják egymást, valamint a nagyközönséget keményen, de hát ki figyel oda; hiszen csak az időjárásról van szó. Pontosabban: aki odafigyel is a vasárnap délutáni csokoládés palacsinta mellől, hát legföljebb odaszól a rokonságnak: „Nézd csak anyjuk! Azt mondja valami főszer (a nevét nem tudom kimondani), hogy ezer év múlva kdhgl az emberiséig, mert Barátságvonatot szerveznek Kalinyinba Itt az év vége, s az utazási irodák egy része elkészítette már a jövő évi ajánlatát. Tóth Dezső, a Volán 13. sz. Vállalat Utazási Fő irodájának vezetője elmondta: sikeres esztendőt hagytak maguk mögött. Forgalma — a belföldi és a nem zetközi utak díja, az áru- szállításból és a gépjármű- kölcsönzésből származó bevétel stb. — elérte a 37 millió forintot. Ez kétmillió forinttal több a tervezettnél Mintegy 20 százalékkal többen vettek részt az idén az általuk szervezett külföldi utakon. Ezt szervezéssel és azzal érték el. hogy Siófok után Igáiban, Fonyód-Alsóbéla telepen is nyitottak irodákat. Az alsó-bélatelepi iroda ellátja a fizetővendéglátó szolgálat szervezését is. A főidényben naponta 250—300 ágyat vettek igénybe a vendégek. Januárban Boglárle! - lén is irodát nyitnak, első sorban a fizetővendégláto szolgálatot igénylőknek. Idén belföldre 11 000 utast, külföldre pedig 2100-at vittek. Bulgáriában, a Naposparton 400 somogyi üdült az iroda szervezésében. Csökkent a Jugoszláviába utazók és emelkedett az Ausztriába kirándulók száma. Szolgáltatásaik közül a gépkocsi kölcsönzés a legjelentősebb: 40 személygépkocsijuk és mikrobuszuk van, de a nyári főidényben a hosszabb útra indulók négyszemélyes NDK lakókocsit is bérelhetnek. A bérelt járművek ebben az évben egymillió kilométert futottak. — Az a célunk, hogy a környező országokba juttassuk el jövőre is az utasokat, és megismertessük a somogyiakat a testvérvárosokkal — mondta a főiroda vezetője. Az idén is több autóbuszos csoport indult a bulgáriai Kardzsaliba és sok száz somogyi jutott el Kalinyinba. Jövőre 350 személlyel béke-barátságvonatot is indítanak Kalinyinba. Olyan szocialista brigádok lesznek az utasai, amelyek régi kapcsolatban állnak az ottani üzemek dolgozóival. Ujj programunkban több. politikai eseményhez kapcsolódó utat is szerveznek 1985-ben a fővárosba. Lehetővé teszik a résztvevőknek a felszabadulás 40. évfordulójára rendezett eseményeken. illetve más, munkás- mozgalmi évfordulón való részvételt. Arra számítanak, hogy jövőre 15 ezer utast visznek hazai, külföldi tájakra. Sz. L. Megmenteni Velencét, de hogyan? Két világot egyesít magában Velence. Az egyik a történelmi múzeumváros, amely a földgolyó minden pontjáról emberék millióit csalogatja tereire, utcáira; a romantika városa, ahdl ifjú háziasok töltiik mézesheteiket. A másik a mindennapi, élő város, ahol az emberek reggel felkelnek, munkába mennek, bevásárolnak ... hétköznapi gondjaik nagyjából hasonlóak bármely más város lakosaiéhoz. Ez Velence két arca, s újabban arról folyik a vita, hogy melyiket részesítsék előnyben. Az olasz törvény- 600 milliárd lírát utalt ki az állami költségvetésből Velence megmentésére. Nagy jelentőségű, hogy ekkora összeget szánnak e nemes célra, hiszen az olasz gazdaságra most nem éppen az állami kiadások növelése a jellemző. Az immár tíz éve baloldali összetételű velencei tanácsban most azon tanakodnak, hogy sok-e vagy kevés a kiutalt pénz. A válasz legtöbbször annyi: ahogy vesszük. Attól függ, hogy a úgy fölmelegszik a föld, meg a levegő. Hát nem érdekes?!” Meglehet, a „főszernek” egyáltalában nincs igaza (bár ne lenne!), de tudós az istenadta, és annyi bizonyos: rengeteg elszomorító tényt tárt fel, amíg eljutott elkeseredett hipotéziséig. De az is meglehet, hogy mégiscsak igaza van: ha így ilyen csokoládés palacsinta melletti látószögből nézzük tovább önnön cselekedeteinket, akkor fölösleges is amúgy egyébként a jövőről ábrándoznunk. Mondhatja persze erre bárki: varjúkárogás, csúf kuvi- kolás, pesszimista, nihilista kótyagosság az egész. De amíg lépten-nyomon úgy tapasztalom, hogy tíz ember közül kilenc valami jó kis pletykatémaként, borzongató limonádéregényként, kel- lemetes horrormeseként kezeli a környezeti ártalmakról szóló információkat, addig muszáj a maradék egynek vészjóslón jaijrveszékelni. Mindez arról jutott eszembe, hogy e hét közepén-vé- gén kellemes, tavasziás időjárás uralkodik itt nálunk novemberben, s tulajdonképpen jó is volt érezni a langy szdilő simogatását, de mielőtt elandalogtam volna, belémhasított: ez a nagy enyheség így télelőn valahogy teljesen helytelen. Luthár Péter város két arca közül melyik legyen a fontosabb. A város — különösen az utóbbi években felgyorsult pusztulását — részben sikerült megállítani. A legfőbb gond az vólt ugyanis, hogy Velence szárazföldjének szintje az évszázad során összesen mintegy 25 centiméterrel süllyedt. „Bűnösök” ebben a gyárak is, amelyek nagy mennyiségű vizet szivattyúztak ki a tengerből, le- csapolások útján földet hódítottak el. Annyit sikerült is elérni, hogy az ipari üzemek most már vízvezetéken keresztül kapják a vizet. Csak éppen a fő baj az. hogy amióta az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején olajkikötők épültek a velencei lagúnában, csatornákat ástak, egyes helyeken mélyítettek, máshol ezziel egyidőben földet halmoztak fel, felborult a hidraulikus egyensúly. Ennek következtében a „közlekedőedényrendszer” ma már kevésbé képes közömbösíteni az apály-dagály változásának hatásait. A dagálykor emelkedő víz ugyanis gyorsabban növeli szintjét, kisebb terület marad számára, ahova befolyhat (hiszen a lecsapolt területeket elzárták a tengertől), ezért gyakran elönt egy-egy városrészt. Az utóbbi húsz évben 130 alkalommal volt magasabb a vízszint a normálisnál. Nincs egyelőre megoldás egy másik nyomasztó problémára — a szennyeződésre sem. A város történelmi központjában sohasem létezett igazi szennyvízcsatorna- rendszer, márpedig elviselhetetlen mennyiségű hulladékot és szennyet „termel” Velence 80—100 ezer, valamint környékének 700 ezer lakosa. Különböző vegyi hulladékok forrása a város környéki 245 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület, a gyárakról s az olajkutakról nem is szólva. A problémák megoldására született már néhány terv. (A vízszint szabályozását például egy hatékony zsiliprendszer kiépítésével képzelik el.) Pénz is van már, most csak az a gond, hogyan s mire használják fel. A baloldali tanácstagok a város jövőjét nemi elsősorban a tömegturizmust szolgáló „ba- zár”-jelleg erősítésében látják — bár fontosnak tartják a muzeális értékek megőrzését is. Szerintük az elsőrendű feladat a város ipari, termelő tevékenységének a fejlesztése. Megőrizni a múzeum-várost olyannak, amilyennek az évente idelátogató két és fél millió turista látni szeretne, ugyanakkor modern ipari várossá is átalakítani Velencét: nehéz feladat. Nem csoda hát, hogy most a pénz elköltése miatt fáj a velenceiek feje. A Böhönye és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1985. január 1-től 1987. december 31-ig terjedő 3 éves időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadja az alábbi egységeket: 8. sz. vegyesbolt, Nemeskisfalud III. sz. italbolt, Szenyér IV. sz. italbolt, Nemeskisfalud XI. sz. italbolt, Varászló A versenytárgyalás 1984. december 21-én 10 órakor lesz Böhönyén, a Fő u. 31. sz. alatt. A pályázatokat 1984. december 20-ig kell leadni. Pályázati űrlapot és tájékoztatót az áfész főkönyvelője ad. (72625)
