Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-25 / 277. szám

4 Somogyi Néplap 1984. november 25., vasárnap A Volán-csigával külföldön Hűanyag tetőszerkezet Egyszerű és gyors a szerelés Víztisztító és ülepítő épült a marcali tsz-ben a hígtrá­gya feldolgozására. Elkészült négy, egyenként 350 köbmé­teres ülepítőtálca, és egy 380 köbméteres tárolóme­dence. Ennek a medencének a szigetelését a Taurus Gu­miipari Vállalat készítette. A tározóból föld alatti öntö- zővezetekeken keresztül ke­rül ki a trágyalé az erre ki­jelölt és előkészített táb­lákra. Külföldi díj a Granvisusnak Hazaérkeztek az esztergo­mi Gnanvisus Látszie részeli Eszközök Gyárának szakem­berei Frankfurtból, ahol át­vették az 1984. évi Techno­lógiai díjat. Az Editorial Of­fice nemzetközi szervezet első alkalommal részesítette a rangos elismerésben a ma­gyar vállalatot. A Granvi- sus a fejlődő országok se­gítéséért, a legkorszerűbb technológia bevezetéséért és alkalmazásáért, valamint kiemelkedő exporttevé­kenységéért kapta a díjat. Az esztergomiak komplett szemüvegkeret gyárat hoztak létre a Vietnami Szocialis­ta Köztársaságban, s ezzel nagymértékben segítették a fejlődő országban a korsze­rű technológia meghonosítá­sát. A következő években további külföldi gyártelepí­téseket terveznek. A napok­ban a pekingi magyar ke­reskedelmi kiállításon gör­dülő látásvizsgáló ambulan­ciát mutatnak be. Az Ilka- rus-buszban felszerelt szem­orvosi rendelő mellett opti­kusműhelyt is berendeztek, ahol rögtön elkészítik a szemüvegeket. Műanyag tetőszerkezetek gyártását. kezdték meg a gyál'i Szabadság Termelőszö­vetkezet Agroplast üzemé­ben.. A kupoEá alakú tető­szerkezet üvegszálas poliész­terből készített héjlemezek­ből alákítható ki. A gömb- cikkeket csavarokkal lehet összeállítani. Szerelésük rendkívül egyszerű és gyors. A műanyag tetőszerkezet megfelelő kezelés, karban­tartás mellett jól ellenáll az időjárás viszontagságainak. A szakemberek elsősorban me­zőgazdasági üzemek, műtrá- gyasiilók befedésére ajánlják. Az új termék iránt nagy az érdeklődés. Az első mű­anyag tetőszerkezetet a Pe- remartoni Vegyipari Válla­latnak szállítja a gyáli ter­melőszövetkezet. Langyos novemberi szellő Azt mondják egyes tudó­sok, hogy eztán már itt a mérsékelt égöv alatt is meg­változnak az évszakok, sőt nem is nagyon lesz ilyesmi, hanem a hamarosan elkö­vetkezendő időkben megszű­nik a tavasz, a nyár, az ősz és a tél. Helyettük beveze- tődik egy hidegebb valamint egy melegebb időszak. A hidegben nagyon hideg is lesz, de úgy plusz tíz-tizen­öt fok körül is jár majd a hőmérő higanyszála, a me­legben pedig nagyon meleg is .lesz, de szintén előfordul­nak majd 10—15 celsiusos időszakok. Nem valami kellemes pers­pektíva, de nem hiszem, hogy nekünk szerencsénk lesz hozzá, mert ha a tudósok azt mondják, hogy hamaro­san elkövetkezendő időkben, akkor az náluk annyit jelent: körülbelül 1000—2000 év múlva, nem pedig annyit, mint minálunk köznapi el­méknél, akiknél a hamaro­san annyit tesz: holnap, esetleg holnapután. És még az is lehet, hogy egyáltalán nem lesz szeren­cséje ehhez az időjárási mixtúrához az emberiségnek, mert más tudósok meg azt mondják, hogy az előbbi kollégáik buta dilettánsok, akik annyit sem értenek a meteorológiához, mint a haj­dú a harangöntéshez. És szó sincs itt alapvető változások­ról, hanem csupán néhány egyedi eset túlzott általáno­sítása az egész hebehurgya kitaláció. Szép is, hogy az egyes tu­dósok így elvitázgatnak a más tudósokkal, mert erről rendkívül színes és teljesen fölösleges cikkeket lehet ír­ni tudományosnak álcázott magazinokban, és az ilyen cikkek olvasói aztán jól el­vannak néhány hétig az idő­járási latolgatásokkal, s ezál­tal egészen gondtalannak mondhatják magukat. Szép még azért is, mert hajdan és nem is olyan nagyon haj­dan egyes tudósok elkezdtek állítani egyet s mást, azután jött a szent inkvizíció vagy valamelyik utóda, és lebe­szélte a gondolkodókat a gondolkodásról. Most pedig — főképpen ha az időjárás­ról van szó — nyugodtan egymásnak ronthatnak a tu­dósok homlokegyenest ellen­kező écáiiikkal, nincsen sem­miféle inkvizíció, különben is ki f igyel oda... Az em­berek elmennek géemkázni vagy kertbarátnak a telekre, s ha közben valaki véletle­nül föl találna a spanyolviaszt, legföljebb legyintenek egyet: na bumm, és akkor mi van. Ezért tartjuk komolytalan­nak az egész időjárás ügyet, bármelyik társulat vélemé­nye is rokonszenvesebb az egyik vagy a másik ember­nek. Pedig ezek a tudósok azon felül, hogy mindenféle balgaságokat ír róluk az új­ság, egészen komoly dolgokat is kitalálnak pro és kontra. Napszéllel, földtengely-ki- lengéssel, időszámítás-hi­bákkal, sztratoszféra-lyug- gatással, a környezetszennye­zés legga'ládabb cselekmé­nyeivel magyarázzák igazu­kat — érdekes módon mind­két oldalról. És riogatják egymást, valamint a nagykö­zönséget keményen, de hát ki figyel oda; hiszen csak az időjárásról van szó. Pontosabban: aki odafigyel is a vasárnap délutáni cso­koládés palacsinta mellől, hát legföljebb odaszól a ro­konságnak: „Nézd csak any­juk! Azt mondja valami fő­szer (a nevét nem tudom ki­mondani), hogy ezer év múl­va kdhgl az emberiséig, mert Barátságvonatot szerveznek Kalinyinba Itt az év vége, s az uta­zási irodák egy része elké­szítette már a jövő évi aján­latát. Tóth Dezső, a Volán 13. sz. Vállalat Utazási Fő irodájának vezetője elmond­ta: sikeres esztendőt hagy­tak maguk mögött. Forgal­ma — a belföldi és a nem zetközi utak díja, az áru- szállításból és a gépjármű- kölcsönzésből származó be­vétel stb. — elérte a 37 mil­lió forintot. Ez kétmillió fo­rinttal több a tervezettnél Mintegy 20 százalékkal töb­ben vettek részt az idén az általuk szervezett külföldi utakon. Ezt szervezéssel és azzal érték el. hogy Siófok után Igáiban, Fonyód-Alsóbéla telepen is nyitottak irodá­kat. Az alsó-bélatelepi iroda ellátja a fizetővendéglátó szolgálat szervezését is. A főidényben naponta 250—300 ágyat vettek igénybe a ven­dégek. Januárban Boglárle! - lén is irodát nyitnak, első sorban a fizetővendégláto szolgálatot igénylőknek. Idén belföldre 11 000 utast, külföldre pedig 2100-at vit­tek. Bulgáriában, a Napos­parton 400 somogyi üdült az iroda szervezésében. Csök­kent a Jugoszláviába utazók és emelkedett az Ausztriába kirándulók száma. Szolgáltatásaik közül a gépkocsi kölcsönzés a leg­jelentősebb: 40 személygép­kocsijuk és mikrobuszuk van, de a nyári főidényben a hosszabb útra indulók négyszemélyes NDK lakóko­csit is bérelhetnek. A bérelt járművek ebben az évben egymillió kilométert futot­tak. — Az a célunk, hogy a környező országokba juttas­suk el jövőre is az utaso­kat, és megismertessük a so­mogyiakat a testvérvárosok­kal — mondta a főiroda ve­zetője. Az idén is több autóbu­szos csoport indult a bulgá­riai Kardzsaliba és sok száz somogyi jutott el Kalinyin­ba. Jövőre 350 személlyel béke-barátságvonatot is in­dítanak Kalinyinba. Olyan szocialista brigádok lesznek az utasai, amelyek régi kap­csolatban állnak az ottani üzemek dolgozóival. Ujj programunkban több. politikai eseményhez kap­csolódó utat is szerveznek 1985-ben a fővárosba. Lehe­tővé teszik a résztvevőknek a felszabadulás 40. évfordu­lójára rendezett eseménye­ken. illetve más, munkás- mozgalmi évfordulón való részvételt. Arra számítanak, hogy jövőre 15 ezer utast visznek hazai, külföldi tá­jakra. Sz. L. Megmenteni Velencét, de hogyan? Két világot egyesít magá­ban Velence. Az egyik a tör­ténelmi múzeumváros, amely a földgolyó minden pontjá­ról emberék millióit csalo­gatja tereire, utcáira; a ro­mantika városa, ahdl ifjú háziasok töltiik mézesheteiket. A másik a mindennapi, élő város, ahol az emberek reg­gel felkelnek, munkába men­nek, bevásárolnak ... hét­köznapi gondjaik nagyjából hasonlóak bármely más vá­ros lakosaiéhoz. Ez Velence két arca, s újabban arról folyik a vita, hogy melyiket részesítsék előnyben. Az olasz törvény- 600 milliárd lírát utalt ki az állami költségvetésből Ve­lence megmentésére. Nagy jelentőségű, hogy ekkora összeget szánnak e nemes célra, hiszen az olasz gazda­ságra most nem éppen az ál­lami kiadások növelése a jellemző. Az immár tíz éve baloldali összetételű velencei tanácsban most azon tana­kodnak, hogy sok-e vagy ke­vés a kiutalt pénz. A vá­lasz legtöbbször annyi: ahogy vesszük. Attól függ, hogy a úgy fölmelegszik a föld, meg a levegő. Hát nem érde­kes?!” Meglehet, a „főszernek” egyáltalában nincs igaza (bár ne lenne!), de tudós az is­tenadta, és annyi bizonyos: rengeteg elszomorító tényt tárt fel, amíg eljutott elkese­redett hipotéziséig. De az is meglehet, hogy mégiscsak igaza van: ha így ilyen cso­koládés palacsinta melletti látószögből nézzük tovább önnön cselekedeteinket, ak­kor fölösleges is amúgy egyébként a jövőről ábrán­doznunk. Mondhatja persze erre bár­ki: varjúkárogás, csúf kuvi- kolás, pesszimista, nihilista kótyagosság az egész. De amíg lépten-nyomon úgy ta­pasztalom, hogy tíz ember közül kilenc valami jó kis pletykatémaként, borzonga­tó limonádéregényként, kel- lemetes horrormeseként ke­zeli a környezeti ártalmakról szóló információkat, addig muszáj a maradék egynek vészjóslón jaijrveszékelni. Mindez arról jutott eszem­be, hogy e hét közepén-vé- gén kellemes, tavasziás idő­járás uralkodik itt nálunk novemberben, s tulajdonkép­pen jó is volt érezni a langy szdilő simogatását, de mi­előtt elandalogtam volna, belémhasított: ez a nagy eny­heség így télelőn valahogy teljesen helytelen. Luthár Péter város két arca közül melyik legyen a fontosabb. A város — különösen az utóbbi években felgyorsult pusztulását — részben sike­rült megállítani. A legfőbb gond az vólt ugyanis, hogy Velence szárazföldjének szintje az évszázad során összesen mintegy 25 centi­méterrel süllyedt. „Bűnösök” ebben a gyárak is, amelyek nagy mennyiségű vizet szi­vattyúztak ki a tengerből, le- csapolások útján földet hódí­tottak el. Annyit sikerült is elérni, hogy az ipari üze­mek most már vízvezetéken keresztül kapják a vizet. Csak éppen a fő baj az. hogy amióta az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején olajkikötők épültek a velencei lagúnában, csator­nákat ástak, egyes helyeken mélyítettek, máshol ezziel egyidőben földet halmoztak fel, felborult a hidraulikus egyensúly. Ennek következ­tében a „közlekedőedény­rendszer” ma már kevésbé képes közömbösíteni az apály-dagály változásának hatásait. A dagálykor emel­kedő víz ugyanis gyorsabban növeli szintjét, kisebb terü­let marad számára, ahova befolyhat (hiszen a lecsapolt területeket elzárták a ten­gertől), ezért gyakran elönt egy-egy városrészt. Az utób­bi húsz évben 130 alkalom­mal volt magasabb a víz­szint a normálisnál. Nincs egyelőre megoldás egy másik nyomasztó prob­lémára — a szennyeződésre sem. A város történelmi központjában sohasem léte­zett igazi szennyvízcsatorna- rendszer, márpedig elvisel­hetetlen mennyiségű hulladé­kot és szennyet „termel” Ve­lence 80—100 ezer, valamint környékének 700 ezer lakosa. Különböző vegyi hulladékok forrása a város környéki 245 ezer hektárnyi mezőgazdasá­gi terület, a gyárakról s az olajkutakról nem is szólva. A problémák megoldására született már néhány terv. (A vízszint szabályozását például egy hatékony zsi­liprendszer kiépítésével kép­zelik el.) Pénz is van már, most csak az a gond, hogyan s mire használják fel. A bal­oldali tanácstagok a város jövőjét nemi elsősorban a tömegturizmust szolgáló „ba- zár”-jelleg erősítésében lát­ják — bár fontosnak tartják a muzeális értékek megőr­zését is. Szerintük az első­rendű feladat a város ipari, termelő tevékenységének a fejlesztése. Megőrizni a múzeum-vá­rost olyannak, amilyennek az évente idelátogató két és fél millió turista látni sze­retne, ugyanakkor modern ipari várossá is átalakítani Velencét: nehéz feladat. Nem csoda hát, hogy most a pénz elköltése miatt fáj a velen­ceiek feje. A Böhönye és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1985. január 1-től 1987. december 31-ig terjedő 3 éves időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadja az alábbi egységeket: 8. sz. vegyesbolt, Nemeskisfalud III. sz. italbolt, Szenyér IV. sz. italbolt, Nemeskisfalud XI. sz. italbolt, Varászló A versenytárgyalás 1984. december 21-én 10 órakor lesz Böhönyén, a Fő u. 31. sz. alatt. A pályázatokat 1984. december 20-ig kell leadni. Pályázati űrlapot és tájékoztatót az áfész főkönyvelője ad. (72625)

Next

/
Thumbnails
Contents