Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

1984. november 1., csütörtök

Somogyi Néplap

3

IFJÚSÁGI

Szakmunkástanulók javaslatai

Épül az új klub

újra felvetett problémák, ilyen például a családalapítás, a lakáshoz való jutás gondja. Ez, a mai feltételek mellett egyre kevesebb fiatal számára teszi lehetővé, hogy saját erejéből belátható időn belül lakáshoz jusson. A vállalat lakástámogatása, bár ebben az évben egymillió forinttal gazdálkodhattunk, csak akkor lehet sikeres, ha a fiatalt a családja is támogatja. Ahol a szülők nem tudnak segíteni, a helyzet lényegesen nehezebb.

— Mint ahogy Anikó is említette, a lakáshelyzet megoldása elsőrendű kérdés a fiatalok számára — mondta Papp Borbála, a ruhagyár párttitkára — ; a vállalat ezt elismeri, és a rendelkezésre álló kereteken belül igyekszik segíteni. Különleges helyzet alakult ki nálunk, a gyárban nagyon sok a gyermekét egyedül nevelő anya. A korábbi negyvenezer forint helyett most már ötvenezer forint a vállalati kamatmentes kölcsön, ez azonban a mai lakásárak mellett, társadalmi segítség nékül csak csepp a tengerben. S a vállalat vezetőinek, a fiataloknak, KlSZ-veze- tőknek alapos előkészítő munkával kell felmérniük kinek-kinek az egyéni helyzetét. személyi és anyagi lehetőségeit, hogy a vállalati támogatás valóban hatékony legyen.

 legnagyobb gond: a lakás

A bolti munkakörülmények javítása a szűkösebb fejlesztési lehetőségek ellenére is kívánatos. Többek között azért, mert a kulturáltság növelése mind a kereskedő, mind pedig a vásárló szempontjából szükséges. A munka mellett továbbtanuló fiatalok a tanulmányi kedvezmények körének bővítését igénylik. A családalapítók általános gondja az új otthon teremtése, amelyhez igen nehéz körülmények között képesek előteremteni a szükséges anyagiakat. S ez a kereskedelemben, főként az élelmiszerkereskedelemben dolgozó fiatalokra ugyancsak érvényes. A Kaposker fölmérése alapján, a vállalatnál dolgozó 30 éven aluliak átlagkeresete tíz-tizenöt évi szakmai gyakorlat után is mindössze háramezer-hat- száz és négyezer-egyszáz forint közötti.

Többek között a fent említettek azok a sarkalatos gondok, amelyek a Kaposker által a hét végén rendezett vállalati szintű ifjúsági parlamenten az igazgatói beszámolóban és a vitában is hangot kaptak. Az ifjúsági parlamentet 16 területi megbeszélés előzte meg az ősz folyamán. A Kaposvári Városi Tanács nagytermében száz fiatal képviselte munkatársait, s dr. Bor Lajosné igazgató számolt be a Kaposkernél folyó ifjúságpolitikai munkából.

A vállalatnál kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalok tevékenységére, mert a dolgozók több mint 33 százaléka harminc éven aluli. A vállalat 106 egységében több mint 650 fiatal dolgozik. Élet- és munkakörülményeik javítása érdekében az elmúlt két évben sokat tettek, s ebbe beleértendő a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének elősegítése is.

A kezdő szakmunkások alapbérének emelése ellenére ma is jelentős a fluktuáció. A vállalattól eltávozok főként a fizikai állomány soraiból kerülnek ki döntő hányaduk kisgyermekes anya. A szakmai utánpótlást egyrészt a megyében működő négy szakmunkás- képző intézet, másrészt a felnőttoktatásban részt vevők adják, örvendetes, hogy a legutóbbi ifjúsági parlament óta 43,5 százalékra emelkedett a 30 éven aluli boltvezető-helyettesek aránya.

Az elmúlt években több mint 140 fiatal kapott szociális segélyt, a gazdasági vezetőség tavaly és az idén 250—250 ezer forint kamatmentes kölcsönt folyósított a fiatal házasoknak lakásgondjuk megoldására, s a korábbi ifjúsági parlament javaslata alapján ötvenezer forintra emelte a felhasználható ifjúsági alapot.

A beszámolót és a vitát követően a fiatalok küldöttei elfogadták az elkövetkezendő két évre szóló vállalati, ifjúságpolitikai feladatokat magában foglaló intézkedési tervet.

A Kaposvári Ruhagyár öt telephelyén és a vállalatnál már megtartották az ifjúsági parlamenteket, s megválasztották azokat a küldötteket is, akik november 24-én Kaposváron a munkahelyeket képviselik.

Gombos Anikó, a ruhagyár KISZ-titkára pár hónap óta végzi csak ezt a munkát Húszéves, az ipari iskola elvégzése óta a gyárban dolgozik, nem ismeretlenek előtte a fiatalok gondjai.

— A parlamenteken nagyon sok egyéni probléma merült fel. Sokan tanulnak tovább a vállalatnál, és számukra nehézséget jelenít a két műszak; nehezen tudnák fölkészülni az órákra. Könnyebbséget, változtatást szeretnének arra az időszakra, amíg iskolába járnak. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy továbbképez- zük magunkat; ez nemcsak a vállalatnak, hanem nekünk is jó, előrelépést jelent, egzisztenciát teremt I Amennyire lehetséges, próbálunk segíteni a továbbtanuló fiataloknak.

A vállalatnál 1800 dolgozó közül 700 harmincöt éven aluli. Sokan a város környéki falvakból járnak be dolgozni, a tömegközlekedési eszközök indulási, érkezési ideje bizony a legritkább esetben optimális, sokszor előfordul, hogy több órát is várakozni kell, amíg hazajuthatnak műszak után.

— Eddig ezt az időt ki-ki ott töltötte el, ahol tudta: állomáson, buszpályaudvaron, kényszerű tengéslengés- sel. Időszerű volt hát, hogy létrehozzunk egy olyan KISZ-klubot, ahol nemcsak a rendezvényeinket tarthatjuk meg, hanem lehetőség nyílik az ilyen muszáj-vá- lakozások hasznos eltöltésere is. Szabadpolcos könyvtár készül, kényelmes, kulturált környezetet biztosíthatunk a fiataloknak.

— Mi a legnagyobb gond- luk?

— Vannak ismétlődő, minden parlamenten újra és

— Csöndesebben, ez komoly dolog!

Gyorsan eredményre vezettek a harmadikos ruházati szakközépskolás, Frei Éva szavai, aki az elnöki tisztet töltötte be a kaposvári Kereskedelmi és Vendéglátószakmunkásképző és Szakközépiskola ifjúsági parlamentjén.

Figyelmesen, csendben hallgatták Kállai István igazgató szóbeli kiegészítését a tanulók, azután ők vették át a főszerepet — elmondva kéréseiket, javaslataikat. Kezek erdeje emelkedett a magasba, amikor az elnök bíztatni kezdte őket: — Tiétek a lehetőség, éljetek vele...

Éltek is. Az iskola vezetői, meg a jegyzőkönyv írója alig győzte rögzíteni a sok kívánságot.

— Kevés az idő, amit szakmai gyakorlatra fordíthatunk.

A 750 tanulótársat képviselő 90 fiatalt érdekli, hogyan alakul a jövőjük, milyen segítséget kapnak szakemberré válásukhoz. Erről beszéltek azok is, akik kifogásolták, hogy nem mindenütt differenciálnak eléggé a tanulmányi eredmények után járó ösztöndíjakkal; van olyan vállalat is, ahol a tanulók a saját ruhájukat használják, mert nincs munkaruha. Elhangzott az is: néhány szövetkezeti boltban a megengedettnél hosszabb ideig dolgoztatják őket. Mások a nyári gyakorlati munkával kapcsolatban elmondták: ha a Balatonon vannak s onnan visszajönnek Kaposvárra, albérletet kell

Szakmai tanács a tanulóknak a Somogy Áruházban

keresniük, mert a kollégium már zárva van.

A kollégiumba való visz- szatérés idejének meghosz- szabbítását is javasolták, meg azt, hogy a vállalatok, szövetkezetek nagyobb

gonddal jelöljék ki — és ellenőrizzék — a bolti tanulófelelősöket, mert nem mindenütt kapnak megfelelő segítséget, készületlenül várják őket. Sok helyen pedig nem tanulóknak, hanem teljes jogú — legalábbis a munkában — dolgozónak tekintik őket, főleg amikor takarítani kell.

Szóba került az iskolai KISZ-élet pezsgőbbé tétele, az iskolai klub munkájának javítása is. Jó volt hallani Marcz Zoltánt, aki a 3/5. osztály tanulói nevében fölajánlotta: Segítenek a klubprogram elkészítésében.

Sok-sok javaslat hangzott el. Ezekből bizonyára több hasznosíthatót jegyeztek föl a vendéglátóvállalat, a Kaposker és a Somogyker jelen levő képviselői.

összefogtak la régi KISZ-esek az elektronikai gyárban

Mi foglalkoztatta leginkább a fiatalokat az ifjúsági parlamenten? Ezt a kérdést tettük föl három nagy ipari üzem KISZ-titkárának.

A Videoton tahi gyáregységének KISZ-titkára, Mező- fi Gyula által elmondottak

alighanem élénken foglalkoztatják a megye összes olyan üzemének fiataljait, amelynek központja a megyén kívül van.

— A vállalati ifjúsági alapból az egyes gyáregyséIgazságtalan egyenlőség

gek a fiatalok létszámarányának megfelelően részesednek. Ez azonban csupán látszólag igazságos. Az egy fiatalra jutó pénz ugyanany- nyi, csakhogy egészen mások a körülmények nálunk, mint Székesfehérváron. Ott van például a Videoton önálló költségvetéssel gazdálkodó oktatási központja, ott ebből a pénzből is mód van például előadók meghívására. Ott adva van a sportolás tucatnyi lehetősége, míg nekünk, ha sportolni akarunk, a pályát is bérelnünk kell. A törzsgyárnál öt panorámás autóbusz van, nálunk egy 18 személyes Robur... A 430 fiatalra évente 11 ezer forintot kapunk az ifjúsági alapból, de ennek is nagy része szétforgácsolódik olyan kiadásokra, amelyeket a fehérváriak nem is ismernek. Továbbítani kívánjuk azt a véleményünket, hogy az alap

felosztásánál az adottságok szerint differenciáljanak.

A Tungsram Rt kaposvári elektronikai gyárának KISZ- titkára, Z eleznik Lászlóné arról számolt be, hogy az ifjúsági parlamentjükön a legtöbb szó a termékszerkezet-váltásról esett.

— Talán különösnek látszhat, hogy miért épp ez foglalkoztatja fiataljainkat. Egyszerűen azért, mert a legutóbbi parlamenten fölvetett lakás vagy óvodagondok időközben megoldódtak. A fiatalok beilleszkedésének segítségével kapcsolatban sincs már olyan gondunk, amely erélyes kiállást kívánna. Ugyanakkor gyárunkban jövőre befejeződik az elektroncsőgyártás, helyette új termékek jönnek. Fiataljaink közül jelenleg is ötve- nen vannak Budapesten átképzésen. Az új feladatok, az új gyártmányok milyensége az, amely most fiatal dolgozóink jövőbeni munkáját, boldogulását meghatározza.

L ándfalvi Juliannától, a Kaposgép KlSZ-bizottságá- nak titkárától meglepődve hallottuk, hogy vállalatunknál máig sincs ifjúsági alap.

— Félreértés ne essék: mindenben támogatnak bennünket, s pénzt is kapunk más keretekből. A gyáregységek fiataljai közül mégis többen sürgették, hogy önálló pénzzel gazdálkodhassanak, s nem csupán akkor, ha például a szakszervezeti alapokból megmarad.

A KISZ-titkár szerint megnyugtató volt a válasz, miszerint erre megvan a lehetőség. Ehhez csak any- nyit: az ifjúsági alap képzése nem lehetőség. Erre 1981 óta az ÁIB-bel közös pénzügyminisztériumi utasítás van.

PARLAMENTEK

Az év második felében kezdődtek meg az ifjúsági parlamentek megyénkben. Több mint háromszázat tartanak az üzemekben, gazdaságokban és intézményekben. Eddig e fórumok mintegy negyven százaléka volt meg. Különösen sok a tanácskozás az utóbbi hetekben, s még több várható a következő időben.

Az ifjúsági parlamentek jó alapot teremtenek ahhoz, hogy a fiúk és lányok megtanulják és gyakorolják a közéletiségeket. A mostani fórumokon felelősséggel értékelik, mi történt az előző parlament óta az ifjúsági törvény szellemében, mire fordították az anyagi eszközöket. Különösen élesen bíráltak, ha nem valósultak meg a javaslatok.

Mostani összeállításunkban körképet adunk az ifjúsági parlamentek hangulatáról, döntéseiről, tapasztalatairól.

KEVÉS A HOZZÁSZÓLÓ

Az eddig megtartott mintegy százhúsz ifjúsági parlament alkalmas arra, hogy levonjuk az első tapasztalatokat. Bogó József a megyei KISZ-ibizottság titkára elsősorban arról beszélt, rneny- nyire tartják be az előírásokat.

— A tapasztalatok igen vegyesek. Az ifjúsági parlamentek sikere elsősorban attól függ, hogy a gazdasági vezetőik, a társadalmii szervek vezetői hogyan állnak hozzá. Hangsúlyozom a vezetők felelősségét. A vezetők általában betartják a különböző előírásókat, így az írásos beszámolót véleményeztetik a KlSZ-iszel. Sajnos, több esetben nem készül el az írásos beszámoló az intézkedési terv végrehajtásáról. Az viszont mindenképpen előrelépés, hogy

a parlamenteket az előre meghatározott időben tartják meg, határozatképtelenség miatt egyet sem kellett elhalasztani.

— Mivel foglalkoznak ezek a fórumok?

— A beszámolók általában megfelelnek a követelményeknek; sorra veszik az intézkedési terv fő fejezeteit, s valamilyen választ mindig adnak a helyi megvalósításra. Problémát jelent ugyanakkor, egy-két parlamenttől eltekintve, a fiatalok áktivi- tása. Ezzel bizony nem vagyunk megelégedve. Kevés a hozzászóló, s ők sem olyat mondanak, ami ifjúsági parlamentre való. Inkább termelési tanácskozásra hasonlít: miért nincs ez, miért nincs az ... Ezek, bizony, nem függnek össze az ifjúságpolitikával.

— Mit kérnek a fiatalok?

— Segítséget kérnek a pályakezdéshez, a beilleszkedéshez, a fiatal pedagógusok például patronáló tanárt szeretnének. Aztán szó esett a továbbtanulásról, a szakmai önképzés előmozdításáról. A sort a családalapítás, a lakásépítés támogatásával folytathatom. A községekben a szórakozási, sportolási lehetőségek megteremtése teljesen új témaként erősödött fel. Kevesebbet foglalkoztak az oktatási feltételekkel, kivéve a pedagógusifjúsági parlamenteket. A bejárók elsősorban a bejárás nehézségeit tették szóvá.

— Mit kér a KISZ a szervezőktől ?

— Szeretnénk, ha figyelembe vennék az eddig tapasztalt hibákat, s megelőznék őket.

Több a fiatal vezető