Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
4 Somogyi Néplap 1984. november 1., csütörtök Lengubózás Az iharosberényi November 7. Termelőszövetkezetben hosszú idő óta évente átlag háromszáz hektáron termelnek lent. A feldolgozással, a len gubózásával !s ök foglalkoznak, sőt más gazdaságok részére is elvégzik ezt a munkát. A herényiek kétműszakos üzemében a betakarítás után mintegy harminc-harmincötezer mázsa len gubózását végzik el. (Király Béla felvételei) Téglaelővásárlás fuvardíjkedvezménnyel A tégla- és oserépipari gyárak dolgozói az év első kilenc hónapjában a szombat-vasárnapi munkával, időarányos tervük túlteljesítésével segítették a sajátházépítők építőanyag-ellátásának javítását Az ország nagy részén így is nagyobb a kereslet a kínálatnál, de néhány tiszántúli gyár körzetében már értékesítési gondok keletkeztek. Az idei építési idény befejezéséhez közeledve ugyanis mérséklődtek a vásárlások, s szeptember közepétől annyira felduzzadtak a készletek ezekben a gyárakban, hogy most már nincs elegendő helyük a folyamatosan megtermelt termék tárolására. A gondok gyors áthidalására összehangolt intézkedésekben állapodtak meg az építésügyi és a belkereskedelmi tárca, valamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezetői. Az alapvető cél: az értékesítési és készletezési gondokkal küszködő gyárakban átmenetileg se mérséklődjék, hanem tovább növekedjék a termelés. A sajátházépítők jövő évi elővásárlásainak ösztönzésére .a Tégla- és Oserépipari Tröszt november 1-től — amíg a készlet tart — az érintett öt üzemben: a szentesi gyárban a Poroton, a békéscsabai 4. számú gyárban az Uniform, a kőrösla- dányi, a dévaványai és az orosházi gyárban pedig a kisméretű tégla vásárlóinak fuvardíj-kedvezményt ad. Annak a vásárlónak, aki TÜZÉP-utalványt hoz, a gyárban készpénzben fizetik meg a fuvardíj-kedvezmény összegét. A felmérések szerint mintegy tízmillió tégla halmozódott fel ezekben a gyárakban. A fuvardíjkedvezmény — ezer darabonként számolva — a szentesi I. és II. osztályú Poroton téglánál 1300, illetve 1 200 forint, a békéscsabai 4. számú gyár Uniform falazóeleménél 1100, illetve 1 000. a másik három gyár kis méretű termékénél pedig 250, illetve 230 forint. EGY RIPORTER EMLÉKEIBŐL Az „agybafúrt" Karinthy Történetünk idején már elmondhattam, hogy több mint tíz esztendőn át hol gyakrabban, hol ritkábban találkozhattam Karinthy Frigyessel. Életreszóló élményem maradt néhány beszélgetésünk, és az, hogy kávéházi asztalánál hallhattam bölcsességeit, nagyszerű tréfáit. Három szóval úgy jellemezhetem a humoristák fejedelmét : nagyszerű egyszerű ember .. Titkárától és jóbarátomtól, Dénes Miklóstól tudtam meg 1936 márciusában a megdöbbentő hírt: Karínthy- nak nagyon súlyos, operálandó agydaganata van. A többit jegyezzük ki a Magyar Hétfő június 10-én megjelent számából: Karinthy Frigyes, a kiváló humorista, akin hat héttel ezelőtt Olivecrona svéd professzor Stockholmban agyműtétet végzett, vasárnapra virradó éjjel felesége kíséretében a bécsi gyorsvonattal Budapestre érkezett. A hazatért írót a pályaudvaron gyermekei és barátai fogadták. Újságírók ostromolták Karinthy!, hogy nyilatkozzék, de hiába. Csak ennyit mondott: — Örülök, hogy eljöttetek ... Szervusztok... A viszontlátásra! A mester — amint tisztelői nevezik — gépkocsiba ült családjával, és hazahajtatott a Reviczky utca 5. számú házban levő lakására. Elmondhatjuk, hogy Olivecrona 1001. agyműtétének hőse iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. A szerkesztőségeket érdeklődők ezrei ostromolták: „Hogy van Karinthy?” A Magyar Hétfő munkatársaként én is ott voltam a pályaudvaron. Pár percig az író közelében lehettem. Láttam, hogy eléggé lefogyott, de — mint maga mondta — „jól néz ki”. Vasárnap felhívtam telefonon. Feleségé, Aranka vette föl, a kagylót: — Interjút akar? Szó sem lehet róla! Frici igen gyenge. Sok pihenésre van szüksége. — Dehát a régi ismeretség ... — próbálkoztam. — Aranka kérem: adja át a kagylót... Rövid lesz a beszélgetés ... — Inkább én mondom el, ami érdekes — hangzott a válasz. Azzal kezdte, hogy a hazafelé vezető úton kétszer is bonyodalom támadt. Amikor a mester elhagyta a stockholmi szanatóriumot, felesége társaságában Londonba utazott. A sors különös tréfát űzött a viccek atyamesterével. A súlyos agyműtétet szerencsésen megúszta, az angol fővárosban viszont „egy rák ment a gyomrára” — persze csak képletesen. Az történt ugyanis, hogy londoni szállodájuk éttermében vacsoráztak. — Frici — mesélte a felesége — rákot rendelt. Jóízűen elfogyasztotta. Felmentünk a szobánkba. Nemsokára rosszul lett. Nagyon megijedtem ... Hamarosan orvost kerítettünk. Szerencsére csak könnyebb gyomormérgezés okozta a rosszul- létet... Sajnos, Bécsben megismétlődött a rosszullét. öt napig lázasan feküdt a hotelben. Szombaton végre lecsökkent a hőmérséklete, és hazaindulhattunk ... Frici jól bírta az utat... Nagyon meghatódott és örült, amikor a vonat ablakából megpillantotta a várakozó tömeget és hallotta az éljenzést ... Ma is állandóan cseng a telefon, ismerősök, ismeretlenek érdeklődnek. Remélem, hogy néhány napi pihenés után már egyenesbe jön. Egyébként: ma délben jóízűen ebédelt. Ismét kértem, hogy legalább néhány szót válthassak a mesterrel. Megígértem, hogy nem fárasztom hosszú beszélgetéssel. Pár másodperc múlva átvette a kagylót: — Mizujs Pesten? — kérdezte. Először a róla szóló viccet mondtam el: — Ezek a fránya pestiek már kitalálták a legújabb Karinthy-viccet. Azt, hogy te vagy az első magyar agybafúrt író., — Helyesebben : én vagyok az első magyar valóban agybafúrt humorista — mondta kuncogva. — Mi újság a Hadik kávéházban? Figyelmeztető tél után AKI KÖZLEKEDIKr KÉSZÜLJÖN! Tegnap, a Pécsi Közúti Igazgatóság kaposvári üzem- mérnökségén — az érdekelt vállalatok bevonásával — tájékoztatást tartottak, illetve közösen tanácskoztak a téli forgalombiztosítással kapcsolatos feladatokról. Szalay László fenntartási főmérnök ismertette a hozzájuk tartozó három megyében — Baranya. Tolna, Somogy — eddig tett intézkedéseket és azokat a feladatokat, amelyek nemcsak rájuk, hanem a közlekedésben résztvevőkre — vállalatok, magán jármű-tulaj donosok, vezetők — várnak. Az igazgatóság 9000 tonna sót, több ezer tonna zúzalékot, homokot szerzett be, s használ föl a síkos utak mentesítésére. Újdonság, hogy a télen Somogybán őrjáratos rendszerben végzi a sózást 16 gépkocsi mintegy 600 kilométernyi útvonalon. A többi valamivel több mint ezer kilométernyi útvonalon érdesített kezeléssel védekeznek a síkosság ellen. Legfontosabb feladatuknak tekintik — mint azt a fenntartási főmérnök hangsúlyozta —, hogy minden időjárásviszony között megteremtsék a biztonságos közlekedés föltételeit. Ezért telepítettek a korábban a veszélyeztetett útszakaszok mellett hóvédő erdősávot — az igazgatóság területén ez Somogybán a legkisebb, mindössze 17 kilométer —, hófogó ráccsal viszont 40 kilométeres szakaszt védenek az átfúvásoktól. Somogybán az utak hótól való megtisztítására, az őrjáratos gépkocsikkal együtt — ezeket szintén ellátják egyszárnyú ekével — összesen 55 különböző gép, köztük 21 két-, illetve egyszárnyú ekés gépkocsi, 6 hómaró, 8 szóróval és ekével ellátott gépkoçsi áll a rendelkezésre. Ezenkívül van még 60 vontatható hóeke, ezeket a termelőszövetkezetektől bérelt erőgépekkel vontathatják. Elmondták a tájékoztatón azt is, hogy környezetvédelmi okok miatt nem növelhető tovább a sózott utak hosz- sza, illetve az utakra kiszórt só mennyisége. Egy sikeres újítás: átalakítják valamennyi szórógépüket, s ez lehetővé teszi, hogy a korábban felhasználtnál jóval kevesebb só kerüljön az utakra. A rendőrség, a Volán és más vállalatok képviselői is egyetértettek az igazgatóság szakemberének azzal a javaslatával : a téli forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében a korábbinál is jobban együtt kell működniük. Erre figyelmeztet a télen Kaposváron tapasztalt zavar is. Tájékoztatták a jelenlevőket, hogy a rendőrség az őszi, illetve a téli hónapokban fokozottabban ellenőrzi a járművek, főként a gumiabroncsok műszaki állapotát. Nem ígérték a Közúti Igazgatóság szakemberei, hogy ezen a télen mindenütt zavartalan útviszonyokat biztosítanak, ám azt igen: a közlekedésben résztvevőkkel összefogva, segítségükkel mindent elkövetnek, hogy a síkosság, a hóakadályok ne hátráltassa sokáig a közúti forgalmat. Sz. L. Elszaladt a vízibicikli Borsos árért borsos bírság Július végén, augusztus elején különös figyelemmel fordultak a fagylaltosok felé a Siófoki Városi Tanács városgazdálkodási osztályának dolgozói. A Balaton- parti városban és a többi hozzájuk tartozó településen 25 fagylaltárust ellenőriztek elsőfokú árhatóságként, s mintegy 10 állami és szövetkezeti egységben úgynevezett célvizsgálatokat végeztek ugyancsalt a fagylalt minőségét, árát illetően. Mindezt a lakosság és az üdülőközönség kifejezett kérésére tették, ugyanis a dráHát a New Yorkban? Mi van barátaimmal? — és még sok kérdést tett föl. Jó ötpercnyi csevegés után felesége közbeszólt: — Fejezzétek be! — Légy szíves, legalább egy mondatot nyilatkozni! — Rendicsek ... Boldog vagyok, hogy megéltem a Magyar Hétfőt! Úgyis, mint napot, úgyis mint lapot. Viszlát! Mindannyiunk örömére gyorsan javult a nagy humorista állapota ... Sok emlékem van Karin- thyról. Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy ki mindenkit ismert, és milyen remekül jellemzett valakit egykét szóval. Minden érdekelte. Ha délután találkoztunk, mindig megkérdezte: — Mi lesz a holnapi lapokban? Egyszer szóba került, hogy a Magyar Hírlap riporterszobájában az egyik falat lapokból kivágott furcsaságok és sajtóhibák borítják. Megkért, hogy írjak le néhányat. A legjobban azon mulatott, ami az Új Nemzedék című újságban jelent meg. A nagy gazdasági válság és munkanélküliség idején a főváros szellemi szükségmunkásokat alkalmazott. A tudósítás a következő címmel jelent meg: „Kétszáz szerelmi szükségmunkást alkalmaz a főváros.” Karinthy mint mindig, továbbra is megszállottan dolgozott. 1937-ben az operációjáról írta az Utazás a koponyám körül című remekművét ... A következő évben pótolhatatlan veszteség érte a magyar irodalmat: Karinthy Frigyes kezéből kihullott a toll. Ritter Aladár ga (s egyre dráguló) fagylalt miatt egymást érték a bejelentések. Mint ismeretes, 1983-ig rögzített ára volt ennek a közkedvelt terméknek, s mihelyt a szabadárasok közé sorolták tüstént 30 százalékkal drágábban kapta a fogyasztó, dacára annak, hogy az alapanyag nem drágult, s a legtöbb helyen az árusítás körülményei sem változtak. Az 1 forint 50 filléres fagylalt miatt még kevesen méltatlankodtak, de miután vérszemet kaptak az árusok, s az idén tavasszal már 2—2,50 forintért, sőt néhol még ennél is drágábban adták a gyermekek körében különösen népszerű terméket (az alapanyagár még most sem emelkedett), sokan felháborodtak, s megírták panaszos leveleiket. Nos, az ellenőrzések során megvizsgálták az áru minőségét (próbavásárlások révén a kiadott mennyiséget), az árusítás körülményeit, a környezetet stb. A munkában társadalmi erők (a Fogyasztók Tanácsa tagjai) is részt vettek, s nagy körültekintéssel elemezték a tapasztalatokat. A mó;ce egy- egy kifogástalan minőségű fagylaltot — se minőséghez szabott, s elfogadhatónak ítélt áron — kínáló üzlet terméke volt. A vizsgálódások eredménye a következő: 25 kereskedő közül 17 adott elfogadható minőséget, elfogadható áron. 7 esetben a gyenge minőség és az indokolatlanul magas ár tisztességtelen haszonszerzésre adott lehetőséget, öt szabálysértési és két bűnvádi eljárást kezdeményeztek. (A szabálysértőket már megbüntették : jelentős összegű bírságot fizettek, a bíróság azonban még nem reagált a feljelentésekre.) A már említett 17 kereskedő közül hatot írásban figyelmeztettek, hogy vagy az áru minőségét javítsák, vagy az árát csökkentsék. A MÉVI (Mezőgazdasági Élelmiszer Vegyvizsgáló Intézet) is végzett labo- ratóriurui vizsgálatokat: háromféle áru közül kettőről állapított meg gyenge minőséget. „Elszaladt a szekér", illetve a vízibicikli a sporteszközkölcsönzők háza táján is Tavaly óta jóval többen vállalkoztak erre a nem csekély jövedelemmel kecsegtető tevékenységre. Siófoktól Szemesig több mint 50 — köztük 6—7 állami cég — kínálta a vízibiciklit, szörföt, s más sporteszközöket. Augusztus vége felé 24 kölcsönzőt látogattak meg az ellenőrök. A 11 szabálysértési eljárás, s a 10 feljelentés tisztességtelen haszonszerzés miatt, ugyancsak főként az indokolatlanul magas árak okán történt. A magánkölcsönzők 10—20 százalékkal többet kértek a bérbeadások során, mint az államiak, holott az utóbbiak jóval nagyobb költséggel dolgoznak, mint a maszekok. A szabadárat sokan úgy értelmezik, hogy nincsen felső határ. „Adom, ameny- nyiért rá tudom sózni a fogyasztóra”, aki esetenként valóban kénytelen megadni a borsos árat, mert nincs más választása. Szarka József, a városgazdálkodási osztály vezetője — -az említett ellenőrzések szervezője, irányítója — elmondta, hogy az osztály dolgozói az idei szezonban a tisztességtelen haszonnal kapcsolatos minisztertanácsi határozat (ma már törvény!) szellemében tevékenykedtek. E „tisztességtelenség” miatt annyi feljelentést tettek a nyár folyamán, mint a rendelet megjelenése óta (1979) tavalyig. Nem hallgatta el a nehézségeket sem, amelyek e nagyon fontos feladatot akadályozzák. Az idényben munkaidőn túl, hétvégeken is rendszeresen ellenőriztek, de olyan sok már az árusító egység, hogy nem győzik Úgy tetszik, megalapozott, minden szempontot figyelembe vevő vizsgálódásra csak abban az esetben lesz mód partjainkon, ha az ellenőrök számát — legalábbis az idényben — növelni fogják. Az utazási lehetőségeik is korlátozottak. 30 kilométeres partszakasz tartozik az osztály munka- területéhez, s ezt vonaton, autóbuszon bejárni nehézkes, körülményes. Fizetésük is meglehetősen alacsony (4 500 —5 000 forintnyi bérért ellenőriznek milliomosokat, s bizonyára sokszor megkísértik őket az átlagnál jóval dagadtabb pénztárcák), de az idén is több mint félmillió forint bírságot szabtak ki különféle rendellenességek miatt. Nagy szükség lenne nyáron egy MÉVI laboratóriumra is, hogy a vizsgálódásokat színvonalasabban végezhessék. Sz. A.
