Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
4 Somogyi Néplap 1984. november 24., szombat Európában az egyetlen Hat évig még repülhetnek vele Két évig javították „Mari nénjét” Muzeális értékű repülőgép áll a MÉM Repülőgépes Szolgálatának kaposújlaki hangárában. A ragasztott furnérlemez, vászonborítás, a dróthuzalók, a motor, a kézzel meghajtható légcsavar a repülés történetének múltját idézi. Császár Károly, az üzemegység vezetője mond- ja: — Csaknem három éve került hozzánk ez a PO—2- es repülőgép Dunaújvárosból. 1927-ben készítették a Szovjetunióban, Jó ideig a mi házi múzeumunkban volt, innen vitték a Közlekedési Múzeumba, onnan Dunaújvárosba, majd ismét visszakerült hozzánk. Dolgozóink, Balogh Sándor repülőszerelővel az élen nagyon sokat fáradoztak, hogy a tönkrement gépet újból használhatóvá varázsolják. Most vizsgáztattuk, s a bizottság úgy döntött: 600 órát vagy hat esztendőt újból repülhet. Utána ismét múzeumba kerül. Európában ez az egyetlen működőképes PO—2-es gép. 1927-től összesen 33 ezer darabot készítettek ilyet; a második világháborúban erre a típusra alapozták a szovjet légierő női repülőezredét. Főleg éjszaka vetették be a lassú, óránként mindösz- sze 120 kilométeres sebességgel repülő gépet. Lassúsága, furcsa hangja alapján a magyar katonák hamar elnevezték „vanrógép”-nek. S amikor azt is megtudták, hogy főként nők ülnek a kétüléses gép pilótaülésén, gyorsan még egy becenevet ragasztottak rá: „Mari nén- je”. Így is nevezték azután szerte Európában. Ilyen gépen repült — föl- épülve súlyos sebesüléséből — a hős szovjet pilóta, Ma- reszjev is. ő egyébként nagyon sok somogyinak személyes ismerőse, korábban járt megyénkben is. A háborús célokra való felhasználása előtt a szovjet mezőgazdaságban is alkalmazták ezeket a gépeket, s a felszabadulást követően kapott belőle jó néhányat a magyar mezőgazdaság. Elsősorban szállításra használták, majd a második ülést kiszerelve a növényvédelem szolgálatába állították az egykori harci gépet. Balogh Sándor motornagyjavító csoportvezető érdeme, hogy újabb hat évig ismét használható lesz ez a gépritkaság. Szalad László Licencvásárlás JÁTÉK A KÖNYVEKÉRT A szovjet könyv és Hanglemez ünnepe, valamint hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulója alkalmából Játék a könyvekért címmel irodalmi és zenei totót bocsát útjára a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. A lapunkban két részben megjelenő totó helyes válaszait bekarikázva kell beküldeni a következő címre: Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat propaganda osztálya, Budapest, 5., Pf. 370. Irányítószám: 1370. A beküldők a borítékon tüntessék fel nevüket és lakcímüket. A Somogyi Néplapból kivágott válaszok helyes megfejtőinek névsorát a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban kifüggesztik. A nyertesek között 1985. március 24-én Székesfehérváron 50 000 forint értékű könyvjutalmat sorsolnak ki. Beküldési határidő: a megjelenéstől számított egy hét. 1. Kígyáméreg, Harmadik kakasszóra, Vörös Kányafa. Ki a művek szerzője? a) Vaszilij Suksin b) Borisz Izjumszkij c) Csingiz Ajtmatov 2. Miihaill Solohov a tolsz- toji méretű nagyregények megalkotása előtt elbeszélé- séklkel indult írói pályáján. Világhírű kisregénye az Emberi sors. Ki a kisregény főhőse? a) Iván Tyimofejevics b) Szokolov c) Krizsnyev 3. Sosztakovics VII. szimfóniája egy németék által ostromlott városiban készült, és a hősies ellenállásnak állít örök emléket. Melyik szimfóniáról van szó? a) Klasszikus szimfónia b) Leningrádi szimfónia c) Patetikus szimfónia 4. örmény és kurd parasztok között nairanesszüret idején játszódik a Gajane c. balett. A színpadi zenéből három zenekari szvit készült: a Lezginka az I. szvithez, a Kardtánc a III.-hoz tartozik. Ki a zeneszerző? a) Aram Hacsaturján b) Pjotr Csajkovszkij c) Dmitrij Kabalevszkij 5. Az orosz népmese boszorkányát eleveníti meg Anatol'ij Ljadov orosz zeneszerző 1904-ben zenekarra komponált műve (op. 56). Mi a mű címe? a) Kikimora b) Az elvarázsolt ló c) Baba Jaga 6. 1946-lban mutattak be egy 5 felvonásos operát Háború és béke címmel. Szövegét Tolsztoj azonos című regénye alapján Mira Mendelssohn írta. Ki volt az opera szerzője? a) Szergej Rachmaninov b) Alekszandr Arutjuszjan c) Szergej Prokofjev 7. Borisz Aszafjev Báhcsi- szeráji szökőkút című balettje Lengyelországban és a tatárok földjén játszódik a XVI. század elején. Kinek a költeménye alapján született a balett? a) Zsukovszkij b) Krilov c) Puskin 8. A futurizmus kiemelkedő képviselője, sokoldalú alakja vélt Vlagyimir Majakovszkij, a szovjet irodalom fenegyereke. 1919—1921 között az ő nevéhez fűződik a híres ROSZTA-ablakok. Mi a ROSZTA-ablak átvitt jelentése? a) Reklámújság b) Harsány kéziplakát c) Csasztuska 9. 1891. május 17-én született és 1940. március 10-én halt meg a szovjet irodalom egyik legvitatottabb alakja, Mihail Bulgakov. Melyik a Magyarországon is több kiadást megért legsikeresebb műve? a) Aranyborjú b) Mester és Margarita c) Tajtékos napok 10. Mi volt a Pereval? a) Irodalmi csoport b) Folyóirat c) Képzőművésezti műhely 11. Csingiz Ajtmatov kirgiz származású író világhírű kisregénye; A versenyló halála 1968-ban jelent meg. A kritika az utóbbi évtizedek legemlékezetesebb alkotásaként, igazi remekműként méltatta. Hogy hívják a címben szereplő versenylovat? a) Tanabaj b) Marko c) Gülszári 12. Tüzértisztként harcolta végig a háborút. írásai 1949- től jelentek meg, de első irodalmi sikerét az 1959-ben írott, Az utolsó ágyú'lövések című művével aratta. Kiről van szó? a) Vlagyimir Tyendrjakov b) Jurij Bondarev c) Grigorij Baklanov 13. Vaszilij Bikov belorusz származású szovjet író drámai hatású kisregényeiben a háború által teremtett helyzet erkölcsi vonatkozásait vizsgálja. Mi a címe 1984- ben megjelent kisregényének? a) Ki tudja visszatérsz-e? b) A halottnak nem fáj c) A harmadik rakéta + 1. Valentym Katajev a szovjet gyermek és ifjúsági irodalom egyik alapítója a mindmáig legnagyobb hatású alkotója. Testvéröccse is a szovjet irodalom jellegzetes alakja volt. Milyen néven vált ismertté? a) J. Petrov, llf szerzőtársa b) Ilf, J. Petrov szerzőtársa c) Bunyin Űj rakodógép a kaposvári Mezőgépnél Nagyszabású gazdasági bűncselekmény Ha a lavina elindul... TÍZMILLIÓ FÖLÖTTI „HASZON” A kaposvári Mezőgép Vállalat szeptemberben a bábolnai napokon mutatta be a nyugatnémet Atlas cégtől kölcsönkapott AR 61B önjáró csuklós rakodógépét. Akkor még ez csak a licencvásárlásra tervezett termékek sorában szerepelt. Egy mintagép jóval korábban már üzemelt a balatonszabadi téeszben — közmegelégedésre. A Mezőgazdasági Minisztérium kiváló minősítést adott rá. A bábolnai bemutatón — nem túlzás — sikert aratott az új rakodó, az igényeket pedig jelzi: az intenzív gabonaprogram keretében az Agrotek vállalat ehhez hasonló paraméterű gépre írt kli tendert. A piaci igényekre imponáló gyorsasággal válaszolt a kaposvári Mezőgép: két hete sincs annak, hogy aláírták az Atlas céggel kötött licenc- vásárlási szerződést, s ezzel korszerű gépet biztosítanak az anyagmozgató-iparnak. — Napjainkra meghaladtuk az évi kétszázmillió forint termelési értéket — vázolta a hátteret Bajzik Tamás kereskedelmi osztályvezető. — 1979-ben a nyugatnémet cég közreműködésével kezdtük el világszínvonalú hidraulikus daruink gyártását, s ezekkel tőkés gépeket tudtunk helyettesíteni. Eddig 362 darut adtunk el és szereltünk föl. Nemcsak belföldre gyártunk, hanem jelentős az export is. Csak az Állasnak kétmilldó-kiilenc- százezer márka értékű ex- portot bonyolítottunk !o. Az új rakodógép licencével olyan műszaki színvonalú termékhez jutották, amely eddig szintén csak tőkésim- porfiből volt elérhető. A csuklós rakodógép — a belföldi ellátáson túl — újabb exportot is jelent: részben az Atlas cégnek szállítanák, továbbá a szocialista országokba és az arab térségbe. — Miért vették meg a licenced? Itthon nem lehetett volna kifejleszteni? — Ilyen bonyolult gép ki- fejlesztése minimum három évet igényel. S ha már a nyugatnémetek kitalálták, még egyszer fölösleges törni rajta a fejünket. Ráadásul nem kifutó gyártmány, hanem az egyik legkorszerűbb. A gépet honosítjuk, minőségét nem rontó magyar részegységekkel, alkatrészekkel helyettesítjük. A rakodógép ömlesztett és darabos anyagok rakodására alkalmas gumikerekes, önjáró, hidrosztatikus, összkerékhajtású, hidraulikus homlokrakodó. — A hazai előnyök világosak. De mi ebben az üzlet a nyugatnémet fél számára? — Először is keményen megfizetjük a licencet. Má- sokszor : a kooperációban biztos részegységvásárlókat nyert vélünk, s rajtunk keresztül a nevét még ismertebbé teszi a szocialista piacon. — Mivel fizetnek? — A licenc árának teljes összegét, valamint az első idősZákban a tőkés importból származó részegységek ellenértékét a gép hegesztett részegységeinek szállításával tudjuk kifizetni az Atlas cégnek. Kőszegi Lajos A rendőrség befejezte a nyomozást, és elkészült a kaposvári ügyészségen a 179 Oldalas vádirat is, amelyben 43 személyt vádolnak azzal, hogy — kisebb-nagyobb mértékben — részt vettek a közelmúlt legnagyobb szabású gazdasági bűncselekményében. A bennfentesek által csak „festék-ügy”-nek nevezett eseménysor több évvel ezelőtt kezdődött, s amolyan lavina-módra duzzadt, míg a nyomozó szervek közbe nem léptek. A Zala megyei Galambok községben élő, 35 éves Varga István 1972-től folytatott festő-kisiparosi tevékenységet. Szinte kizárólag közületi megbízások alapján dolgozott, magán megrendeléseket csak a közületi munkához kapcsolódva (például a vállalati, intézményi vezetők lakásainak ingyenes, vagy névleges összegért való festése) vállalt. Varga István hányjával, a 38 éves Varga Józsefjei együtt dolgozott. István volt a szervező, a kifizetődő munkákat megkereső, a jó kapcsolatok építője. Tényleges fizikai munkát nem is igen végzett. Módszerük lényege az volt, hogy eleve nagy tételű munkákat vállaltak, ahol azután el nem végzett munkák számlázásával, alapanyagok saját célra való „megtakarításával” jelentőd többlethaszonra tettek szert. A vaskos vádirat 43 vádlottja között — 12 kisiparos mellett — műszaki ellenőrök és egyéb fővállalkozói képviselők találhatók. Varga Olykor más kisiparosok nevére is készített számlákat, most ezek a szakemberek is a vádlottak padjára 'kerülnek. Varga Istvánék azzal próbáltak védekezni, hogy ők gyorsan dolgoztak és azért volt szükség a számlákon több munkafolyamatot feltüntetni, mert csak így kifizetődő. Csalásaik leggyakoribb formája volt, hogy például régi festék eltávolítását, rozsdátlanítást és többszöri átfestést számláztak, holott a régi festékre, rozs- dátianítás nélkül és nem többször húzták rá az új festékréteget. így nemcsak időt és energiát „takarítottak” meg, hanem jelentős mennyiségű rozsdátlanítót és festéket is. Az összesen több mint száz vádpontot tartalmazó vádiratban jelentős szerepet kap a kaposvári Áfor-központ, amelynél a nyomozó hatóságok 43 vádpont érvényességét állapították meg. A Nagykanizsai Sörgyár 14, a Vései tsz 12, a SZOT Dél- balatoni Igazgatóság 10 vádpontban a megkárosítottak között szerepel. A nyomozás megállapította, hogy a Nagykanizsai Áfor telepénél például 260 ezer forintos volt a kisipari számla, a ténylegesen elvégzett munka csupán 147 ezer forint körüli, összességében elmondható, hogy általában 40 százalékos túlszámlázás volt a jellemző egy-egy munkánál. Ily módon a szakértői megállapítás szerint több mint tízmillió forint jogtalan haszonra tettek szert. Érdemes kiemelni néhány konkrét esetet is, hol menynyi forinthoz jutották így, hogy nem dolgoztak meg ér’ te. A vései tsz-nél 1,4 millió forint, az Áfomál körülbelül 2 millió, a Nagykanizsai Sörgyárnál is több mint egymillió. Vargáék állítása szerint ezekről a túlszámlázásokról sokszor az adott vállalat vezetői, illetékes szakemberei is tudtak. Vádat így nemcsak különösen nagy kárt akozó csalás, hanem hanyag kezelés miatt is emelt az ügyészség. Varga István összesen 15, Varga József 11 rendbeli csalás miatt kerül majd bíróság elé. Józsefnek ezen kívül még 3 rendbeli hamis tanúzásra való felhívás is terheli lelki-ismeretét. Az első rendű vádlott 1983. szeptember 30-tól, a másodrendű 1984. január 24-től előzetes letartóztatásban van. A többiek közül hatan egy korábbi, hasomlló bűncselekmény miatt már álltak a bíróság előtt. Hogy a 43 vádlott közül ki mennyiben felelős a történtekért, s ki mennyi hasznot húzott belőle, azt a bíróság fogja eldönteni. Gyarmati László
